Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Heves megye termékei a nagyvilágban *s Export tavaly és az idén Heves megye üzemeinek, vállalatainak és szövetkeze­teinek termékeit ismerik a világpiacon. Évről évre több országba jutnak el a gyön­gyösi diódák, a hatvani kon- zervek, az egri borok, a di­vatnak leginkább megfelelő ruházati cikkek és cipők, a különböző öntvények, a Mátravidéki Fémművek cso­magolóeszközei és a Finom- szerelvénygyár hidraulikus elemei, hogy csak a fonto­sabb termékeket említsük. Szinte nincs olyan hónap, hogy valahol a megyében ne lennének külföldi piackuta­tók, üzletkötők. A gazdasági együttműködések egész sora alakult ki a megyei válla­latok és a külföldi partne­rek között. , MÁSFÉL MILLIÁRD ) FORINT ÉRTÉKŰ ÁRU Heves megye üzemeinek, vállalatainak és szövetkeze­teinek gazdasági munkájá­ban tehát lényeges és fontos szerep jut az exportnak. Ezt a nagy jelentőségű munkát értékelte a napokban, Eger­ben tartott ülésén a Magyar Kereskedelmi Kamara észak- magyarországi bizottságának elnöksége is. Megállapítot­ták, hogy ipari vállalataink és szövetkezeteink a múlt •sztendőben másfél milliárd twint értékű árut értékesí­tsek a szocialista és tőkés országokban. Ez tíz és fél százalékkal több volt, mint az előző évi. Az exporttermelésben részt vevő 21 megyei vállalat és szövetkezet többségében az áruértékesítés tavaly számot­tevően növekedett Az Eger —Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát például 82, a Mát­ravidéki Fémművek 56, az apei Qualität Vállalat 40, a Finomszerelvénygyár pedig 28 százalékkal több árut ex­portált, mint 1975-ben. Az előterjesztésből az is kitűnik, hogy a Heves me­gyei Ruházati Ipari, a sütő és édesipari vállalat, vala­mint a Kékes Ipari Szövet­kezei, az 1975. évinek több­szörösére növelte exportját A Qualitálnál az 1975-ös visszaesés után jelentős emelkedés mutatkozott Az exportáruk értékesíté­sében a rubel elszámolásúak aránya 58,7, a nem rubel el- szómolásúaké pedig 41,3 szá­zalék volt Megyénk üzemei, vállalatai cinkszínporból, fe­hér cementből, paradicsom- konzervből és főzelékkon- zervekből kevesebbet értéke­sítettek. Néhány termékből viszont jelentősen nőtt a kí­nálat. Diódákból 36, tran­zisztorokból 88, ötvözött és ötvözetlen alumíniumtermé­kekből 25, lábbelikből 21, ét­kezési sertészsírból 141, mi­nőségi borból pedig 77 szá­zalékkal. ŰJ TERMÉKEK A LISTÁN Tavaly örvendetesen to­vább bővült az exportlistára került áruk köre. így már az azbesztcementből készült nyomócső, a fojtótekercs és a cukor is szerepelt az ex­porttermékek között. Néhány Heves megyei áru exportja mégis különböző okok miatt kedvezőtlenül alakult. Az Egri Dohánygyár például a külföldi megrendelések csök­kenése miatt kevesebb ciga­rettát exportált. A Hatvani Konzervgyár a múlt évi aszályos időjárás miatt ke­vesebb zöldséget kapott a termelőüzemektől, és a ked­vezőtlen nyersanyagáruk ha­tására csökkent az export­ja is. Az Egri Cipőipari Szö­vetkezet a kevesebb külföl­di megrendelés, ugyanakkor a fokozott belkereskedelmi igények miatt, a vártnál ki­sebb mennyiségű cipőt adott el a nemzetközi megrende­lőknek. Más termékek közül az ólom-, a cink- és rézszín- porból, valamint a Parádi Üveggyár ólomkristály vá­záiból és tálaiból szállítottak kevesebbet. TIZENHÁROM ÉS FÉL SZÁZALÉKKAL TÖBB AZ IDÉN Az exporttermelés Heves megye vállalatainak és szö­vetkezeteinek idei terveiben is jelentős helyet foglal el, hiszen 13 és fél százalékos növekedésre számítanak. En­nek megvalósítását azonban befolyásolja, hogy az export­feladatok zöme az esztendő második felére tolódik el. Vállalataink mégis mindent elkövetnek az exporttervek teljesítéséért. Különösen a Finomszerel­vénygyár és az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombi­nát termékeiből várható je­lentős exportnövekedés. Mind a két nagyvállalat évek óta céltudatos tevé­kenységet folytat ennek megvalósítására. A magyar borok közül a világpiacon előkelő helye van az Egri bikavérnek. A szocialista or­szágokon kívül több mint 50 állam forgalmaz egri boro­kat. A kombinát ezért új szer­vezeti formájában egyik fő feladataként jelölte meg az export növelését. Ebben a munkában elengedhetetlen, hogy a termőhely értéknö­velő elemként épüljön be. Ezért gazdaságaink megyénk történelmi borvidékein ki­emelt feladatként kezeljék a szőlőtelepítést, az ehhez szükséges fajták megválasz­Szatmár­hetek április 12—24-ig A HATVANI ÁFÉSZ BÚTORÁRUHÁZÁBAN. Nagy választékban kaphatók a 25 eres Szatmár Bútorgyár olcsó, tetszetős lakószobái, valamint egyedi kisbútorai. ÁFÉSZ BÚTORÁRUHÁZ, HATVAN HORVATH M. 3. tását, amelyek az export­igényekkel összhangban van­nak. Ezzel párhuzamosan ki­fejlesztik azokat a korszerű szőlőfeldolgozókat, tároló­itat. érlelő pincészeteket; és palackozókat, amelyek al­kalmasak arra, hogy az Eg­ri bikavért és más tájjelle­gű neves minőségi borfajtát a kombinát önálló export­joggal bocsássa a külkeres­kedelem rendelkezésére. A MINŐSÉG JA VITASARA összességében Heves me­gye ipari vállalatainál és szövetkezeteiben a felsorolt nehézségek ellenére az ex­porttermelés és -értékesítés jelentősen növekedett az el­múlt esztendőben. Ennek fokozására törekednek az idén is. A világpiacon egyre növekednek a jó minőségű áruk iránti követelmények. Ehhez kell igazodniuk He­ves megye üzemeinek, vál­lalatainak és szövetkezetei­nek is azzal, hogy tovább javítják termékeik minősé­gét. Ezt szolgálják minden bizonnyal az exportterme­lést javító beruházások, va­lamint a külföldi gépbeszer­zések is, amelyek főleg a tőkés országokba irányuló áruértékesítés növelését se­gítik elő. Ezért elismerésre méltók azok a vállalati tö­rekvések. hogy élnek a Ma­gyar Nemzeti Bank által nyújtott hitellehetőséggel. Heves megye vállalatai és szövetkezetei eddig csaknem félmilliárd forint hitelt vet­tek igénybe különböző ex­portfejlesztésekhez. Közöt­tük a Finomszerelvénygyár 70, az Agria Bútorgyár 55, a Hatvani Konzervgyár pedig 180 milliót. A fejlesztések megvalósításával Heves me­gye ipara továbbra is hozzá­járul a világpiacon számon tartott magyar termékek elő­állításához. Mentusz Károly A marxizmusról - népszerűén Szerep A szociológiai, szociálpszi­chológiai irodalomban külön­böző módon meghatározott fogalom. Legáltalánosabbnak az^a nézet tekinthető, amely a pozíciók és a hozzájuk fű­ződő elvárások együtteseként értelmezi a szerep (gyakran társadalmi szerep) fogalmát. A társadalmi életben bizo­nyos pozíciókhoz meghatá­rozott jogok és kötelességek tapadnak, a társadalom, vagy bizonyos csoport meghatáro­zott viselkedést, magatartást vár el egyes pozíciók betöl­tőitől. A társadalmi szerepek tehát minden olyan pozíció-* ra vonatkoznak, amellyel kapcsolatban ilyen többé-ke- vésbé általános elvárások léteznek. Például az anya szerepe az anyának a család­ban betöltött pozícióját és az ehhez kapcsolódó elvárá­sokat, tehát, hogy gondos­kodjék a családról, szeresse, nevelje gyermekeit, stb. együttesen jelenti. Ezzel szemben az unokatestvér po­zíciója általában nem társa­dalmi szerep, hiszen nem ta­padnak hozzá társadalmilag elismert jogok és kötelessé­gek, elvárások. (Mindjárt utalnunk kell arra, hogy bi­zonyos primitív társadalmak­ban létezik az unokatestvér szerepe is.) A társadalmi szerepek igen sokfélék lehetnek és társadalmilag meghatáro­zottak. Léteznek nemi szere­pek, életkori szerepek, fog­lalkozási szerepek, stb. Vagy­is más magatartást várunk el a férfiaktól és a nőktől, a kislányoktól, a fiatal lányok­tól, az anyáktól és a nagy­mamáktól, egy segédmunkás­tól és egy egyetemi oktató­tól. A szerepek társadalmi, történeti meghatározottsá­gát, ugyanakkor az is mutat­ja. hogy például a női szere­pek társadalmi megítélése mennyire eltérő a különböző korokban és társadalmak­ban, egy társadalom külön­böző csoportjai között. Más­felől azonban a női szerepek arra is példát adnak, hogy bizonyos szerepmomentumok olyannyira rögződhetnek, hogy szinte természetes adottságként tűnnek fel. A nőket kislánykoruktól a nő szerepekre neveljük — pél­dául, hogy ne verekedjenek, óvatosabbak legyenek, stb. — és ezután ezek a nők ter­mészetes adottságának — szelídebbek, félénltebbek, óvatosabbak, kevésbé kezde­ményezők, stb. — tűnnek fel. Szerepmagatartásnak, vagy szerepviselkedésnek azokat a magatartásokat és viselke­déseket nevezzük, amelyek az adott szereppel összefüg­gésben vannak. így egy or­vos esetében szerepviselke­dés, hogy hogyan bánik a be­tegekkel. A szerepviselkedés ugyanakkor nem feltétlen a szerepnek megfelelő viselke­dést jelenti. Maradva az or­vos példájánál: az orvosi szerephez általában hozzá­tartozónak véljük, hogy autón közlekedik. Az az or­vos tehát, aki reggelente a zsúfolt villamoson jár mun­kahelyére, a szerepének nem megfelelően viselkedik. A hétköznapi gondolkodás­ban a szerep ennél lényege­sen szűkebb fogalma jelenik meg általában, nevezetesen az, amit szerepjátszásnak nevezünk. Amennyiben az operában valaki szmoking­ban jelenik meg, jóllehet még a nyakkendőt is gyűlöli, ak­kor nem saját akarata sze­rint, hanem az operai publi­kum — általa jól, vagy rosz- skul értelmezett — szerepe szerint viselkedik. Nemcsak a szerep és az egyéniség összeütközése lehet konfliktus forrásai Az egyén életében különböző szerepeket tölt be. Egy­szer orvos, apa, férj, párt­tag, barát, stb., és a külön­böző szerepekből következő magatartások egy adott szi­tuációban eltérhetnek egy­mástól. Ilyenkor beszélünk szerepkonfliktusról. Az is előfordulhat, hogy egyazon szereppel kapcsolatban létez­nek különböző elvárások. Például az apaszerep köve­telményeit gyakran eltérően ítélik meg a nagyszülők,., a. barátok, a pedagógia-szak- könyvek, a városi és a falusi, a modern és a tradicionális közösségek. Az elvárások ilyen típusú összeütközése is konfliktushoz vezethet. Háromszázezer tonnával több szén a Gagarin Hőerőmű számára Visontán, a Tliorcz Külfojtéses Bányaüzemben idén 6,5 millió tonna szenet termelnek, melyet a Gagarin Hőerőműbe szállítanak. A bányaüzem termelése háromszázezer tonnával haladja meg a tavalyit. Az. idén jelen­tősen fokozzák a meddőréteg eltakarítását is. Képünkön nagy teljesítményű kotrógé­pek távolítják el a. széntelepeket borító földtakarót. (MTI foto — Erezi Gyula) A HÉTSZER EGY nap­ból egy — ünnep volt: szü­letésnap. Újkori történel­münk egyik legjelentősebb napjára, a felszabadulás 32. évfordulójára emlékeztünk megyeszertc. Az ünnep so­kak számára kettős volt: egyrészt születésnap, más­részt a „szürke” hétközría- pokon végzett munka ered­ményének, jutalmának az ünnepe. A kitüntetett dol­gozókon keresztül legalább­is én így érzem — vala­mennyiünk komoly és fele­lősségteljes alkotó tevé­kenységét ismertek el az érdemrendek, a kitüntető érmek, a kiváló dolgozó jelvények adományozói. Aki dolgozik, az letesz valamit a közös asztalra, akit ki­tüntettek, az — többet tett. jelentősebbet alkotott so­kunknál. Joggal jár hát nekik az elismerés... A címben az szerepel: 7x1 nap. Ebből egy az ün­nepé volt, öt — nem együnknek hat — a mun­káé. A kiszámíthatatlan időjárás ellenére szorgos munka folyt a földeken. Sajnos, olyan is, amilyet nem szívesen végez a szak­ember: megkezdődött a fagy­károk felmérése, remélhe­tőleg „kesztyűs kézzel” bánt velünk a természet. S egy jobb hír a mezőgazdaság­gal kapcsolatban: az AG* R.OKER illetékesei szerint az idén kevesebb baj lesz az alkatrész-ellátással. A felkészülés nemcsak a mezőgazdasági termelőmun­kában kezdődött meg. a leendő főiskolás diákok is munkához láttak. Az egri IIo Si Minh Tanárképző Főiskola tanárai és hall­gatói előkészítő tanfolya­mot szerveztek hat megye — Komárom, Pest, Szol­nok, Nógrád, Borsod és Heves — tehetséges fiatal­jainak részvételével. Az ilyen jellegű tanfolyam nem az első a pedagógusképzés egri „fellegvárában”. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy a szellemi befektetés nem vész kárba: rátermett fiatalok kerülnek a tanár­képző iskolapadjaiba, ké­sőbb pedig a katedrákra. Hogy újabb és újabb tehet­séges fiatalt neveljenek az országnak. Kiemelkedő eseménye volt az elmúlt hétnek az a megbeszélés, amely után a megyeszékhelyen tartózko­dó csuvas tanácsi delegáció vezetője, illetve az egri já­rási hivatal elnöke együtt­működési szerződést írt alá. A megállapodás sze­rint a csebokszári. illetve az egri járás dolgozói, üzemi kollektívái, iskolai közössegei rendszeresen tá­jékoztatják egymást a jö­vőben az elért eredmé­nyeikről, segítenek egymás gondjainak a megoldásá­ban. s több lehetőség nyí­lik majd a különböző szin­tű tapasztalatcsere-látoga­tások lebonyolítására, meg­szervezésére. is. Ünnepi esemény volt ez a szerző­déskötés, ám a hétközna­pokhoz kapcsolódott: a ba­rátság szálai ismét szoro­sabbra fonódtak...' S VÉGÜL — egyáltalán nem azért, mert az utolsó helyre kívánkozik a téma — egy akeiósorozatról: Egerben áprilisban a „mo­dern betegségre”, az alko­holizmusra irányítják a fi­gyelmet. A szervezők min­denütt hangsúlyozni kíván­ják. bogy az alkoholizmus betegség, de — gyógyítható betegség, Vcletlcn-e az egy­beesés: húsvét előtt kezdő­dött meg a rendezvényso­rozat, mintegy jelezve, ilyenkor nem egy család ünnepét rontotta már el az alkohol. Talán, most nem lesz ilyen... Szilvás István I 4

Next

/
Thumbnails
Contents