Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
Gépek a bányászatnak ! Országos Bányagépgyártó Vállalat törzsgyárában a bá nyászat részére aknaszállító pékét készítenek. A berendezések dolgozókat és anyagokat szállítanak majd az akna' 1. Képünk egy aknaszállító gép végszerelését mutatja be a gyár csarnokában. (MTI fotó — Balaton József) A MÉM kérése A marxizmusról — népszerűén Az utóbbi évek tapasztaltai szerint egyre több me' őgazdasági nagyüzem vette 'énybe a méhészetek megőrző tevékenységét Ezzel jbbek között idegen meg— Tudja, mi volt a leg- lurisabb? Amikor szomszé- om, a tűzmester, nyakon priccelte Durai főjegyzőt, láború előtt történt, kazal- izet oltottunk, az meg foly- >n ott lábatlankodott por- elánruhában, villogó lakk- ípőben. Nyomtuk a fecskenőt erősen, a sugár hirtelen ttört az elizzó szalmán, azr in zsupsz! A pemyés víz • uraira. Még mo6t is eKk- >m van, ahogy szedte a léét és káromkodott cefeHát ennek a derűs törté- etnek lassan negyven éve, inder Laci bácsi azonban jvai régebben a herédi ön- éntes tűzoltóegylet tagja, oldogult Juhász Mihály olt még a parancsnok, s )25-öt írtak, amikor ifjú íesteremberként a tűzvi- yázók sorába állt. — És voltak bizony vész- ■r.hesebb napjaink is, mint z imént emlegetett kazaltűz- toldja meg szavait — So- ; feledem a pusztai malom gését! Szólt a harang, si- ongott a gyerekhad, mi pe- ig fölvágva száguldottunk a jtthelyre. Akkor még nem olt korszerű felszerelésünk, lint mostanság. Bevágtuk a zívócsövet a kútba, hat mber a szivattyú szarvába apaszkodott, a tűzmester edig létráról irányította a pricnit. Az asszonynép? »dasereglett mind. De nem m bámészkodni. Vödörlánc- an. szállították a másik ol- alon a vizet. Ha jól emlék- zem, négy .vagon kenyérga- ionát és rengeteg árpát aentettünk meg -azon a na- •on. A kiképzés ötven esztendőül ezelőtt sem volt más, nint manapság. Havonta egy ’asárnap délelőttöt áldozott á a jobbára iparosokból to- »orzotf gárda. Inkább rá-, •érték valamely verseny lőtt, amelyeken igencsak sikerrel szerepelt a herédi egy- ég. Sok oklevél erre a bi- ónyság, Laci bácsi fiókjában ledig a Tűzbiztonsági Érem ironz fokozata, amivel tavalyelőtt tüntették ki. — Az öltözékünk változott, íajdani szemléken kék-fehér :síkos kabát, fehér nadrág, Beles öv lesgült rajtunk, csá. porzást igénylő gyümölcsfajtáknál, napraforgónál, és aprómagtermesztésben értek el jelentős hozamnövekedést. A hasznos együttműködés kánnyal. Fejünkön meg sisak, akár a testőröké. Azért mondok szemlét, mert bajban nem érkeztünk mi öltözködni. Ki miben volt, úgy igyekezett a szertárhoz. S akkoriban ez gyakran adódott, hiszen mindenki a portáján tárolta a terményt, takarmányt. Most? Igazi tűzhöz tán öt éve vonultunk ki. Motorfecskendővel, kilométernyi csővel. Nagy difi... • ■ • Binder László törzsőrmesteri rangban szolgálja Heréd tűzvédelmét ötvenkét esztendeje. Vissza akart már vonulni a méheihez, mint egykorú társai, de lebeszélték. Jó lesz ellenőrnek, meg a különböző gyakorlatok irányítására. Így aztán most an_ nak örül a legjobban, hogy a helyi iskolának két remek tűzoltócsapata van, olykor meglátogathatja őket, azok pedig jobbnál jobb eredménnyel háláljáik meg a gondoskodást. — Remélem, rövidesen velünk ünnepelnek az úttörők is! Merthogy jön a jubileum. Most lesz hetvenöt esztendős a herédi önkéntes tűzoltóegyesület. Amikor ötven éves volt, én öltem disznót. S kerekedett nagy jókedv, mulatság. Alább adni most se szeretném. Hogy aztán vállalom-e a hentesmunkát? Ha bírom egészséggel, akkor biztosan. Elvégre megvan hozzá a segédlevelem, s a jó pap hóttig tanul. • ■ • Binder Lászlónak a bog. nár- és kovácsmesterség sem új dolog. Ahogy mondja: háromszor tanult, három segédlevelet szerzett Most már persze egyik szakmát sem űzi. Az ecsédi 'termelőszövetkezettől vonult nyugdíjba, s legtöbb idejét a méheknek szenteli. Károly fiával, meg vejével százhúsz családot fogtak fel, tagjai a hatvani áfész szakcsoportjának. Az idén harminc mázsa illatos, ízletes virágmézre szerződtek. Jól jön ez a szerény nyugdíjhoz. Meg aztán nem hagyja el magát az ember. Van mivel törődnie. Laci bácsi legnagyobb ellene a tétlenség. Moldvay tiyöió továbbfejlesztése érdekében felhívjuk az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetőinek, valamint a méhész szakcsoportok figyelmét, hogy az ez évi termelési eredmények növelése érdekében minél előbb állapodjanak meg a megporzás vég" rehajtására, ég a méhészek fogadását készítsék elő: a gazdaságok dolgozzák ki a megporzás technológiáját, a gyakorlat és a biológiai alapi* fi gy elem bevételével (különös tekintettel a növény- védelmi munkára.) A vándoroltatáshoz adjanak szállítóeszközt és rakodókat. A főmezógaadáss szobájában megszólal a telefon, az AGROKER-től hívják. Mosoly fut végig az arcán és elégedetten fogadja a hírt: — Megvan a három mázsa fólia, amit rendeltünk, mehetünk érte —mondja és feljegyzi füzetébe a dátumot. — Látja! — rmrt-at az ablakon túlra — mindent előkészítettünk csak ar. esőzés keresztülhúzta számításunkat. Gyulavári András három éve irányítja a termelést a tarnaörsi Dózsa Termelő- szövetkezetben. Két falu: Tarnaörs és a szomszédos Erk határáért felelős. — Az eső bekényszerített bennünket ide, a központba — Máskor ilyenkor már a határban lehet megtalálni most meg itt kell ücsörögni. A korábbi napfényes, meleg idő sok jóval kecsegtetett. Soha nem volt még ilyen szép az őszi búzánk, mint most tavasszal. Igaz, hogy időben el is vetettük, a múlt év október 23-ra földbe kerültek a magvak. Szépen ki is kelt a gabonánk, megerősödött és áttelelt. Aztán, amire nem számítottunk, jött a február végi, március eleji kiadós esőzés és a víz megáll a földeken. Megijedtünk, hogy mi lesz... A falut elhagyva, a határt átszeli a Tárná. A folyó most csendes, de hetekkel ezelőtt kilépett a medréből, mert már nem tudta befogadni a vizet a megújuló esőzések után. A búzatáblákon most is foltokban áll a víz. » — ötven hektár teljesen elpusztult — magyarázza a főmezőgazdász —, 134 hektáron pedig részleges pusztulást észleltünk. Ez a búzaterületünk 10 százaléka. Itt m. Tárná menten, amerre A Minisztertanács megtárgyalta Kevesebb is lehetett volna A kormány legutóbbi ülésén megtárgyalta a tavalyi munkavédelmi helyzetet. Részben elismeréssel vehette tudomásul a balesetek 2,4, a halálos sérülések 10,4 százalékos csökkenését. Kevésbé szolgálhattak megnyugtatására a részletek. ' Jellemző például, hogy az élelmiszeriparban — szemben az általános csökkenéssel —, egy év alatt 9 százalékkal nőtt a balesetek száma, a gép- és az építőiparban pedig öt év távlatában tavaly történt a legtöbb halálos sérülés. Az ipar egészében pedig 8,6. százalékkal romlott a csonkulásos sérülések, 15 százalékkal pedig a maradandó munkaképességcsökkenést, vagy végleges rokkantságot okozó balesetek aránya. Különösen megdöbbentő volt tavaly a tömeges balesetek feltűnő gyakorisága. Az okok elemzése meglehetősen változatos képet nyújt. Egyetlen tényező azonban azonos: egyik sem volt véletlen. Mindegyik a munkavédelmi tevékenység egyenetlenségéről, helyenkénti következetlenségéről árulkodik. Lehet-e véletlennek tekinteni, hogy az üzemi halálos balesetek 44 százalékát járművek okozzák? Az összes balesetiek 45 százáé ekét pedig — tárgyak és személyes esése, ami évről évre növekvő irányzatot mutat.. 1975- ben 33, tavaly 36 ember életét köwaéelte a magasban végzett munkánál az előírások mellőzése, hatmmeha- tan vesztették életüket, mert biztonsági öv, védőkorlát nélkül dolgoztak az épületben. Mert igaz, tavaly kevesebb volt a sérülés, mint 1975- ben. De még kevesebb lehetett volna, ha csak egy kicsit nagyobb a fegyelem. csak ellátni, mindenütt nagyon kötött, mély fekvésű a föld és szivacs módjára magában tartja a vizet. Az elpusztult gabonát az idén már nem tudjuk pótolni, kárigényünket beadtuk az Állami Biztosítónak. — Próbálták levezetni a vizei? A főmeaőgaadász kesernyés mosollyal jegyzi meg. — Volt, amikor tíz szivattyú is működött, a levezető csatornák mégsem fogadták be a temérdek vizet. Sokat költöttünk a belvíz elvezetésére, nemrég számoltuk, hogy S0 ezer forintot, sajnos, nem nagy sikerrel. Most meg ismét esett, így újabb területeken vauinak vízfoltok. A szántóföldekre hetek óta nem tudnak rámenni. — Varjúk a napsütést —- emlegeti a főmezőgazdász. — Készen állunk a tavaszi munkákra. Sajnos, március 15-e óta gépeink nem voltak a földeken, annyira sáros, vizes a határ. — Eddig mit végeztek el? — Összesen csak egy hetet dolgoztunk március 8— 15 között. Akkor előkészítettük a földeket a tavaszi árpa vetéséhez. A magvakat a tervezett 250 helyett mégis csak 180 hektáron szórtuk a talajba. A többire az eső miatt már nem kerülhetett sor. A folytatás egyelőre kilátástalan, sőt nemrég úgy döntöttünk, hogy árpát már nem is vetünk, mert kicsúsztunk az időből. A java pedig még hátra van, de legalább tíz esőmentes nap kell ahhoz, hogy ismét munkába álljanak a gépek. — Leginkább a kukorica aggaszt bennünket — mondja Gyulavári András — még a talajt se tudtuk elő- ká^gqu Be&iő mar Mobilitás Jelentése társadalmi helyzetváltoztatás, amikor különböző társadalmi csoportok vagy egyének társadalomban elfoglalt helyzete megváltozik. Különböző fajtái vannak, a foglalkozásváltást foglalkozási, a kulturális színt megváltozását kulturális mobilitásnak nevezzük. Hasonlóképpen beszélhetünk jövedelmi, lakóhelyi, munkahelyi mobilitásról. (A települések közötti mobilitást — tehát például, ha valaki a faluról a városba költözik — migrációnak is nevezzük.) Társadalmi mobilitásról általában akkor beszélünk, amikor a helyzetváltoztatás nemcsak egy bizonyos szempontból következik be, hanem az egyén, illetve á társadalmi csoport, a társadalmi osztály- és rétegszerkezetében elfoglalt helyét változtatja meg. Amennyiben például egy munkásból az egyetemet elvégezve mérnök lesz, annyiban- nemcsak iskolai végzettsége, foglalkozása, esetleg jövedelfne, munkahelye, hanem általánosabban a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete változik meg. A társadalmi helyzetváú- toztatás — mint a fenti példa esetében is — bekövetkezhet egy ember életén belül is. Ezt nevezzük nemzedéken belüli vagy intra- generációs mobilitásnak. Ami-kor a társadalmi helyzetváltoztatás két nemzedék között zajlik le, például a munkás apa gyermekéből lesz értelmiségi, akkor nemzedékek közötti, vagy inter- generációs mobilitásról beszélünk. A hazánkban lezajlott mobilitási folyamatoknak két fő iránya volt és van jelenleg is. Az egyik a fizikai munkából a szellemi munkáit* a vetésidő is. Ezer hektáron lesz kukoricánk közösen a háztájival. Az emberek és a gépek a jobb időt várva készen altnak a munka folytatására. — Hány gépet késeíteHek elő? — Mihelyt lehet, két Ré- ba-Steiger, három DUTRA, két DT—75 és 25 MTZ‘ traktor. a hozza tartózó munkagépekkel kezdi meg a talaj-előkészítést és a vetést. Azt hiszem, nagy lesz a hajrá, hogy az időből teljesen ki ne csússzunk. Fontos ez, hiszen az idei évre további hozamnövelést irányoztunk elő, búzából 38, tavaszi árpából 32 és kukoricából 48 mázsát. Mindent elkövetünk, hogy a nehézségek ellenére ezt elérjük. Az esőzés meliert, a közelmúltban a fagyok is megtépázták a tarnaörsi gyümölcsösöket. — örültünk mi a korai jó időnek — mondja a főmezőgazdász —, csak az örömbe üröm is vegyült. Március 31-én és április 1- én mimese 5—6 fokot mértünk a gyümölcsösökben a talaj mentén. Szerencsére csak egy óra hosszat tartott a nagy lehűlés, aztán bebonait és reggel már esett. Bár füstöltünk, a fagy mégis károsította a 'kajszi- barack- és a cseresznyefákat. A kertészetben annál biztatóbban kezdtek, miután időben elvetették a vöröshagymát és nevelik a paradicsompalántákat, melyeket április 20-a után ültetnek ki a szabad földbe. A gazdaságban az idén 25 százalékkal nagyobb . területen termelnek zöldségféléket a ZÖLDÉRT-nek, a Hatvani Konzervgyárnak és a VETŐMAG Vállalat, észak-ma- fiyafftCiáiiSi küiitonliúíwk. ba, a másik a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatok felé vezet. A foglalkoztatottak 1973-as társadalmi helyzetét apjuk 1936- os társadalmi helyzetével összehasonlítva pl. azt tapasztaljuk, hogy a jelenleg szellemi dolgozók 73 százalékának az apja fizikai munkás volt és a jelenlegi nem mezőgazdasági fizikai dolgozók közül minden másodiknak az apja még a mezőgazdaságban végzett fizikai munkát, paraszt volt. A társadalmi mobilitásnak csak egyik formája, amikor az egyének — ha mint a fenti adatok mutatják még oly tömegesen is — kerülnek át az egyik társadalmi csoportból a másikba. A társadalmi mobilitás másik formája, amikor egész társadalmi csoportoknak a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzete változik , meg. Ilyen, úgynevezett csoportmobilitásra is találunk példákat, az elmúlt 30 év magyar történelmében. A volt uralkodó osztályok megszüntetése, a kisárutermelő parasztságnak a szocialista termelési -viszonyok közé kerülése nagy társadalmi osztályok társadalmi helyzetét változtatta meg alapvetően. A társadalmi mobilitás mértéke jól mutatja egy társadalom nyitottságát vagy merevségét. Amikor ugyanis egy adott társadalomban a különböző társadalmi helyzetű csoportokat merev falak választják el egymástól, akkor csak szórványos egyéni mobilitás lehetséges. Ha ezek a falak leomlanak, megkezdődik a társadalmi struktúra átalakulása, akkor ez szükségszerűen a társadalmi mobilitás növekedésével jár együtt. A felszabadulást követően Magyarországon kibontakozó tömeges egyéni és jelentős csoportmobilitást is a társadalom szerkezetében bekövetkezett alapvető változások magyarázzák. ^ A problémák közepette Gyulavári András . bizakodással tekint a következő hetek elé. * — Az esőzések és a belvízkár miatt kicsit hátrányos helyzetbe kerültünk, mégis reménykedünk mi, vezetők és a tagok is, hogy úrrá leszünk a nehézségeken. Igaz, a vegyszeres gyomirtást földi gépekkel, a nedves talajon már nem tudjuk elvégezni, ezért repülőgépről szórjuk majd ki a gyomirtó szereket, A termelés további növelésére törekszünk, így kapcsolódtunk be a napokban az adottságainknak legmegfelelőbb Bajai Kukoricatermelési Rendszerbe. Jövőre már a Bajai Állami Gazdaság irányításával és szaktanácsaival 2000 hektáron folytatjuk a búza, a kukorica és a pillangós takarmánynövények termelését. Ehhez a gépeink nagy része már rendelkezésre áll. Búzafajtáinkat fokozatosan az újabb martonvásári és jugoszláv fajtákkal cseréljük fel, amelyek jobban megfelelnek az itteni talaj- és éghajlati viszonyoknak. Már •az idei, nyári gabouabetakarításra is felkészültünk. A meglevő három NDK-kom- bájn mellé nemrég újabb hármat vásároltunk, de a régebbi típusú szovjet SZK— 4-esekből is van még. Tehát nemcsak rajtunk múlik, ho- gy-a* alakul a következő hónap«* munkája itt, Tar- naörsöm, hanem azon is. hogy mennyire lesz „jóságos” hozzánk az időjárás. Mentusz Károly M&MáQ 1977. április 3u szombat y Szólt a spricni Eső után, fagy után Tarnaőrsön Mégis bizakodva
