Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Gépek a bányászatnak ! Országos Bányagépgyártó Vállalat törzsgyárában a bá nyászat részére aknaszállító pékét készítenek. A berendezések dolgozókat és anyagokat szállítanak majd az akna' 1. Képünk egy aknaszállító gép végszerelését mutatja be a gyár csarnokában. (MTI fotó — Balaton József) A MÉM kérése A marxizmusról — népszerűén Az utóbbi évek tapaszta­ltai szerint egyre több me' őgazdasági nagyüzem vette 'énybe a méhészetek meg­őrző tevékenységét Ezzel jbbek között idegen meg­— Tudja, mi volt a leg- lurisabb? Amikor szomszé- om, a tűzmester, nyakon priccelte Durai főjegyzőt, láború előtt történt, kazal- izet oltottunk, az meg foly- >n ott lábatlankodott por- elánruhában, villogó lakk- ípőben. Nyomtuk a fecsken­őt erősen, a sugár hirtelen ttört az elizzó szalmán, azr in zsupsz! A pemyés víz • uraira. Még mo6t is eKk- >m van, ahogy szedte a lé­ét és káromkodott cefe­Hát ennek a derűs törté- etnek lassan negyven éve, inder Laci bácsi azonban jvai régebben a herédi ön- éntes tűzoltóegylet tagja, oldogult Juhász Mihály olt még a parancsnok, s )25-öt írtak, amikor ifjú íesteremberként a tűzvi- yázók sorába állt. — És voltak bizony vész- ■r.hesebb napjaink is, mint z imént emlegetett kazaltűz- toldja meg szavait — So- ; feledem a pusztai malom gését! Szólt a harang, si- ongott a gyerekhad, mi pe- ig fölvágva száguldottunk a jtthelyre. Akkor még nem olt korszerű felszerelésünk, lint mostanság. Bevágtuk a zívócsövet a kútba, hat mber a szivattyú szarvába apaszkodott, a tűzmester edig létráról irányította a pricnit. Az asszonynép? »dasereglett mind. De nem m bámészkodni. Vödörlánc- an. szállították a másik ol- alon a vizet. Ha jól emlék- zem, négy .vagon kenyérga- ionát és rengeteg árpát aentettünk meg -azon a na- •on. A kiképzés ötven esztendő­ül ezelőtt sem volt más, nint manapság. Havonta egy ’asárnap délelőttöt áldozott á a jobbára iparosokból to- »orzotf gárda. Inkább rá-, •érték valamely verseny lőtt, amelyeken igencsak si­kerrel szerepelt a herédi egy- ég. Sok oklevél erre a bi- ónyság, Laci bácsi fiókjában ledig a Tűzbiztonsági Érem ironz fokozata, amivel ta­valyelőtt tüntették ki. — Az öltözékünk változott, íajdani szemléken kék-fehér :síkos kabát, fehér nadrág, Beles öv lesgült rajtunk, csá. porzást igénylő gyümölcsfaj­táknál, napraforgónál, és aprómagtermesztésben értek el jelentős hozamnöveke­dést. A hasznos együttműködés kánnyal. Fejünkön meg si­sak, akár a testőröké. Azért mondok szemlét, mert bajban nem érkeztünk mi öltözköd­ni. Ki miben volt, úgy igye­kezett a szertárhoz. S akko­riban ez gyakran adódott, hiszen mindenki a portáján tárolta a terményt, takar­mányt. Most? Igazi tűzhöz tán öt éve vonultunk ki. Mo­torfecskendővel, kilométernyi csővel. Nagy difi... • ■ • Binder László törzsőrmes­teri rangban szolgálja Heréd tűzvédelmét ötvenkét eszten­deje. Vissza akart már vo­nulni a méheihez, mint egy­korú társai, de lebeszélték. Jó lesz ellenőrnek, meg a különböző gyakorlatok irá­nyítására. Így aztán most an_ nak örül a legjobban, hogy a helyi iskolának két remek tűzoltócsapata van, olykor meglátogathatja őket, azok pedig jobbnál jobb ered­ménnyel háláljáik meg a gondoskodást. — Remélem, rövidesen ve­lünk ünnepelnek az úttörők is! Merthogy jön a jubileum. Most lesz hetvenöt esztendős a herédi önkéntes tűzoltó­egyesület. Amikor ötven éves volt, én öltem disznót. S ke­rekedett nagy jókedv, mulat­ság. Alább adni most se sze­retném. Hogy aztán válla­lom-e a hentesmunkát? Ha bírom egészséggel, akkor biz­tosan. Elvégre megvan hoz­zá a segédlevelem, s a jó pap hóttig tanul. • ■ • Binder Lászlónak a bog. nár- és kovácsmesterség sem új dolog. Ahogy mondja: há­romszor tanult, három segéd­levelet szerzett Most már persze egyik szakmát sem űzi. Az ecsédi 'termelőszövetkezettől vonult nyugdíjba, s legtöbb idejét a méheknek szenteli. Károly fiával, meg vejével száz­húsz családot fogtak fel, tag­jai a hatvani áfész szakcso­portjának. Az idén harminc mázsa illatos, ízletes virág­mézre szerződtek. Jól jön ez a szerény nyugdíjhoz. Meg aztán nem hagyja el magát az ember. Van mivel törőd­nie. Laci bácsi legnagyobb el­lene a tétlenség. Moldvay tiyöió továbbfejlesztése érdekében felhívjuk az állami gazda­ságok és mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek vezetői­nek, valamint a méhész szakcsoportok figyelmét, hogy az ez évi termelési eredmények növelése érde­kében minél előbb állapod­janak meg a megporzás vég" rehajtására, ég a méhészek fogadását készítsék elő: a gazdaságok dolgozzák ki a megporzás technológiáját, a gyakorlat és a biológiai ala­pi* fi gy elem bevételével (kü­lönös tekintettel a növény- védelmi munkára.) A ván­doroltatáshoz adjanak szál­lítóeszközt és rakodókat. A főmezógaadáss szobájá­ban megszólal a telefon, az AGROKER-től hívják. Mo­soly fut végig az arcán és elégedetten fogadja a hírt: — Megvan a három má­zsa fólia, amit rendeltünk, mehetünk érte —mondja és feljegyzi füzetébe a dátu­mot. — Látja! — rmrt-at az ab­lakon túlra — mindent elő­készítettünk csak ar. esőzés keresztülhúzta számításun­kat. Gyulavári András három éve irányítja a termelést a tarnaörsi Dózsa Termelő- szövetkezetben. Két falu: Tarnaörs és a szomszédos Erk határáért felelős. — Az eső bekényszerített bennünket ide, a központba — Máskor ilyenkor már a határban lehet megtalálni most meg itt kell ücsörögni. A korábbi napfényes, meleg idő sok jóval kecsegtetett. Soha nem volt még ilyen szép az őszi búzánk, mint most tavasszal. Igaz, hogy időben el is vetettük, a múlt év október 23-ra földbe ke­rültek a magvak. Szépen ki is kelt a gabonánk, megerő­södött és áttelelt. Aztán, amire nem számítottunk, jött a február végi, március eleji kiadós esőzés és a víz meg­áll a földeken. Megijedtünk, hogy mi lesz... A falut elhagyva, a ha­tárt átszeli a Tárná. A folyó most csendes, de hetekkel ezelőtt kilépett a medréből, mert már nem tudta befo­gadni a vizet a megújuló esőzések után. A búzatáblákon most is foltokban áll a víz. » — ötven hektár teljesen elpusztult — magyarázza a főmezőgazdász —, 134 hek­táron pedig részleges pusz­tulást észleltünk. Ez a búza­területünk 10 százaléka. Itt m. Tárná menten, amerre A Minisztertanács megtárgyalta Kevesebb is lehetett volna A kormány legutóbbi ülé­sén megtárgyalta a tavalyi munkavédelmi helyzetet. Részben elismeréssel vehette tudomásul a balesetek 2,4, a halálos sérülések 10,4 száza­lékos csökkenését. Kevésbé szolgálhattak megnyugtatá­sára a részletek. ' Jellemző például, hogy az élelmiszeriparban — szem­ben az általános csökkenés­sel —, egy év alatt 9 száza­lékkal nőtt a balesetek szá­ma, a gép- és az építőipar­ban pedig öt év távlatában tavaly történt a legtöbb ha­lálos sérülés. Az ipar egészé­ben pedig 8,6. százalékkal romlott a csonkulásos sérü­lések, 15 százalékkal pedig a maradandó munkaképes­ségcsökkenést, vagy végleges rokkantságot okozó balese­tek aránya. Különösen meg­döbbentő volt tavaly a tö­meges balesetek feltűnő gya­korisága. Az okok elemzése megle­hetősen változatos képet nyújt. Egyetlen tényező azonban azonos: egyik sem volt véletlen. Mindegyik a munkavédelmi tevékenység egyenetlenségéről, helyen­kénti következetlenségéről árulkodik. Lehet-e véletlennek tekin­teni, hogy az üzemi halálos balesetek 44 százalékát jár­művek okozzák? Az összes balesetiek 45 százáé ekét pe­dig — tárgyak és személyes esése, ami évről évre növek­vő irányzatot mutat.. 1975- ben 33, tavaly 36 ember éle­tét köwaéelte a magasban végzett munkánál az előí­rások mellőzése, hatmmeha- tan vesztették életüket, mert biztonsági öv, védőkorlát nélkül dolgoztak az épület­ben. Mert igaz, tavaly kevesebb volt a sérülés, mint 1975- ben. De még kevesebb lehe­tett volna, ha csak egy ki­csit nagyobb a fegyelem. csak ellátni, mindenütt na­gyon kötött, mély fekvésű a föld és szivacs módjára ma­gában tartja a vizet. Az el­pusztult gabonát az idén már nem tudjuk pótolni, kárigényünket beadtuk az Állami Biztosítónak. — Próbálták levezetni a vizei? A főmeaőgaadász keser­nyés mosollyal jegyzi meg. — Volt, amikor tíz szi­vattyú is működött, a leve­zető csatornák mégsem fo­gadták be a temérdek vizet. Sokat költöttünk a belvíz elvezetésére, nemrég szá­moltuk, hogy S0 ezer forin­tot, sajnos, nem nagy siker­rel. Most meg ismét esett, így újabb területeken vaui­nak vízfoltok. A szántóföldekre hetek óta nem tudnak rámenni. — Varjúk a napsütést —- emlegeti a főmezőgazdász. — Készen állunk a tavaszi munkákra. Sajnos, március 15-e óta gépeink nem vol­tak a földeken, annyira sá­ros, vizes a határ. — Eddig mit végeztek el? — Összesen csak egy he­tet dolgoztunk március 8— 15 között. Akkor előkészí­tettük a földeket a tavaszi árpa vetéséhez. A magvakat a tervezett 250 helyett még­is csak 180 hektáron szórtuk a talajba. A többire az eső miatt már nem kerülhetett sor. A folytatás egyelőre ki­látástalan, sőt nemrég úgy döntöttünk, hogy árpát már nem is vetünk, mert ki­csúsztunk az időből. A java pedig még hátra van, de legalább tíz eső­mentes nap kell ahhoz, hogy ismét munkába álljanak a gépek. — Leginkább a kukorica aggaszt bennünket — mond­ja Gyulavári András — még a talajt se tudtuk elő- ká^gqu Be&iő mar Mobilitás Jelentése társadalmi hely­zetváltoztatás, amikor kü­lönböző társadalmi csoportok vagy egyének társadalomban elfoglalt helyzete megválto­zik. Különböző fajtái van­nak, a foglalkozásváltást foglalkozási, a kulturális színt megváltozását kulturá­lis mobilitásnak nevezzük. Hasonlóképpen beszélhetünk jövedelmi, lakóhelyi, mun­kahelyi mobilitásról. (A települések közötti mobili­tást — tehát például, ha va­laki a faluról a városba köl­tözik — migrációnak is ne­vezzük.) Társadalmi mobilitásról általában akkor beszélünk, amikor a helyzetváltoztatás nemcsak egy bizonyos szem­pontból következik be, ha­nem az egyén, illetve á tár­sadalmi csoport, a társadal­mi osztály- és rétegszerke­zetében elfoglalt helyét vál­toztatja meg. Amennyiben például egy munkásból az egyetemet elvégezve mérnök lesz, annyiban- nemcsak is­kolai végzettsége, foglalko­zása, esetleg jövedelfne, munkahelye, hanem általá­nosabban a társadalmi struk­túrában elfoglalt helyzete változik meg. A társadalmi helyzetváú- toztatás — mint a fenti példa esetében is — bekö­vetkezhet egy ember életén belül is. Ezt nevezzük nem­zedéken belüli vagy intra- generációs mobilitásnak. Ami-kor a társadalmi hely­zetváltoztatás két nemzedék között zajlik le, például a munkás apa gyermekéből lesz értelmiségi, akkor nem­zedékek közötti, vagy inter- generációs mobilitásról be­szélünk. A hazánkban lezajlott mo­bilitási folyamatoknak két fő iránya volt és van je­lenleg is. Az egyik a fizikai munkából a szellemi munká­it* a vetésidő is. Ezer hek­táron lesz kukoricánk közö­sen a háztájival. Az embe­rek és a gépek a jobb időt várva készen altnak a mun­ka folytatására. — Hány gépet késeíteHek elő? — Mihelyt lehet, két Ré- ba-Steiger, három DUTRA, két DT—75 és 25 MTZ‘ traktor. a hozza tartózó mun­kagépekkel kezdi meg a ta­laj-előkészítést és a vetést. Azt hiszem, nagy lesz a hajrá, hogy az időből telje­sen ki ne csússzunk. Fon­tos ez, hiszen az idei évre további hozamnövelést irá­nyoztunk elő, búzából 38, tavaszi árpából 32 és kuko­ricából 48 mázsát. Mindent elkövetünk, hogy a nehézsé­gek ellenére ezt elérjük. Az esőzés meliert, a kö­zelmúltban a fagyok is megtépázták a tarnaörsi gyümölcsösöket. — örültünk mi a korai jó időnek — mondja a főme­zőgazdász —, csak az örömbe üröm is vegyült. Március 31-én és április 1- én mimese 5—6 fokot mér­tünk a gyümölcsösökben a talaj mentén. Szerencsére csak egy óra hosszat tar­tott a nagy lehűlés, aztán bebonait és reggel már esett. Bár füstöltünk, a fagy mégis károsította a 'kajszi- barack- és a cseresznyefá­kat. A kertészetben annál biz­tatóbban kezdtek, miután időben elvetették a vörös­hagymát és nevelik a para­dicsompalántákat, melyeket április 20-a után ültetnek ki a szabad földbe. A gazda­ságban az idén 25 százalék­kal nagyobb . területen ter­melnek zöldségféléket a ZÖLDÉRT-nek, a Hatvani Konzervgyárnak és a VE­TŐMAG Vállalat, észak-ma- fiyafftCiáiiSi küiitonliúíwk. ba, a másik a mezőgazdaság­ból a nem mezőgazdasági ágazatok felé vezet. A fog­lalkoztatottak 1973-as társa­dalmi helyzetét apjuk 1936- os társadalmi helyzetével összehasonlítva pl. azt ta­pasztaljuk, hogy a jelenleg szellemi dolgozók 73 száza­lékának az apja fizikai mun­kás volt és a jelenlegi nem mezőgazdasági fizikai dolgo­zók közül minden második­nak az apja még a mezőgaz­daságban végzett fizikai munkát, paraszt volt. A társadalmi mobilitásnak csak egyik formája, amikor az egyének — ha mint a fenti adatok mutatják még oly tömegesen is — kerülnek át az egyik társadalmi cso­portból a másikba. A társa­dalmi mobilitás másik for­mája, amikor egész társa­dalmi csoportoknak a társa­dalmi struktúrában elfog­lalt helyzete változik , meg. Ilyen, úgynevezett csoport­mobilitásra is találunk pél­dákat, az elmúlt 30 év ma­gyar történelmében. A volt uralkodó osztályok megszün­tetése, a kisárutermelő pa­rasztságnak a szocialista ter­melési -viszonyok közé kerü­lése nagy társadalmi osztá­lyok társadalmi helyzetét változtatta meg alapvetően. A társadalmi mobilitás mértéke jól mutatja egy társadalom nyitottságát vagy merevségét. Amikor ugyanis egy adott társadalomban a különböző társadalmi hely­zetű csoportokat merev fa­lak választják el egymástól, akkor csak szórványos egyé­ni mobilitás lehetséges. Ha ezek a falak leomlanak, meg­kezdődik a társadalmi struk­túra átalakulása, akkor ez szükségszerűen a társadalmi mobilitás növekedésével jár együtt. A felszabadulást kö­vetően Magyarországon ki­bontakozó tömeges egyéni és jelentős csoportmobilitást is a társadalom szerkezetében bekövetkezett alapvető vál­tozások magyarázzák. ^ A problémák közepette Gyulavári András . bizako­dással tekint a következő he­tek elé. * — Az esőzések és a bel­vízkár miatt kicsit hátrá­nyos helyzetbe kerültünk, mégis reménykedünk mi, ve­zetők és a tagok is, hogy úrrá leszünk a nehézsége­ken. Igaz, a vegyszeres gyomirtást földi gépekkel, a nedves talajon már nem tudjuk elvégezni, ezért re­pülőgépről szórjuk majd ki a gyomirtó szereket, A ter­melés további növelésére tö­rekszünk, így kapcsolódtunk be a napokban az adottsá­gainknak legmegfelelőbb Ba­jai Kukoricatermelési Rend­szerbe. Jövőre már a Bajai Állami Gazdaság irányítá­sával és szaktanácsaival 2000 hektáron folytatjuk a búza, a kukorica és a pillangós ta­karmánynövények termelé­sét. Ehhez a gépeink nagy része már rendelkezésre áll. Búzafajtáinkat fokozatosan az újabb martonvásári és ju­goszláv fajtákkal cseréljük fel, amelyek jobban megfe­lelnek az itteni talaj- és ég­hajlati viszonyoknak. Már •az idei, nyári gabouabetaka­rításra is felkészültünk. A meglevő három NDK-kom- bájn mellé nemrég újabb hármat vásároltunk, de a ré­gebbi típusú szovjet SZK— 4-esekből is van még. Tehát nemcsak rajtunk múlik, ho- gy-a* alakul a következő hónap«* munkája itt, Tar- naörsöm, hanem azon is. hogy mennyire lesz „jósá­gos” hozzánk az időjárás. Mentusz Károly M&MáQ 1977. április 3u szombat y Szólt a spricni Eső után, fagy után Tarnaőrsön Mégis bizakodva

Next

/
Thumbnails
Contents