Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

I

„A ház, meg az ágyú közt csak ez a kis patak ..

Kálmán bátyám békés háború a

Mire megöregszik, sok

Elő múzeum, avagy: BNP

mindent megengednet magának az ember. Még azt is, hogy a saját teje szerint emlékezzék a íiatalabb-volt, de nehezebb időkr'e. Gyanítom, hogy a 70. évét éppen mostanság elhagyott Dudás Kálmán bátyám is így lehet valahogy a szépen, ünnepesen hangzó Eükkszenlrnárton faluoan, melyet így, kikeletkor különösen kívánatosai) — kékben, zsenge zöldben' játszva — ölel körül az újuló természet.

Ügy beszélik, ha akadt település ebben az országban, melyet elkerült a mérges háború, úgy Bükkkszentmárton biztosan az volt. Köszönhette pedig a békéjét annak, hogy az utak építése korábban sem volt olcsó mulatság, és ha kimaradt, hát ily' módon maradt ki a mi Mártonfal- vánk.

Mint dézsából *a víz, ha felborul a dézsa, úgy terül fezét, úgy csurdogál végig a hegyek oldalán, a házfalakon, meg mindenütt, ahova csak nézel, a jó tavaszi fény.. Igencsak ez juttatta Kálmán bátyámnak is eszébe, hogy egy, a lapockája alatt megakadt golyó, mintha megmozdult volna. Ráadásul az ízületét’ ÜS" kézdik érézni az idő változását...

Nosza, a doktorhoz!

Míg vár sorára, beteg ő is, akár a többi várakozó.

Mire kijön —‘ kezében a recepttel — csupa erő, egészség.

szinte a kezem ügyibe, mint most ide, az az almai'a... Boldogasszony napja volt, a bélapátfalvi búcsú napja. De sok jó bort megittam én azon ilyenkor! Most meg csupán egy kis rossz víz kellene a kútból, de csak úgy pattog az ágasba, meg az ostorba a golyó. Végre csak nem bírok magammal, és mondom a komámnak, Vitárius Jánosnak, én odamegyek a kúthoz. Ne menj, te. De bizony, megyek én, úgy megáhítottám a vizet. Hogy könnyebben mozogjak, leszedtem a hátamról ,a szerelvényt, féloldalra fordulok, kezemben a kulacs, akkor érzem az ütést a hátamon.

— Ugye, most golyót kaptál — így a baj társam.

— Kaptam.

Jöttek a szanitécek, lefordították rólam a blúzt, azt hittem, megfúlok.

Azzal vége is volt nekem á háborúnak. Nem maradt más belőle, csak a golyó, itt a lapockámnál mert azt nem vették ki soha belőlem, meg ez a keskeny, 110-es rtadrág- szíj, amit most is viselek. . .

De, hogy szavamat ne feledjem, június 13-án érkeztem meg. Itthon csak a csendesség, semmj nyoma a háborúnak. Beké van a . tahiban. ' Nn _hisZeá, szép ‘ kis' 'béke! Mert lövések azért''Vannak. innen' is; onnan *is,- a hegyekről. Aztán, még 43- ban — vagy talán már 44-re kelve — idegen katonával is

találkoztunk Németek, arról , jöttek, Eger felől. Vonultak visszafelé, távbeszélőket telepítenek. hogy tudják, honnan. és mennyi nyomukban az orosz. Nosza, a falu végiben felállítottak két ágyút Sípos Durat Ferenc házánál, itt. ahol most ez az új híd viszen á: az árkon. Na. mondom. vege a békének Bükk- szarilmávIonban! A ház meg az ágyúk -közi-csak ez a kis patak, és a német ágyúzni

.k 'Z'Jel.t oda fel. a kékeié Sárrá. boey le is szaka hoztuk az ab’ák>

Voll géppuskájuk is. azzal meg a kocsma előtti aknába fészkeitek be, kitek is vele szc" órán. hogy meglelt hüvellyel az akna. Sokra, úgy ve,em nem m . o Lek. nv’i't (>>{v)k regge!re 'teve. már se ágyú, se géppuska, se ném.'l. De jött három romín. az oroszokat meg a a"’ it falvi Eú-iony Kicsiny Máié vezetgette jó irányba. Véltük, rendbe is lesz már mindén, elinaltak a-németek, és a románok sem sokat tanyáztak -a nyomukban. Mentek tovább, de vagy tizenkét pár ökröt elhajtott addig a német, míg ezek jöttek óvatosan.

A többi' már könnyebben alakult. Jött még egy román szakasz, úgy harminc emberrel. Ezeknek takarmány kellett, de az is igaz, hogy segítettek szántani a földet, meg a kocsmába is beültek, ittak, meg az itteniekkel civakodtak. Oly Igen nagyon, hogy a nemzetőrünk. Kovács Barna, még a puskát is rájuk fogta. Azok meg kicsavarták a kezibül. Mondtuk utána, persze, szegénynek:

— Milyen káplár vagy te, Barna? — hagyod, hogy a kezedből-a puskát kicsavarják. .. ? !

No, érről ennyit. így volt itt -a történelem 32 eszten- .dővel ezelőtt. Másokhoz képest valóságos béke, ha nem is az igazi. Mert az igazi, ez itten, hogy kifeszíti a madzagot a kút, meg a kerítés között az udvaron az asszony, oszt’ ráteregeti száradni . a gatyát, az inget, a pendelyt. Meg a tyúkok, meg a' kutya, Meg, hogy .itt .sincs már huzakodás a .kocsmába.:

akár, ba-.egy. liier .bqytmsg- ihalunkl "ákkóV Ift éáák cS'é'ft- désseggéí diskurálurrk, jól mondom, igaz-e...?

B. Kun Tibor

Mindjárt az elején megmondjuk. hogy a három betű — BNP — a Bükki Nemzeti Park hivatalos rövidítése. Üj rövidítésről és új fogalomról van itt szó, hiszen az Országos Természet védelmi Hivatal elnöke 1-977 január elsejétől kezdődően nyilvánította védetté és jelölte ki nemzeti parkká a Bükk hegység Borsod és Heves megyében fekvő, 38 ezei 774. ti hektárnyi területét. Rakonczay Zoltán, az Országos Természet védelmi Hivatal . elnöke, nemrégiben Égerben járt, ahol a Mátra—Eger—Nyugat-bükki Intéző Bizottság testületét tájékoztatta új nemzeti parkunk létrehozásáról, kezeléséről és fejlesztéséről. Ez alkalommal került sor az alábbi beszélgetésünkre.

— Mi indokolta a Bükki Nemzeti Park létrehozását, s mi lesz konkrétan is meghatározható rendeltetése?

— A természetvédelem íratlan törvénye, hogy minden ország elsősorban a máshol eló nem forduló, jellegzetesen hazai adottságaira összpontosítja figyelmét, erőforrásait. A Bükk hegység minden tekintetben egyedülálló érték. Az emberi környezetet szennyező, nagy ipari létesítmények veszik körül, s környezetéből érintetlen szigetként emelkedik ki. Tájképi megjelenése nemcsak országosan egyedülálló, de nemzetközileg is figyelemre méltó. Meredek ormaival, a „kövek” vonulatával, mély szurdokvölgyeivel, a fennsík hullámos felszínével, hegyi rétjeivel, hatalmas erdőségeivel, bő vizű patakjaival, magas fokú esztétikai élményt nyújt. Geológiai formakincse páratlan: gazdag meredek sziklafalakban, különböző földtörténeti korú rétegfeltárulásokban. A Bükk hegység bővelkedik ritka növényfajokban és növénytársulásokban Számos olyan őshonos és jégkorszaki maradványé növényfaj fellelhető itt, 'amely az országban másutt nem található. Említhetünk több olyan kihaló - madárfajt is, amely csak a Bükk erdőségeiben, sziklafalain fészkel. A BNP rendeltetése, hogy megőrizze, intézményes védelemmel. óvja, gondozza és fejlessze a Bükk vonzóerejét jelentő szép tájképi meg jelenését, éleüaniiag’ kedvező természeti tulajdonságai! tiszta levegőjét, vizei tiszta- ágúi. nyugalmat adó csendjét, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeit.

— A természet véd elem - lieu több kategóriát kiilünb-Szí sínek. meg, s ezek körül sok félreértés tapasztalható. Miben különbözik más természetvédelmi térülőié klói a nemzeti park? — A nemzeti park a legteljesebb. legsokoldalúbb természetvédelmi kategória, amely az ország legjelentősebb és lehetőség szerint terme zeles állapotban tartott területeinek megőrzésére és bemulátására szolgál. A hazai előírásokon túl. megkell felelnie bizonyos nemzetközi előírásoknak is. A nemzeti park legfontosabb rendeltetése — és ezt valósítjuk meg a Bükkben is — a természet- járással egybekötött természettudományos és kultúrtörténeti ismeretterjesztés. Gondoskodnunk kell korszerű és a természetbe illő berendezésekről, felszerelésekről (kilátók, pihenőpadok, esőházak stb.) és a látogatók szakszerű vezetéséről. Azt akarjuk elérni, hogy a Bükk élő szabadtéri múzeumként szolgálja az idegenforgalmat, a turizmust, a felüdülést, az ismeretterjesztést. Lesznek majd olyan idegenforgalmi zónák — a természeti körülményeket legkevésbé zavaró, közkedvelt látványosságokat nyújtó helyeken —, ahol nem korlátozzuk a szabad mozgást. És lesznek olyan belső területek, amelyek egy része szigorúan zárt, más részük pedig korlátozottan látogatható. Ott alakítjuk ki ezeket a területeket, ahol a legjelentősebb és legveszélyeztetettebb természeti értékek megőrzése szigorúbb védelmet kíván. A bükki, szigorúan védett területek 5664 hektárnyit tesznek ki, s ezek a következők: a dédesi vár környéke, Csondró-völgy, Látókövek, Garadna-oldal, Háromkúti-völgy. a lillafüredi István-barlang felszíne, a Szinva-oldal, Sebesvíz-völ- gye, Jávorkút környéke, Nagymező, Balla-völgy, Csúnya-völgy, a cserépváralji

Kő-völgy, Hór-völgy, Abla- koskő-völgy, Leány-völgy, a Kövek vonulata, Szalajka- völgy. a felsőtárkányi Vár- iegy. Szarvaskő, Imókő.

— A Bükki Nemzeti Park természet- és tájvédelmi tevékenységet szolgál, de ezek mellett hatósági feladatok végrehajtása is szükséges.

— Ezért hoztuk létre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, Miskolc székhely* lyel. Az igazgatóság vezetnie egri származású erdőmérnük. Sstregova Sándor. Az igazgatóság ellenőrzi és termesze.- védelmi szempontból koordinálja a nemzeti park területén gazdálkodó, működő szervek tevékenységét, s emellett közvetlenül végezteti a természetvédelmi és táj- gondozási munkákat.

— Melyek azok a legfontosabb tennivalók, amely -k megvalósításán most fáradoznak a Bükki Nemzed Park területén?

— Már korábban is folytak a Bükk hegységben kü■ iönböző tudományos kutatások, vizsgálatok, ezeket most meggyorsítjuk összehangolt és szakmailag alaposan előkészített program . alapján. Készülnek a területrendezési és fejlesztési tervek. Természetesen, s ezt kellett volna elsőként említeni, azonnal megállj !-t parancsolunk a különböző tájrombolásoknak, s elkezdődik a már meglevő sebek begyógyítása. Megtiltottunk minden olyan tevékenységet, amely a táj jellegét, kedvező természeti tulajdonságait, barlangképződményeit, forrásait és vízfolyásait, védett növény- és állatvilágának tenyészetét, valamint a nemzeti park rendeltetésének , betöltését zavarja vagy veszélyezteti. Természetesen a mi erőfeszítéseink önmagukban kévését érnek, ezért számítunk a tevékenységünkhöz kapcsolódó szervek, gazdálkodó egységek, de minden egyes ember támogatására és segítségére is. Csak így válhat valóban nemzeti kinccsé mindaz az érték, amit védenünk, oltalmaznunk és megőriznünk kell magunk, s az utókor számára.

(pataky)

Akkor hát, hadd hallanánk. hogyan is volt ez a béke — háborúban?

— Na, az úgy volt — és Dudás Kálmán bajuszára simít, melyet az idő őszbe pedert — szóval úgy, hogy en- . gémét 37-től 43-ig, minden

’ esztendőben behívtak káto- . nának. Legutóbb Rozsnyóról jöttem háza, mivel ütőképtelen maradt a csapatunk. Azt én el nem felejtem: június 13-a volt, jövök haza a feleségemhez, meg a két gyerekhez. Először persze, óvatosan, de aztán látom, hogy se a német nem jött még , úgy hátra, se az orosz olyan előre, hogy bekerültek volna a faluba.

Csendesség van.

Csak így is maradjon! — mondom, de nem alszik az ördög.

Hiába, hogy nincsen a faluban idegen "katona egy szál se, engemet faggatnak: hogy- mint volt, mért engedtek haza. .. ? Fene tudja, hányszor. el nem soroltam itt a népeknek, hogy 244-en voltunk, Kutyástól, macskástól, mi, gyalogosok, a Donnál. Köztük jómagam is, mint magyar baka; sarzsi, az semmi, csak a csillag az égei\. De ez nem is számos. Az volt csak a fontos, hogy ember legyen. Mert, akik. előttünk voltak, a 13-asokat már szétverték, mi váltottuk őket. a 43-asok.

Hideg volt, jó, hajnali hideg. Én meg odakint, járőrben, megbújva egy domb mögött. Egyszer csak’ látom, egy lovas jön felém. Emelem a puskát, de még időben kiveszem, hogy magyar a lovas, szakaszvezető, mire odabocsátom. Azt mondja nekem. bajtárs . — de így ám, hogy bajtárs —, Bohus alezredes urat keresem.

Eligazítom a szakaszvezetőt. én meg tovább, egy vetés végibe. Le nem vált senki, de egy káplár, az csatlakozik. Az idő meg megyen. Mozdulni nem lehet, pedig

— de ihatnék. Van is egy kút,

Nemcsak munkával

Amikor egy minden szempontból kifogástalan, jó mun. kás felől érdeklődtem, mindjárt az ő nevét mondták. Hozzátették, nagy becsben tartják őt a vezetők, de tökéletesen elismerik a társai is. Amit ő csinál, abban hiba nincs Azt meg lehet nézni.

Mindez annyira szépen hangzott, hogy már szinte megjelent előttem a. szobra: A munkás. így, ilyen címmel:

— Milyen ez az ember gyáron kívül? — kérdeztem.

— Nagyon rendes, akkor is. Nem iszik, nem kártyázik, semmi káros szenvedélye, egyszóval...

O' O O

Ki emlékszik arra, . hogy valamikor az Orczy-kastély- ban volt Gyöngyösön a szakmunkástanulók tanműhelye? Ott leste el a szakma fortélyait Szigeti 'László, is. Az akkori mestere később a legjobb barátja lett. ' Még 1953-báh került a' gyárba, ott volt az első kapavágásnál, így mondja. Akkor még nem az Izzó, hanem a. szerszám- gyár neve díszelgett. a bejáratnál.

Azóta sem jutott eszébe egyszer sem, hogy máshová .vigye a munkakönyvét.

— Mehettem volna, de. minek? Hívtak ide is, oda is, biztattak címmel is, . ranggal is, de én csak maradtam. Nem mintha Itt minden tökéletes lenne.

A brigádja, az Osztapenko, már tizenháromszor kapta meg a elmet, de büszkélkedhetnek a szakma kiváló brigádja titulussal is. A 11-es üzem. széreldéjében ők az öblösüveggyártó gépsor összeállítói. Valójában még csak most kóstolgatják ezt a munkát, mert a próbagyártás csak tavalyelőtt volt.

— Odónként van Is miért bosszankodnunk. Legtöbbször a szállító partnerék. miatt kell visszafognunk a lendületet. A magyarázat soha nem hiányzik^ meg is értjük, hogy nem'rajtuk múlik, de mikor kapkodni kell, akkor izzik a hangulat a szereidében. Ingerültek leszünk, a legjobb haverok is hajba kapnak minden apróság miatt

A csoportjához két brigád tartozik. Ha nincs elég munkájuk,-akkor néhány embert elvisznek másoknak besegí- ■ teni. Előrajzolni is, ha kell.

' Amikor a meó-nál akad el a munkadarab, akkor oda kell menni, kérni őket, vegyék előbbre azokat, amik nekik kellenek a szereiéihez.

ízelítőnek csak ennyit. ab- . bői, hogy olyan könnyű-e „jó munkásnak” lenni, mindig száz százalékon felül teljesíteni,, esetenként még a 110 százalékot is túlhaladni.

O OO

Mindenekelőtt a bunyó, a box, vagy ahogy hivatalosan mondják: az ökölvívás érdekli. Valamikor maga is ott ugrált a szorítóban, kezdetben kesztyűvel az öklén, később pedig fehér ingben, nyakkendővel.

— Öregszem is, de az időm sem engedi már úgy, inint valaha.-A mérkőzés vezetése is elvesz egy-két napot, az utazgatással együtt. Erre már nem- futja á többi leendőim mellett.

A nemzeti sport, a foci ma is tűzbe hozza. De szívesen veszi a kezébe a kalandregényeket, és az elbeszéléseket. Mindennap végigolvassa tyi újságot. A tv-ben A hét és

a híradó köti le a figyelmét. Esténként egyébként is a tv lép elő főszereplőként. És ha már bekapcsolta a készüléket, végignézi a műsort, legfeljebb a végén morgolódik, minek kellett egy-egy rossz filmre elfecsérelni az idejét.

— A politika érdekel. Az afrikai elnökgyilkosság, valamint Dzsumblatt legyilko- lása sokat foglalkoztat. Örülök a francia baloldal előretörésének és tudom, nem jó az nekünk se, hogy Indira Gandhi kibukott a választáson.

Legjobb barátja most Nagy József, akivel gyakran meglátogatják egymást.

Ilyenkor mindenről szó esik, a politikáról is, a fociról is a gyári dolgokról is, mert szívesen mondják el egymásnak a gondolataikat, és azt is tudják, a másiknak is van véleménye mindenről.

Ha úgy tetszik: semmi rendkívüli nincs az életében. Szabad óráit úgy tölti, mint annyi 'más munkás ebben az országban.

OOO

— Azt mondják, a rossz időjárás okozta a rossz termést tavaly. Hát nem csak az. Voltam én kint a tsz földjén a társaimmal, krumplit szedtünk. Legalább százan álltunk a táblában, de ha nem maradt legalább száz mázsa krumpli a földben, akitor egy szem. se. Senki sem szólt érte.

Beleszív idegesen a cigarettájába.

— Járok a piacra is. üzlet, be is, ismerem az árakat. Bosszankodtam is miattuk. De főként azért, miért olyanok a cipők, amilyenek. Rosszak. Nem lehet hordani őket, rögtön tönkremennek, Emiatt pedig nem lehet a rossz időjárást szidni, azt hiszem.

Van egy kis kertje a ház körül, abban szokott szösz- mötölni. Egy időben házinyu- lakkal is foglalkozott. Akkor bérelt lucernaföldet Is. Az egyik haverja ment levágni a takarmányt, ő megforgatta, begyűjtötte, boglyákba rakta, aztán fogadott egy kocsit, az hazahozta.

— A kaszálásért semmit sem fizettem, a haverom szívességből csinálta. Megittunk utána egy üveg sört, annyi volt az egész. Csak a fuvarért kellett pénzt adnom. Dé hogy a nyulakba beleesett a vész, elment a kedvem tőlük. Ami megmaradt belőlük, azokat eladtam. A ketrecek még ott állnak üre. sen, mintha arra számítanék, hogy egyszer még hátha .. hátha lesznek abban újra nyulak. Jó elfoglaltság volt, no, meg kell adni.

OOO

A nagyrédei óvoda az övék. Oda jár ki a brigád ezt-azt megcsinálni. Azért éppen oda, mert rédeiek dolgoznak körükben, így aztán „hazajárnak” Rédére.

De az öregek napközijébe is elmentek a közelmúltban. Vittek' egy kis segítséget az idős embereknek. Hiába, megesik az ember szíve ezeken a magányos asszonyokon, férfiakon, akik annyi hálával fogadnak minden figyelmességet, hogy szinte rös- tellkedni kell miatta. Ami igaz, igaz: akaratlanul is

magára gondol az ember olyankor, mi lesz, ha megöregszik?

Ott a gyerek, a Laci, az 1. sz. iskola IV. osztályába jár. Nem töri magét, de baj sincs vele. Ha hazajön azzal, hogy a foci közben elesett, lement a bőr a könyökéről, vagy hogyr elszakadt a nadrágja, még haragudni sem lehet rá. Annak idején, gyereknek 6

sem volt masabb. Ez villan fel benne mindjárt, ha az apai intelmeket csak elmondja ennek ellenére is. Kötelezően, az apai tekintély miatt.

Azt mondja a gyerek, ó pedig rendőr lesz, ha megnő. Nem tagadja, amiikor először hallotta, egy kicsit meglepődött. Kezdi már szoktatni magát a gondolathoz. Azóta rendőrviccet nem mesél senkinek, ha a gyerek is ott van a közelben.

OOO

Az első név Szigeti Lászlóé volt: őt említették, mint olyan dolgozóját a gyárnak, akinek a munkáját elismerik. A keresete átlagban 3600 forint, ehhez még a prémiumot lehet hozzászámítani, ami ezer forintra jön ki. Túlóra csak a hajrákban van nagyobb mértékben, de úgy havi 30—40 túlórát mindenki szívesen elvállal. Ez nem is sok, a pénz is jól jön. Ami ezen felül is előfordul, azért már ő is morog, mindenki morog, ha csinálják is azt, amit kell. A terv miatt.

A gyárban elismert ember Szigeti László. A gyáron kívül éppen olyan, mint any- nyi más hasonló. Apró örömök, kisebb-nagyobb bosszúságok, szelíd szórakozás, csendes pihenés tölti ki napjait. Figyel a világra, a közelebbire is, a távolabbira is. Elégedett ember.

Nem a munka élő szobra, nincs tele vonalassággal, elfogadja az általános igazságot, de mérgelődik a bosz- szantó dolgok miatt. Amikor a véleményét kell megmondani, akkor sem rest

Nem rendkívüli lény, de az sem biztos, hogy ő példázza az átlagot. Egy ember, tehát egyéniség, tehát más, tehát megismételhetetlen —» ismerőé rejtély.

G. Molnár iereae