Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-22 / 93. szám

<t*AAAAAAAAAAAAA^AAAAAAAAAAA^NA/WW\AAAAAA/\AAAAAA/NAA/W\AAAAAA/\A' Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Bonni vita a terrorizmusról A TERRORIZMUS NEM ÜJKELETÜ TÉMA az NSZK-ban, de egy prominens áldozat — Siegfried Bubák főállamügyész — meggyilkolása ürügyén is­mét fellángolt a vita, amely jelenleg a parlamentben folyik. A jobboldali ellenzék kezdeményezte a tör­vényhozási csatározást, azzal vádolva a kormányt, hogy „elhanyagolja a szélsőséges erők elleni harcot”. Straussék a rendőri intézkedések és bírósági eljárá­sok megszigorítása mellett ágálnak, s többek közt követelik a gyülekezési jog korlátozását, valamint az egyes bűncselekményekre kiszabható büntetések fel­ső határának a felemelését. A befolyása alatt álló sajtóban is kellően han­golt kampányát az ellenzék azzal folytatja, hogy úgymond, „szívén viseli az állampolgárok személyi biztonságát és félti az államrendet”. Ám kibújik a szeg a zsákból, amikor a közrend eme fogadatlan prókátorai ismételten megerősítik, hogy a terroristák elleni intézményes küzdelmet ki akarják terjeszteni minden olyan politikai erőre, amely az ő megítélé­sük szerint nem fogadja el a fennálló társadalmi rendet. Természetesen a terrorizmus módszereit minden józan gondolkodású ember elveti, nem utolsósorban azok a haladó nyugatnémet erők — marxisták és mások —, amelyek a CDU—CSU mindenre elszánt „közrendcsinálói” egy zsákba szeretnének gyömö­szölni az anarchistákkal, maoistákkal és az egyéb szélsőséges lumpen „forradalmárokkal”. A veszélyre figyelmeztetett a parlamenti vitát megnyitó Helmut Schmidt kancellár is. Beszédében, Schmidt attól is óva intett, hogy a kis számú ter­rorista elleni küzdelem ürügyén kritikus mértékben korlátozzák az állampolgárok alapvető jogait. EZ UTÓBBI UGYANIS SOKKAL nagyobb ve­szélyt képvisel, mint néhány tucatnyi terrorista bár­milyen felháborító garázdálkodása. P. V. Brezsnvev a szovjet—lengyel kaocsolatokrót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütör­tökön a Kremlben fogadta Eaward Babiuch-t, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát. Ba- biuch az SZKP KB meghí­vására érkezett Moszkvába, hogy tanulmányozza az SZKP pártépítési munkáját. A találkozó során Leonyid Brezsnyev kitért az SZKP és a LEMP közötti testvéri együttműködés továbbfej­lesztésére is, ami a szovjet és a lengyel nép közötti ba­ráti és testvéri kapcsolatok erősítésének legfőbb ténye­zője. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban nagyra értékelik azt a széles körű mozgal­mat, amely Lengyelországban bontakozott ki a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának meg ünneplésére. Genfi leszerelés Csütörtökön a genfi le­szerelési bizottság hivatalos ülésén felszólaló mongol, ka­nadai és japán küldött a föld alatti atomfegyverkísér­letek tetjes betiltásának po­litikai jelentőségét emelte ki. Ezután a leszerelési bizott­ság szóvivője és amerikai társelnöke terjesztette be azt az okmanytervezetet, amely a delegációk vezetőivel foly­tatott konzultációk eredmé­nyeként jött létre. iVWWWVWWWWVVVWVWWVŐMőI ' Befejeződött a szocialista országok írószövetségi vezetőinek 14. találkozója Nyikolaj Blohin akadémikus, a Nemzetközi Lenin Békedíj Bizottság elnöke (jobbról aj második) a Kreml Szverdlovtermében átnyújtotta a Nemzetközi Lenin Békedíjat Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt KB főtitkárának. Az ünnepségen jelen volt Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizo tság titkára. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A fekete vezetők elutasítják az USA beavatkozását Rhodesia ügyébe Csütörtökön Budapesten befejezte munkáját a szocia­lista országok írószövetségi vezetőinek tanácskozása, ame­lyen a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a lengyel, a mongol, az NDK-beli, a román, a szovjet, a vietnami és a ma­gyar írószövetség vezetői vet­tek részt. A csütörtöki tanácskozáson megvitatták a fiatal írók szerepét a szocialista orszá­gok irodalmában. Magyar részről Csák Gyula, az író- szövetség titkára szólalt fel. Egyebek közt elmondta, hogy a fiatal írók számára létre­hozták a fiatal írók József Attila-körét, amelynek jelen­leg már 120 tagja van. A Ma­gyar írók Szövetsége ösztön­díjakkal segít a fiatalok eg­zisztenciális gondjain, ad bá­torítást alkotói munkájuk­hoz. A tanácskozás Dobozy Im­rének, a Magyar írók Szö­vetsége elnökének zár­szavával ért véget. Csütörtök délután a Ma­gyar írók Szövetsége klubjá­ban sajtótájékoztatót tartot­tak a delegátusok a három­napos tanácskozásról. Dobo­zy Imre megnyitójában el­mondta, hogy a szocialista hazafiságnak és az interna­cionalizmusnak az irodalom­ban betöltött szerepéről hasz­nos értékelések, elemzések hangzottak el. Megbeszélték a Szófiában és Várnában ez év június 7—14. között sorra kerülő nemzetközi írótalál­kozó előkészítését és lebo­nyolítását. A találkozón vár­hatóan mintegy 150 író vesz részt. Nyikolaj Fedorenko, a Szovjetunió írószövetségének külügyi titkára egyebek közt arról szólt, hogy a szovjet írók szövetsége írótalálkozót rendez 1978-ban a szocialista országok írói részére egy, a Szovjetunióban épülő nagy KGST-beruházás színhelyén. A Szovjetunióban számos olyan nagy, KGST-beruházás Qjjwmg április 22„ péntek folyik, ahol a szocialista or­szágokból érkezett munkások is dolgoznak. A szocialista hazaflság és az internaciona­lizmus szép példája valósul meg ezeken az építkezéseken. Lényeges, hogy az írók meg­ismerjék az ott dolgozók éle­tét, tapasztalatait. A fiatal tehetségekkel való foglalkozás fontosságáról be­szélt Max Walter Schulz, az NDK írószövetségének alel- nöke. Az Egyesült Államok köz­vetlen bekapcsolódásával tervezi London és Washing­ton a rhodesiai helyzet „bé­kés megoldását”, milliárdos anyagi támogatást nyújtva a fehéreknek — jelentette csü­törtökön a New York Times. A lap értesülése szerint a nyugati hatalmak Genf he­lyett Londonba vagy Afriká­ba szeretnék összehívni a második Rhodesia-konferen- ciát. Az újabb tanácskozáson — eleget téve a fekete mozgal­mak korábbi igényének — nem Ivor Richard, a tárgya­lásokat korábban vezető brit ENSZ-nagykövet, hanem Dá­vid Owen brit külügyminisz­ter elnökölne és „kormány­rangú amerikai személyiség dolgozna vele együtt”, írja a • lap. Owen a hét elején tért vissza afrikai útjáról, s azt tervezi: Nagy-Britannia ösz- szekötő irodát nyit Salisbury- ben, Rhodesia fővárosában, Lenin és október A HALADÓ EMBERISÉG idén emlékezik meg V. I. Lenin születésének 107. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évforduló." járói. Lenin és október el­választhatatlan egymástól. Lenin volt a szocialista forradalom teoretikusa és stratégája, a Nagy Október vezére. Ö vezette a kommu­nista párt, a munkásosztály, Oroszország dolgozó töme­geinek harcát, amelyet a kapitalista elnyomás felszá­molásáért vívtak. Kidolgoz­ta a forradalmi helyzet és a fegyveres felkelés taktiká­ját. A kortársak emlékezései az élő Vlagyimir Iljicset idézik elénk. Alekszandra Kollontaj, az ismert forra­dalmár így írt: „Ha azt kérdeznék, melyik volt éle­tem legnagyobb, legemléke­zetesebb órája, habozás nél­kül felelhetek: a szovjet ha­talom kikáltása. Azt sem fe­lejtem el soha, milyen volt Lenin e nagyszerű órában. 0 hirdette meg a szovjet hatalom első hires dekrétu­mait a békéről és a föld­ről. Lenin átható, energiá­val, gondolatokkal teli te­kintete a jövőbe irányult. Látta azt, amit mi még nem láttunk: a rpeghirdetett dek­rétumok megvalósulását, a jövőt, amit még ki kellett harcolnunk.” Lenint ezernyi eltéphetet- len szál kötötte Pétervár, Moszkva és más proletárköz­pontok forradalmi mozgal­mához. S bár az ' állami ügyek lefoglalták, mindig ta­lált időt rá, hogy rendsze­resen találkozzék munkások-, kai, parasztokkal, katonák­kal. tudósokkal, írókkal, művészekkel. A VISSZAEMLÉKEZÉSEK SOK apró vonásából kirajzó­lódik Lenin a szenvedélyes agitátor, aki szót értett bár­mik i i hallgatósággal, s ké­pes volt minden oldalról vizsgálni az adott jelenséget az élet teljes és bonyolult összefüggéseiben. Ezért tu­dott másoknál mélyebbre hatolni a kérdések lényegé­be, s tudta másokkal is megláttatni azt, amit elfe­dett az idő és a távolság. Beszédei és beszámolói, ame­lyeket a dolgozók előtt mon­dott. felkeltették a munká­sok és a parasztok érdeklő­dését, kivívták egységes tá­mogatásukat és jóváhagyásu­kat. A szovjet állam élén áll­va irányította a fiatal köz­társaság gazdasági, katonai, diplomáciai stb. életét. A po­litikai vezető és szervező megfeszített munkáját óriási elméleti tevékenységgel kap­csolta egybe. A szocialista építés terve, amelyet kidol­gozott. magában foglalta az ország iparosítását, a mező- gazdaság nagyüzemi átalakí­tását és a kulturális forra­dalmat. A győztes proletariátus legfőbb feladatának az al­kotó munkát tartotta. A szocializmus építésének le­nini terve a világtörténelmi jelentőségű feladat tudomá­nyos, átfogó és reális meg­közelítésének példája. Ezt a tervet a szovjet nép hihetet­lenül nehéz körülmények között, ellenséges kaoitalista környezetben valósította meg, amikor a szó legszoro­sabb értelmében fegyverrel a kezében védelmezte azúi építkezések alapjait és a kol­hozok földjein szántott els< barázdákat. HATVAN ÉVVEL a forra­dalom győzelme után a Sznv jetunió eredményei az esés emberiség előtt tanúsítják hogy a szocializmus a törté­nelemben egyedülálló fejlő­dési ütemet biztosít az élet minden területén. A Szovjetunió ma a vilá­gon az első helyet foglalja el az öntöttvas, az acél, a kőolaj, a vas, a mangán és a krómérc. a szén a koksz, a cement, a gyapot a len, a műtrágyák és egy sor más cikk termelésében. Sikere­sen megvalósul Lenin elkép­zelése a villamosított Orosz­országról, a Szovjetunió ma évente több mint 1 billió kw/óra energiát termel, s ezzel is világelső. A falu arculatát, is mély­reható változások formálták át. Napjaink Október győzel­mének. a megvalósult szo­cializmus tapasztalatainak világtörténelmi jelentősége abban rejlik, hogy példát mutat a világnak a dolgo­zó tömegek érdekeit képvi­selő legigazságosabb társa­dalom megteremtésére. A szocialista életforma vonz­ereje évről évre növekszik, s a földön mind több ember figyelmét magára vonja. Ez a Nagy Október a Szovjet­unió eredményeinek, s a szocialista közösség orszá­gainak erőt adó példája. A gazdasági, a politikai, a szellemi élet szocialista szer­vezése megmutatta, hogy csak a szocializmus nyitja meg az utat korunk legfon­tosabb és legégetőbb álta­lános emberi problémáinak megoldásához. A KOMMUNISTÁK ÉV­RŐL ÉVRE megemlékeznek Lenin születésnapjáról, Le­nintől tanulják korunk bo­nyolult problémáinak megér­tését, a kommunista építés grandiózus feladatainak al­kotó megoldását, a tömegek nevelését. majd további brit—amerikai tanácskozások következnének a tervezett konferencia elő­készítéséről. Amerikai diplomáciai for­rások szerint Vorster dél­afrikai miniszterelnök üdvö­zölte az Egyesült Államok közvetlen bekapcsolódását, mert a londoni munkáspárti kormányt „elfogultnak” tart­ja a rhodesiai fehérek rová­sára, s bízik abban: Was­hington maradásra ösztönzi majd a fehéreket, ha Rhode­siában a fekete többség kerül kormányra. A rhodesiai fekete vezetők általában hidegen fogadják az Egyesült Államok szere­pét. Joshua Nkomo és Ro­bert Mugabe kijelentette: „Nincs szükség rá, hogy ott üljünk egy konferencián, amely a nagyhatalmak be­avatkozásával foglalkozik. Harmadik társuk, Muzorewta püspök, mint utólag nyilvá­nosságra került, szerdán Washingtonban Vance kül­ügyminiszterrel tárgyalt. Nem jutottok zsákutcába Paul Warnke nyilatkozata a SHLT-tárgya!ásokról A szovjet—amerikai SALT­megbeszélésekről nyilatko­zott szerdán Washingtonban a szenátus fegyverzetellen­őrzési albizottsága előtt Paul Warnke, a megbeszéléseken részt vevő amerikai delegáció vezetője. Warnke, aki az amerikai fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal igazgatója, annak a véleményének adott hangot, hogy a „tárgyalások nem jutottak zsákutcába, és ilyen veszély a jövőben sem áll fenn”. Beszédében rámu­tatott arra, hogy az utóbbi napokban több megbeszélés­re került sor a két ország diplomáciai képviselői között. Mindkét részről erőfeszítése­ket tesznek „egy olyan tár­gyalási keret kidolgozására,' amely lehetővé teszi a meg­beszélések mielőbbi folytatá­sát”.­Paul Warnke hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak a következő tárgyalási forduló­val kapcsolatos célja az, hogy „termékeny tárgyalási fo­lyamatot kezdjenek az újabb SALT-megállapodás októ­berig történő tető alá hozása érdekében”. Warnke annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy meg kell határozni: vajon a két fél még átfogóbb egyez­ményére törekszik, vagy el­fogadja a Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford között Vla­gyivosztokban létrejött meg­állapodást.

Next

/
Thumbnails
Contents