Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-22 / 93. szám
Felelősséget nem vállalunk VALAHÁNYSZOR BE' NYÜLTAM a zsebembe, mindig nyugtalanított egy cédula. Illetve nem is egy, hanem kettő. Az egyik keményebb iogású, a másik puhább. A keményebb színes papíron ez olvasható: „Tanácsi Konfekcióipar 6. Üzemág: XII. Böszörményi u. 20—22. Termék száma (ITJ sz.) 77—31—41. Megnevezés : Attila. Modellszám 5474. Minőség: I. o. Árforma: 3700. Anyagösszetétel: Nappa...” A bőrzakó szürkéskék színű és különös ismertetőjele a puhább tapintású cédula, amit a keményebbre ragasztottak. A használati utasítás szerint: Anyaga: juhnappa, vasalni, mosni tilos, tisztítását csak szakember végezheti, tárolása lehetőleg vállfán történjen. Kisebb... — de ezt hadd tegyem idézőjelek közé — „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk.” Egyszerű kijelentő mondat, a 3700 forintos, tehát nem is olcsó, első osztályúnak minősített juhnappa zakón. Hónapok óta hordom, nézegetem a cédulát. Gondoltam, előbb-utóbb belenyugszom: ha nem vállalnak felelősséget, hát nem vállalnak, én alaposan megvizsgáltam a zakót, nem fedeztem fel rajta kisebb hibát, akkor, amikor megvettem, később is csak a selyembélésen kezdtek lefelé szaladozni a szemek. Ez kisebb hiba. A felelősség tehát engem terhel. Reklamációnak helye nincs. Előre nem látható más hiba. Legfeljebb tetetek bele egy új bélést, ha már ilyen rossz minőségi ellenőrnek bizonyultam. Nem segített az önvígasz- talás, mert minduntalan eszembe jutott, hogy minden termelő üzemben van minőségi ellenőr, még azokban is, ahol a brigádok arra jogosultak, hogy maguk minősítsék az általuk gyártott terméket. Ha van minőségi ellenőre a tanácsi konfekcióiparnak, akkor mit csinál vajon? Cédulát ír? „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk”. Nem azt írja: „A zakót megvizsgáltam. Első osztályúnak minősítettem, de a kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalok X. Y. minőségi ellenőr”, ö is a divatos többes számban ír. A felelősség tehát kollektív, vagyis, senkit sem terhel felelősség. Az anyaghiba adódhat sok mindenből: megsérti az anyagot a varrógép, rosz- szul dolgozták ki a bőrgyárban, már a birka nyú- zásakor megsértették az irhát, de az is lehet, hogy már a birka sem vigyázott eléggé a bőrére. Tehát mindenki felelős lehet. ÉS ITT VÉGET ÉR A FELELŐSSÉG. A vásárló is benne van a kollektív felelősség kategóriában és végül is egy személyben ő a felelős az esetleges kisebb hibákért. Magára öltötte a zakót, és ezzel a teljes felelősséget is. Felelős a minőségi átvételért, amit olyan hebehurgyán végzett el a boltban. Mentségem csak az: nem vagyok szakember, fogalmam sincs arról, mi számít kisebb hibának egy juhnap pa zakón. Mentségem továbbá az is, hogy ott a boltban fel sem merült bennem: hivatalosan ki mernek jelente. . ni ilyesmit. A minőségi ellenőr pedig tovább írja a cédulákra: „Kisebb anyaghibákért felelősséget nem vállalunk.” Tudomásom szerint ma még csak a tanácsi konfekcióiparban, de ki tudja, holnap, holnapután nem jelenik-e meg több árucikken is ez a mondat? ELŐFORDULHAT. Hacsak az illetékesek alaposan utána nem néznek a leírt tényeknek, amelyekben ugyan kisebb hibák előfordulhatnak, de „E kisebb hibákért felelősséget nem vállalunk”. Vállalja érte a felelősséget a tanácsi konfekcióipar! Szalai János Kisgépek segítik a javítást, karbantartást Bemutató a Volán Vállalatnál A Volán Tröszt a megyei közlekedési vállalatot, a Volán 4-es számú Vállalatot jelölte ki mintaüzemmé, ahal kísérletképpen először valósítják meg a javítás, karbantartás szerelőmunkáinak teljes gépesítését. A korszerű kisgépeket svéd és nyugatnémet vállalatoktól vásárolták; ezek a cégek magyarországi képviseletük útján a jövőben folyamatosan szállíthatják gépeiket más közlekedési vállalatoknak is. A kísérlet célja az volt, hogy megállapítsák, melyek azok a gépek, berendezések, amelyeket hazai környezetben a leghatékonyabban üzemeltethetnek. A gépesítés előnyei egyértelműek: munkaerőt szabadítanak fel, ugyanakkor a hagyományos módszerekhez viszonyítva fele időre van szükség a javítás, karbantartás szerelőmunkáihoz. Mindezekről csütörtökön szakmai bemutatón tájékoztatták a Volán 4-es számú Vállalat vezetői az ország minden részéből összegyűlt szakembereket: a közlekedési vállalatok főmérnökeit, osztályvezetőit, üzemvezetőit, az autójavító vállalatok, a Budapesti Közlekedési Vállalat képviselőit. Ott vo|tak a Külkereskedelmi Minisztérium, a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet szakemberei is. A bevezető előadásokon tájékoztatták a résztvevőket a vállalat kísérletének eredményeiről, a gépesítéssel együttjáró szervezési és üzemeltetési problémákról. Előadást tartottak az egyik szállító svéd gépgyártó vállalat, az Atlas Copco szakemberei is, bemutatva termékeiket. A bemutatót a Közlekedéstudományi Egyesület megyei területi szervezete rendezte azzal a céllal, hogy a leghasznosabban alkalmazható berendezések széles körben elterjednek a vállalatoknál. Részletes elemzés készült a munka hatékonyságának növeléséről, s a szerelőgépek alkalmazását a gvakorlatban is megtekinthették a bemutató résztvevői. Határidő Ma avatják Mátraderecskén az új vázkerámiagyárat Részlet a korszerű, tágas üzemcsarnokból Mint lapunk korábbi számaiban már hírül adtuk: a Mátrádé recskei Tégla- és Cserépgyár — rekonstrukciója során — új, korszerű vázkerámia-üzemmel is gazdagodott. A mintegy 150 millió forintos beruházás a kivitelezők, főleg a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Heves megyei Tanácsi Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat, a Gépes Felvonószerelő Vállalat, a technológiai berendezéseket szállító olasz és osztrák cégek, nem utolsósorban pedig a helybeliek, kiváltképpen a gyár tmk-s dolgozóinak — példás igyekezetével a tervezett költségkereten belül, szeptember 30. helyett már január végére megvalósult, így februárban megkezdődhetett a próbatermelés is. Ez utóbbi — ahogyan Keller Józseftől, a mátraderecs- kei gyár műszaki vezetőjétől értesültünk — szintén kedvező tapasztalatokat hozott. Az új építőanyag, az egy-há- rom szintes épületek teherhordó falainak készítésére alkalmas vázkerámia-idom gyártása a megengedett selejtszázalék mellett sikerült, a termékek kivitelben és nyomószilárdságban megfeleltek a KERMl követelményeinek, s az üzemben zaj-, vagy porártalom miatt a KÖJÁL sem tett kifogást. A — már termelő — modern üzemnek számos előnye van. Egyebek mellett lehetővé teszi, hogy a hagyományos két hét helyett mindössze négy nap alatt készgyártmánnyá váljék a nyersáru, s eközben alig végeznek a dolgozók nehezebb munkát. Naponta 20 ezer „Alfa—2” idom kerül le az ügyes gépsorokról, annyi, amennyi 108 ezer kisméretű téglával egyenlő, s négy családi házhoz elegendő. A termelékeny berendezés miAz egri vár csipkés bás- tyájú kőtömege megett, a Mekcsey utca meredekében áll egy kicsi ház. Mintha erről írta volna Arany János: „Megavult az ős ház, a zápor lemosta,/ Az idő, e vén sas, szörnyen megrúgdosta.” A kert végében sínpár acélszálai nyújtóznak, erre csat- | tog el napjában hússzor-har- mincszor az Eger és Putnok között ingázó vonat. Most éppen csend van. Moccanás nélküli csend. Még „Mondok”, az öreg házőrző puli sem vakkant a látogatóra. Az egri „Vulkanus”-t, a fény hajdani őrét keresem. Öreg Huszty Lászlót, öreg? Bizony olyan már, mint a dér ütötte gyertyán. De szívós és kemény. Csupa elevenség, derű és tréfa a jókedvű ember, akinek minden szavából kicseng az életkedv. — Ha jól értettem, együtt született a századdal. — Együtt is tartok vele. Hetvenhetedik esztendőmet taposom. — Ha gyermekkorára visz- szagondol, mi jut legelőször az eszébe? Sóhajt Beletúr megritkult, hózúzmarás hajába.: Nehezére esik visszafordulni a hetvenhét év süredékei közt:. — A szegénység meg az inasévek jutnak eszembe. Nem éltünk valami híresen. Apám a városi gépüzem hivatalsegéde volt Ide kerültem később én is. és nem kevesebb, mint negyvennégy és fél esztendőt töltöttem a villanyfény szolgálatában. Hetvenhét éves. Egyidős a husaadik századdal. Az idők atyja. Együtt a századdal — Megéltem két világháborút és közte a 19-es forradalmat, a Horthy-terror szorítását, gazdasági válságok fuldoklását. Szörnyű küszködés volt az az élet. Mint a gőz a túlfűtött kazánból, úgy árad belőle a felhalmozott gazdag életanyag. S aztán asztalra kerülnek munkáséletének dokumentumai is. Kihúzom a halomból a legtekintélyesebbnek tetsző lepedőnyi papírt. Díszoklevél tekintetes Huszty László úrnak. Dátuma 1946. december 21. Szövege kedves, megkapó, személyhez szóló. „Eger város Gépüzemeinek Igazgatósága megállapítja, hogy ön a vállalatnál 25 éves szolgálatát betöltötte, mely alkalomból megjutalmazása mellett ezen díszoklevél kiadásával adja tudtára önnek hosszú és becsületes munkásságának eredményéül elismerését.” Kezembe ad egy gépírásos papírlapot. Kádár János belügyminiszter úrnak írta az egri gépüzemek üzemi bizottságának elnöke, Huszty László, kérve, hogy: „Városunk 1944. nov. 29-én szabadult fel. A harcok alatt villamos hálózatunk legnagyobbrészt tönkrement, a villamosener- giát városunkba szállító távvezeték egészen a barcikai centrálétól kezdődően elpusztult. Vízvezeték- és szennycsatorna hálózatunk nagyrésze hasznavehetetlen állapotba került. Munkásaink látva mindezen szörnyű pusztításokat, már az első napon nekiláttak a helyreállításnak, hogy városunk mielőbb villamosenergiához és vízhez juthasson. Életveszélyben, fáradtságot nem ismerve dolgoztak, sokszor hetekig távol az otthontól és saját élelmiszer hiányában a falvakban koldulták össze a szükséges napi kenyeret. Áldozatos munkájuk folytán Egerben már 1945. május 9- én volt villany- és vízszolgáltatás.” Az áldozatos munkában részt vett Huszty László is. Egyike volt azoknak, akik az ember gyújtotta csillagok tü- zét, a villanyfényt elhozták a városnak. A következő dokumentum papírja is ugyancsak megsárgult már. Huszonöt éves. Értesítés arról, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága 1952. november 29-én tartott rendkívüli ülésén az Egri Megyei Bíróság mellé népi ülnökké megválasztotta. — Mit tart a népi ülnök legfontosabb tulajdonságának? — Igazságot érző és szerető embernek kell lenrue. Gyűlölnie kell a bűnt, de csakis a bűnt és nem az embereket. Vannak közöttük megtévedtek is. Huszonöt éve bíráskodik, s a tárgyalt ügyeket naplójába jegyzi. Hűséges szorgalommal írja a maga „história domus”-át, Justitia ■ krónikáját. — Első ügye? — Sorra alakultak a ktsz- ek, a kisipari termelőszövetkezetek. Szervezték a szabókat is. S mert nem volt varrógép meg ruhaanyag, elvették azoktól, akiknek gépe is, anyaga is volt, Egyik maszek szabónál a szokásosnál több anyagot találtak, lefoglalták, elkobozták, s aztán árurejtegetésért vádat emeltek ellene. A büntető tanácsnak magam is tagja voltam. Felmentő ítéletet hoztunk. Ez nagy dolog volt akkor. Hiszen itt mutatkozott meg a bíróság függetlensége. Hogy az igazság tekintetében mindenek felett áll. — Legérdekesebb ügye? — Az újságolvasók bizonyára emlékeznek még a „Lencsi” névre. Bűncselekmények sorozatát követte el negyedmagával. A mulatóhelyeken kiszemelt nőket autóval kivitték Eger határába és sorban megerőszakolták őket. Ritkán látni olyan cinikus bűnözőt, mint ez a legény volt. Ez a Lencsi meg a rendőrségi őrizetből is megszökött.. Nyolc év börtönt szabtunk ki rá. — És a legemlekezetesebb ügye? — Egy igen elszomorító gyámügyi probléma volt. Meghalt az édesanya, s az apa özvegyen maradt 12 éves kislányával. Hamarosan megnősült. Olyan asszonyt vett feleségül, akinek ugyancsak volt egy kislánya. Ez az asszony nem állhatta a mostohalányát, ütötte, verte, enni se adott neki rendesen. Már reggel hat órakor kiverte az utcára. Gyenge öltözetben járatta még télen is. Vacsorát például csak akkor kapott a gyerek, ha az apja otthon tartózkodott. Különben- a feleség még a férjet is sakkban tartotta. Mikor az apa például cipőt vett a lányának, olyan patáliát csapott, hogy a szomszédok is összeszaladjak. Kétszer is tárgyaltuk az ügyet. Először felmentettük a szülőket, mivel a meghallgatott tanúk vallomása nem volt tényszerű és elfogadható. Aztán újra elénk kerültek, mert a pedagógusok nem hagyták any- nyiban a dolgot, a feljelentést is ők tették a szülők ellen. Az új tárgyalás fő eseménye a szülők kihallgatása volt. Négy órán át tartott. Igen megrázó volt számomra, hogv ilyen szülők is léteznek a föld hátán. A fériet 8, a feleséget pedig 10 hónapi szabadságvesztésre ítéltük, - felfüggesztve. Bizonyára tanultak az esetből. — Terve, vágya? Fejbólintása derűbe billen. — Hetvenhét évesen sem lehet tervek és vagyak nélkül élni. Szenvedélyes vadász vagyr*-. jo harminc éve. S még sok-sok vadat akarok terítékre hozni. És tevékenykedni, dolgozni, dolgozni, dolgozni, amíg élek __ P ataky Dezső att az éves feladatok elvégzéséhez 100 emberrel kevesebb kell, mint a megszokott, a régi körülmények között. A mátraderecskeiek természetesen maguk gondoskodtak az új gyár — nagyobb szakértelmet kívánó — dolgozóinak kiképzéséről is. A kellő alapismeretekkel rendelkező — főleg fiatal — munkásokat tanfolyamokon tanították a gépkezelésre és az eddig szokatlan alagút- kemence égetési tennivalóira. Mégpedig — a beruházás más feladatainak elvégzéséElszállításra várnak a késztermékek (Fotó: Perl Márton) vei együtt —■ úgy, hogy a régi gyár tavaly és az idei első negyedévben sem maradt adós termelési program- jártak megvalósításával! A főként Heves, Nógrád, Borsod, Szabolcs-Szatmár, ITajdú-Bihar és Szolnok megyék ellátására épített új vázkerámiagyárat, „szűkebb hazánk” iparának legfiatalabb létesítményét ma, pénteken délután ünnepélyes külsőségek között avatják Mátraderecskén. (—ni) 1977. április ZZ„ péntek
