Népújság, 1977. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-17 / 89. szám
A lebegő hűtőhöz története Egy zöldség-gyümölcs társulás vége? r Áprilisi kiállítások a vásárvárosokban Azon az értekezleten sok cigarettát szívtak el. Még az átlagosnál is többet. A résztvevőknek nagyon fontos kérdésben kellett kimondaniuk az igent, vagy a nemet. Végül is igent mondtak. A fontos esemény színhelye a hevesi járási pártbizottság tanácsterme, időpontja 1976. július 16-a. A megye öt legnagyobb zöldség- termelő gazdaságának vezetői ülnek az asztalnál, és nem kisebb ügyben kell határozni, mint hogy létrehozzanak-e egy új társulást, amely a lakosság jobb zöldségellátását segíti. A társulni szándékozó öt gazdaság — egy közülük Szolnok megyéhez tartozik a jászszent- andrásiak személyében — évente negyvenezer tonna zöldséget termel, ebből 23 ezer tonnát ad a konzerviparnak, s a fennmaradó mennyiséget érdemes volna feldolgozni, mosni, csomagolni és hűteni. A Zöldség- Gyümölcs Termelő és Feldolgozó Társulás 240 milliós költségű beruházás lenne, az előfeldolgozó mellé még savanyítóüzem, 100 vagonos hűtőtároló és háromszáz vagonos mélyhűtő épülne. Így álltak a nagy tervek előtt a gazdaságok vezetői az év nyarán. Kis sajtószemle A társulás alakuló üléséről első oldalán számolt be a Népújság, majd ősszel, még pontosabban 1976. október 8-án pénteken nagy cikk jelent meg a Népszabadságban. A cikknek az veit a címe, hogy Alkotó légkörben, s valóban hűen adta vissza azt a tevékeny munkát, ahogyan a gazdaságok — név szerint a Hevesi Állami Gazdaság, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet, az Egyesült Tama menti Tsz. az erdőtelki— tenki közös gazdaság és J ászszen tanórás — bekapcsolódtak a kezdeti akcióba. Ha minden a társult tagok tervei szerint történik — olvashatjuk a cikkben — „akkor a hevesi vasútállomás közelében felépülő feldolgozóüzemek válogató-, mosó-, csomagoló-, sava~ nyitórészlege már 1977 őszén dolgozni fog... 1978-ban elkészül a 100 vagonos hűtő- tároló és az ugyancsak 100 vagonos mélyhűtőrészleg”. Az említett júliusi alakuló ülésen — írja a Népszabadság — elhangzott olyan vélemény is, hogy a „beruházás ütemét meg kellene gyorsítani, a jelzett határidőket előbbre kellene hozni. Akkor és most A beruházás ütemét meg kellene gyonsl tárni. Ez a mondat ma még aktuálisabb mint bármikor is volt, a zöldségkombinát terve ugyanis még mindig csak terv, jobban mondva még az sem. Medveczky László, a jász- szentandrási Haladás Termelőszövetkezet elnöke, aki annak idején a hevesi tanácskozáson a legoptimistább hozzászóló volt és a társulás ügyét odaadóan támogatta, ma már korántsem derűlátó. Vajon miért? — Amikor megtettük a kezdeti lépéseket, mindenki támogatott bennünket, minden ígéretet megkaptunk. Most, amikor le kellene tenni a pénzt, a beígért támogatásokat, csend van. A tervek elkészültek, több mint egymillió forintért, de ez a tervezet használhatatlan, mivel az építendő mélyhűtőre nincs állami támogatás — mondja az elnök — az előfeldolgozás pedig önmagában véve veszteséges lenne. Most készül egy új terv, illetve áttervezik az első változatot — ez is kétszázezerbe kerül — és ez az új változat mutatja majd meg, hogy érdemes-e egyáltalán belefogni az egészbe, hogy kifizetődő lesz-e a vállalkozás. Amikor az első terv elkészült, kiderült, hogy a Hűtőipar is szándékozik építeni itt a környéken egy kétezer vagonos mélyhűtőt. Hogy ennek miért csak meet kellett kiderülnie, azt nem tudom. Szóval, bonyolult a helyzet, a két mélyhűtő építése kétségtelen keresztemé egymást. Egyelőre várjuk az új tervet. — Azonkívül, hogy várnak, mi történt a csaknem egy esztendeje tartott alakulóülés óta? — Lényegében véve semmi... Veres István, a Hevesi Állami Gazdaság igazgatója sem tud sokkal többet mondani. Pedig a gazdaság lenne az irányító gazdája a társulásnak. Íróasztal-fiókjából előhúzza azt a bizonyos tervet, amelyet több mint egymillióért készíttettek el a taggazdaságok és amely gyakorlatilag használhatatlan, mert változnak az árak és a mélyhűtőre nincs állami támogatás. — Mi lesz a társulás sorsa? — Várunk — mondja diplomatikusan. — Várjuk az új terveket és akkor majd meglátjuk. A hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet azonban nem vár. Gulyás Sándor, a tsz elnöke írásban közölte a Hevesi Állami Gazdasággal, hogy kilépett a társulásból. — Amikor az alakuló ülésen a tetőpontra csapott a lelkesedés, az új elképzelést illetően én gondolkodási időt kértem. Tudom, hogy akkor néhány elvtárs szúrós szemmel nézett rám. Pedig jobban meg kellett volna gondolni a dolgot Egyetlen aláírás. amivel csatlakoztam a társuláshoz, 170 ezer forintot vett ki a gazdaság zsebéből. Kurunczi István, az Egyesült Tamamenti Termelőszövetkezet elnöke jelentősen fejlesztette a zöldségtermesztést a gazdaságon belül. A tamamentiek benne vannak abban a húsz közösségben, amelyet modell- gazdaságként jelöltek ki az országban a zöldségtermelők közül. — Csak annyit tudok mondani, hogy megvárjuk az új tervet Ha mélyhűtés nélkül gazdaságtalan a társulás, nem lépünk be. Eleve veszteséges tevékenységbe egyetlen fillért sem szabad beruházni. Ez a vezetőség döntése. Lőcsei Ferenc, az erdőtelki—tenki közös gazdaság elnöke: — Feltételesen • vagyunk benne továbbra a társulásban. Annak semmi értelmét nem látjuk, hogy mélyhűtő nélkül belefogjunk egy olyan beruházásba, amelynek teljesen bizonytalan a nyereségessége. És végül egy levél, amelyet az Állami Gazdaságok Országos Központja irt a társulásnak, s amelyet 1977. február 28-án ismertettek a tagszövetkezetekkel. A levélben nagyon röviden annyi áll, hogy ezer vagon kapacitás alatti hűtőház megépítése nem gazdaságos. Ügy tűnik, ehhez egy esztendőre volt szükség. Tavaly még gazdaságos volt? A bűvös mély hűtés Miért a hűtőház és különösen a mélyhűtés körül forog a gazdaságosság kérdése? — merülhet fel jogosan az olvasóban, hiszen a zöldségfeldolgozó társulásnak nem csupán egyetlen profilja lenne a hűtés és a mélyhűtött áruk előállítása. A tervezett csomagoló és feldolgozó részlegből kerülne ki a kombinátba bejutó zöldségáru 71 százaléka. Mélyhűtésre mindössze 304 vagon kerülne, ami az ösz- szes árumennyiség 24 százaléka. Miért kell akkor ebből a kisebb részből nagyobb ügyet csinálni? A választ a számok nyelvén kell megfogalmazni. Ez a nyelv ugyan rideg, de a lényegre világít A lényeg pedig az. hogy az elkészített tervek szerint, a csórna- goló-feldolgozó részleg az évi 48 millió forintos termelési érték mellett nyolc és fél millió forintos veszteséggel üzemelne. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a végeredmény még a régi aöld- ségárakkal kalkulált Azt is el kell viszont mondani, hogy elképzelhetően az új árak mellett sem lenne egyértelműen nyereséges csak a csomagolás és a feldolgozás fázisa. A mélyhűtőrészlegbe az összes árunak csupán 24 százaléka kerülne. Ez a huszonnégy százalék 58 millió forintos termelési értékre képes és ami nagyon lényeges; évente 19 és fél millió forintos nyereséget hozna. Ha felépülne. Az az új elképzelés viszont amelyik a mélyhűtőrészleg nélkül képzeli el a zöldségfeldolgozó társulást valószínű nemarat osztatlan és egetverő ßikert a termelő gazdaságok között Ami bizony érthető is. A zöldséggel kapcsolatos gondokat viszont csak akkor sikerül véglegesen és megnyugtatóan rendezni, ha a termelési hátországban nyugodt körülmények uralkodnak. Magyarán, ha a termelőnél csapódik le a nagyon is megérdemelt haszon. A hevesi térségben, ahol merész fejlesztési tervek készülnek, ahol termelőszövetkezetek növelik zöldségtermő területüket meg kell találni a módját annak, hogy az esetleges ráfizetésnek még a rémképe se merüljön főj a gazdaságok előtt. Azt már sokszor elmondtuk, hogy elfogyasztani csupán azt lehet amit megtermeltünk. Termelni pedig hosszú távon csak akkor lehet. ha a termelő megtalálja számítását Arra rávenni öt — most már csak négy — nagygazdaságot hogy fogjon bele egy olyan nagy beruházásba, amely nem kellő biztonsággal hozza vissza a befektetett ősz- szeget nem . tűnik túl sikeres vállalkozásnak. Az új tervek majd elkészülnek, új árakkal kalkulálva. A határidőket is kitűzik, lehet hogy előbbre is kívánják hozni. Ez a jövő kérdése. Az viszont a jelein ténye, hogy az idei ősszel 6em a zöldségmosó, sem a feldolgozó-, sem a csomagolórészleg nem fog üzemelni. Szigethy András A történelmi emlékekben, s építészeti ritkaságokban, értékekben gazdag megye- székhely egyik megfakult nevezetessége a hajdani török fürdő —, amely ma is látható alakjában a XVII. század második feléből a XIX. század közepéig települt a gyógyhatású, természetes for- rásmederre. Bár időközben többször is átalakították, bővítették — beszakadt sajátos kupoláját jelentéktelenebbre cserélték, az épület szárnyaira, illetve belső udvarára közös, áttekinthetetlen tetőszék került, — s a fényes fürdőház szerényebb, városi tisztasági fürdővé változott: napjainkig megőrizte érdekes arculatát különös varázsát. Talán ez a vonzerő az, ami —ha késve is — megálljt parancsolt a pusztító időnek, s az eddiginél nagyobb törődésre, több figyelemre késztette az utókort. Az ősi török fürdőt ugyanis helyreállítják, s gondos, ügyes munkával a híreg épület visszanyeri újra régi fényét! S mindez jó ideje már látható is a Fürdő utcában, ahol a KÖZTI szakembere, Ligeti Béla, tervei alapján a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozói egymás után végzik a kijelölt feladatokat. Falkiváltások, szigetelések, csőmunkák, padlócserék állítják szokatlan jrróbák elé a kivitelező1977. április 15-én Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes nyitotta meg az Agromasexpo ”77, az Autószerviz ’77, a HungaroKÖZÉLETT és baráti beszélgetésekben egyaránt gyakran szó kerül a szociális, kulturális, egészségügyi ágazatok égető gondjairól. Kevés a bölcsődei, óvodai hely, alacsonyak a pedagógusi fizetések, az iskolai napközi otthonok zsúfoltak és sorolhatnánk a problémákat még jó ideig. A bölcsődékbe a gyerekeknek csupán 10 százaléka jut be Az óvodákba évente 25—30 ezer gyereket nem tudnak felvenni, s még így is, — főleg a városokban 120—130 százalékos a hely- kihasználás. Az általános iskolai napközikben a tanulóknak csak egyharmada helyezhető el. A szociális otthonokra várók száma közel 4 ezer. Jogos a kérdés; miért kell, egy amúgy Is elégedetlenséggel körülvett témáról csúnyákat írni. Hiszen mindez az állam,, a népgazdaság szinte lehetőségein felüli erőfeszítése ellenére van így. Vagy mégsem? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a múlt évben kilenc megyében vizsgálta meg az említett ágazatok két a megújult tetőzet alatt, s rövidesen kezdetét veszi a nem mindennapi kupolakészítés is. Ez utóbbi — sajnos — átmenetileg újább lemondást követel az egri víz szerelmeseitől, mert az épület után egy darabig — az idei szezonban feltétlenül — a népszerű strand két szomszédos kis medencéjét is el kell zárni az érdeklődők elől. Az építők a legjobb akarat ellenére sem tehetnek másként, mivel a roppant kényes vállalkozásnak inkább csak a tavaszi, nyári hónapok kedveznek, másrészt pedig a 11,4 méteres átmérőjű — vörösrézzel borított, velencei aranymozaikkal bélelt — kupola kialakítása fölöttébb veszélyes, egyszerűen megengedhetetlen fürdővendégek közelségében. Megértésre, türelemre van szükség —, amiben, mint remélik a tanácsiak: bizonyára nem lesz hiány —, de ezt az áldozatot, hiszen a több mint 20 millió forintos költségű felújítás remek ajándékkal kecsegtet. Olyan lesz ismét az egri török fürdő, aminek messzi földről csodájára járnak! Az épületegyüttes kupolás török kori magja — Arnaut basa ilidzséje — visszakapja nyolcszögú medencéjét széles körüljárójával, s nagy oldalfülkéivel együtt A helyiségben, a régi rítusnak megfelelően masszírozók, tusolok lesznek, módot teremtvén a plast ’77 és a Limexpo ”77 kiállításokat A résztvevő 23 ország, a többi között a Szovjetunió, az Egyesült Ä1- lanok, Japán, Jugoszlávia, az NDK, az NSZK és természeköltségvetési pénzmaradvá* nyait Megállapította, hogy bár köztudott az egyes intézmények ellátási színvonala nem kielégítő, a költség- vetésükben biztosított forintok mégsem kerültek tel* jes egészében felhasználásra. Az ellenőrzés tüzetesen foglalkozott a bérmegtakarítások mértékével és indokaival. Jogosan, hiszen a szakképzetlen munkaerők száma a kulturális és egészségügyi területeken sajnos évről évre emelkedik. És ez bizonyára összefügg a fizetések színvonalával is. 1975-ben az általános is“ kólái pedagógusok csaknem 7 százaléka, az óvónők 23 százaléka szakképzetlen volt. Ha csupán béremeléssel ezek a gondok nem is megoldhatók, de enyhíthetek lennének. Mégis — a vizsgálatok tanulságai szerint — az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bérének növekedése nem éri el a központilag előirányzott mértéket. Ezzel szemben .a jutalmazás került előtérbe, holott az alapvető ösztönző nem az olykor szubjektív megítélés alapján kiosztott vízsugárkezelésre is. A medence két szemben lévő oldalán lépcsősort képeznek, hat másik. oldalán pedig ülőpadokat helyeznek el kézfogókkal, hogy a terápiás kezeléshez előírt tornagyakorlatok elvégezhetők legyenek. A lefedett egykori udvarrészen korszerűsítik az öltözőket, a Fürdő utcai fronton orvosi rendelő kap helyet öltözőfülkékkel, s itt lesznek a tisztaruha-rak- tárak, különböző személyzeti helyiségek is. A bejárat ellentétes oldalán négy egységes terápiás kádfürdőcsoportot létesítenek tangentorral, s például légzésszervi vagy éppen szívbetegségben szenvedők által is használható, úgynevezett száraz húzóhelyiséggel, súlyfürdővel. A klasszicista épületrész oldalszárnyaiban, a török medence körül kerülnek kialakításra a balneoterápiás egységek, amelyekhez iszapkezelő és főző, illetve a fürdőfolyamat végén igénybe vehető pihenőhelyiség csatlakozik. — S mikor örülhetünk az „új” török fürdőnek? Nos, mint Köteleky Dé- nestől, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk: legkésőbb a jövő év októberének végéig átadják rendeltetésének a felújított egri fürdőt. GyőnI Gíytfia I tesen Magyarország is száJ mos újdonságot mutat bej ilyen például az 500 lóerős Rába-traktor. A kiállítások naponta 9—17 óráig tekint-; hetük meg. jutalom, hanem az állandó* an biztosított fizetés. Szín* tén sokan és gyakran panaszkodnak az oktatási intézményekben, kórházakban, kollégiumokban az élelme* zés mennyiségére, minősé* gére. Bár a jelenlegi rendelkezések szerint az élelmezési költségnormák kő* tettek, azért 10 százalékkal ’túlléphetek. A vizsgálatok tapasztalatai szerint ezt a lehetőséget sok helyen nem használják ki. , AMIKOR az ővődai, neveJ lőotthoni, kórházi férőhelyek hiányáról beszélünk; átalában az újonnan építendő létesítményekre gondo* lünk. S elfelejtjük, hogy a felújítási, karbantartási te*, vékenység kapacitásának hiánya miatt az intézmények állapota fokozottan romlik. . Ennek következtében az előző ötéves tervidőszak so* rán több mint kétezer ne* velőotíhoni, 16 ezer óvodai férőhely, s két és fél ezer kórházi ágy szűnt meg. Ugyanakkor az egészségügyi és kulturális intézmények a felújításokra előirányzott összegeknek csupán mintegy 80 százalékát használták feL Meg kell említeni azonban, hogy az óvodák és általános iskolák tervteljesítése ezen a területen az átlagosnál jobb volt A KNEB-vizsgálat összefoglalva megállapítja, hogy számos fontos társadalmi szolgáltatást nyújtó intéz* ménytípusban az átlagot lé* nyegesen meghaladta a ma* radványok képződése és ez a szakmai színvonal rovására történt Mindez a pénzügyi terve* zés és gazdálkodás bizony* talanságára utal. Nem mindenhol működnek ugyanis megfelelő hatékonysággal a gazdasági, műszaki apparátusok, kevés a képzett szak* ember. A felújítási rmlnkák' ra nehéz kivitelezőt találni, mert a kis volumenű munkák nem gazdaságosak az építőiparnak. A jelenlegi tervidőszakban a pénzeszközök hatékonyabh felhasználását segíteni fogja az újonnan bevezetett megyei kölcsönalap-rendszer. Ennek lényege, hogy az át* menetileg szabad fejlesztési alapokat a tanácsok területileg szükség szerint átcsoportosíthatják. REMÉLHETJÜK tehát, hogy a következő években a gazdálkodás biztonságát meghaladó mértékű összegek nem maradnak felhaszná* letlenuL Mindez rendkívül fontos, hiszen főként a vizsgált ágazatokban szó szerint minden fillérre szüksé-. günk van. O. S. ] 111 N Megújul az egri török fürdő A strand két kis medencéiét átmenetileg bezárják A népi ellenőrzés megvizsgálta Amivel nem szabad „takarékoskodni” (KS Foto — Német Ernő felvétele) A Rába új 500 lóerős traktora
