Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
A marxizmusról — népszerűén Harmincezer hektár ellátására Agrokémiai központ a füzesabonyi járásban A mezőgazdasági üzemekben tavaly is, az idén is sokat panaszkodnak a műtrágyák és növényvédő szerek magas árára, a gépekre, a szakemberhiányra. A szövetkezetek gazdasági számításaiból ugyanakkor kiderül, hogy a helytelenül, szabad ég alatt tárolt műtrágya hatóanyagának nemegyszer egy- harmada megy veszendőbe, hogy a nem kellő időben végzett növényvédelmi munkák további százezrekkel terhelik a pénzügyi mérleget. Raktárakat, korszerű gépeket, szakembergárdát ma már egyetlen tsz sem képes önerőből megteremteni. Érthető, ha mind több helyen keresik a lehető legkifizetődőbb megoldást Igazolja ezt a füzesabonyi járás hat termelőszövetkezetének és állami gazdaságának példája, amelyek egy közös agrokémiai központ megalakítását határozták eL AZ ÖTLET a Füzesabonyi Állami Gazdaságban született, amely később szervezője, ügyintézője is lett a közös vállalkozásnak. Egy Kompolton készült tanulmányterv alapján a tagok megegyeztek a részvétel feltételeiben, a várható költségeket elosztották maguk között, s megbízást adtak a kiviteli tervek és a ' jogi megállapodás kidolgozására. A részletekről a legilletékesebb, Vincze Sándor agrármérnök beszéd, aki jelenleg a szervezést irányítja. — Hat község — Erdőtelek, Besenyőtelek, Mezősze- mere, Mezőtárkány, Andor- naktályk és Füzesabony termelőszövetkezete hívta életre a társulást. Az 1981-től működő központ feladata lesz, hogy a több mint 30 ezer hektáros összterületen önállóan végezzen el minden műtrágyázási, növény- védelmi munkát. A terveket az AGROBER már készíti. Eszerint még az idén megkezdődik a több mint kétezer négyzetméter alapterületű műtrágya- és a félezer négyzetméteres növényvédő- szer-raktár építése, ahol évente 2700 vagon vegyianyagnak biztosítunk helyet Ezzel egyidőben készül el az iparvágány, továbbá tető alá kerülnek a mellék- épületek. Ezt követően, a második ütemben állítjuk majd fel a gép- és szervizműhelyeket, megvásároljuk a szükséges munka- és erőgépeket Így ezután már minden tagszövetkezetnél szolgáltatásként végzi a központ az időszerű munkákat. Az előzetes becslések szerint a beruházás összesen mintegy 26—28 millió forintba kerül majd — mondta Vincze Sándor. JELENTŐS KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS — Milyen anyagi és erkölcsi előnyt jelent ez majd a gazdaságoknak? — kérdeztük Császár Lajostól, a füzesabonyi Petőfi Tsz főag- ronómúsától. — Várhatóan sokkal eredményesebb és hasznosabb lesz így a növényvédelmi és műtrágyzási munka, nem beszélve a jelentős költségmegtakarításról. Hogy mást ne mondjak, nálunk, de másutt is a szakszerűtlen, helytelen tárolás miatt a műtrágya hatóanyagvesztesége 15—30 százalék, ami annyit jelent, hogy vagy ennyivel kevesebb kerül a talajba, vagy ennyivel többet kell vásárolnunk. De ki tud önerőből megfelelő raktárépületet emelni? A társulásban ez végleg megoldódik, hiszen a modern, erre alkalmas épületekben megszűnik ez a veszteség. A közös vállalat feladata lesz a tsz-földeken végzett agrokémiai' vizsgálatok lebonyolítása, az állandó, szervezett szaktanácsadás is. Önálló előrejelző állomások figyelmeztetnek a kezdődő gomba- és egyéb fertőzésekre, veszélyekre, s így mindig az optimális időben lehet a védekezést megkezdeni. KAPCSOLAT AZ EGYETEMEKKEL Közvetlen és folyamatos kapcsolatot teremtünk az egyetemekkel, kutatóintézetekkel, amelyek megismertetik velünk a legújabb növényvédő szereket, műtrágyafajtákat, új eljárásokat. Egyszerűbb és könnyebb lesz a beszerzés is, mivel az AGROKER Vállalat szintén tagja a központnak, ezért önköltségi áron szállítja majd mind a műtrágyát, mind pedig, a növényvédő szereket, gépalkatrészeket. Összefoglalva, a szövetkezetek válláról ez az agrokémiai központ leveszi a gondot, nekünk csak fizetni kell a megállapodásban rögzített összeget — ami lényegesen alacsonyabb lesz, mintha magunk végeznénk — és saját szakemberei, munkásai kellő szakértelemmel, megfelelő időben elvégzik a műtrágyázási és növényvédelmi munkákat — mondotta a főagronómus. Megnyílt a lipcsei vásár A nemzetközi kereekedel mi kapcsolatok széles körű fejlesztése és a tudományosműszaki haladás . jegyében nyitotta meg kapuit vasár nap reggel az idei tavaszi Lipcsei Nemzetközi Vásár. A vásáron 340 000 négyzet- méter területen 61 ország 9000 kiállítója mutatja be termékeit. Űj kiállító Mo- zambik Irán, a Fülöp-szige- tek és az Arab Emirátusok Államszövetsége. A megnyitásra Lipcsébe érkezett Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter is, aki a kiállítás megtekintésén túl egy sor megbeszélést folytatott s folytat aiz NDK gazdasági életének vezető személyiségeivel, köztük Horst Solle külkereskedelmi miniszterrel. , A magyar részvételnek megkülönböztetett hangsúlyt ad, hogy árubemutatónk jubileumi jellegű: a magyar gazdaság először 30 éve, 1947-ben jelentkezett a lipcsei vásáron. Az NDK — a Szovjetunió után — Magyar- ország második legnagyobb gazdasági partnere, a lipcsei vásár magyar anyaga ezt a széles körű együttműködést és a fejlődés lendületét hivatott kifejezni. 35 külkereskedelmi vállalatunk 3870 négyzetméter fedett és szabad területen 185 termelőüzem termékeit állítja ki. A vásáron részt vesz a KGST minden tagországa. (MTI) Szovjet megrendelésre A Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában készülnek azok a széles sávú mikrohullámú tévéközvetítőláncok. amelyeket már évek óta szállít hazánk a Szovjetunió megrendelésére. Az idén ebből — a Druzsba tv-láncból — két, nyolcállomásos komplett berendezést szállítanak, mintegy 85 millió forint értékben. A képen Tóth Júlia és Molnár Istvánná. (MTI fotó — Bajkor József) Új városközpontja lesz Gyöngyösnek Furcsa város Gyöngyös. A központja kétarcú. Egy lépés választja el a várost és a falut egymástól. Elég csak a Kossuth utca bármelyik oldalán betérni bármelyik közbe, a tanácsházától karnyújtásnyira, az üzletsorok mentén, és máris ott vagyunk a tömény középkorban. Arasznyi széles út, apró, földre könyöklő házak. Az egykori zsellérközök. A valamikori telekadó elleni paraszti védekezés kövületei ezek. Most kerül sor arra, hogy a városközpont méltó lehessen az elnevezésére. Most kezdődött el az átalakítás nagy münkája. Utcasorok születnek újjá A részletes rendezési tervet egy hónapon keresztül láthatta mindenki a Fő téri kirakatban. Látták is sokan, kíváncsiak voltak rá, vitatkoztak is fölötte. A Város- építési Tudományos és Tervező Intézet elképzeléseiről sokan mondtak véleményt, főként a különböző tanácskozásokon, a Hazafias Népfront rendezvényein. A tanács végrehajtó bizottsága is megvitatta a tervet. Mi a lényege ennek? Van a városközpontnak olyan része is, amely műemlékekből áll, vagy műemlék jellegű házakból. Aztán mellettük néhány olyan épület is, amely miatt senkinek sem kell szégyenkeznie. Nyilvánvaló, hogy ezeket a házakat a rendezési terv is figyelembe vette. A Fő tér, a Lenin és a Kossuth utca képe tehát alig lesz másabb, mint amilyen a mostani. Csak a földszintes házacskák tűnnek el ezekből az utcákból. Érdekes változás lesz az, hogy bizonyos belső tereket kinyitnak, így lehet majd átközlekedni a postatérről a Lenin utcába, de a Kossuth u. felső része is szellősebb lesz. Az első lépés annak a tömbnek az újjáépítése, amely a Pampuk-saroknál kezdődik, lenyúlik egészen a Petőfi utca sarkáig, míg északról a Táncsics utca határolja. Ezzel kezdődik a városközpont átalakítása, de még ez sem a következő egy-két év feladata lesz. Kilencszáz új lakás A részletek felől Szabó Bélától, a műszaki osztály vezetőjétől kaptunk tájékoztatást — Az érintett területen ma majdnem 1200 lakás van. Ebből majdnem hétszázat bontunk le. A beépítési terv összesen több mint 1400 lakást tüntet fel, tehát az új, a megépítendő lakások száma megközelíti majd a 900-at. — Hogyan számol a terv a közintézményekkel? — Űj irodaházakat, adminisztrációs központokat nem tüntet fel. A városi tanács épülete is megmarad, csak bővülni fog. Egy olyan épület látható a tervrajzon, ami néhány intézményt fogad majd magába. Olyanokat, amiknek ma nagyon rossz, szűkös körülmények között kell működniük. — Mi lesz a mostani kis üzletekkel? — Egy részük megmarad, korszerűsítésük történik meg, a megszüntetettek, lebontottak helyébe új bevásárló- központok létesülnek, például a mostani piac helyén és környékén, de az új lakóépületek földszintjén is nyitunk majd üzleteket. A belváros egyben az üzleti centrum feladatát is ellátja, ezért fenntartjuk majd a gyalogos közlekedés számára. Célfuvarokat engedélyezünk csupán. — Külsőre mennyit változik majd a városközpont? — Meg akarjuk őrizni a város jellegzetességeit, hangulatát, tehát a házak magassága, a beépítés módja a megszokott lesz. Nem lakótelepet akarunk, emiatt a sorházak is megmaradnak. Legalább húsz év — Mennyi időé vesz igénybe a városközpont újjáépítése? — El kell oszlatni egy téves nézetet — mondta válaszul Berényi József, a városi tanács elnöke. — Nem egyetlen ötéves terv időszakában akarjuk mi ezt a tervet megvalósítani. Azt nem győznénk. Legalább húsz évig eltart majd az építkezés. — Honnan lesz pénze erre a városnak? — Ném úgy gondoltuk, hogy belenyúlunk a zsebünkbe és onnan kihúzzuk a tízmilliókat. Az állami pénzforrásokat sem akarjuk a saját céljainkra használni. Minden ugyanúgy történik majd, mint ahogy eddig is: a különböző beruházásokat összpontosítjuk az új városközpont területére. Tehát lesznek célcsoportos építkezések, lesznek OTP-vállalkozások, de épülhetnek társasházak is, ahogyan a lakásépítő szövetkezet is kaphat itt területet. — A nagyobb mérvű építkezések mindig magukban hordják az egyhangúság veszélyét, ahogy azt a déli városrész is jelzi. — Sem újra ismétlődő épületeket, sem úgynevezett „lé- borotvált” városrészt nem Nemzetközi fizetési mérleg Egy-egy ország különböző valutában és devizában külföldről származó bevételeinek és külföldre történt kiadásainak mérlegszerű szembeállítása, adott időszakra vonatkozóan. A fizetési mérleg tartalmazza a külkereskedelmi mérleget (a behozatal és a kivitel szembeállítása), valamint az áruforgalmon kívüli fizetési forgalmat is (tranzitszállítások, idegen- forgalom, hitelfelvételek és törlesztések, stb.). A fizetési mérleg aktív, ha a bevételek összege meghaladja a kiadásokét, ellenkező esetben passzív. Mindkét mérlegállapot egyaránt lehet kedvező vagy kedvezőtlen, Ennek eldöntéséhez a fizetési mérleg alakulását befolyásoló fontosabb tételek alapos elemzése szükséges. Magyarország külkereskedelmi bevételeinek és kiadásainak mérlege 1973-ban többlettel, 1974-ben és 1975- ben hiánnyal zárult. A fizetési mérleg azonban az utóbbi két esztendőben is rendezett volt. részben az áruforgalmon kívüli bevételek, részben a Nemzeti Bank nemzetközi pénzműveleteit — államköít- veny, hitelfelvétel stb. — biztosították az esedékes fizetési kötelezettségek pontos teljesítését. A legtöbb ország — ezek közé tartozik Magyarország is — fizetési mérlegében a külkereskedelemmel kapcsolatos bevételeknek és kiadásoknak van döntő ßzerepe. Közös beruházás Közös beruházásnak minősülnek mindazok a — termelő és nem termelő — létesítmények, amelyeket kettő, vagy több vállalat . (esetleg ország) közösen hoz létre. A közös beruházás eredményéből a létrehozók általában a befektetés arányában, pénzben, vagy a beruházás termékében részesednek. A KGST -országok eddigi gyakorlatában más tartalmuk van a köze* beruházásoknak, azok nem hoznak létre közös tulajdont. Az ilyen beruházásoknál a résztvevők beruházási javak szállításával járulnak hozzá az új kapacitások felépítéséhez, s hozzájárulásukat az új létesítmény termékeivel fizetik vissza. A KGST-országok közös beruházásai közül kiemelkedően fontosak azok, amelyeket a nyersanyagok kitermelésére és szállításának megoldására hoztak létre a partnerországok. A legjelentősebb — közös beruházással létesülő — objektumok a következők: az Orenburg, s a Szovjetunió nyugati határai közötti gázvezeték, amelyet előreláthatólag 1978. végére helyeznek üzembe. Ezt követően a Szovjetúnió az építésben részt vevő országokba összesen évi 14 milliárd köbméterrel, Magyarországnak évi 2,8 milliárd köbméterrel — növeli földgázszállításait;' a 750 kilovoltos Vinnyica és Albertirea között kiépülő villamos távvezeték 1980-ban a Szovjetunióból Magyarországra 3,3 milliard kilóval' órával több villamos energia szállítását teszi lehetővé, hat KGST-onszág együttműködésében épül a Szovjetunió Irkutszk területi fa- készletére és az Angarán létesülő vízi erőműre alapozva az évi 500 000 tonna kapacitású uszty-illimszki cei- lulózgyár. A gyár üzembe lépése után a Szovjetunió növeli az építésben részt vevő országok, így hazánk számára is a papíripar alapanyagainak, a cellulóznak szállítását; a szovjetunióbeii Kijembajevben közös vállalkozásban felépülő azbeszt- dúsító kombinát révén építő- anyagiparunk egyik fontos alapanyagát biztosítja a Szovjetunió. Termelési együttműködés Önálló termelési egységek rendszeres és kölcsönös égyüttműködése, amelynél: keretében közösen állítanak elő valamilyen terméket. A termelési együttműködés létrejöhet azonos és különböző ágazatba tartozó vállalatok, országon belül, de lehet nemzetközi is. A termelési együttműködés — munkamegosztás. Elősegíti és fejleszti a termelés speciaiizációját, a végtermékek és azok alkatrészeinek nagy sorozatú, esetleg tömegméretű gyártását. A munka- megosztás, a termelés specializálódása lehetővé teszi a legmodernebb technikatechnológia alkalmazását. E fogalmat leginkább a KGST-országok közötti együttműködés továbbfej- ' lesztésével kapcsolatban használjuk. Az 1971-ben elfogadott Komplex program szellemében ugyanis az egyszerű árucsere-forgalom bővítése mellett törekedni kell a tagországok vállalatai közötti két- és sokoldalú termelési együttműködések bővítésére és elmélyítésére. akarunk. Az elemek változá- tai a legkorszerűbb építkezési módokban is megfelelő választékot adnak. A tervezéskor ezekre nagyon figyelni fogunk. Modern, de változatos, hangulatos városképet várunk, és remélhetőleg, valósítunk meg. Lelkesítő feladat Elmondta még azt is a városi tanács elnöké, hogy a beruházás alapelve a szerénység, a mértéktartás. Semmiféle különös építési formát nem akarnak, mindenben a már kialakult normákat veszik alapul. A közművek adottak, ha a rákötések, a csatlakoztatások nem is, de hát ez mégis másabb, mintha még teljesen ellátatlan területen folyna az építkezés. — Nem tagadjuk, a város vezetőit is lelkesítik a tervek, hiszen nagyon szép feladat megvalósítása előtt állunk. Az különösen jó érzés, hogy a lakosság egyetértésével találkozott az elképzelésünk. A közvélemény támogatása csak a munkakedvünket fokozza, és ez így nagyon jó — mondotta befejezésül Berényi József. Azt is mondhatnánk: az egész város akarja, hogy Gyöngyösnek, ennek a közismert mátraalji városnak ne csak modern, korszerű lakótelepei legyenek, hanem rangjához méltó központja is. Így lesz egységes egésszé a „Mátra kapuja” — Gyöngyös. G. Molnár Ferenc
