Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-15 / 62. szám
^AAAAAAAAAAAAAAA*AAAA/\AAAAAAAAA*k*AAA/^AAAAAAAAA*AAAAAA^SAAA/»!# Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Leopárdfoltok Egymásnak adják a kilincset Washingtonban az NSZK vezető politikusai. Alig tért haza az Egyesült Államokból Brandt, a kormányon levő szociáldemokrata párt elnöke, megérkezett a kabinetnek a kancellár után kétségtelenül legfontosabb embere, Genscher külügyminiszter, majd — ugyancsak hétfőn — Leber, a Német Szövetségi Köztársaság hadügyminisztere. Az már most biztosra vehető, hogy egyik miniszter megbeszélései sem merülnek ki a kölcsönös udvariaskodásban. Az igazság az, hogy az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak egén régen volt annyi viharfelhő, mint éppen most. A hűvös szakasz James Carter megválasztásának pillanatában kezdődött. Nyílt titok, hogy Schmidt bonni kancellár teljes egészében Ford újraválasztására „játszott” és — ami nagyobb baj — ezt nem is Tkolta. Carter sem rejti véka alá, hogy a bonni .ancellárnak erre „a szubjektív ellenérzésére” maga is hasonló érzelmekkel válaszol. A politikában azonban természetesen nem az érzelmek uralkodnak. Melyek azok a konkrét ellentétek, amelyek nehezítik a jelenlegi tárgyalásokat? Számos egyéb probléma mellett a legfőbb két vitatéma: 1. A brazíliai nukleáris létesítmények ügye. Egy korábbi megállapodás alapján az NSZK olyan berendezéseket készül eladni Brazíliának, amelyek segítségével ez az ország atomfegyvereket is gyárthatna. Mivel Carter általában az atomfegyverek elterjedésének ellenzője, ráadásul egyes jelek szerint lazítani kíván a brazil diktatúra és Washington szerinte „túl szoros” kapcsolatain, a Fehér Ház többször is megpróbálta megakadályozni a nyugatnémet szállításokat. Bonn a lépés mögött nemcsak politikai, hanem gazdasági motívumokat is gyanít. 2. A Leopárd-páncélos ügye. Minden más témát messze megelőzve ez áll majd Leber és Brown hadügyminiszter tárgyalásainak középpontjában. A dolog lényege: Bonn szerint az amerikaiak megszegtek egy olyan megállapodást, amelynek értelmében a két ország ipara közösen kísérletezi ki a NATO szabványpáncélosát. Washington állítólag egyszerűen nem küldte el az amerikai XM—1 dokumentációját, a nyugatnémet Leopárd elküldött adatait viszont felhasználta és egyoldalúan a saját tankját kiáltotta ki győztesnek. Természetesen ez sem csupán katonai és politikai, hanem gazdasági küzdelem is. A döntéssel az NSZK iparát, sok millió dolláros veszteség érte! Nem utolsósorban ezért ütköztek ki a nyugatnémet—amerikai viszony „leopárdfoltjai” ... ■■ Ülésezik a Palesztin Nemzeti Tanács Az egyiptomi fővárosban hétfőn a PFSZ Végrehajtó Bizottságának politikai beszámolójával folytatja munkáját a Palesztin Nemzeti Tanács. A „palesztin parlament” vasárnap 172 szavazattal 69 ellenében, ismét a testület élére választotta Khaled Fahumot, a PNT korábbi, mérsékelt irányvonaláról ismert vezetőjét. A vasárnapi ülésen a PNT elnökének megválasztása után a tanácskozás több mint 140 résztvevője elfogadta a 13. ülésszak napirendjét. A feltételezhetően egy hétig tartó ülésszak során meghallgatják a PFSZ VB politikai beszámolóját, 10 munkabizottságot hoznak létre, amelyek kidolgozzák a felszabadítás i mozgalom által az elkövetkező időszakban folytatandó stratégiát és taktikát, megválasztják a PFSZ új végrehajtó bizottságát és végezetül kidolgozzák, majd nyilvánosságra hozzák a záróközleményt A PNT előtt álló legsúlyosabb feladatok egyikében, a genfi konferencián való részvétel kérdésében, máris lényeges nézetkülönbségek mutatkoznak a tanácskozáson részt vevő szervezetek és irányzatok képviselői között A tárgyalásos rendezést ellenző, úgynevezett „elutasiJasszer Arafat, a PFSZ KB elnöke. Anvar Szadat egyiptomi elnök és Mahmud Riad, az - Arab Liga főtitkára (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) tási front” képviselői vasárnap memorandumban szólították fel a PNT delegátusait, hogy mondjanak le a közel-keleti probléma megoldását célzó mérsékelt álláspontról, fokozzák a fegyveres harcot és tűzzék ki célul a Husszein király vezette jordániai monarchia megdöntését. Az. illegalitásban működő Jordániai Kommunista Párt ezzel szemben arra sürgette a PNT-t, hogy foglaljon álZsenmin Zsipao A „régi káderek” védelmében A hétfői Zsenmin Zsipao egész első oldalát betöltő cikkben vette védelmébe a kínai kommunista mozgalom „régi kádereit”, ugyanazokat, akiket a „négyek bandája” a „párton belüli burzsoázia kigyomlálásának” szándékával pozícióiból eltávolítani óhajtott. A „négyek” a maguk idejében, az ifjabb nemzedékre építő indítékokkal azt hirdették. hogy a pártnak ama káderei, akik 1956 — a termelőeszközök teljes köz-, illetve szövetkezeti tulajdonba vétele — előtt csatlakoztak a KKP-hez, „óhatatlanul is kapitalista úton járó személyekké változnak”. A cikk ezt a tézist igaztalan vádnak, rágalomnak tekinti, és hosszasan bizonyítja, hogy a „veterán elvtársak” — Kína mai vezetőinek zöme — milyen érdemeket szereztek a polgárháborúkban, az országépítésben, a proletárdiktatúra megerősítésében, s legvégül — ami sok külföldi megfigyelő szemében már-már gúnyolódásszámba megy — „a nagy proletár kulturális forradalomban”. KGST-együttműködés Erőt és lendületet ad A MINAP megtudtuk: tavaly hat és fél millió tonna kőolajat, több mint egymilli- árd köbméter földgázt, valamint négy és fél milliárd kilowattóra villamos energiát vásárolt az ország a KGST- piacon. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy 1976- ban, csakúgy, mint évtizedek óta minden évben, a szocialista partnereinkkel lebonyolított áruforgalom révén gondoskodtunk a gazdálkodásunkhoz nélkülözhetetlen energiahordozókról. A Külkereskedelmi Minisztériumban adott tájékoztatásból az is kiderült, hogy a fogyasztási iparcikkek legnagyobb szállítói is a KG5T- országok, behozatalunk 67 százaléka tőlük származik, így került a hazai utakra 83 ezer személygépkocsi, üzleteinkbe 52 ezer háztartási hűtőgép, 20 ezer mosógép, 47 ezer televízió. Nem kevésbé fontos számunkra, hogy szállítóink hatalmas felvevőpiacot is alkotnak. Sőt, nagy megrendeléseikkel sok esetben egész iparágak gazdaságos termelését segítik. Érthető tehát, hogy kivitelünk ezekbe az országokba tavaly 14,2 százalékkal haladta meg az előző évit, s 43 százaléka gépipari termékből állt. Csupán az időszerűség ösztönzött arra, hogy éppen a legutóbbi évről adott tájékoztató számait, tényeit idézzem. Mert bármely esztendő hasonlóképpen tanúskodnék amellett, hogy hazánk száQMmm 1977. március 15„ kedd . _ mára a szocialista partnerekkel kialakított gazdasági együttműködés létfontosságú nemzeti érdek. A nemzetközi munkamegosztás olyan1 lehetőségeit tárja elénk, amelyek kihasználásával viszonylag kis gazdasági potenciálunk és szűk belső felvevőpiacunk ellenére is lépést tudunk tartani az intenzív fejlődés, a tudományos-technikai haladás, a világpiaci verseny követelményeivel. EZ NEM CSUPÁN Magyarország esetében van így! A többi KGST-ország is érdekelt a közös munkában, az integráció felé mutató fejlesztésében. Ezt a szocialista országokban a múlt egykét évben lezajlott párt- kongresszusok vitathatatlanul bizonyították. Az SZKP XXV. kongresszusa — bár a Szovjetunió már egymagában egy integrált gazdasággal rendelkezik — a többi között rámutatott a szocialista országok gazdasági együttműködéséből származó kölcsönös előnyökre, amelyekre a szovjet népgazdaság is épít. Érthető, hogy a szocialista külpolitika — amelynek politikai, katonai és egyéb vonatkozásait előző cikkeinkben vizsgáltuk — elsőrendű fontosságot tulajdonít a gazdasági összefogás elmélyítésének. Melyek a gazdasági diplomácia alapvető céljai? A stabilitás és a dinamizmus. Az együttes erőfeszítések ugyanis a stabilitás három elemét teremtik meg az együttműködők számára. Először: biztosítják a belső gazdaságfejlesztési elképzelések nemzetközi hátterét. Másodszor: hozzájárulnak a népgazdaságok belső egyensúlyának fenntartásához. Harmadszor: növelik a KGST- orsz-ígok biztonságát a tőkés vil piacon, hiszen együtt nagyobb súllyal tudnak szembeszállni a kedvezőtlen hatásokkal. A dinamizmus legközvetlenebb bizonyítéka a KGST- országok gyors gazdasági növekedése. A föld ötödét és lakosságának tizedét képviselő KGST-országok az ötvenes évek elején a világon megtermelt nemzeti jövedelemnek mindössze 18 százalékát adták, ma pedig több, mint egyharmadát! Ebben az összehasonlításban gyorsabban fejlődnek, mint a világátlag és mint a fejlett tőkés országok. A KÜLGAZDASÁGI politika a már említett gazdaságfejlesztési és attól elválaszthatatlan társadalompolitikai célok mellett szem előtt tartja azt is. milyen követelmények adódnak a két világrendszer közötti gazdasági versenyből. A tapasztalatokból arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági verseny kulcsterületét alkotó technikai-technológiai versenyben csak széles körű nemzetközi összefogás, az intenzív gazdasági együttműködés útján lehet helytállni. Mindez arra ösztönzi a szocialista országokat, hogy szüntelenül újabb és újabb elemekkel gazdagítsák kapcsolataikat. A fejlődés íve rendkívül lenyűgöző: a kezdeti egyszerű árucserétől eljutott a közös KGST-válla- latokig, a termelés szakosításáig és a kooperációig. Ha ennek az ívnek minden szakaszát külön is meg akarjuk világítani, akkor fényszórónkat a hosszú távú együttműködési célprogramokra kell irányítanunk, amelyek a KGST egész közössége számára alapvető feladatok megoldását irányozzák elő. Célprogram készült a nyersanyag-, fűtőanyag- és energiaszükségletek kielégítésére, a gépipar fejlesztésére, a közlekedés korszerűsítésére stb. A lényeg tehát, hogy a célprogramok az intézkedések egész összehangolt rendszerét alkotják a legfontosabb közös feladatok tervszerű megoldása céljából. A gazdasági diplomácia természetesen szerves része a szocialista országok nemzetközi politikájának. Ennek megfelelően a proletár internacionalizmus elvére épül, s jól szolgálja a békés egymás mellett élés elvének érvényesítését is. Ez utóbbi pl. azt jelenti, hogy nem szocialista országok is részt vehetnek a KGST munkájában. Finnország, Irak és Mexikó már együttműködési megállapodást kötött a KGST-vei, de a hírek szerint Argentína, Kolumbia. Jemen, Irán, Laosz, sőt a fejlett tőkés orszá gok közül Svédország is érdeklődik az együttműködés lehetőségei iránt. A több mint 350 millió lakost számláló kilenc európai, ázsiai és latin-amerikai ország piaca érthető módon nagy vonzerő, de a kapcsolat keresésének fő indoka minden bizonnyal a KGST-ben folyó munka eredményességében rejlik — állaoította meg Faggyejev, a KGST titkára. A MAGYAR külpolitika feltétlen híve és következetes megvalósítója a szocialista országok közötti mindenoldalú, s ezen belül gazdasági összefogásnak. Szem előtt tartja pártunk XI. kongresszusának megállapítását, amelyet Kádár János így öntött szavakba: „A KGST keretében megvalósuló együttműködés valameny- nyi tagországban növeli a szocialista építőmunka lendületét, és semmi mással nem pótolható segítség számunkra. a Magyar Népköztársaság számára.” Pálos Tamás last a genfi konferencián való önálló PFSZ-részvétel mellett. Memorandumában a Jordániai Kommunista Párt azzal érvel, hogy a PFSZ képviselteti magát a genfi közel-keleti békeértekezleten, ezzel a palesztin mozgalom hivatalos elismerésére kényszerítheti Izraelt és az Egve- sült Államokat. (MTI Diáktüntetések, súlyos zavargások Rómában Minden tüntetést, felvonulást, nyilvános megmozdulást betiltottak Rómában azt követően, hogy szombaton a nagyszabású diáktüntetés alkalmával súlyos zavargásokra. terrorakciókra és összecsapásokra került sor. Szombaton, főként az esti órákban, a több tízezer egyetemista diák római felvonulását egyes felfegyverzett csoportok, meghatározott terv alapján, terrorakciókra használták ki. A tüntetők jelszavai elítélték a kormány oktatási reformját, a rendőrséget, a kereszténydemokrata kormányt és gazdaságpolitikáját; több jelszó támadta „a kormányt támogató” kommunista pártot is. A belvárosban órákon át szabályos városi gerillaharc folyt a rendőrséggel, amely könnyfakasztó bombákkal és fecskendőkkel igyekezett gátat vetni a rombolásnak. A terrorista tüntetők benzinespalackokat és lőfegyvereket is használtak. Szovjet—török tárgyalások Moszkvában Andrej Gromiko szovjet (az előtérben, balról) és Ihsan Caglayangril (jobboldalt) török külügyminiszter megkezdte tárgyalásait (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) Moszkvában hétfőn megkezdődtek a tárgyalások Andrej Gromiko szovjet, és Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter között. Caglayangil — a szovjet kormány meghívására — vasárnap este érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába. A baráti, tárgyszerű légkörben lefolyt tanácskozás során a külügyminiszterek áttekintették a kétoldalú kapcsolatok számos kérdését. Megállapították, hogy a szovjet—török együttműködés a legkülönbözőbb területeken eredményesen fejlődik és kifejezésre jutatták a két kormány arra irányuló szándékát, hogy tovább erősítsék és bővítsék a két ország között fennálló, gyümölcsöző jószomszédi kapcsolatokat. A két külügyminiszter véleményt cserélt a nemzetközi helyzet mindkét felet érdeklő, időszerű kérdéseiről is. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke hétfőn a Kremlben fogadta Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminisztert. OMTI) További szovjet segítség Romániának Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke szombaton fogadta Vaszilij Drozgyenkót, a Szovjetunió bukaresti nagykövetét. A szovjet nagykövet átadta Nicolae Ceausescunak a szovjet vezetők baráti üdvözletét, amely ismételten mélységes együttérzést fejez ki a pusztító földrengés okozta veszteségek miatt. A szovjet diplomata tájékoztatta Ceau- sescut arról, hogy a Szovjetunió milyen segítséget nyújt a testvéri román népnek. Nicolae Ceausescu forró köszönetét mondott a szovjet segítségért, és megkérte a szovjet nagykövetet, hogy adja át baráti üdvözletét és legjobb kívánságait Leonyid Brezsnyevnek. Nyikolaj Pod- gornijnak és Alekszej Koszi- ginnak. A Szovjetunió további segítséget nyújt a földrengés sújtotta román népnek — jelentette vasárnap a TASZSZ hírügynökség. A földrengés okozta károk felszámolásának segítésére a Szovjetunió egy nagypaneles házgyárat ajándékoz Romániának. Az üzem évente 70 —80 ezer négyzetméter alap- területű lakás felépítését teszi lehetővé. A Szovjetunió ezzel együtt összesen több mint tízmillió rubel értékben építőanyagokat, teherautókat, traktorokat, bulldózereket, mentőautókat és egyéb berendezéseket ajándékoz a román népnek. Minden erőt mozgósítani — ez most a jelszó Romániában. Bukarest és az ország valamennyi üzemében nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági élet normalizálására, a földrengéstől kárt szenvedett gépek és felszerelések kijavítására. Újabb műszak bevezetésével, vasárnapi munkával, a rendelkezésre álló munkaerő mozgósításával egyre több üzemben helyreáll a termelés. Egyre nagyobb méreteket ölt a ,,77-es folyószámla”-ak- ció is. Számos vállalat, in* tézmény, társadalmi szervezet, az emberek tíz- és százezrei, mindenki lehetősége szerint járul hozzá a károsul- , lak megsegítéséhez. Számos zenekar és színház jelentette be, hogy külön koncerteket és előadásokat szerveznek, melyek bevételét a földrengéskárosultak megsegítésére adományozzák. Segítenek a képzőművészek és a sportolók is, árusítással egybekötött kiállítások, illetve sportrendezvények bévé” telével. A földrengés sebesültjeínek megsegítése érdekében mind többen és többen jelentkeznek véradásra, Bihar megyéből például 600 liter vért szállítottak Bukarest kórházaiba.
