Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-13 / 61. szám
4 döntés végleges Egerbe költöznek az ál!arv.i építők Eger, Lenin út 140. * Néhány hét múlva ez lesz BZ új, s egyben végleges címe a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat központjának, amely évtizedek óta Gyöngyösön székelt. A döntés végleges, így rövidesen megkezdődik a költözködés is. Az „őrségváltás” okáról, céljáról, valamint a dolgozókat jogosan foglalkoztató szervezeti változásokról Rákász Józseffel, a vállalat igazgatójával beszélgettünk. Mi tette időszerűvé, hogy a sokéves próbálkozás után végül is határozott igent mondtak a vállalati központ Egerbe történő áthelyezésére? — Mindenekelőtt az, hogy a legnagyobb megrendelőnk évek óta Eger, kapacitásunk jóval több mint 50 százalékát a megyeszékhelyen hasznosítjuk. A „beköltözést” sürgette továbbá az is, hogy az elkövetkezendő években az Egerhez közel levő Recsken és Bükkábrányban is, jelentős beruházásokat kell vállalatunknak megvalósítania. Es végezetül — kérem a gyöngyösieket, hogy ne értsék félre — Éger mégis megyeszékhely, ahol minden tekintetben közelebb leszünk a megye politikai és állami vezetéséhez, amelynek jóindulatú segítségére és őszinte kritikájára természetesen egyaránt számítunk.-- Mit szólnak az átszervezéshez a legérintettebbek, a vállalati központ dolgozói? — Mindenekelőtt azt szeretném elmondani, hogy még azoknak is mi keresünk megfelelő munkahelyet, akik nemcsak a beköltözést nem vállalják, hanem a vállalattól is el kívánnak menni. Kivétel nélkül mindenkivel beszélgettünk, elmondtuk a vállalat igényeit, lehetőségeit és természetesen meghallgattuk, mérlegeltük az érveiket, a véleményeiket is. Ügy érezzük, megértettük egymást, amit az is jól bizonyít, hogy mindössze hárman vannak, akik végleg búcsút vesznek kollektívánktól. Az átköltözésnek már tavaly kidolgoztuk a pontos menetrendjét, s ezt elsőként a vállalat kommunistáival beszéltük meg, majd a párt-, a KISZ- a szakszervezeti szervek vitatták meg a dolgozókkal. Mindezek után döntött úgy az MSZMP vállalati végrehajtó bizottsága — az arra illetékes országos és megyei szervekkel egyetértésben —, hogy a központ Egerbe költözzön. Még egyszer hangsúlyozom, hogy csak a központ költözik el Gyöngyösről, az ott maradt főépítésvezetőséget lényegében nem érinti az átszervezés. Az átköltöztetést természetesen nem lehet egyik napról a másikra zökkenőmentesen végrehajtani, — A végleges „beköltözésig" mennyien ingáznak majd napqnta Gyöngyösről Egerbe? — Pontosan 49-en. Csak megjegyzem, hogy huszonhármán Egerből ingáznak immár évek óta Gyöngyösre. — Az már az első félmérésből kiderült, hogy Egernek Gyöngyösön is tekintélye van, hiszen a megkérdezett dolgozók többsége szívesen átjön a megyeszékhelyre. Munkájukra bizonyára nagy szükség lesz, de vajon hol fognak lakni, a jelenlegi szűkös lakásviszonyok között jut-e valamennyiüknek új otthon? — örömmel mondhatom, hogy igen. És ez elsősorban a megyei, valamint a két város párt- és állami vezetőinek, valamint az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának az érdeme. Az állami lakásokkal rendelkezők szervezett keretek között cserélhetik el a gyöngyösi lakásukat egriért, a többiek pedig a szokásosnál is rövi- debb idő alatt juthatnak szövetkezeti, illetve OTP-lakás- hoz. — Bizonyára kevesen tudják, hogy a több mint háromezer dolgozót foglalkoztató vállalatnak évek óta nincs — volt, csak eladták — irodaháza. Egerben lesz? — Ez is gond, de ennél sokkal fontosabb, hogy az átköltözést zökkenőmentesen J^jtsuk végre, a termelés legfeljebb úgy érezheti meg, hogy javul a munka szervezettsége és minősége is. Irodaházunk egyelőre Egerben sem lesz, elhelyezkedési gondjaink azonban még sincsenek, mert a szép, korszerű egri munkásszállónkban bőségesen jut hely — A lapunkban is közreadott hirdetésekből is kiderült, hogy néhány fontosabb posztra új szakembert kívánnak állítani. Sikerült-e megtalálni a „vezérkar” új tagjait? — Többségükben igen, de néhány szakmabelit szívesen fogadnánk. Nem vagyunk türelmetlenek, nemcsak az a cél, hogy a létszámunk meglegyen. Sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy a régiek mellé olyan új kollégák kerüljenek, akik szívesen dolgoznak nálunk, tudásuk legjavát adják, a vállalat előtt álló igen komoly gazdasági és politikai feladatok sikeres megvalósításához. -if» — Hogy egy vállalat központja hol van, annak jelentőségét vitatni sem lehet. De az önmagában véve még nem garancia a jobb munkára, ha mondjuk egy üzem a nem megyeszékhelyről az adott terület központjába teszi át székhelyét. — Teljesen egyetértek ezzel. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói sem attól várják elsősorban gondjaik, problémáik megoldását, hogy a vállalat központja Egerbe költözik. A legfontosabb feladatunk a tervszerű, jó munka, a jó munkahelyi légkör feltételeinek a biztosítása, bőségesen (Fotó: Horváth Gyöngyvér) van tennivalónk valamennyi- val kapcsolatban. Hiszen, hogy csak mást ne említsek: a tavalyi évet is több mint 15 millió forintos hiánynyal zártuk. És ebben nem a 15 millió forint a legnagyobb veszteség. Vállalatunk ugyanis lakásokat, ipari, szociális, kulturális, egészségügyi létesítményeket épít. Így nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag sém mindegy, hogy mit, mennyit és hogyan dolgozunk. — Miben kívánnak változtatni elsősorban? — Természetesen korszerűsítést már tavaly végrehajtottunk. A korábbi 100—120 munkahelyet 40—50-re csökkentettük. Teljesen új alapokra helyeztük vállalkozási politikánkat is. Csak arra és annyira vállalkozunk, ameny- nyire képesek vagyunk, amit határidőre és jó minőségben el tudunk végezni. A meglevő létszámunk, valamint a y. vállalat szellemi és fizikai "É kapacitásához mérten alacsonynak tartjuk a 630 millió forintos éves termelési értéket is, ezért a tervidőszak végére mindenképpen el kell érnünk a 800 millió forintos termelést. És ugyancsak reálisnak tartjuk azt is, hogy 1977-ben már nyereségesen dolgozzunk. — Mikorra tervezik az átköltözést? > * — Minden bizonnyal az év második negyedévében kerül sor rá. Elképzelhető, hogy már 1977. május 1-ével Egerjén, a Lenin út 140. szám Matt folytatjuk a Gyöngyö- 5önj»lkezdett munkánkat.---Koés József „ Elindultak a kertet Győngyústarfánban9 Meddig csúszik a föld? t Gyöngyöstarjánban 1975. április 12-én rendkívüli tanácskozásra ült össze a végrehajtó bizottság. Az ülés témája sem mindennapi esemény volt. Az történt ugyanis, hogy a Hősök útján álló házak kertjei „elindultak”. Megmozdult a föld. Nem földrengés rázta meg a falut. Az agyagos altalajon csúszott meg a felsőbb réteg, s a domb tetején húzódó Hősök utcai kertek földje lejjebb vándorolt a Tarján-patak felé. A rendkívüli tanácsülés kérte a felettes szerveket, hogy soron kívül vizsgálják meg a kialakult helyzetet és tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Nos, ez a soron kívüliség kissé elhúzódott mind a mai napig. Bár a községi tanács rendkívüli ülését követően már 1975 júniusában született egy átirat, amelyben az olvasható, hogy a „KEVITERV — Kelet-ma- gyarországj Vízügyi Tervező Vállalat — 1975 augusztusában már szállítja a terveket a földcsuszamlás megakadályozására. A Hősök utcai kertek földcsuszamlását azonban nem tervek követték, hanem egy újabb csúszás. A Kossuth utcában is megmozdult két ház kertjének a talaja és elkezdett vándorolni a Meggyespatak felé. Az ügy komolyságához mérten — a Hősök utcában 14 házról van szó — kellő gyorsasággal, már 1977. február 18-án kooperációs tárgyalásra került sor, amelyen többek között részt vett a KEVITERV, a Heves megyei Tanács ÉKV osztálya, a Mát- raalji Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, valamint a Heves megyei Beruházási Vállalat. Az elkészült Jegyzőkönyv igen fontos döntéseket rögzít Többek között azt, hogy „a tervező közli, hogy a terep- rendezési munkálatokra a terveket 1977. március 18-ig elkészíti.” A feladat nagyságához mérten megfelelő intézkedések is születtek. Így például az, hogy „a helyi tanács az esetleges kiürítésre terveket készítsen, a figyelőszolgálatot szervezze meg és a jelenlegi állapotot fehérre meszelt karókkal tűzze ki.'*, irii Tegyük most túl magunkat olyan apróságon, hogy „a jelenlegi állapotot” miképpen lehet kitűzni fehérre meszelt karókkal, hiszen ahhoz már lassacskán hozzászokunk, hogy normális, közérthető megfogalmazással hivatalos jegyzőkönyvekben, iratokban alig lehet találkozni. A lényeg itt, ebben az esetben nem is ez. Sokkalta inkább az, hogy a községi tanács 1975. évi rendkívüli vb-ülésén elhangzott kérést, a soron kívüli kivizsgálást és intézkedést még 1977 februájában is egy olyan kooperációs tárgyalás követett, amelynek egyik konkrét intézkedése a figyelőszolgálat megszervezésére vonatkozó javaslat. Milyen lett volna az intézkedés akkor, ha nem rendkívül sürgős és soron kívül fontos ügyben kell cselekedni? Való igaz ugyan, hogy az' elmúlt héten a műszaki egyetem szakértői helyszíni szemlét tartottak és megegyeztek abban, hogy két héten belül szakvélerpényt adnak, amelynek alapján véglegesen ki lehet dolgozni a szükséges terveket. A szakértők azt is megállapították, hogy a helyzet nem annyira súlyos, mint ahogy azt eddig megítélték és most már az is bizonyos, hogy rövidesen nekilátnak a tényleges munkákhoz, amely végleges megnyugvást hoz a község lakóinak. De miért kellett erre két esztendőt várni? Persze tudom, hogy számtalan, úgynevezett objektív akadálya volt vagy van az ügynek. Hogy koordinálni kellett a partnerek között, hogy nehézségek támadtak a pénzügyi fedezet körül. A nehézségek mindig ob- Jektívek és konkrétak. A kívánalom, hogy haladjanak gyorsabban és bürokrácia- mentesebben az ügyek, pedig elvi kívánalom. Elvben mindenki egyet is ért vele. Mindenki támogatja és helyesli a törekvést, csak ha a gyakorlatra kerül sor, akkor akad meg a helyeslés. Ügy tűnik, egy kis földcsuszamlás nem ártana néha — az ügyintézés stabil vára alatt sem. bS "Tilg E ,fS:, Sz. A. Új neve: ZÖLQÉRT ' - ,-r Átszervezik megyénk legnagyobb szövetkezeti vállalatát Lezárult egy korszak a SZÖVTERMÉK életében. Heves megye legnagyobb szövetkezeti közös vállalatát, amelyet 1971. tavaszán alapítottak, még ebben a hónapban átszervezik. A Minisztertanács február 24-i ülésén ugyanis határozatot- hozott a zöldség- és gyümölcskereskedelem javítására, a felvásárlás és a forgalmazás összhangjának, a vállalatok nagyobb érdekeltségének megteremtésére. A határozat alapján a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége a közelmúltban állást foglalt az átszervezést elősegítő, alapító okirat módosítására. Ismert okok miatt a múlt esztendőben a kertészeti termelésben, a burgonya-, zöldség-, gyümölcs-forgalmazásban és a piaci ellátásban jelentős nehézségek voltak. Ezek miatt rendkívüli intézkedések születtek. Így vált szükségessé a zöldség- és gyümölcsforgalmazás korszerűsítése is. A korszerűsítéssel megszűnik az eddigi Zöldség, Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés és helyette létrejön a Zöldség, Gyümölcs. Kereskedelmi Központ. Ennek irányításával pedig valamennyi megyében, itt, Hevesben is, április 1-től létrehozzák a zöldség, gyümölcs kereskedelmi szövetkezeti vállalatot: a ZÖLDÉRT-et. Az átszervezéssel az eddigi SZÖVTERMÉK valameny- nyi jogosultsága és kötelezettsége az utód ZÖLD- ÉRT-re száll át. Patkó József igazgatótól megtudtuk, hogy a vállalat eddigi szervezete megváltozik. A 47 megyei termelő és fogyasztási szövetkezet képviselő igazgató tanács, a felügyelő bizottság és igazgatóság megszűnik. Az új alapító okirat szerint a volt testület április 1-től átadja helyét az igazgatónak, valamint a tíztagú tanácsadó testületnek, amelyet a TESZÖV és a MÉSZÖV javaslata alapján a legnagyobb megyei termelő és fogyasztási szövetkezetek kénviselőiből állítanak elő. Áz igazgató tanácsadó testületé a későbbiekben meghatározott ügyrend szerint tartja majd üléseit, és támogatja a vállalat munkáját Azzal, hogv ezentúl a legfőbb irányító az igazgató lesz, az egyszemélyi felelősség növekszik a döntésekben úgy, hogy az állami támogatás mellett növelik a vállalati munka hatékonyságát, tökéletesítik az üzem- és munkaszervezést. A Minisztertanács határozata az eddigieknél jobban ösztönzi a burgonya-, zöldség- és gyümölcsfelvásárlást, valamint a forgalmazást. Ennek megvalósítására az átszervezés után a Heves megyei ZÖLDÉRT legfontosabb feladatának tekinti, hogy sokoldalú együttműködést alakítson ki a termelő- és fogyasztási szövetkezetekkel városaink és falvaink zöldség-, gyümölcsellátására. Intézkedéseket tesznek a burgonyatermelés fejlesztésére. A szövetkezeti »vállalat irányításával az idén az an- dornaktályai, a gyöngyösi és a mátraballai termelőszövetkezet mellé a kál-kápolnai, a hatvani, a boldogi és az erdőtelki termelőszövetkezet is csatlakozik és társulásban 330 hektáron, iparszerűen termelnek burgonyát. Számítások szerint kedvező időjárás esetén ellátják Heves megye igényeit. Ezt szolgálja az egri hűtőház területén jövő őszre felépülő 300 vagonos burgonyatároló Is. A megyeszékhely jobb hűs- «látásása együttműködési megállapodást kötöttek, a tárnáméra egyesült termelőszövetkezettel. A gazdaság az egri Marx Károly és Dobó utcai üzletekbe rendszeresen szállít tőkehúst. Városaink növekvő zöldség- és gyümölcsfogyasztását igyekeznek ellátni, Egerben például a Lenin téren épülő szolgáltatósorban, Gyöngyösön pedig a Mérges utcai lakótelepen nyitnak majd korszerű üzletet. Ezeken kívül hozzájárulnak Hatvan, Heves, valamint a selypi és a bélapátfalvi ipari körzet folyamatos friss burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásához is. Az almatermelés fokozására a szajlai Búzakalász Termelőszövetkezettel kötöttek szerződést. A közös gazdaság állami támogatással telepít új almáskertet. Az ehhez szükséges talajvizsgálatokhoz, a fajtaválasztáshoz és a termeléshez a ZÖLŰÉRT nyújt majd szakmai tanácsot. Később együttműködnek az alma válogatásában, osztályozásában és csomagolásában, miután a szerződés szerint évente 130 vagonnal vásárolnak a szövetkezettől. A vállalat átszervezésével, a kedvező felvásárlási árakkal megvalósítják a termelői és fogyasztói érdekeltséget, valamint arra törekszenek, hogy a lehetőségekhez képest csökkentsék a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztói árát. Mentusz Károly KÉTFÉLE TAVASZ van, a naptári, meg a csillagászati tavasz. Az egyik március 1-én, a másik március 21-én kezdő" dik. Hirtelen nem is tudom, hány órakor, de ez már annyira nem fontos. Egyébként is az elmúlt hét — ha figyelembe vesszük a két dátumot — „holt időben” zajlott le... mondom, ha figyelembe vesszük a kétféle dátumot. De ha arra gondolunk, hogy a terek és parkok padjain milyen sokan napoztak a legkisebbektől a legidősebbekig, s a közbenső generáció kétféle nemet képviselő tagjai valamivel szorosabban fogták egymás kezét, akkor egyértelműen „tavasz”-t kiáltunk. Egyébként is már nagyon vártuk, igy helye van a lelkesedésnek. Mindenképpen vártuk, hiszen az élet egy bizonyos újra indulását jelenti, például kint a földeken is, ahol már valóban és teljes üzemben folyt az elmúlt héten is a tavaszi munka. Megjelentek az emberek és a gépek a határban. szántottak, vetettek, nagytakarítást végeztek a szőlőkben, folyt a vegyszeres gyomirtás — tehát: az a bizonyos, igazi tavaszi munka, amelytől olyan sok függ. A burgonya-. a zöldség- cs a gyümölcstermelés cs -ellátás javításának az érdekében a megyei SZÖVTERMÉK alapos és körültekintő tervet készített, amely tervet azonban már a. „jogutód”, az új nevű, s nagy felelősséget vállaló ZÖLDÉRT valósit majd meg, remélhetőleg sikerrel — mindannyiunk, de elsősorban a háziasszonyok megelégedésére. Az elmúlt héten ugyancsak a tavaszra emlékeztetett az a sok szép (bár nem olcsó) virág, amely tengerként árasztotta el a lányokat és az asszonyokat a szeretet és a megbecsülés ünnepén, a nemzetközi nőnapon. Szép rendezvényeken emlékeztek meg a különböző munkahelyeken, a társadalmi és tömegszervezeteknél egyaránt a nap jelentőségéről, a nők politikai és társadalmi szerepéről. A virágcsokor és a kitüntetés jelkép, amely a hétköznapokon folytatott egyenrangú munka tiszteletét hordozta magában. Igen, mert a gondolatnak nemcsak a háromszázhatvanötből az egyik napon kell élnie, hanem — ahogy ezt az ünnepeken is megfogalmazták — minden áldott nap. A rendezvények közül kiemeljük még az időszaki tanácsválasztásokat, amelyek — ahogy a választási irodák is közölték — rendben, a megfelelő módon lezajlottak. Kívánjuk, hogy az újonnan megváltozott tanácstagok eredményesen tegyenek eleget megtisztelő társadalmi megbízatásuknak. A KISZ Heves megyei Bizottsága a héten megtartott ülésén igen fontos napirendet tárgyalt, amikor az ifjúsági tömegsport és turisztika kérdéseivel foglalkozott. Nem véletlenül, hiszen ez a téma az új mozgalmi évben kiemelkedő jelentőséget kap majd. S ha már a fiataloknál tartunk: Egerben zajlott le a szakmunkás- tanulók országos tanul- nrinvi versenye, ahcl megyénk számára is szép eredmény született. K. G. Npmlirnn A /Jw 1977. március 13., vasárnap
