Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-11 / 59. szám

Az első tavaszi barázda a Mátrai Egyesült MG TSZ-ben A kcrecsendi Aranykalász Tsz-ben tavaszi nagytakarítást tartanak a magasművclcsű szőlőkordonok között (Fotó: Perl) Hatvani szövetkezetek: együtt Az MSZMP városi bizott­ságának idei cselekvési prog­ramja, majd tanácsülés fog­lalkozott a »helyi ipari szö­vetkezetek helyzetével. jö­vendőjével. Mindkét testü­let úgy ítélte meg, hogy ked­vezőek immár a feltételek bizonyos irányú előrelépés­hez, fejlesztéshez. Az Építő­ipari Szövetkezetnél ezt kö­zépüzemmé fejlesztésben, gé­pesítésben látják, amihez je­lentős anyagi támogatást tudnak biztosítani. A Fod­rász Szövetkezetnél egri ori­entáció tűnik előnyösnek. A Háziipari Szövetkezet és a Cipész Ktsz vezetőivel, kom­munistáival, tagjaival foly­tatott, több rendbeli tárgya­lás pedig az egyesülés gon­dolatának megvalósításához, e cél kitűzéséhez vezetett. Mivel ez az egyesülés csak­nem 700 dolgozót érint Hat­vanban és környékén, fon­tosnak véltük, hogy köze­lebbről megismerkedjünk a két szövetkezet gondjaival, terveivel. Nem az első házasságunk — Valóban megértek az egyesülés feltételei, elérke­zett az ideje, hogy az anya­gi és termelőerők összevoná­sának központi elgondolását valóra váltsuk — kezdte a beszélgetést tenyérnyi irodá­jában Horváth János, a ci­pészek elnöke. — Ami na­gyon fontos, mindkét üzem­ben jó vágányon van a ter­melőmunka, nyereségesek vagyunk. Nálunk ez a köny­velési tétel egymillió forint felett van,‘a háziiparosoknál pedig a hárommilliót halad­ja meg. Kialakult mindkét helyen a profil is, amelyén nein kell változtatni, hiszen a termékeknek évtizedes, ál­landó piacuk van, s biztosí­tott többféle bérmunka. Ter­mészetesen a tagok szakmai tudása sem közömbös, ha jö­vő évvel nyélbe ütjük az egyesülést. E téren ugyan­csak biztatóan állunk, ilyen­formán bármiféle piaccsök­kenés. esetleges kényszerű profilmódosítás áthidalható. Egyébként hadd tegyem hoz­zá, nem első házasságunk lesz a mostani. A szabókkal valamikor dolgoztunk már egvütt! Akkor megfértünk jól. miért ne lenne így ez­után. Elvégre csak az 1976- os nyereségünk összesen négymillió forintos összege garancia a fejlődésre, nem beszélve a közös vagyonról, eszközállományról. Sovinizmustól mentesen A Hatvani Cipész Szövet­kezetben vannak keveseb­ben, alig százan, de itt ma­gasabb a bérszínvonal. Egy tag munkabére 1976-os át­lagban 29 ezer forintot meg­közelített. Ehhez jön némi részesedés. A Háziipari Szö­vetkezetben 24 ezer forint felett volt az átlag bérszín­vonal, de zárszámadáskor mindig több részesedést fi­zettek a nyereségből. Kíván­csiak volturík, hogy milyen következménnyel járhat a különbözőség egyesülés után? Mindkét szövetkezetben meg­nyugtattak bennünket, hogy nincs ok aggodalomra, nem kell, bérfeszültségtől tartani. A különböző termelési ága­zatoknak, azokon belül az egyes cikkeknek, munkadara­boknak megvan a kalkulált aruk, ami nem változik. A jövő szempontjából sokkal döntőbb, hogy az egyesülést követő új vezérkar rivalizá­lástól, munkahelyi soviniz­mustól mentesen álljon ösz- sze! Akik pedig nem a mos­tani beosztásuknak megfelelő feladatot kapnak,. mielőbb barátkozzanak meg munka­körükkel, legyen az kétkezi tevékenység vagy műszaki terület. Horváth János sze­rint, ebből ők nem csinálnak problémát. De igazán csak akkor nyugodtunk meg, ami­kor másfél órával később, immár a Háziipari Szövet­kezet központjában, Borost István elnök és Dézsy Lajos műszaki vezető, ugyanígy nyilatkozott.' Központ a Tabán utcában — Véleményem szerint abból sem adódhat közöttünk nézeteltérés, hogy mi most komoly beruházásba fogtunk, a Tabán utca elején épül már az új üzemi központunk és műhelyünk — fogad ben­nünket Borosi István. — Nem adódhat gond, mert az összevont • irányítóapparátus­nak a háromszintes utcai épületben bőséges hely jut. Elképzelhető ugyanitt, a földszinten, hogy az eredeti terv szerint áruátvételre szánt helyiségekben a ci­pészágazat valamelyik szol­gáltató részlege jut korsze­rű fedélhez. Természetesen arra is gondolunk a márciu­si zárszámadásokat követően, hogy felmérve a lehetősége­ket, ésszerűen megtervezzük az első közös esztendőt. Gon­dolok itt a birtokunkban le­vő épületek kihasználására, esetleg átadására. A szüksé­ges technikai fejlesztésre. De arra is például, hogy pilla­natnyi központi épületünket, ezt a. szép, tágas faházat ki­telepítsük a Mátrába. Ott idő­vel ; ragasztunk hozzá egy- egy szobát, s így tavasztól őszig üdülési lehetőséghez juttatjuk az egyesült, sze­rintem pár éven belül öt­venmillió értéket termelő szövetkezet tagjait. Köszönet a városvezetőknek Végezetül hadd idézzük mindkét szövetkezet tagjai­nak őszinte, s egybevágó vé­leményét Hatvan város párt­ós tanácsi szerveinek állás- foglalásáról. örülnek, mun­kájuk megbecsülésének tart­ják, hogy a vezetők ragasz­kodtak a hatvani központ megtartásához. A korábban tervezett egri, hevesi csatla­kozásnak ugyanis lettek volna hátulütői, amit első­sorban a szolgáltatás érzett volna meg. De a városnak sem közöm­bös, hogy a termelési érték­kel együtt növekvő község­fej lesztési járulék így' helyi- kasszába folyik, Hatvan kü­lönböző kommunális felada­tainak megoldását gyorsít­ja... ! Moldvay Győző Ha sikerül, példa lehet Világszínvonal előtt az izzósok Termelni minél többet, minél jobban; rákényszerí­teni az emberre a minőséget, a pontosságot. Ridegen hang­zó kijelentések ezek, ame­lyek mögött, ha nem vigyá­zunk, elsikkad a megvalósí­tó, az ember. Küzdelmeivel, tévedéseivel, áldozatvállalá­sával. Am, ha úgy valósül meg ez a „többet, jobban” igény, hogy az egész közös­ségnek ad sikerélményt, iga­zolja tudását, szebbé leszi az életét, akkor érdemes minden áldozat. Gyöngyösön — többször adtunk róla hírt — félmilli­árdos beruházással egy nem­zetközivé terebélyesedett amerikai nagyvállalat, a Fairchilde technológiáját megvásárolva, az Egyesült Izzó -integrált áramkör sze­relő- és mérőüzemet épít. Apró szilícium-lapocskákon egész áramkörszerelvények készülnék, testrészei a szá­mítógépeknek, a . legkorsze­rűbb híradástechnikai beren­dezéseknek. Világszínvonal, a hazai számítógépprogram fellendítője. 1980rig a tervek szerint 60 millió dollár im­port kiadástól mentesiti a népgazdaságot. Eddig sem mondhattuk korszerűtlennek az Izzó gyöngyösi gyárában folyó munkát, az alapokat egy ilyen technikához már korábban megteremtették. Äm ez a mégsem mindenna­pi erőpróba olyan felkészü­lést kíván, ahot kis helye sincs a tévedéseknek. Az építés: három százalék A munka közepén járunk még, jó néhány hónap kell a gépek elindulásához s az igazgató, Skultéti János nem is szívesen jósolgat. Hiszen a sok külföldi partnertől is függ a beruházás gyors, pon­tos megvalósulása, váratlan körülményekre is készülni kell. Az egész fejlesztés még nem megszokott á hazai gya­korlatban: az építés igénye értékben mindössze három százalék! A múlt év közepén született a megállapodás, az idén pedig az év második felében már nemcsak a pró­bagyártás, de a tömegterme­lés is megkezdődik majd. Egy jó hónap múlva már át is adják a terepet a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásai a magyar és a külföldről jött szereik­nek. Rövid az idő, a hálódi- agramos terv könyörtelenül kimutatja, hogy hol adódhat­nak hibák, sürgeti kijavítá­sukat. Föl tudnak-e készülni ez alatt a majd itt dolgozó emberek is? — Kiválasztottunk 13 dol­gozót — mondja az igazgató —, akik minden szempont­ból alkalmasak lehetnek a leendő üzem irányítására. Először jött a nyelvoktatás: gyorsított tanfolyamra jár­tak hónapokig, ezalatt ter­mészetesen eddigi munkájuk alól felmentettük őket. Az­tán következett a világjárás: a Fairchilde különböző üze­meibe mentek el, s mennek még ezután is dolgozni, hogy elsajátítsák a munkájukhoz szükséges speciális ismerete­ket. Betanított munkásként Szingapúrban Dévay Huba, a félvezető gyáregység vezetője lesz majd az új üzem irányítója, is. — Nálunk már korábban is szokás volt tesztvizsgála­tokat készíteni azokkal a dolgozókkal, akik a nagy kézügyességet, figyelmet, koncentráltságot - követelő tranzisztorszereidében dol­goznak — mondja. — Most az amerikai üzemtelepítési terv előírásait figyelembe véve újabb vizsgálatokat kezdtünk. 250 dolgozója lesz az üzemnek, jórészt a már itt gyakorlatot szerzett mun­kásnőket foglalkoztatjuk. Az első, tájékozódás jellegű fel­mérésünkhöz száz dolgozót választottunk ki. Egyelőre úgy tűnik, a 30 éven aluliak A marxizmusról — népszerűén Egyszemélyi felelősség Az egyszemélyi felelős­ség vezetési elv. Az egysze­mélyi felelősséggel felruhá­zott vezető, igazgató egyéni­leg, belátása szerint dönt — az érvényes rendeletek fi­gyelembevételével — a reá bízott intézmény ügyeiben és maga viseli a felelősséget, amely fegyelmi, anyagi és büntetőjogi. A vezető — no­ha minden kérdésben egy­maga dönt s döntéseiért, az általa vezetett intézmény . működéséért egyedül, szemé­lyében felelős — döntéshoza­tal előtt köteles meghallgat­ni' a jogszabályok és társa­dalmi normák szerint ta­nácsadásra jogosultakat, he­lyetteseit, az igazgatótaná­csot, a társadalmi szervezete­ket, a dolgozókat. Az egyszemélyi felelősség elve megköveteli a vezető ál­tal adott utasítások fegyel­mezett végrehajtását. Az egy­személyi felelős vezető egyes feladatait és hatásköreit át­ruházhatja a helyetteseire és az egyes egységek vezetőire. Az egyszemélyi felelős veze­tő hatáskörének decentrali­zálása nem csorbítja felelős­ségének terjedelmét, ame­lyet a jogszabály tételesen is meghatároz. Az egyszemélyi felelős ve­zetés elvét nemcsak a gaz­daságban, a vállalatoknál al­kalmazzuk, hanem az állam- igazgatás intézményeinél is. Az egyszemélyi felelős veze­tőt a vállalat, intézmény fel­ügyeleti főhatósága — a mi­niszterek, miniszterhelyette­sek — nevezi ki és menü fel. Műszaki fejlesztés, műszaki fejlődés A műszaki fejlesztésre sok­féle definíció van. Üzemi szinten lényegében a gyár­tás- és a gyártmányfejlesz­tést öleli fel. Népgazdasági szinten a műszaki fejlesztés olyan tevékenységet jelent, amely elősegíti a gazdasági fejlődést egyrészt az ágazati és a termékstruktúra fejlesz- . tésével, korszerűsítésével, másrészt a ráfordítások vo­lumene és összetétele javítá­sával fokozza a nemzetközi versenyképességet. A műszaki fejlesztési tevé­kenység eredménye megnyil­vánul mind a termékek vá­lasztékának és minőségének javulásában, mind pedig a munkatermelékenység foko­zódásában: emelkedik a ter­mékek és a termelés mű­szaki színvonala. A műszaki fejlesztésben ötvöződnek .a technika, a technológia, va­lamint a tudományok és ak­tív hatást gyakorol mind a gazdasági növekedésre, mind pedig annak szerkezetére, műszaki színvonalára. A mű­szaki fejlesztési tevékenység­nek aktív szerepe van, a népgazdaság növekedésében, fejlődésében. Számítások igazolják, hogy a nemzeti jövedelem növekményében a nagyobbik rész a technikai haladásból származik. Extenzív fejlődés — intenzív fejlődés Az extenzív fejlődés során a gazdasági növekedés fő eszköze a meglevő, korábban ki nem használt erőforrások felsősorban a munkaerő és a föld') fokozottabb bevonása a termelésbe. Nő a foglal­koztatottak száma, az új be­ruházásokkal új munkahe­lyek jönnek létre, nő a meg­művelt föld területe stb. Az intenzív fejlődést ezzel szemben az jellemzi, hogy már nincsenek ki nem hasz­nált erőforrások és ezért el­sősorban a meglevők jobb hasznosítására kell törekedni. A termelés növelése tehát túlnyomórészt a technika fej­lesztésével, a munka jobb megszervezésével- a szak- képzettség fokozásával, vagy­is a meglevő erőforrások ha­tékonyabb felhasználása, a termelékenység fokozása ré­vén valósul meg. Magyarországon az inten­zív* fejlesztésre való fokoza­tos áttérés a hatvanas évek második felében kezdődött, s annak követelményeit és módszereit az V. ötéves terv az eddigieknél erőteljeseb­ben érvényesíti mind a mun­kaerő, mind pedig az álló­eszközök felhasználásában. állják leginkább a próbákat. Persze ezek a tapasztalatok módosulhatnak, de minden­képpen tény, hogy alapos al­kalmassági vizsgálat előzi meg a dolgozók ideirányítá- sát. — Amerikai módszerek szerint? ■ — Nem erről van szó. Az amerikai gyár, amely a vi­lág különböző részein tele­pített már üzemeket, példá­ul Djakartában, Szingapúr­ban, Dél-Koreában, igen ala­pos tervet készített, számítva arra, hogy sokfelé szinte írsátudatlan dolgozókat kell foglalkoztatnia ezzel a tech­nikával. Nálunk erre nincs szükség, sőt hasonló munkát is végeztek már a dolgozó­ink. De mivel nagy teljesít­ményű gépekről van szó, alaposan fel kell készülnünk. Ezért jelöltük már ki ideje­korán az üzem leendő veze­tőit és küldtük tapasztala­tok szerzésére külföldre Most hárman az Egyesült Államokban dolgoznak, ket­ten pedig a napokban utaz­tak el Szingapúrba, az ame­rikai vállalat gyárába, hogy leendő munkájuk speciális fogásait megismerhessék, s itthon taníthassák a dolgozó­kat. Köztük van egy 19 éves betanított munkáslány is aki • az alapos tesztvizsgáin tokon kitűnően megfelelt, meglepő gyorsasággal, tanul­ta meg itthon is a munkafo­lyamatokat, s természetesen tud angolul. Egyébként, hogy milyen munkakörökből válasszuk a kiutazókat, azt szintén a Fairchilde vállalat határozta meg. Gyorsan dönteni A beruházás, mivel nagy összegű importot takarít meg, hiteltámogatásra épül, így aztán még a szokásosnál is nagyobb figyelem kíséri. A tanácsi építők — eddig ki­tűnő munkát végeztek — s a többi partner, a Csőszere 16- ipari Vállalat, a Fémmunkás Vállalat vezetői rendszeresen találkoznak a gyár vezetői­vel, s ilyen tanácskozásokon nincs kibúvó: jelen vannak akik minden akadályt el tudnak hárítani. Gyorsan kell dönteni, a hálóterv néni enged lazítást. A szerelések idejére külföldi szakemberek érkeznek /a gyárba, akik kö­zül néhányan a próbaüzem­nél is jelen lesznek. Elegáns, portól mentes, szabályozott hőmérsékletű, páratartalmú munkahelye­ken végzik majd a szerelést az új üzem dolgozói, világ- színvonalon álló techniká­val. Ez a fejlesztés ha sike­rül. jó példa lehet más üze­mekben is, ahol újat, jobbat akarnak. Hekeli Sándor . Nmüsis Q 1977.. március 11., péntek Vetik a tavaszi árpát Megindultak a tavaszi munkák

Next

/
Thumbnails
Contents