Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
Bejelentéseit és panaszok Mérlegen a népi ellenőrök egyéves munkája A marxizmusról — népszerűén az elmúlt Évben 213 közérdekű bejelentést és 119 panaszt vizsgáltak megyénk* ben a népi ellenörök. Az előző évhez hasonlítva, a bejelentések száma 18, a panaszok száma pedig 25 százalékkal emelkedett. A népi ellenőrzési bizottságok 1976- ban 75 egységnél végeztek vizsgálatot, 149 népi ellenőr 790 munkanapot fordított a bejelentések, az Ügyek tisztázására. A panaszok vizsgálata során 22 népi ellenőr 21 vállalatot, szövetkezetét, kereskedelmi egységet stb. keresett tel, és a vizsgálatokra 82 napot fordítottak. Szóban 32 ügyben fordultak bejelentéssel az állampolgárok a megyei és a járási népi ellenőrzési bizottságokhoz és 117 panasz hangzott el a különböző bizottságoknál. Az év folyamán beérkező közérdekű bejelentések 28 százalékát a megyéi, 72 százalékét a járási népi ellenőrök intézték. IMind a bejelentések, mind a panaszok széles területet ölelnek ét Az ipari ágazatban például 34 üggyel foglalkoztak a népi ellenőrök, és ebből 21 esetben a címzettek: a minisztériumi tár cók. A mezőgazdaságban, a kereskedelemben a vizsgált ügyek száma 55 volt és ami elgondolkodtató: mindkét ágazatból 29—29 a szövetkezeti szektorban található. Ettől több ügy — 30 — csak a tanácsi költségvetéssel ösz- szefüggésben merült tel. A bejelentéseknek 65 százaléka volt jogos — a névtelen bejelentéseknek csak 35 százaléka! — a jogtalan pedig 29. Megjegyzendő Itt egy örvendetes tény: a rágalmazó is megalapozatlan bejelentések száma csökkent. Inkább csak a névtelen bejelentések támaszkodnak vélt, vagy feltételezett, olykor rossz szándékú alapokra. A panaszoknál valamivel jobb a helyzet: Itt 68 százalék volt a jogos — hét százalék szintén Jogos volt, de nem orvosolható — és 25 százalék volt jogtalan. Ez utóbbinak az az oka, hogy az állampolgárok sok esetben olyan problémákkal Is felkeresték & népi ellenőröket, amelyek vélt sérelmeket tartalmaztak, vagy Igazuk Jogosságéról nem voltak kellően meggyőződve. A BEJELENTÉSEK 44 szá- szaléka a jogszabállyal, vagy a szocialista gondolkodás elveivel ellentétes magatartással foglalkozott, ezen belül is a gazdálkodási és a pénzügyi fegyelem megsértése volt a leggyakoribb. íme néhány eset a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság példatárából: A MKZÖQEP Vállalat egri gyáregységénél lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a búvárszivattyúk javítása műszakilag és ügyvi- tellleg rendezetlen. A javítás szakszerűsége és színvonala nem éri el a kívánt szintet A bizonylati fegyelem laza, és azt nem minden esetben tartják be. A teljesítéseknél és a készrejelentűseknél lt szabálytalanságok tapasztalhatók. Egy másik eset: az egerizaloki Vörös Csillag Termelőszövetkezetnél megállapították a népi ellenőrök, hogy a Jővedelem- növekmény-adó alapját képező munkanapnyilvántartás, a munkadíjazás jogszabály betartásánál egyes esetekben nem Járnak el körültekintően. A szövetkezet számviteli és bizonylati rendje, a gépjármüvek menetleveleinek kezelése és vezetése nem mindenkor felel meg a követelményeknek. Névtelen bejelentő jelezte, hogy a esd nyi Búzakalász Termelőszövetkezetben a szövetkezet elnöke a szövetkezet gépkocsiját engedély nélkül, magáncélra használta. A helyszíni vizsgálat megállapította;- a bejelentés alapos, igaz volt A hatvani Lenin Tsz-nél lefolytatott vizsgálat során azt állapították meg a népi ellenőrök, hogy a tsz akkori elnöke különböző módon — jelentős Jogtalan anyagi előnyökre tett szert Ezentúl a szövetkezetben több szabálytalanságot is elkövettek: engedély nélkül üzemeltették a kavicsbányát, a személygépkocsit a rendelettől eltérően használták, a tsz elnökének tiltott hitelt nyújtottak. Ugyancsak megállapítást nyert az is, hogy a tsz elnökének vezetési módszerei és a tsz-demokrácia megsértése következtében a tsz- d öl gazói között kedvezőtlen légkör alakult ki. A Mátra- alji Szénbányáknál a közérdekű bejelentés alapján indított vizsgálat azt állapította meg, hogy a bányaműszaki külszolgálati csoport dolgozói a termelőszövetkezeteknek végzett magánszak- órtői tevékenységnél a jogszabályi előírásokat nem tartották be. Munkájuk végzése során szabálytalanul jártak el a vállalati személygépkocsi-használatánál és a jövedelemadó elszámolásánál Is. Általában jellemző, hogy a népi ellenőrök vizsgálatainak megállapításait és az azok alapján tett Javaslatokat mind a felügyeleti, mind a vizsgálati szervek elfogadták. Az év folyamán 39 esetben hangzott el a népi ellenőrök figyelmeztetése a vizsgált szervekhez a törvényes állapot helyreállítására. Tizennégy szervhez — 16 személy esetében, amelyből 10 vezető állású — fegyelmi eljárást javasoltak, amelynek végrehajtása meg is történt. Kártérítést négy szervnél kezdeményeztek , « ez négy vezető állású és két beosztott dolgozót érintett, összesen majd 240 ezer forint összegű, a magatartásukkal okozott kár miatt Fegyelmi eljárást hat dolgozóval kapcsolatban kezdeményeztek a népi ellenőrök. A vizsgálatra felkért szervek a szükséges intézkedéseket megtették és az Intézkedésekről a népi ellenőrzési bizottságokat tájékoztatták. Az elmúlt évben 66 közérdekű bejelentés utóvizsgálatára került sor, s az utó- vizsgálat azt állapíthatta meg hogy a hiányosságokat a vizsgált szervek többségében megszüntették, és á realizálásukra közölt intézkedéseket a gyakorlatban is megvalósították. Az elmúlt évet értékelve tehát megállapítható, hogy a népi ellenőrzés szerveihez érkezett közérdekű bejelentések és panaszok intézése megfelelően történt. A népi ellenőrök munkájukhoz sok és nagy segítséget kaptak a lakosságtól, s úgy gondoljuk, hogy az ügyek gyors és igazságos vizsgálatai tovább javítják, szélesítik a hibák, a/ hiányosságok felszámolásét. A NÉPI ELLENÖRÖK mer köszönik és a jövőben is várják az állampolgárok észrevételeit, támogatását. P. J* Termelési koncentráció A termelésnek nagyobb termelőegységekben való összpontosítása, amelynek során nő az ott foglalkoztatott munkaerő és a gépek 6záma és bővülnek a termelés méretei is. A koncentráció színvonalát általában úgy Jellemzik, hogy az ösz- szes foglalkoztatottak és üzemek számához viszonyítják a bizonyos nagyságrendű — pl. 2—5—10 ezernél több dolgozót foglalkoztató —■ üzemek, illetve azok dolgozóinak arányát. A létszám nagyságcsoportjai mellett a termelési érték, valamint az állóalapok értékének mértékét is a koncentráció jellemzésére használják. A termelési koncentráció vizsgálata általában arra szolgál, hogy segítségével megállapíthassák, mennyire jellemzőek a nagyüzemi méretek az adott gazdaságra, illetve gazdasági ágra. A magyar iparban a koncentráció foka, mértéke viszonylag magas. Az állami ipart csaknem 800 vállalat alkotja s közülük 2,6 százaléka — a munkások csaknem egynegyedét foglalkoztatja. 1974-ben 50 iparvállalat termelése haladta meg a 2 milliárd forint értéket, ezek állították elő a magyar ipar termelésének 37 százalékát. A termelési koncentráció mértéke iparáganként eltérő. A legmagasabb a kohászatban, az építőanyag- és a vegyiparban. Eszközigényesség Az eszközigényesség a termelésben lekötött állóeszközöknek és készleteknek a termelési értékhez (árbevételhez) viszonyított aránya. Azt fejezi ki, hogy a folyamatos ráfordítások (munkaerő, anyagok stb.) mellett mekkora eszközlekötés szükséges a termelési feladatok megoldásához. Az eszkö2igónyességet mindig mérlegelik, amikor a termelés bővítésekor választani Búza- és kukoricanemesítés Martonvásáron Cjabb búzafajta az M. V. 6. Az MTA martonvisári Mezőgazdasági Kutató Intézetében különleges klímakam- rákban nevelik a nemesítésre szánt búzát és kukoricát. \ külső időjárástól függetlenül évente három-négy generációt is bccrlelnck a fi' tótronban. A nemesítés! kísérleti Idő a fi tótronban jelentősen lerövidül. Újabb eredmény, hogy a kukorica virágporát, a polent, mély- hfltve tudják tárolni, akár evekig Is. A martonvásárl intézet, mely a hazai kukori* caprogramban kiemelkedő szerepet játszott az elmúlt években, újabb búzafajtákkal Is jelentkezett. Nemrég elfogadták az M.V. 6-os jelű új búzafajtájukat. íMTI fotó — Jászai Csaba felvételó) rr Őszinte számvetés MEGYÉNK pártalapszer* vezeleiben befejeződtek a beszámoló taggyűlések. Az elmúlt hetekben több mint húszezer kommunista gyűlt Össze, hogy számvetést készítsen az elmúlt év munkájáról, elemezze az eredményeket és a hibákat, de nem utolsósorban azért is, hogy ötleteket adjon ahhoz, miként léhetne az idén még jobban, még hatékonyabban dolgozni. A beszámoló taggyűléseken szinte kivétel nélkül mindenütt megfogalmazódott, hogy az 1976-os esztendő az átlagostól sokkal mozgalmasabb, élénkébb volt, s természetesen a feladatok is nagyobbak voltak. Senki ne higgye, hogy frázisról van szó, ez valóban így igaz. Hiszen az elmúlt esztendőt két olyan kiemelkedő esemény is jellemezte, mint a párttagsági könyvek cseréje, illetve a cselekvési programok elkészítése és végrehajtása. Mindez megnövekedett és egyben újszerű feladatokat is jelentett a pártalapszervezetek számára, hiszen a tagkönyvcsere nem évenkénti feladat, másrészt cselekvési programot is első ízben kellett készíteniük. Az. alap szerezeti vezetőségeknek igen nagy segítséget adott az éves beszámoló elkészítéséhez, hogy a taggyűlést megelőző párteso- portüléseken a kommunisták mind a csoport-, mind az alapszervezeti munkáról véleményt alkottak, kifejtették, hogy mi a jó és mi az, amin javöent. 'vál+OTtnSní kell. A TAGGYŰLÉSEKEN az éves munka értékelésekor mindenütt elemezték és értékelték a tagkönyvcsere kapcsán lefolytatott egyéni beszélgetések tapasztalatait, illetve főként azt, hogy a beszélgetések alkalmával felvetett kérdésekben történt-e valami intézkedés, változtatás. A legtöbb helyen arról adhattak számot, hogy igen. Néhány pártcsoportnál éppen az egyéni beszélgetések alkalmával feltárt problémák miatt új pártcsoportvezetőt választottak, vagy vontak felelősségre párttagokat a pártmunka elhanyagolásáért, vagy a párt erkölcsi normáinak megsértéséért. Egykét helyen figyelmeztették a munkahelyi vezetőket is, hogy következetesebben tartsák be az üzemi demokráciát, vagy változtassanak magatartásukon. Sok helyen — éppen az egyéni beszélgetések hatására — javult a KISZ-, a szakszervezeti munka színvonala, nagyobb lett a törődés a nőkkel, a fiatalokkal. Természetesen ezek a kiragadott példák csupán jelzik a sok és sokirányú észrevételt, valamint azt is, hogy az elmondottak, az észrevételek nem pusztába kiáltott szavak voltak, hanem valóban történt intézkedés, reagálás rájuk. Igen sok szó esett a cselekvési programokról. Illetve azok végrehajtásáról is. A kommunisták igen hasznosnak tartották, hogy a pártszervek, a pártalapszervezetek is rögzítették az éves gazdasági feladatokat, s természetesen azt is, hogy az alapszervezeteknek milyen módszerekkel kell elősegíteniük a feladatok megvalósításét. Néhány helyen kritikusan felvetették a kommunisták, hogy a cselekvési program és a gazdasági egység terve szinte teljesen azonos, és kifejtették, hogy a cselekvési programnak többet kell tartalmaznia a tervnél, hiszen ez nem csupán gazdasági, hanem politikai program is. A TAGGYŰLÉSEKEN megfogalmazódott, hogy a cselekvési programban foglaltakat a legtöbb helyen sikerült valóra váltani, javult a hatékonyság, ésszerűbb lett a munka megszervezése és az anyaghiány kevésbé gátolta a munkát, mint korábban. Pozitív hatása volt annak is, hogy nem csupán a párttagok, d® a párton kívüli dolgozók is szinte mindig napra készen tudják, hogy állnak a tervek teljesítésével, s hol kell javítani, gyorsítani. Emellett azonban azt is nagyon sokan kifejtették, hogy még mindig vannak Mentős tartalékok, s nem lehet megelégedni az elért eredményekkel, mert akár n termékszerkezet korszerűsítése, akár a munkaerő. a gépek jobb kihasználása terén van még mit tenni. A tagkönyvcserén valamint a cselekvési programokon kívül természetesen még igen sok mindenről szó esett, hiszen e két kiemelt feladaton kívül még igen sok mindent kellett az alapszervezeteknek megvalósítaniuk. Egyrészt állandó figyelemmel kellett és kell kísérniük a hosszabb távra szóló párthatározatok időarányos megvalósulását, másrészt foglalkozniuk kellett az olyan állandó tevékenységgel, mint a pártépítés, a társadalmi és tömegszervezetek munkájának irányítása és még sorolhatnánk tovább. S hogy e témakörökkel kapcsolatban Is milyen kritikus észrevételek voltak, azt bizonyítja az is, hogy sok helyen bírálták az alapszervezeti vezetőséget, mert nem fordítottak kellő gondot a fiatalok, különösen a fizikai munkások párttaggá való nevelésére. S AMI TÁLÁN a leglényegesebb: a legtöbb helyen megfogalmazódott, hogy a tagkönyvcsere több hónapos folyamatában szinte kivétel nélkül minden alapszervezetben erősödött a párttagság eszmei, politikai, cselekvési egysége, a kommunisták azon vannak, hogy a feladatokat maradéktalanul végrehajtsak, S erre bizony igen nagy szükség van mindenütt. Az idén — az ötéves terv sikere érdekében — a tavalyi lemaradást is he kell pótolni, s ezt valóban csak egységes szemlélettel. hatékonyabb munkával lehet megvalósítani. A kommunisták őszinte, kritikus és egyben önkritikus állásfoglalása, segítő szándéka és alkotókészsége azonban garancia a nagyobb feladatok megvalósítására is. Kaposi Levente lehet a termelési tényezők (élőmunka és eszközök) között. Az eszközigényeseég mutatója a gazdálkodás hatékonyságával javítható: az eszközök jobb kihasználása esetén azonos eszközállomány mellett nő a termelési érték. Az eszközigényes ágazatok közé tartozik a villámos- energia-ipar, a mezőgazdaság, a bányászat, az építőanyagipar és a nehézvegyipar. A legkevésbé eszközigényes a kézmű- és házlipar.a textilruházati ipar ée az élelmiszeripar. Önelszámoló egység Azok a gazdasági egyse-* gek, amelyekben az önálló elszámolás elve érvényesül, az önálló elszámolás a szocialista vállalatok — áru- és pénzviszonyok érvényesülésére épülő — gazdálkodási rendszere. Legfontosabb Jellemzője, hogy a gazdasági tevékenység ráfordításait és eredményét pénzformában vetik össze; s a bevételekből fedezni kell a kiadásokat, valamint a tevékenység bizonyos mérvű jövedelmezőségét. Ennek alapján teremthető meg a vállalat és dolgozóinak anyagi érdekeltsége és felelőssége. Az önálló elszámolás elvo az ipari vállalatoknál és szövetkezeteknél azonos módon érvényesül. A mezőgazdaságban az önálló elszámolásnak sajátos vonásai vannak, amelyek a szövetkezeti tulajdonnal függnek Össze. Az önálló elszámolás korlátozottan vállalaton, szövetkezeten belül is (gyáregységi, üzemi szinten) lehetséges. Az önelszámoló egység létrehozásának alapvető feltétele, hogy az egység feladatait ráfordításai és eredményei egyértelműen meghatározhatók legyenek. Agráripari komplexum Az agráripari komplexum — a termelő egységek széles vertikuma, amely felöleli egyrészt az élelmiszeripari alapanyagokat termelő mezőgazdasági üzemet, másrészt pedig a forgalmazó és feldolgozó vállalatokat, sőt a fenti egységeket, eszközökkel és szolgáltatásokkal ellátó további gazdasági egységelcet is. Végeredményben tehát az élelmiszerek termelésében és forgalmazásában részt vevő gazdasági egységek összességét nevezzük agráripari komplexumnak. Ezt a termelőszervezeti formát a szocialista országokban eltérő mértékben alkalmazzák. Nálunk a közelmúltban — egyelőre tapasztalatszerzésre — engedélyezték az első agráripari komplexum létrehozását. ,r Uj tantervűkhez — íij könyvek Huszonhárommillió példányban 725 könyvet és más kiadványt jelentet meg az idén a Tankönyvkiadó Vállalat, ebből százhetven első kiadású mű. Az 1978‘tól fokozatosan életbe lépő új tantervekhez az új tankönyve" tás, a munkadíjazás köt a jövő évtől kezdve adják ki. Utánnyomásba 44 féle egyetemi—főiskolai tankönyv jelenik meg az év folyamán, folyamatosan. AwüsU 0 1977. március 10« csütörtök
