Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-10 / 58. szám
4 ^*AAAAA/W\A/VVVVV>AAA<MMMyM>iiWM*M¥*MMfc<MWMWM>A<MyMy^MWMWMyM*M>* Szerda esti külpolitikai kommentárunk: Mindent vagy semmit DÜSSELDORFBAN TULAJDONKEPPEN minden úgy történt, amint az várható volt A CDU, a nyugatnémet jobboldal legerősebb pártja kongreszszusán megszokott formáját futotta. Szélsőséges uszítás a kormánykoalíció ellen, az NDK elleni kirohanások, az európai biztonság és együttműködés megkérdőjelezése — íme, a tanácskozás rövid összefoglalója. Már önmagában az is furcsa és sértő, hogy a párt vezetősége a tanácskozás második napját teljes egészében a „felelősségünk Németországért” provokatív jelszó jegyében bonyolította le. Senkinek sem lehet kétsége, milyen „felelősséget” vállalt a CDU a német népért, amikor tudomásul sem véve, hogy az NSZK-n kívül egy másik, egy szocialista német állam, az NDK is létezik, a vitának olyan látszatot adott, mintha csupán egyetlen Németország lenne. Tetézte a provokációt Karl Carstens, az elnökség tagja, aki felhívással fordult „minden némethez”. Talán azt fölösleges is hangsúlyozni, hogy a politikus miféle „nemzeti egység” megtartására buzdította honfitársait. SZÉP SZAMBÁN AKADTAK olyan felszólalók, akik egyszerűen tudomást sem vettek a bonni kormány keleti politikájának azokról a kétségtelen eredményeiről, amelyeket a koalíció a realitás talaján a Moszkvához, Varsóhoz, Prágához és a többi szocialista országhoz fűződő viszonyában az elmúlt években elért Persze mindig könnyebb támadni, mint konstruktív programot adni. Nos, a CDU ebben sem hazudtolta meg magát Elhangzott ugyan egyfajta politikai program, de az sem egyéb durva kirohanásoknál, az NSZK jelenlegi bel- és külpolitikája tagadásánál. Helmut Kohl ismét a CDU elnöke lett, jószerivel éppen azért, mert következetesen megmaradt korábbi, jobboldali álláspontján. Igazat kell adni Egon Bahmak, az SPD ügyvezetőjének, aki a kongresszusról szólva annak a véleményének adott kifejezést, hogy a jobboldal továbbra is a „mindent vagy semmit” politikát folytatja, amivel előbbre egy tapodtat sem jut és megmarad a „történelem perifériáján”. Alighanem saját hívei körében is mérsékelt sikert aratott a CDU kongresszusa. Az NSZK belső gazdasági gondjai közepette kockázatos vállalkozás volt a tanácskozás középpontjába a két német állam viszonyát állítani. A CDU NEM VÁLLALKOZOTT ARRA, hogy ezeket a gondokat Düsseldorfban megvitassa, hanem csupán hidegháborús alternatívákat nyújtott híveinek. Gy. D. Öt dokumentum aláírásával Véget ért az afro-arab csúcsértekezlet Kairóban véget ért az afro—arab csúcsértekezlet. Képünk: előtérben Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB-elnöke a záróülésen. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Kairóban szerdán délben véget ért az első afro—arab csúcsértekezlet. Hatvan afrikai és arab ország küldöttségvezetői szerdán délelőtt zárt ülésen véglegesen jóváhagyták, majd nyilvános ülésen aláírták az arab világ és Afrika együttműködésének legfontosabb elveit és módozatait meghatározó öt dokumentumot. A „kairói deklarációt” és az „akcióprogramot” az 1976. áprilisában Dakarban tartott afro—arab miniszteri f konferencián dolgozták ki. E két dokumentum megerősíti az afrikai és az arab népek szolidaritását, azt az akaratát, hogy új gazdasági világrend megteremtésén munkálkodnak. A másik három dokumentumot a szerdán véget ért csúcstalálkozó előtt Kairóban tartott miniszteri konEurópa-tanács Rómában Március 25-én Rómában kétnapos csúcstalálkozóra ülnek össze az európai gazdasági közösség tagállamainak állam-, illetve kormányfői. Az úgynevezett Európa-ta- nács idei első ülését azért rendezik az olasz fővárosban, mert egyúttal meg kívánnak emlékezni a Közös Piac lét" rehozásának, az úgynevezett római szerződés aláírásának huszadik évfordulójáról is. Az EGK hat alapító tagja 1957. március 25-én Rómában írta alá az alapító okmányt. Az idei csúcstalálkozón tárgyalnak majd a Közös Piac kibővítésének témájáról, Görögország, Portugália és Spanyolország felvételének lehetőségéről, a japán kereskedelmi verseny által okozott nehézségekről, a kilenc ország kohászati iparának válságáról, a politikai kérdések terén a legnagyobb hangsúlyt a belgrádi tanácskozás előkészítése, a kilen- cek közös álláspontja kapja meg, a belgrádi tanácskozás megnyitásáig azonban a Közös Piac még egy csúcstalálkozót tart. Mi okozza a földrengéseket? (Tudományos hírmagyarázónktól.) A katasztrofális romániai földrengés újabb figyelmeztető jel volt: a Föld belső erői soha nincsenek nyugalomban és még a XX. századi technikai fejlettség sem képes akadályt állítani e félelmetes belső energiák útjába. Ez a romániai földrengés csupán egyike volt annak a földrengéses kataszt- rófasorozatnak, amely 1976. február 4-én a közép-amerikai Guatemalában kezdődött el és amely huszonkétezer emberéletet kívánt. A földrengések legtöbbje tavaly májusban pusztított Dél- Amerikában, a Szovjetunió üzbégiai területén, Eszak- Olaszországban, sőt a hónap végén Kínában, amely utóbbi földrengés nyitánya volt a példátlan méretű júliusi és augusztusi kínai földrengéseknek. Augusztusban Alaszka és a Fülöp-szigetek térségében pusztított földrengés. KÉT ÖVEZET Ha törvényszerűséget keresünk a földrengések kipat- tanási helye között, akkor kiderül, hogy mind a közeli múlt, mind az elmúlt évszázadok jelentős földrengései két övezetben koncentrálódtak. Az egyik a Csendes-óceán partvidékét kíséri, míg a másik az Eurázsiai- lánchegység környezetéhez tartozik. A pusztító földrengések többsége a Csendesóceán peremvidékére esik, míg az Eurázsiai-hegység- rendszer gyakoriságában csak Qiwfgg ] 1977. március 10* csütörtök ezután következik. Vannak viszont a Földnek hatalmas térségei, ahol a földrengésekről szinte csak hírből hallanak az emberek. Mi ennek az egyenlőtlen eloszlásnak az oka? Amióta az ember egyre jobban megismeri a Föld belső szerkezetét, sőt alászáll az óceánok mélyébe is, egyre pontosabb feleletet tud adni erre a kérdésre. Földünk szilárd kőzetburka az új kutatások alapján leginkább valami teknősbéka páncéljához hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy a kőzetburok nem egységes, hanem több önálló darabkából, „kőzetlemezből” áll. Ezeknek a kőzetlemezeknek a vastagsága általában 80— 120 kilométer közötti. E fantasztikus vastagságú lemezek nincsenek nyugalomban, hanem az alattuk állandóan áramló izzó magma hatására egyes övezetekben távolodnak egymástól, más övezetekben egymás felé közelednek. A távolodás térségei az óceánok közepén húzódó víz alatti hátságok, míg a közeledés elsősorban a mélytengeri árkok, a hosszan elnyúlt szigetivek. Illetve az ezekkel szomszédos fiatal lánchegységek területén következik be. Ez utóbbi térségekben az egymásnak ütköző kőzetlemezek iszonyatos erők hatására összetöredeznek, egymás alá buknak. Ha egy vékonyabb kőzetlemez kisebb sűrűségű, nagyobb vastagságú másik kőzetlemeznek ütközik — ez következik be a Csendesóceánt körülvevő térségekben —, akkor a vékonyabb lemez igen nagy mélységbe is alábukik és ezért a földrengések több száz kilométer mélységből is kipattanhatnak. 100 KILOMÉTER MÉLYSÉGBEN A legmélyebb földrengések a 700 kilométert is elérik. A felszíni pusztítás szempontjából azonban sokkal károsabbak a kisebb mélységű rengések. Az Eurá- zsiai-hegységrendszer térségében a földrengések általában kisebb mélységben pattannak ki, mint a Csendesóceán környékén. A romániai földrengés fészke például 100 kilométer mélységben volt. Ez utóbbi övezetben pattant ki az említett észak-olaszországi földrengéssorozat tavaly május 6- án, e térségbe tartozik az Uzbég SZSZK területén május 17-én lezajlott földrengés és a közeli múlt török- országi katasztrófája is. Ez a térség azokból a tengeri üledékekből épül fel, amely évszázmilliókon át a mai Földközi-tenger ősében, az ún. Tethys-tengerben egymásra halmozódtak és amelyeket az egymáshoz közeledő — Eurázsiát, illetve Afrikát hátán hordozó — kőzetlemezek a magasba préseltek. A lemezek ütközése, közeledése, az üledékrétegek felgyűrődése, illetve függőleges kiemelkedése ma sem fejeződött be, erről tanúskodnak a romániai földmozgások is. Kétségtelen, hogy az elmúlt több mint egy év alatt a katasztrofális földrengések száma megnőtt a korábbi évekhez viszonyítva. Ebből azonban semmiféle távolabbi következtetést levonni nem lehet, hiszen a Föld múltjában is sűrűn váltakoztak aktívabb és nyu- godtabb időszakok, másrészt a földrengések gyakorisága emberi léptékkel mérve szinte semmitmondó, hiszen olyan ez. mint hogy ha ezredmásodperc alatt akarnánk megítélni egy emberi életet a születéstől a halálig. LEHETSÉGES AZ ELŐREJELZÉS Mégis fölvetődik a kérdés, hogy a tudomány képes-e előre jelezni a katasztrofális rengéseket, vagy esetleg — legalábbis a távolabbi jövőben — megakadályozhatja-e ezek kipattanását? Azt mondhatjuk, hogy az elvi lehetőségek megvannak a földrengések előrejelzésére. Így például a Föld nagy töréses övezetei mentén lézersugárral mutathatják ki a iegkiT sebb elmozdulásokat is. A nagy erejű rengéseket megelőző kisebb előrengéseket az érzékeny földrengésmérő műszerekkel biztosan kimutatják. A kőzetlemezekben felhalmozódó feszültség elváltozásokhoz vezet, a Föld nehézségi erőterében és mágneses terében és ezek a változások érzékeny műszerekkel kimutathatók. A rádioak- tív anyagok bomlása során keletkező gázok felszaporodása bizonyos törések mentén a fokozódó aktivizálódásra figyelmeztet. A kéregmozgások megváltoztatják a kutakban a vízszint magasságát, hévforrások apadhatnak ki, vagy kezdhetnek intenzív működésbe. Egyes állatfajok nyugtalan viselkedése is figyelmeztethet egy katasztrófa közeledtére. Mindezek azonban csak a felkészülést tehetik lehetővé. A károk csökkentését csak a megfelelő, meglehetősen költséges földrengésbiztos építkezés biztosíthatja. Arról azonban, hogy a földrengések kipattanását az emberiség megakadályozza, a tudomány jelenlegi állása szerint még le kell mondanunk. Juhász Árpád ferenda dolgozta ki. Ezek közül a „politikai nyilatkozat” megerősíti: az afrikai és az arab országok teljes mértékben támogatják Palesztina, Zimbabwe, Dél-Af- rika és az úgynevezett Francia Szomáli-part népeinek harcát, valamint a Comore- ezigetek egységét. Síkraszáll Izrael, Dél-Afrika és Rhodé- sia gazdasági-diplomáciai és kulturális elszigetelésének fokozásáért így a kőolaj- embargó megszigorításáért. Közvetlenül a konferencia bezárása után Habib Satti tunéziai külügyminiszter a konferencia szóvivője tájékoztatta az újságírókat a tanácskozásról. A konferencia idején — mondotta — egyetlen alkalommal sem jutott felszínre ellentét az afrikai és az arab államcsoport között, ugyanakkor nézeteltérések mutatkoztak az arab országok és az afrikai államok csoportjain belül. A csúcskonferencia légkörét ennek ellenére „testvérinek” nevezte. Államcsíny — belga módra Államcsínynek és alkotmányellenes lépésnek minősíti a belga ellenzéki pártok között nyilatkozata a parlament feloszlatását. A szerdán délelőtt hozott rendelet, amely feoszlatja a törvény- hozás két házát, és április 17-re írja ki az új választásokat, technikailag lehetővé tette, hogy a középjobboldali koalíciós kormány, amely a múlt hét vége óta kisebbségben van a parlamentben, a választásokig hatalmon maradjon és a parlament ellenőrzése nélkül hozhasson döntéseket Mivel a törvény- hozás feloszlatása azonnali hatályú, a miniszterelnöknek már a délutánra tervezett ülésén sem kellett beszámolnia a politikai helyzetről, és elkerülte a bizalmi szavazást, amely feltétlenül a kormány bukásával járt volna. Társadalmi összefogás Helsinki után, Belgrád előtt (Folytatás az 1. oldalról) juk meg, hogy a Helsinkiben aláirt záróokmány elvei a közvélemény hatékony közreműködésével fokozatosan teret hódítanak a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban. — A záróokmány aláirása óta eltelt időszakban a szocialista országok javaslatai nyomán több olyan kezdeményezés került a nemzetközi politikai érdeklődés homlokterébe, amely az enyhülés megszilárdítását és a népek közötti bizalom erősítését szolgálja. — Közvéleményünk bizakodással tekint a záróokmányt aláíró országok képviselőinek belgrádi tanácskozása elé. Bízunk abban, hogy Belgrád nem a terméketlen viták és kölcsönös szemrehányások színtere,_ hanem az eddig elért eredmények számbavétele, a béke további szilárdításának, a gyümölcsöző és sokoldalú együttműködés továbbfejlesztése, Helsinki jótékony szelleme folytatásának és kiszélesítésének fóruma lesz. Csak így valósítható meg Európa népeinek biztonsága és békés alkotó munkájának sokoldalú kibontakoztatása. Közös munkára hívunk fel minden békeszerető, a békés egymás mellett élés gyakorlatának kibontakozásában érdekelt erőt azért, hogy minden józan gondolkodású és jóakaratú ember részt ve^ hessen az egyre szélesedő európai párbeszédben. KiskerUulaj d on o sok, kistermelők Figyelem! Az egri ÁFÉSZ Egerben a piactéren 1977. március 11—31-ig, a hatvani ÁFÉSZ Hatvanban 1977. március 14—31*ig FÓLIASÁTORBAN árusítással egybekötött termékbemutatót rendez az AGROKER, a VASVILL, VETÖMAGTERMELTETÖ és ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT, és a HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEBIZOTTSÁGANAK közreműködésével. Helyszínen megvásárolhatók: különböző mezőgazdasági kisgépek, kertiszerszámok és eszközök, műtrágyák és növényvédő szerek, vetőmagvak, gyümölcsfacsemeték és egyéb szaporítóanyagok. Érdemes megtekinteni a vásárlással egybekötött bemutatót!
