Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-09 / 57. szám

Sötét iskolák Segítenek a brigádok Egy köszönőlevél a slrokl általános iskolások nevében. Sóti Erika 6. osztályos tanuló írta szerkesztőségünknek: . .olvastuk az újságban, a televízióban is volt róla szó, hogy rossz az iskolai tanter­mek világítása. A mi isko­lánkban is hasonló a hely­zet és nagyon örültünk, ami­kor a szülők. akik a Mátravi- déki Fémmüvekben dolgoz­nak, vállalták egy tanterem világításának korszerűsítését. A természettudományi elő­adóban azóta is szívesebben tanulunk. Köszönjük az áldo­zatot. .. A kisdiák e sorokon kívül leírta szerény kérését: na­gyon örülnének ha más kol­lektívák is segítenének isko­lájuknak és helyrehoznák a világítást a többi tanterem­ben is... ♦ X ♦ — Miért nem megfelelő a világítás az iskolákban? — Sajnos, azt kell monda­nunk, a kivételek közé tar­toznak azok az iskolák, ahol az előírásoknak megfelelő a világítás, s a tanuláshoz ele­gendő fényerő van mindenütt a tantermekben — kezdte vá­laszát Szabó István, az ÉMÁSZ egri üzemigazgató­ja. — Nemcsak a régi isko­lákról van szó, ez a helyzet a modern, jól felszerelt in­tézményekben is. — Hibás tervek készültek? — Az igazság az, hogy az engedélyezés előtti felülvizs­gálatoknál senki nem figyelt a belső világításokra. A mi hatósági feladatunk is csak a hálózatra kapcsolás ellen­őrzése, ezt kell vizsgálnunk a tervekben is. Országos fel­mérés részeként azonban az elmúlt év végén a Magyar Elektrotechnikai Egyesület megyei csoportjának tagjai is elmentek néhány egri is­kolába a fénymérőjükkel. Vizsgálatainknak még csak a kezdetén tartunk, de máris elszomorító a kép: egyedül a tanárképző főiskola 2-es számú gyakorlóiskolájában találtunk megfelelő vilá­gítást. Az előírás 200 lux ér­tékű fényerő, de a mai kor­szerű oktatási módszerek gyakran ennek a dupláját is megkövetelnék. Ezzel szem­ben a tapasztalatunk: a Cse- bokszári-lakótelepen leg­utóbb épült modern iskolá­ban alig több 80 luxnál a fényerő, a főiskola másik gyakorlóiskolájában pedig 30 —40 luxot mértünk! ♦ X ♦ Ha fáradt, izeg-mozog vagy írás közben szinte az asztal­ra nyomja az orrát a gyerek, ez a rossz világítással is me- gyarázható. Pedig, ugye, ki gondolna erre az egyébként is jobban megterhelő délutá­ni tanításoknál? Mint aho­gyan a tervezőnek sem ju­tott eszébe külön figyelmet szentelni ennek, s a kivite­lezők is örültek, ha minél olcsóbb lámpákat szerelhet­tek fel. Szabó István, az elektrotechnikai egyesület helyi csoportjának elnöke, tájékoztatta tapasztalataikról az egri városi tanács elnö­két, s egyúttal felajánlotta, ezután társadalmi munkában felülvizsgálják a terveken a belső világítás rendszerét is. A tanács elnöke elrendelte, hogy a jövőben nem enge­délyezhetik egyetlen ilyen intézmény tervét sem, az egyesület szakvéleménye nél­kül. A példa követésre méltó mindenütt a megyében. Ám a nagyobb baj mégis a már megépült iskolákkal van, ahol gyerekek százai ront­ják a szemüket Hogyan le­hetne segíteni? Ha sokan csatlakoznának az EMÄSZ­Személyenként félmillió Nem akármi: személyen­ként félmilliót termelni. Di­csekvés nélkül, szinte hang- súlytalan megállapításként hangzik el ez a mondat » az elnöki beszámolóban. Nem hiszem, hogy a szövetkezet bármelyik tagja most, ennek hallatára, kihúzta volna ma­gát és az elismerést elköny­velendő: körülnézett volna. Gyöngyösön az Agrome- chanikai Szövetkezet tavaly nagyjából hatvanmilliós ér­téket állított elő. Dolgozói­nak létszáma pedig 120 kö­rül «an. A számtani műve­letet elvégezni nem nehéz, de nem is ez a lényeg, ha­nem a puszta tény. A tél­milliós termelési érték, amely fejadagként jut min­denkire a szövetkezetiek közül: portásra és éjjeliőr­re éppen úgy, mint a fő­könyvelőre vagy a műszaki vezetőre. Egy kis szövetkezet nagy teljesítménye, mondhat­nánk így is. De ez még nem mond el minden lényegest erről a szövetkezetről. Mert az is jellemző vonásuk, hogy mindig keresik, kutatják az újat. és rendre meg is ta­lálják azt. Hány és hány kis­gép került már ki innen, okos kis masinák, ame­lyek sokféle munkát el tudtak végezni a ház körüli gazdaságokban. Tavaly az új öntözőberen­dezéssel álltak elő, a Rain Rollnak nevezett esőkerék­kel. Ennek a berendezésnek a fontosságát magyarázni manapság, amikor annyi szó esik a zöldségprogramról, teljesen felesleges. Érdek­lődnek iránta már habárain­kon túlról is, egy nyugati or­szág pedig a közös gyártás­ra tett már ajánlatot. Ha nem lenne bennük ez a meghatározó jellegű ér­deklődés az új Iránt., való­színű, hogy a fejenként fél­millió sem lenne meg. A dolgok összefüggnek. Mutat­ja ezt az újítómozgalom is. Bár néhány évvel ezelőtt megtorpant ez a mozgalom, amikor a nyereségrészesedé ai alap terhére lehetett a di­jakat elszámolni, de tavaly már túljutottak a holtpon­ton. A beszámoló szerint az elfogadott újítások még nem mérhető eredménye valószí­nűen csak milliókban lesz majd kifejezhető. A közgyűlés hangulatára a szerénység volt a jellemző, a nem csekély eredmények ellenére is. Éppen ez a sze­rénység, ez a tenni akarás volt a rúgó ja a szövetkezet eddigi tevékenységének is, és ez a záloga a mostani gaz­dasági év várható újabb előbbre lépésének is. (gmf) brigádok szép kezdeménye­zéséhez, a vasaskollektívák enyhíthetnének a gondokon. A felhívás a vasas szocia­lista brigádok országos ta­nácskozásán hangzott el. Az egri üzemigazgatóság brigád jai voltak a kezdeményezők a megyében: „Egy brigád, egy tanterem” címmel, egy­más után tették felajánlásai­kat „Ha valakinek, akkor nekünk példamutatóan kell végrehajtanunk ezt a válla­lást” — mondta az egyik brigádvezető. S aztán a foly­tatás: Recsken a műszaki klub mozgósítani kezdte a környékbeli vasasüzemeket, ahol a tagok közül sokan dolgoznak. Az eredményről hírt ad a már említett kö­szönőlevél. A megye nagyobb részé­ben dolgozó egri üzemigaz­gatóság brigádjaihoz is bizo­nyára hamarosan érkeznek ilyen köszönőlevelek. őket ugyanis már ismerik isko­lákban, bölcsődékben, óvo­dákban. Talán egyetlen mun­kahely ez, ahol a fiatal szü­lőknek nincs gondjuk az óvo­dai elhelyezésre. Ezt kapják viszonzásul a sok-sok segít­ségért. Gazsó Ferenc munka- verseny-felelős, mikor e leg­újabb vállalásukról beszél, nem is azt latolgatja, meny­nyien vállalkoznak majd; már a részleteken gondolko­zik, ki, milyen feladatot kap­jon. Simon István, a szállí­tási szocialista brigád ve­zetője — csapatával rend­szeres vendége az ostorost, novaji, kápolnai gyermekin­tézményeknek — csak rövi­den ennyit mond: „Nekemis van gyerekem..Gazsó Im­re, az egri kirendeltség Blá- thy Ottó szocialista brigád­jának vezetője pedig a ne­veket sorolja, akikre legjob­ban lehet számítani: Rabócz- ky Bertalan, Szarvas Gyula, s a társaik. A vállalat szb- titkára, Kohányi Pál, aki szintén jelen volt a vállalás bejelentésénél, örömmel mondta, hogy ezt a példát követnie kellene a többi észak-magyarországi igazga­tóságnak is. ♦ X ♦ Ezeknek az embereknek a segítségében lehet bízni, s remélhetőleg sok követőjük is akad a vasasüzemekben. De ők azok is, akiknek a legtöbb joguk van elvárni: a jövőben ne épüljenek rossz világítással iskolák. Hekeli Sándor A gazdaság­politikai propagandáról ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA- MUNKABIZOrrSÄGA A gazdaságpolitikai agitá­ció jelentőségéről és fel­adatairól tanácskozott ked­den délelőtt Egerben a me­gyei pártbizottság agitációs és propaganda-munkabizott­sága. A megjelenteket — köztük Kovács Bélát, az MSZMP KB alosztályveze­tőjét és Somodi Lajost, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjét — Polgár Mik­lós, a megyei pártbizottság osztályvezetője üdvözölte. Ezt követően az SZMT, a KISZ megyei bizottsága, a TESZÖV, az MTESZ, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a TIT megyei szervezete képviselői szá­moltak be arról, hogy a gaz­daságpolitikai agitáció mi­ként segítette az elmúlt év­ben a XI. pártkongresszus és az ötödik ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítását, illetve milyen feladatokat szükséges megoldani az idén. Mind a referátumok, mind a vitában felszólalók meg­fogalmazták — és ezt állapí­totta meg Polgár Miklós is összefoglalóiában, hogy a megyében folyó gazdasági munka eredményeihez je­lentős mértékben hozzájá­rult a gazdaságpolitikai agi­táció. A jobb eredmények eléréséhez azonban még színvonalasabban kell dol­gozni, jobban ki kell hasz­nálni a meglevő, igen gaz­dag lehetőségeket. Az is megfogalmazódott, hogy minden gazdasági döntés po­litikai döntés is egyben, s éppen ezért minden döntés agitációs feladatot is je­lent. Napjainkban a gazda­ságpolitikai agitáció alapve­tő fontosságú, ezért minden eszközzel segíteni szükséges még további kibontakozta­tását, hatékonyabbá válását. A marxizmusról — népszerűén Közgazdasági szabályozok A közgazdasági szabályo­zók a gazdaságirányítás nél­külözhetetlen eszközei, ame­lyeket a szocialista gazdaság- irányítási rendszerben az ér­és pénzviszonyok aktív sze­repére támaszkodva használ­nak fel a népgazdaság terv­szerű irányítására. A közve­tett irányítási módszerek (szemben a tervlebontással, mint direkt irányítási mód­szerrel) alkalmazása feltéte­lezi mindenekelőtt, hogy a vállalatoknál az önálló el­számolás elve érvényesül és a kollektívák anyagilag ér­dekeltek a vállalat tevékeny­ségének jövedelmezőségében. Ekkor a közgazdasági szabá­lyozókkal meghatározó mér­tékben befolyásolni lehet a vállalati mérlegeléseket és döntéseket — s lényegében ez a közvetett irányítás alap­ja. A legfontosabb közgazda- sági szabályozó az ár és az árpolitika (az árak kialakí­tásának. meghatározásának és érvényesítésének rendsze­re), hiszen csupán a ráfor­dításokat és jövedelmezősé­gi viszonyokat hűen tükröző árakkal lehet helyes irány­ban befolyásolni a vállalati döntéseket (mivel a vállalat jövedelmezősége is elsősor­ban az árak tükrében alakul kedvezően vagy kedvezőtle­nül). További fontos szabályozó a vállalati jövedelemelvonás rendszere, a vállalati jöve­delmek elvonása mértékének kialakítása, a különböző vál­lalati alapok képzésének rendszere. Fontos továbbá a személyi jövedelmeket sza­bályozó rendszer, valamint a hitelpolitika (hitelek igény- bevételének, kamatának és visszafizetésének rendszere). A szabályozók egy része —» pl. a vállalati jövedelemel­vonás, a személyi jövedelmek szabályozása — egy-egy kö­zéptávú tervidőszak egészé­ben változatlanul érvényesül — a szabályozórendszer egyes elemei — pl. hitelpoli­tika — rugalmasak, évről év­re is megváltoztathatók. Közgazdasági környezet A közgazdasági környezetet azok a pénzügyi, anyagi-mű­szaki ellátási, termelési, for­galmazási és értékesítési fel­tételek alkotják, amelyekkel a gazdálkodó egységeknek te­vékenységük és döntéseik so­rán számolniuk kell. E fel­tételek legnagyobb része a gazdaságirányítás szándékai­nak megfelelően jön létre: a népgazdasági tervekkel, a gazdasági szabályozóeszkö­zökkel (árak, jövedelemszabá­lyozás, hitelpolitika stb.) és az esetleges direkt beavatko­zásokkal a gazdaságirányítás képes számottevően megha­tározni a vállalatokat és szö­vetkezeteket — a gazdálko­dó egységeket — körülvevő közgazdasági környezetet. A gazdasági életnek jó né­hány jelenségét, folyamatát nem lehet teljes bizonyosság­gal előre látni és „beszabá­lyozni”. Például az olajvál­ság vagy a tőkés világ inf­lációja és gazdasági vissza­esése szintén olyan ténye­zők, amelyek aktiv szerepet játszanak a hazai gazdálko­dó egységeket körülvevő köz- gazdasági környezet alakulá­sában. A tervgazdálkodás kö­rülményei közepette azonban még ezek a külső tényezők sem fejtik ki teljesen sza­badon, spontánul hatásukat. A tervszerű gazdaságirányí­tás ugyanis ezek tompítá­sára is megfelelő eszközöket alkalmaz; végeredményben tehát elmondható, hogy terv- gazdaságban a közgazdasági környezetet túlnyomórészt a gazdasági rányitó alakítja ki. A közgazdasági környezet „megteremtése”, szabályozá­sa nem öncél, hanem eszköz, amelynek az a szerepe, hogy a vállalati cselekvést, és gaz­dálkodást a népgazdasági terv végrehajtására ösztö­nözze, mozgósítsa Követke­zésképpen a közgazdasági környezetet a tervcélokkal összhangban kell kialakítani, szabályozni. A lakosság 15 százaléka takarékoskodik Hét falu bankja a Tárná mentén Hét falu — Boconád, Erk, Tarnabod, Tárnáméra, Tar- naőrs, Tarnazsadány és Új városnegyed Szolnokon Szolnokon, az Alföld egyik legdinamikusabban fejlődő városában, a múlt ötéves tervben készült el a Zagyva-parti lakónegyed. Az V. ötéves terv végére átadják az 1010 lakásos József Attila-városrészt is. 800 lakás már elkészült, s a további 210 mellett Iskolát, böl­csődét, óvodát, kommunális létesítményeket is építenek a lakótelepen. (MTI fotó — Kozák Albert felvétele — KS) Zárónk — takarékos lako­sait, 3100 tagot tömörit a tamamérai egyesült taka­rékszövetkezet. A napokban tartották meg zárszámadó küldöttgyűlésüket, ezért is kérdeztük a múlt évben vég­zett munka eredményeiről és tapasztalatairól az igazgató­ság elnökét, Kakukk Sán­dort. — Vállaltuk, hogy a terve­zettnél nagyobb mértékben növeljük a betétállományt és ez sikerült — mondotta. — 1975-höz viszonyítva 15 százalékos gyarapodást ér­tünk el, s ott tartunk, hogy a keresőképes lakosság 15 százaléka gyűjti pénzét ta­karékkönyvben. Betét­állományunk a 40 milliót kö­zelíti (39 millió 506 ezer fo­rint). ebből a gépkocsik nye­remény betétje 1 385 000 fo­rint, amely másfélszer ma­gasabb az 1975. évinél. A ta­karékosság lajstromának élén Tárnáméra áll több mint 11 millióval, majd Tarnabod és Boconád kö­vetkezik 7 milliót meghala­dó összeggel. Igen dinamikus volt a növekedés Tárnazsa- dányban, ahol egy év során több mint kétszeresére gya­rapodott a takarékba rakott forintok összege. Eredmé­nyeink között az sem utolsó dolog, hogy 148 fővel nőtt taglétszámunk, elért nyere­ségünk pedig 11 százalékkal jobb az 1975. évinél. — Milyen szolgáltatások­kal segítették tagjaikat? — Kölcsönkeretünket no­vemberben félmillió forint­tal meg kellett emelni, any- nyira megnőtt'az igény a háztáji termelést segítő kölcsönök iránt Építkezés­hez 2,4, áruvásárlásra 1,6 személyi kölcsönként pedig 1,1 millió forintot fizettünk ki, összességében több mint 6,5 milliót — Az idei feladatok? — Takarékállományunkat 5 millió forinttal kívánjuk növelni, elsősorban a fiata­lok körébőt Teljes egészé­ben ki akarjuk elégíteni a jelentkező kölcsönigényt A háztáji termelés fokozását elősegítendő, a helyi áfész- szel közösen, mezogazdasagi kisgépek vásárlással egyoe- kötött bemutatóját rendez­zük meg. Továbbra is tá­mogatni kívánjuk a lakás- kultúra fejlesztését áruvá­sárlási hitelek biztosításá­val. Idén már jobban tud­juk segíteni az építkezőket is, mert a korábbi 30 ezer­ről 50 ezer forintra emel­tük az építési kölcsön ősz­szegét. Végül, megfelelő új hajlékot kap boconádi ki- rendeltségünk és sort kerí­tünk a többiek korszerűsí­tésére is. (kyd) Mmüm £) 1977. március 9, szerda i

Next

/
Thumbnails
Contents