Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

* (Perl Márton felvétele) Itt a piros, ott a piros, hol a piros? Mire megszokjuk, elromlik A szakma kiváló tanulói Az első siker egy életre szól A marxizmusról— népszerűén Termelési és gyártmányszerkezet Egy-egy ország termelési szerkezetének jellemzésére a leggyakrabban használt módszer az, hogy megvizs­gálják: a különböző gazda­sági ágak (mezőgazdaság, ipar, közlekedés, kereskede­lem stb.) termelési értékének arányait. E módszer hátrá­nya, hogy az árrendszer tor­zításait nem képes kiküszö­bölni és egy-egy ágazat pro­duktumát irreálisan nagy­nak, vagy kicsinek tünteti fel. Ennek kiküszöbölésére számításokat végeznek nem­csak a valóságos árakon, ha­nem úgynevezett kalkulatfv, tehát konstruált árakon is. Célszerű a fenti vizsgálatot minden esetben kiterjeszteni arra a kérdésre is hogy a foglalkoztatott munkaerő, és a lekötött állóeszközök ho­gyan oszlanak meg a külön­böző gazdasági ágak között A háromféle adat alapján ál­talában megközelítően pon­tos kép nyerhető a gazdaság valódi termelési szerkezeté­ről. * Van néhány általánosan elfogadott kritérium, amely szerint a különböző országok termelési szerkezetét minősí­teni szokták. Általában kor­szerűnek minősítik azt a ter­Szelektív iparfejlesztés A szelektív iparfejlesztés a jelenlegi iparfejlesztési poli­tika megvalósulási formája, amelyben a gazdasági irányí­tás a gazdaságosság követel­ményét érvényesítve, tudato­san törekszik az ipari terme­lés hazai adottságokra épülő és korszerű struktúrájának kialakítására. Az ipart tehát oly módon fejlesztjük, hogy nem növeljük egyformán va­lamennyi iparág. vállalat termelését; ehelyett az ipar termelőerőit a viszonylag ke­véssé anyag- és energiaigé­nyes, magas képesítésű mun­kát megkövetelő, korszerű, keresett és gazdaságos gyárt­mányok előállítására össz­pontosítjuk. A szelektív ipar- fejlesztés szükségszerűen az ipar ágazati és termelési szerkezetét is átformálja, mert a rendelkezésre álló erőket és eszközöket felhasz­nálásuk hatékonysága jegyé­melési szerkezetet, amelyben viszonylag kicsi a mezőgaz­daság, nagy az ipar, és igen nagy a szolgáltató ágazatok aránya az összes termelési értékben. Ez azonban nem tekinthető kötelező „recept”- nek: csupán bizonyos nem- ; zetközinek mondható általá­nos fejlődési tendenciákat fe­jez ki A termelési szerkezet „korszerűségi” kritériumai­val szemben további ellenve­tés, hogy nem elegendő vizs­gálni csak a termelési szer­kezetet, mert az így nyert kép egyoldalú és torz a gyárt­mányszerkezet vizsgálata nélkül. Korszerű termelési szerke­zet ugyanis párosulhat ela­vult gyártmányszerkezettel is. és ebben az esetben már nem pozitív a kép. A gyárt- J mányszerkezeti vizsgálatok gyakran csak a termékek „életkor” szerinti megoszlá­sát veszik alapul. Az így nyert adatokat fenntartások­kal kell kezeim, hiszen az a tény, hogy egy terméket esetleg mindössze égy esz­tendeje gyártanak, még sem­mit nem mond arról, hogy a gyártmány mennyire ver­senyképes, gazdaságos, kor­szerű stb. ben igyekszik elosztani, egyes vállalatok számára di­namikus fejlődést biztosít, míg másoknál csak közepes ütemet, ismét másoknál a termelés visszafogására, csökkentésére is sor kerülhet A magyar, iparstruktúrában a hatvanas évek eleje óta a legdinamikusabban fejlő­dő iparágak a híradástechni­ka, a műszer-, a gyógyszer-, valamint a vegyipar. A szelektív iparfejlesztés megvalósításában fontos sze­repük van a pénzügyi szabá­lyozóknak, eszközöknek ál­talában a hitelezésnek. A központi gazdaságirányítás a gazdaságos termelés fej­lesztéséhez kedvezményes beruházási hiteleket bizto­sít s ha ezek egyúttal a tő­kés kivitelt is növelik, a vállalatok egyéb pénzügyi kedvezményekre is igényt tarthatnák. 'Akik még nem tudnák, azoknak elmondjuk: újabb nevezetességgel gazdagodott Eger városa. Nem templom­mal, nem pincével, hanem egy szerény lámparendszer­rel, amely a közlekedést irá­nyítja a Kossuth Lajos utca torkolatában. S mi a nevezetessége? „Mindössze” az, hogy ragyo­góan tudja cukkolni a város lakóit Mivel? Azzal, hogy „szemei” egyszer világíta­nak. máskor nem. Pontos méréseket ugyan senki nem végzett, de a szakmabeliek is úgy tartják: eddig körül­belül ugyanannyi ideig se­gítette a forgalmat, mint amennyit pihent, mert rossz volt Igaz, egyszer az emberi felelőtlenség is — egy mar­kológép kanala Jéütötte” a lámpaoszlopot — hozzájárult ahhoz, hogy hetekig üzem- képtelenné váljanak a beren­dezések. Ám a javítást kö­vető napon is „csütörtököt” mondott a lámpa. Rövidesen újabb forgalom- irányító lámpákat helyeznek üzembe a városban — a Bi­zományi, a Centrum Áru­ház előtt —, de ha azok is csak annyit tudnak mint a jelenlegiek, akkor nem hogy biztonságosabbá, hanem még veszélyesebbé válik a város közlekedése. Vagy mégsem erre kell szá­mítanunk? A kérdésre Zám- bori Ferenctöl, a városi ta­nács műszaki osztályvezető­jétől kértünk választ. — Mielőtt a kérdésre vá­laszolnék. hadd mondjam el, hogy miért volt szükség a lámparendszer felállítására. j Örömtől, büszkeségtől su­gárzó arccal ülnek le beszél­getni az egri szakmunkás- képző intézet egyik tanter­mében. Jogos ez a büszkeség, hiszen csak ők tudják, mennyi kemény munka, szó­rakozásról, játékról való le­mondás eredménye ez a si­ker. Fiatalok, szinte gyere­kek, most készülnek a pá­lyájukra, utolsó éves szak­munkástanulók. Néhány napja szerezték meg a jogot, hogy ne csupán egyszerűen szakmunkástanulónak nevez­zék őket: a szakma kiváló tanulói. Hogyan készül egy légedény? A központifűtés-szerelőnek persze kapásból kell válaszol­nia egy ilyen kérdésre. A vá­laszt hamar meg. is kapom a hevesi Tóth Lászlótól, a ta­nácsi építőipari vállalat szakmunkástanulójától. Szak­szerű, meggyőző a magyará­zat. türelmesen felelget a lai­kus kérdésekre is, hiszen ép­pen egy ilyen berendezést készített a szakma kiváló ta­nulója címért küzdők me­gyei versenyének gyakorlati vizsgáján is. Márciusban majd az országos versenyen bizonyíthat újra, egy még bonyolultabb szerkezet elké­szítésével. — A tanműhelyünkben so­kat gyakorolhatunk de ha­marosan próbára tehetjük a tudásunkat kinn az építkezé­seken is. A szakoktatóm. Fü- gedi Józsi bácsi nagyon örült az első helyezésemnek, ő ké­szített fel Berta Lászlóval, az. osztályfőnökömmel együtt. Persze, most még kevesebb a pihenőidő mint eddig, hi­szen az országos verseny ne­Ismeretes, hogy az elmúlt években többször is módosí­tották a közúti közlekedés irányát Egerben. Mindez azonban csak „tódozást-fó- dozást” jelentett, és sokkal többet nem javul a helyzet a szóban forgó közlekedésirá­nyító lámpákkal sem. A gyors és biztonságos közle­kedést, vagyis a végleges megoldást csak az új, négy­sávos út megépítésétől vár­hatjuk. — Igaz, hogy a közlekedé­si lámpák lelassítják a for­galmat, de egyben biztonsá­gosabbá is teszik? Persze, csak, ha működnek... — Így van. A gyakori meg­hibásodások okait a közel­múltban vizsgáltuk meg a KPM Egri Közúti Igazgató­ságának vezetőivel őszintén meg kell azonban mondani, hogy ezek a lámpák sajnos nem tudnak sokkal többet. Ráadásul a kivitelező, a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet is messze van Egertől, így még a javítások is meglehetősen elhúzódnak. — Legjobb tudomásunk szerint, a főváros közúti for­galmát irányító lámparend­szert az a VILATl készítet­te el, amelynek Egerben van a gyára. — A megjegyzés jogos. Az eddig üzembe helyezett lám­pák beruházója a KPM Eg­ri Közúti Igazgatósága volt és ők döntöttek a gyöngyösi szövetkezet mellett is. A Rác­kapu téri és a Rákóczi úti csomópont irányítóberende­zését viszont már a VILATl egri gyárának dolgozói — ez hezebb lesz, többet kell tud­ni. Nagy a tét is: az első tíz helyezett mindjárt megkap­hatja a szakmunkás-bizonyít­ványát a győztes pedig kül­földre is utazhat — Biztosan ígértek valami jutalmat a vállalatnál is... — Pénzjutalmat ígértek, de én azt hiszem, annál is sokkal többet ér maga a si­ker. Hiszen az egy életre szóL Buzgón bólogat ehhez a félig-meddig szakmatárs, a szilvásváradi Boros Csaba is. Ő víz- és gázvezetékszerelő lesz, szintén a tanácsi építők tanulója. Az ő esete csak ab­ban különbözik a társáétól, hogy nem a szakmai, hanem a tantárgyi versenyen győ­zött. Magyar nyelvtanból lett első, s az országos versenyre is ebből a tárgyból készül. Szerénységből nem mondja el, hogy most esetleg ugyan­ért tehetné a szakmájában is, hiszen ott is iskolai versenyt nyert. — Hogyan fér össze a nyelvtan és vízvezeték-szere- les? — Jól. Én szeretem ezt a tantárgyat. A sok szabályt ugyan nehéz megtanulni, de például a helyesírással ne­kem soha nem volt bajom. — A többi tantárgy is ilyen jól megy? — Egy-két ki vétellel; 4,2 volt a félévi átlagom. Reméljük Nagy Imréné tanárnővel együtt örülhetnek majd az országos versenyen elért sikernek is... tanács! beruházással készül — szerelik fel. És természe­tesen, ők tartják majd kar­ban is. — Hová terveznek még lámpákat? — Az említetteken kívül a Münnich és a Klapka utcák Lenin úti csatlakozásánál is lámpák segítik majd a for­galmat. Bizonyára sokan nem tud­ják,. hogy Magyarországon Eger az egyetlen olyan vá­ros, amelynek mindössze egy főútvonala van. Ez is a bel­városon — Lenin út. Széche­nyi utca — halad át, s az utóbbit szélesíteni nem lehet. A város forgalma pedig év­ről évre nő, ráadásul az át­utazó turisták 85 százaléka is — ahogyan az egyik felmé­rés bizonyítja — „szétnéz” a megyeszékhelyen. Az új út valóbán a zsákutcából vezeti majd ki tehát a megyeszék­hely közúti forgalmát Ez a beruházás azonban esak az V. ötéves terv vége felé fejeződik be, így a for­galmat irányító lámpák se­gítségére változatlanul szük­ség lesz. Még ha nem is úgy működnek, még ha nem is tudnak annyit mint a szov­jet vagy svéd lámparendsze­rek, amelyek a forgalom nagyságát is mérik, és ez alapján változtatják színü­ket pirosra, sárgára vagy zöldre. Nekünk egrieknek azonban az is elég lesz, ha a felszerelt, illetve a felszere­lésre kerülő lámpák csak úgy, egyszerűen és folyama­tosan üzemelnek. Nem úgy, mint eddig. — koós — Levél a modell fején — Le tudná írni nekem, hogyan is nézett ki a frizura, amit készített? — Hát így nem könnyű el­mondani: egy nappali és egy koktélfrizura elkészítése volt a vizsgafeladat. Szóval, a koktélfrizuránál itt oldalt egy levélformát alakítottam ki a modell fején, körülötte csiga­vonalak és más hasonlók — ez volt a nehezebb. De itt van róluk néhány fénykép, így inkább érzékelhető. « A felvételeken elmélyült arccal dolgozik a leendő mester, a törékeny kislány. Keze alatt formálódnak a szép frizurák, az egyik külön­leges alkalomra való, a má­sik pedig, mondjuk, amolyan átlagos vasárnapra. Az utolsó felvételen aztán a már is­mert, örömtől sugárzó arc: a díjkiosztás pillanata. — Modellekről ki gondos­kodott? — Az is az én feladatom volt, természetesen. Két ba­rátnőm vállalta a kockáza­tot... Poczok Irén, a TECHNO­LUX Szövetkezet fodrászta­nulója kalandos út végén kö­tött ki ennél a szakmánál, ahol most iftegyei győztes lett. Először elktroműszerész szeretett volna lenni, majd a gimnáziumot választotta, belekóstolt a nyomdászmes­terségbe is, végül az egri szakmunkásképző fodrászta­nulója lett. Kiváló tanulója. A tantárgyi versenyeken is jól szerepelt, a szakmájában pedig nem tudták legyőzni. — Ezek után már bizto­san nem folytatódik ez a sok próbálkozás... — A fodrászatot megsze­rettem, ez a győzelem meg különösen sokat jelent Pe­dig hát. •. annak idején már két hónapja idejártam, mire otthon is elmondtam, hogy beiratkoztam a szakmunkás- képzőbe. Nem volt könnyű a választás. Az országos verse­nyen is szeretnék jól szere­pelni : szakmunkás-bizonyít­ványt szerezni jóval a tanév vége előtt, az igen nagy di­csőség. Hogy később mi lesz? Dolgozni akarok. Igaz, van egy titkos vágyam is, nagyon szeretek rajzolni, jó lenne tovább képezni magam. Ez még a fodrászattql sem áll túl messze... A családban marad Bodnár Csaba, a tanácsi építők szobafestő- és mázoló­tanulója 12 versenyző közül lett a legjobb. Mégpedig iz­galmas, szoros küzdelemben. — A gyakorlati vizsga után egyenlő1 pontszámúnk volt egy gyöngyösi szakmunkás- tanulóval. El kellett dönteni, hogy a két első helyezett kö­zül ki jut az országos ver­senyre. írásbeli feladattal folytattuk újra. ott én vol­tam a szerencsésebb. Nemhiába izgultak hát Lá­nyi Gyula és Bozsik Sándor oktatók, tanítványuk sikere­sen szerepelt. Persze közéjük kell sorolni Bodnár Csaba édesapját is, aki szintén szak­oktató, így aztán a szakma szeretet«, no meg az átlagos­nál magasabb szinten való művelése már családi hagyo­mány. — Mi kezdettől fogva mun­kahelyeken végeztük a gya­korlatokat, megismerkedhet­tünk a körülményekkel. Dol­goztam a nemrég megnyílt Domus Áruházban, most pe­dig az egri Rózsa Károly úti lakásokat festjük. — A gyakorlati versenyen mi volt a feladat? — Időre kellett elvégezni a mázolást és festést. Egy he­lyiségben többen is nekiáll­tunk a falnak; enyves festés, hengerezésseL ez volt a fel­adatunk. — Abba a helyiségbe azu­tán be is lehetett volna köl­tözni? — Ez csak gyakorlóterem volt, meg az az igazság, ahá- nyan dolgoztunk, annyiféle­képpen sikerült a munka Egy szoba festését csak egy ember végezheti. Mi az Öltő- j zőnkben gyakoroltunk, ha rá- ! értünk, ott pingáltuk tele a : falakat. Most is szinte állan­dóan készülök. Meglátjuk, az országos versenyre elég lesz-e a gyakorlás. •. Bizony, erre most sokan ki- j váncsiak. Az egri szakmun­kásképző diákjai közül töb- j ben már a korábbi észtén- E dőkben is szép sikereket ér- \ tek el az országos vetélkedőn. í Talán ezért is döntöttek úgy t a rendezők, hogy több tan- ; tárgyból éppen Egerben ke- ! rül sor az országos versenyre március 10—13-án. Nehéz kiválónak lenni, [ bármelyik szakmáról legyen is szó. Ez a siker egy életre [ emlékezetes, s talán idős jj szakemberként sem felejtik el az egykori tanuló lelkesedé­sét... Qekeli Sándor HÉTFŐN ELKÖSZÖNT a február, kedden már már­ciust mondtunk, annyi zord hónap után, hogyan is panaszkodhatnánk hát egy ilyen kellemesen kezdődő hétre...? Igaz, a hideg maradt, hó is esett, eső is, mindez azonban már a tavasz jegyében, ily módon tehát nincs okunk elégő* detlenségre. Más kérdés a hagyma- kérdés, amit ugyan még * búcsúzó tél tett fel ne­künk, de mentségünkre szolgál, hogy gyorsan rea­gáltunk: hétfőn Hevesen — miközben arról tanács­koztak a szakemberek, ho­gyan fokozhatnánk zöld"1 segtermesztésünket —, sok szó esett a hűtőtároló épí­téséről is. Mindez termé­szetesen annak érdekében, hogy a jövőben lehetőleg elkerüljük az ilyen kelle metlenül „csípős” ügyeket. A MÁRCIUS 1-1 dátum emlékezetes marad sok kisgyerek és szüleik szá­mára is: ezen a napon kezdődött meg az első osz­tályosok beiratása, s tart két héten át. Minőségi lé­pést tesznek tehát az óvo­da után, s néhány ujabh év múlva már róluk is el" mondhatjuk, harci túrán vettek részt, mint a kese- lyőberci táborban az egri ifjúgárdisták, vagy hogy tanácskoztak mint most a megyei úttörőzenekarok» Füzesabonyban. És mert úgy is tanácsko­zó nép hírében állunk, ne feledkezzünk meg a Ter­melőszövetkezetek és a szabályzórendszer cím alatt folytatott megyei megbeszélésről sem, me­lyen száz tekintélyes szak' ember a mezőgazdasági nagyüzemek eredményei* vei, további feladataival foglalkozott. Ez az ese mény és egy sor további tényező — pL a SZÖV* TERMÉK igazgatósági ülé* se, vagy a járások veze* tőinek gyöngyöstarjáni ta* nácskozása a mezőgazda- sági feladatokról — mu­tatja, hogy a márciussal megsokasodtak mezőgazda* sági teendőink. VANNAK AZÉRT, akik­nek a tavasz nem a szán­tás-vetés gondját, de leg' alább ennyire színes és időszerű feladatot jelent. így például a divat ná­lunk otthonos „diktátorai­nak”, akiktől elsősorban a fiatal korosztály és ezen belül is a nők várnak egy­féle megújhodást. Hogy mennyire számíthatunk er­re ezen a tavaszon, arra részben választ adott a Gárdonyi Géza Színház­ban e héten megrendezett, és a lelkes érdeklődők kö­rében nagy sikert aratott műsoros, népszerű művé­szeket s nem utolsósorban néhány szép modellt fel­vonultató divatbemutató is. Ugyancsak az elmúlt hé­ten értesülhettünk arról — az MTI jóvoltából —, hogy ezúttal több primőr zöld­ség kerül forgalomba, mint az elmúlt évben. Ezek — mint a tájékoztatóban szerepelt — főleg válasz­tékbővítő hatásuk miatt fontosak. Ily módon a la­kosság örömmel fogadhat­ja a bírt, de ehhez még egy valamit el kell fogad­niuk: a primőrök árát.. Csakúgy, mint a várat­lan riadalmat okozó, do nálunk szerencsére nem pusztító természeti csa­pást, amely bét végén földrengés képében leg­magasabb hegycsúcsunkat, a Kékest is „megrázta’, s alaposan ráijesztett az em­berekre. Reméljük, újabb rioga­tástól nem kell tartanunk, s ily módon mégis pozití­van értékelhetjük ezt a most múlt, ellentmondásos, tavaszt hozó hetünket. (ku—ti) A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents