Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

Tanulmányozni a klasszikusokat Nagyobb követelmények nagyobb tudás Pártunk Központi Bizott­sága 1976. október 26-án ha­tározatot hozott a pártokta­tás, a pártpropaganda-mun- ka színvonalának emelésé­re. A Központi Bizottság .ülésén ugyanis világosan megfogalmazódott, hogy a fejlett szocialista társadalom építése mindenki számára nagyobb követelményeket je­lent, s a nagyobb követel­ményeknek csak nagyobb, alaposabb marxista tudással lehet megfelelni. Két üzem, illetve a megyei tanács ap­parátusi pártbizottsága tit­kárával arról beszélgettünk, hogy mennyiben tartják időszerűnek a határozatot, illetve hol tartanak a vég­rehajtással. Megszerezni a kellő alapot — A határozattal mind a végrehajtó bizottságunk, mind a pártbizottságunk foglalkozott, sőt az alapszer­vezetek is ismertették a kommunistákkal — mondta höcsey József, az egri Fi- Siomszerelvénygyár pártbi­zottságának titkára. — Sze­retném rögtön hozzátenni, hogy a pártoktatással. a pártpropaganda-munkával a korábbi évekhen sem volt különösebb gondunk, min­dig súlyának megfelelően foglalkoztunk vele. A ká­derképzés során eddig mint­egy 650-en végezték el ná­lunk a marxista—leninista középiskolát, 165-en az egye­tem általános, 12-en pedig a szakosító tagozatát. A tö­megpolitikai oktatásban ,pe­dig évente 700—800 dolgo­zónk vesz részt. Tehát az eredményeink nem rosszak. Mégis örülünk a határozat megjelenésének, mert van egy-két olyan dolog is, amelyre egyrészt a határo­zat ráirányította a figyel­met. aztán van más jellegű probléma is, amely tisztá­zásra szorul. i Először azokról szólok, amelyekre a határo­zat ráirányította a figyel­met. Ilyen például a klasz- szikusok tanulmányozása. A jövőben még jobban gondol fordítunk arra. hogy min­denki, de különösen azok, akik nemcsak tanulmányoz­zák, hanem tanítják is a marxizmust, többet foglal­kozzanak a klasszikusokkal. Éppen ezéri az esti egyete­met végzett propagandists- ink számára évente több al­kalommal elméleti konferen­ciát tartunk, ahol alkalom nyílik a klasszikusok egy- egv művének tüzetesebb ta­nulmányozására. Másrészt ezzel azt is elősegítjük, hogy azok számára se legyenek „üresjáratok”, akik pillanat­nyilag nem vesznek részt szervezett oktatásban. To­vábbá — éppen a határozat nyomán — célul tűztük ki, hogy minden párttagunk vé­gezze el a marxista közép­iskolát, hiszen ez az az alap. amelyre a további tu­dás épülhet Ezenkívül há­romévenként esti egyetemi osztályt is szeretnénk indí­tani. — Említette, hogy bizo­nyos dolgok tisztázásra is Szorulnak. Melyek ezek? — Egyrészt szükségesnek tartanám. hogy egy-egy párttaggal kapcsolatban ha­sonló legyen az elvárás a politikai és állami intézmé­nyek között. Tehát akinek mondjuk felsőfokú állami végzettsége van, az szerezze meg a felsőszintű politikai végzettséget is, az állami főiskola, vagy egyetem ke­retén belül. Ezzel arra is célzok, hogy bizonyos mér­tékig egységesíteni kellene a politikai tananyagot a hasonló szintű oktatási in­tézményeknél Másrészt sze­rintem azt is tisztázni kel­lene. hogy egy-egy adott funkcióban a párttagoknak milyen politikai végzett­séggel kell rendelkezniük, s milyen időszakonként kell az elméleti tudást felfrissí­teni. Gondolom, a határo­zat az eddig még nyitott kérdésekre is választ ad. Lényeges feladat az önképzés — Testületeink ülésen még nem foglalkoztak a határozattal — mondta Ko­vács Mihály, a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat pártbizottságának tit­kára, de a pártsajtó alap­ján élénk visszhangot vál­tott ki nálunk is a határo­zat néhány állásfoglalása. Véleményem szerint való­ban, az a helyzet, hogy a na­gyobb és igényesebb fel­adatok végrehajtásához ál­talában mindenkinek, de kü­lönösen a párttagoknak ala­posabb marxista tudásra van szükségük. A mi válla­latunknál a pártoktatással korábban nem foglalkoztak elég hatékonyan. A hiányt az 1970-es évek elejétől kezdtük pótolni, az elmúlt néhány évben igen sokan végeztek a különböző tan­folyamokon. iskolákban. Hogy csupán egyetlen konk­rétumot említsek, a negye­dik ötéves terv időszaká­ban mintegy 250 dolgozónk végezte el a marxista—leni­nista középiskolát A jelen­leg érvényben levő közép­távú oktatási tervünk — amelyet természetesen a ha­tározat szellemében átdol­gozunk — főként arra irá­nyul, hogy a munka tár­talmi színvonalát erősítsük. Nem csupán a pártoktatás résztvevői számára tartjuk fontosnak az ideológiai, po­litikai ismeretek elsajátítá­sát. hanem minden tanfo­lyamunkon szóba kerülnek az időszerű politikai kér­dések is. Ezekben a hetek­ben több száz fő részére tartottunk. illetve tartunk néhány napos tanfolyamot — szakszervezeti bizalmaik­nak, művezetőknek, bri­gádvezetőknek —. s termé­szetesen e tanfolyamokon is kellő arányban foglalko­zunk a pártélet kérdéseivel. — Mi az, ami a határo­zatban leginkább megragad­ta? — A határozat ráirányí­totta a figyelmet arra, hógy a kommunistáknak nem csupán a szervezett oktatás­ban kell részt venniük. lm nem kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az önképzésre. Nos, ezzel kapcsolatban olyan elgondolásom szüle­tett, hogy egyrészt sokkal nagyobb figyelmet kell for­dítanunk az önképzés „kel­lékeire”, a pártsajtóra, a politikai irodalomra, hiszen ezek\ szervezésével, terjesz­tésével biztosítjuk az ön­képzés alapjait. Másrészt valamiféle fórumot is keli biztosítanunk — a megle­vőkön kívül — amely még jobban biztosíthatja a párt­tagoknak, hogy az önképzés során elsajátított ismeretek­ről számot adhassanak. — A korábbi években sajnos, nem az volt a prob­lémánk, hogy miként emel­jük a tartalmi munka szín­vonalát — mondta Ee- rencz János. a megyei ta­nács apparátusa pártbizott­ságának titkára —, hanem az, hogy rendszeressé és fo­lyamatossá tegyük a pártok­tatást. Több olyan tanfo­lyam volt ugyanis, amely megindult, de aztán hamar be is fejeződött. Nos, ha nem is mondhatjuk el, hogy most már minden a legjob­ban megy, azért ma már valóban egyre több szó esik nálunk is a tartalmi kérdésekről, az oktatói-neve­lői munka színvonalának emeléséről. A határozat nyo­mán bizonyos értelemben átdolgozzuk a középtávú ok­tatási tervünket, másrészt pedig azt mondhatom el, hogy maga a határozat egy sor kérdésben megerősített, illetve megerősít minket, , Lényeges a politikai képzettség Például abban, hogy min­den tanácsi, hivatali vezető számára alapvető fontossá gú a magas szintű politikai képzettség. Korábban is meggyőződésünk volt, hogy a politikai ismeretek hiá nya bizonyosféle szakmai konzervativizmushoz, az élet­től való elszakadáshoz vezet. Éppen ezért még inkább kiemelten kezeljük a jövő­ben a magas szintű politi­kai képzettség megszerzését. A másik dolog, amit emlí teni szeretnék, az az, hogy a határozat ismét megerősí­tett minket abban. hogy emelni szükséges az elmé­leti-politikai képzés színvo­nalát. Itt elsődlegesen a pátszervezeteink által szer­vezett tanfolyamokra, vala­mint a marxista középisko­lára gondolok. S a képzés színvonalának emelésénél főként arra, hogy töb­bet és érdemben kell fog­lalkozni a klasszikusokkal. A könnyebb megértés ér­dekében az előadó propa­gandisták a legtöbb esetben csupán napi példákra hivat­koznak, holott a politikai összefüggések mélyebb meg­értéséhez bizony ez ritkán elegendő. A klasszikusok ta­nulmányozása Igaz, hogy több időt és energiát igé­nyel, de alaposabb és mé­lyebb tudást eredményez. A határozat megjelenése óta még nem sok idő telt el, de máris felhívtuk erre az előadók figyelmét, s ma már gyakoribb a klassziku­sokra való hivatkozás, mű­veik magyarázata. ★ A határozat megismerése, megismertetése, a belőle fa­kadó feladatok körvonala­zása, meghatározása tehát elkezdődött a pártszervek nél, a pártalapszervezetek- ben. Természetesen nem va­lamiféle „látványos” dolgok­ról van szó. hiszen a hatá­rozat nem kampányjellegű feladatokat. hanem hosszú távra szóló elképzeléseket fogalmaz meg. Az alapos marxista műveltség meg­szerzése, annak „karbantar­tása”, felfrissítése nem né­hány hét. hanem hosszú évek feladata. Éppen ezert csak alaposan, kellő körül­tekintéssel és mélysésgel le­het a határozatot végrehaj­tani. Kaposi Levente ötvenhat lánynak, asszonynak ad munkát, jé megélhetést a „Solidarltas“ Házi* Ipari Szövetkezet. A kép előterében Jakab Imréné. (Fotó: Szántó Györgyi Citeraszó a Rima mentén Ha a 3-as útról Szihalom- nál letérünk, az első falu Mezőszemere. A Rima-patak mellett, teljesen sík vidéken fekszik. Hosszé évek után járok erre újra, délelőtt de­rekán alig látni az utcán embert, csak itt-ott könyököl át a kerítésen néhány házat őriző öreg, süttetve magát a nappal. A falu olyan be­nyomást tesz, mintha kiürült volna. S ebben rejtekezife- bizonyos igazság. Délutánra mindenki hazatér .. elszéledett imide-amo- da az nép...” — olvasható már egy 1699-ből származó okiratban. És így van ez a mai nap is. Mezőszemeréről a hajnali autóbuszok elviszik az em­bereket. Fél öttől fél nyolcig csak úgy rajzik kifelé a fa­luból a nép. Hatszáz a ki­járó munkások száma, elég sok, akik Egerben vagy a közeli környéken dolgoz­nak. Délutánra azonban mindenki hazatér. Igaz, szá­mos példa sorolható arra, hogy a város véglegesen „fölszippant ia” a falubelie­ket. Az 1970-es népszámlá­lás óta több mint 300-zal fo­gyatkozott a lélekszám, S főként a serdült ifjúság kö­réből akad a legtöbb elván­dorló. Hatszáz munkás jelenté­keny hatóerő a kétezer lel­kes faluban, hiszen munkás­sá válásuk gyökeres változta­tásokat hozott a mezőszeme- reiek életmódjában. Először is szembetűnőek az anyagi gyarapodás jelei. Azért, mert több pénzforrást is összeol­vaszthat a család. Az embe­rek megtalálják számításu- 'kat a termelőszövetkezetben, jól jövedelmez a háztáji, no meg a bedolgozói munkáért járó forintok sem megve- tendők ám. Itt van példának a „Solidaritas” Háziipari Szövetkezet. Női szerzetesek alapították a 20-as években Budapesten, karitatív szán­dékkal, s ennek névutódja létesített részleget a faluban, ötvenhat lány és asszony dolgozik itt. Átlagkeresetük 2303—2400 forint, de az ügye­sebbek, szorgosabb kezüek megkeresik akár a havi 4000 forintot is. Gyermekholmikat készítenek — exportra. „Made in Mezőszemere.” Ikarus itt, Ikarus ott Az Ikarus Karosszéria* és Járműgyárban az idén 12109 autóbuszt gyártanak, ebből több mint tízezret exportálnak. A gyár legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. A gyár székesfehérvári gyáregysége az idén hatezer autóbuszt készít. Termékeik 80 százaléka exportra kerül. A szocialista országokon kívül egyre jelentősebb megren­delések érkeznek tőkés országokból is. Képeink: az elektromos alkatrészek szerelését, illetve a buszok vagonírozását ábrázolják. , x » (MTI-fotók: Jászai Csaba felvételei — KS) Új társadalmi hatóerő A több pénz elsősorban a lakáskultúrában jelentkezik. Mind jobban növekszik azoknak a lakásoknak a szá­ma. ahol sokasodnak a mo­dern bútorok, ahol gépesített háztartás van. És van a fa­luban 49 gépkocsi, 422 tele­vízió, a takarékban pedig 15 millió forint. Családonként mérhetők az Iparban végzett munka elő­nyei. De vajon jelent-e ez több­letet a falu közösségének éle­tében, fejlődésében? Termé­szetesen. A község vezetői­nek például meg kellett ta­nulni új társadalmi hatóerő- ’vel is gazdálkodni. Ez az erő a szocialista brigádmozga­lom. Az eljáró munkások nagyrészt brigádtagok, s - a felajánlott társadalmi mun­kát többnyire a falujukban teljesítik. Tiszteletre méltó hasznos munkát végeztek például legutóbb a József Attila szocialista brigád tag­jai, Bukta Lajos és társai. akik Egerben a tanácsi épí­tőknél dolgoznak. Szomba­ton és vasárnap, pihenő ide­jüket áldozták arra, hogy az óvoda csempézését elvégez­zék. S ugyancsak példaként lehet említeni a ,.Solidari­tät)” Háziipari Szövetkezet brigádjának tagjait, akik rendszeresen a termelőszö­vetkezetnek segítenek, társa­dalmi munkában. Hadd il­lesszek végül egy adatot is a példák után: Mezőszemere népe a múlt évben nem ke­vesebb, mint 661) ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végzett. Hosszú-Ióbla, rövid takaró z&t megépítésére. Vizűk van, csak hát a takaró rövid, mi­vel a pénz hiányzik a ter­vek kiviteléhez. Kutatófúrást végeztek nemrég a Hosszú-tábla neve­zetű határrészben, s ott igera kis mélységben, 33 métertől 50-ig, 17 méter vastag víz­adó rétegre bukkantak. önmagától feltörő, egész­séges, jó ízű ivóvíz van a Hosszú-táblában. Hogy ki­próbálják az erejét, vékony csöveket szereltek egymás tetejébe, s a víz 55 méter magasra felszaiadt, minden motorikus erő segítsége nél­kül. Számításaik szerint 14—IS kilométeres vezetékhálózat megépítése szükséges a falu­ban. Ha ezt teljesen önerő­ből akahják megcsinálni, úgy telkenként 8600 forint a víz- társulati tarifa, tízévi törlesz­tésre. Mennyit ér hétezer forint? Mezőszemere ingázói a mun­kába járás során óhatatlanul belekóstolnak a városi élet előnyeibe Nap mint nap ha­zahozzák magukkal a meg­növekedett kulturális ieé- nyeket. S ha azt nézzük, hogy nincs hajléka a műve­lődésnek, nem tekinthető otthonosnak a falu. Termé­szetesen korántsem így fest a kép. Mezőszemerén élénk kulturális élet tapasztalha­tó, s ebbep az iskoláé a ve­zérlő szerep. Az iskola ad helyet minden rendezvény- nek, megmozdulásnak. Elő­ször is jól működő klubluk van a pedagógusoknak Az­tán mindinkább jó hirt sze­rez a 18 tagot számláló me­nyecskekórus. Tizennyolc évesektől a hatvanasokig ter­jed a népdalt szeretők élet­kora. akik Juhász Gábor ta­nár úr vezetésével, hétfőn -s csütörtökön rendszereden próbálnak Hétfőn és pénte­ken pedig citeraszó hallat­szik a Rima mentén A ren- getősök kilencen vannak — fiatalok, közéokorúak és idő­sebbek vegyesen Büszkék is minderre a sz.e- mereiek, de nem hallgatják, el panaszukat sem Mivel nincs művelődési házuk csak hétezer (!?> forintot kaphat­nak a tanács költségvetésé­ből a művelődés kiadásaira. Kedvüket azért a pénzhi­ány nem szegi Ígéretet kap­tak arra. hogy bővíteni 'og- ják majd az iskolát 'idejár­nak három éve a farmosi felsőtagozatosok is), « »zzel egyidőben megoldódik a mű­velődési ház dolga is. (P D.) Mezőszemerén is gond az ivóvíz! Legalább tizenöt-húsz m lió forint kel’ene közműve sítésre, a vezetekes Vízháló-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents