Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-31 / 76. szám
Az új KRESZ már gyakorlattá vált Ülést tartott a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács A közlekedési fegyelem nem különíthető el az általános társadalmi fegyelemtől, annak szerves részeként értékelhetjük csupán — hangoztatta Pálinkás Ferenc, r. vezérőrnagy, a Heves megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöke, a testület szerdai ülésén, amelynek elnökségében foglalt helyet Barta Alajos, a megyei párt- bizottság titkára, Fekete Győr Eridre, a megyei tanács elnöke, dr. Vincze Győző, r. alezredes, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkára, Mohácsi József, a BM- szervek pártszervezetének titkára is. Pálinkás Ferenc a megyei közlekedésbiztonsági tanács és területi szerveinek 1976. éves munkáját' értékelő beszámolójában abból indult ki, hogy a főként társadalmi aktívák tevékenységére épülő munkaprogram fő célkitűzése a közlekedési morál további javítása, a helyes közlekedésre nevelés volt. Arra törekedtek a közlekedés szervezői és irányítói, az aktivisták, hogy megyénk területén is zavartalan legyen a közlekedés, kevesebb legyen a baleset, a közlekedés résztvevői jól értsék és alkalmazzák a szabályokat, a közlekedésben az előzékenység, a kulturált és a fegyelmezett magatartás váljék uralkodóvá. Ennek megvalósítása csak ügy történhetett, hogy a területi, állami és társadalmi szervek, intézmények, gazdálkodó egységek, a közlekedésben részt vevők döntő többsége segítette, közös ügynek tekintette a közlekedés biztonságát. Az oktató-nevelő munkát jól irányították, szervezték a megyei és területi szakbizottságok, tevékenységüket részletesen is elemezte ezután a beszámoló. Ismertette azokat az akciókat, amelyekkel sikerült széles körben megismertetni az új KRESZ jelentőségét és a közlekedési fegyelmet zavaró, hibás magatartások ellen mozgósítottak. Jelentős eredményeket sikerült elérni az óvodai és iskolai KRESZ-oktatásban, a közlekedési vállalatoknál, a több gépjármüvet foglalkoztató intézményeknél, az üzemeknél propagandaelőadásokat tartottak, KRESZ-vetélkedőket rendeztek. A városokban a balesetveszélyes csomópontokat bemutató ismertetésekre is sor került. Megemlítette a beszámoló, hogy lapunk, a Népújság, az év során majd kétszáz cikkben foglalkozott közlekedési problémákkal, eredményesnek minősítette a figyelemfelkeltő írásokat és elismeréssel állapította meg. hogy az itt közölt KRESZ-tótónak hétezernél is több pályázója volt. A fegyelmezett közlekedésre történő nevelés egyik fontos eszközének tartották a szakemberek a szóbeli propagandát, a gyakorlati esetek elemzését, a tanulságok levonását. A felnőttoktatási szakbizottság 280 előadást szervezett, ahol tizenhatezer gépjárművezető számára adtak lehetőséget a közlekedési ismeretek kiegészítésére, felfrissítésére. Ezek a találkozások is megerősítették a közlekedési szakembereket, hogy az új KRESZ bevált, a hozzá fűzött reményeket teljesíteni képes, nagy részben már beépült a közlekedők gyakorlatába. Ezt azonban még tovább kell tökéletesíteni, fokozni a propagandamunkát, hogy ez a szellem érvényesüljön is a mindennapok közlekedésében. Természetesen a megelőző munka nem merült ki az oktató-nevelő tevékenységben, hanem fokozták ellenőrzéseiket a rendőri szervek, amelyek a veszélyesebb szabálysértések megelőzésére, a durva, agresszív vezetők kiszűrésére irányultak. Ennek megfelelően, a szabálysértések elbírálásánál is szigorúbbak voltak, emelkedett a bírságok átlaga. Még ez sem akadályozta meg a gépjárművezetők nagy részét, hogy vezetés közben italt fogyasz- szanak. A balesetek mintegy húsz százalékánál mutatta ki a vizsgálat az alkoholt! Ez A népi ellenőrzés megvizsgálta... Milliárdos apróság Igazán apróság. Hiánya mégis sokszor bosszúságot okoz, otthonunk, lakásfelszerelésünk javítgatása, csinosítása alkalmával. Megoldjuk persze valahogy, kérünk a szomszédtól, vagy kiborogatjuk a szerszámosládákat, kutatunk, s találunk is néhányat rozsdásan, meggörbülve. Igen, a szegekről, csavarokról van szó, melyeket a kívánt méretben, minőségben rendszerint éppen akkor nem lehet kapni, amikor szükségünk lenne rá. Az igazi fejtörést persze nem nekünk, lakásunkat, házunkat szépítgető magánembereknek okoz a kötőelemellátás akadozása, hanem üzemeinknek, vállalatainknak. A MÁV például 1975-ben a belföldi ár ötszöröséért, 800 ezer anyáscsavart volt kénytelen külföldről beszerezni, s ez 60 millió forríit többletköltséget okozott. Miért nem tudta itthon megvásárolni ? A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 78 termelő- és felhasználó vállalatnál vizsgálta meg a kötőelemellátás helyzetét, s a MÁV kérdéseire is választ kapott. A népi ellenőrök a három bázisvállalat; a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Csavaripari Vállalat tevékenységével kiemelten foglalkoztak és megállapították, hogy e gyártóvállalatok a kötőelem-felhasználás növekedését nem tudták követni. Az igényeket szegből háromnegyedrészt, csavarfélékből csak 50 százalékosan tudták kielégíteni. Mert termelőgépeik műszakilag elavultak, a munkaerőhiány miatt a szűkös gépparkot sem tudták megfelelően kihasználni. Ehhez járult az is, hogy az alapanyagellátás sem kifogástalan. A forgalmazással kapcsolatos gondok is növelik az ellátás bizonytalanságát. Mivel bizonyos méretű és mennyiségű csavar hiánya miatt milliós értékű gépek összeszerelése nem végezhető el idejében, a vállalatok különféle módon igyekeznek gondoskodni, hogy legyen elegendő csavarjuk. Egy részük saját célra, sőt értékesítésre is gyárt kötőelemet. Korszerűtlen, költséges módon, a ráfordítás sokszor eléri a szokásos ár háromnégyszeresét. Gyakori az egymáshoz való szaladgálás, kölcsönkérés, cserélgetés, valamint az utólagos átalakítás, felületkezelés. A hiányzó csavarok beszerzése miatt emelkedett az import, s helyenként túlzottan megnőttek a raktárkészletek. Mindez több millió forintos többletköltséget okozott a vállalatoknál. A lakossági ellátás javítása érdekében a vizsgálat óta jelentős lépések történtek. A KONSUMEX külkereskedelmi vállalat nagy mennyiségű kötőelemet importál. A lakosság igényeit ezzel részben kielégíthetik. A vállalati igényeket azonban csak a hazai gyártás fejlesztésével lehet biztonságosan megoldani. ' A KNEB ennek érdekében számos intézkedést javasolt a KGM, az Anyag- és Árhi vatal, valamint az érdekelt vállalatok illetékeseinek. Ügy kezdtem, apróság, fii léres termék a kötőelem, hiánya azonban milliárdos károkat okozhat a népgazdaságnak, s mérhetetlen bosz- szúságot, időt rabló utánajárást nekünk, barkácsoló, környezetünket szépítő, rendezgető embereknek. Dogassy Katalin meghatározza a testület számára is a feladatokat A közlekedés zavartalansága és folyamatossága szempontjából nem közömbös az utak állapota sem. A beszámoló arra is kitért és említést tett arról, hogy a tanácsi utak és hidak, járdák építésére, felújítására, 86 milliót fordítottak, a KPM Közúti Igazgatósága hatáskörébe tartozó utakon 120 millió forintos munkálatokat végeztek a közlekedés biztonságának növelése érdekében. Részletesen foglalkozott a beszámoló a baleseti helyzet alakulásával, amelynek kedvező tendenciáját az új esztendő feladatainak meghatározásánál, mint követendőt jelölt meg. Gál András r. őrnagy ismertette ezután a költségvetési terveket, majd vitára került sor. Köszöntötte a közlekedés hivatásos és társadalmi munkásait Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára, aki a testület tevékenységének értékelésében azt emelte ki, hogy nagyon helyesen, a közlekedő ember áll minden igyekezet középpontjában. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a nagy- beruházások, a növekvő gazdasági tevékenység és az idegenforgalom a megye közútjait lényegesen nagyobb mértékben veszi igénybe, s ez csak a megértő, figyelmes és udvarias magatartás révén bonyolítható le biztonságosan. A többi felszólaló — Göcző Géza, Murcsányi László, Kálmán Imre dr., Nádass János, Zs. Nagy András, Rózsa Gyula és Kővári József — munkaterületük tapasztalatait ismertették és hasznos javaslatokkal egészítették ki a beszámolót. Dr. Vincze Győző, az OKBT titkára, felszólalásában a megyei testület munkáját tervszerűnek, irányítását hozzáértőnek minősítette és bejelentette, hogy a balesetek abszolút számának csökkenésében Heves megye országosan az első. Mint mondotta; az ittas vezetés gyakorisága sajnos ebben a megyében sem kívánt méretű... A beszámolókat követő vita Berecz István, a KBT megyei elnökhelyettesének ösz- szefoglalójával ért véget, aki a motorizáció társadalmi ösz- szefüggéseivel, szerepének további növekedésével foglalkozott. A tanácskozás befejezéseként Pálinkás Ferenc Rózsa Gyulának, Göcző Gézának, Szekulesz Fülöpnek, Sánta Pálnénak, Murcsányi Lászlónak, Dési Zoltánnak és Nagyházi Sándornak átadta a KBT jutalmait. (pilisy) A magyar- csehszlovák kishatármenti forgalomról Három megye — Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád — gyárainak, üzemeinek és nagyvállalatainak képviselői voltak jelen szerdán délelőtt Egerben az SZMT-székházban a Magyar Kereskedelmi Kamara Északmagyarországi Bizottságának kibővített ülésén. A vendégek között ott volt dr. Király Attila, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztály* vezetője, Kovács Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettese, Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, valamint a magyar— csehszlovák kishatármenti forgalmat lebonyolító CON* SUMEX és HUNGAROCOOP külkereskedelmi vállalatok vezetői is. A tanácskozást Dancz Pál, az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinát vezér- igazgatója, a bizottság társelnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében levő kamarai tagvállalatok korábban bejelentették,' hogy szeretnének részt venni a magyar—csehszlovák kishatármenti árucsere-forgalom növelésében. A törekvés alapján a kamara észak-magyarországi bizottsága felmérést végzett, hogy a három megye területén levő üzemek, vállalatok milyen árukat kínálnak és ezekért cserébe a csehszlovák partnertől mit kémek. Értnek alapján emelkedett szólásra Bubriák Mihály, a Külkereskedelmi Minisztérium képviselője, aki tájékoztatást adott a három megye szerepéről a magyarcsehszlovák árucsere-forgalomban. Elmondta, hogy Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye, nagyüzemei főleg gyümölcsöket, bort, Ikonrerveket. bútorokat, vegyipari termékeket, ruházati cikkeket és a Skoda gépkocsikhoz ablaküvegeket szállítanak. A csehszlovák fél cserébe sört. különböző édesipari termékeket bútorvásznat és rugókat, festékeket, tréningruhákat és ingeket, valamint üvegipari termékeket küld. A tájékoztatást követő széles körű vita után ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságának elnöksége is. Meghallgatták és elfogadták a három megye vállalatainak elmúlt évi külkereskedelmi tevékenységéről és az időszerű feladatokról szóló előterjesztést. Valóság és remény Heréden Heréd községet megyeszer- te úgy tartják számon, mint ahol nem várják ölbe tett kézzel a segítséget, hanem fejlesztési feladataikat jelentős részben társadalmi összefogással oldják meg. Ott a múlt esztendő például! Csaknem egymillió forintot kitesz a polgárok áldozatvállalása, segítő munkakészsége. A Kolozsvári, Borszéki, Pusztai és tíajcsy-Zsilinszky utcákra kiterjedő vízhálózatbővítést csak így tudta megoldani a helyi tanács. A Hazafias Népfront és a KISZ-szervezetek 600 díszalma- és szilvafa, valamint 300 tő rózsa kiültetésére mozgósították az erőket, hogy szebb, egészségesebb legyen környezetük. Ahol pedig a Csillag és a Köztársaság utcák összefutnak, a Mátravidéki Erőmű Komszo- mol brigádja, együtt a szülőkkel, pompás játszóteret épített. Április elseje egyébként piros betűs nap lesz a 2250 lelket számláló település életében. Ekkor „lépnek frigyre” a szomszédos, alig hají- tásniyra levő kis faluval, a 850 lakosú Nagykökényessel. Közös tanács alakul, 44 taggal, amelyben már ügybuzgalommal képviselheti választókerülete polgárainak érdekeit a nemrégiben mandátumhoz jutott herédí Kiss János, Pálfi Imre, Györke Józsefné, valamint a Kökényesen megválasztott Lőrinc János és idős Pólyák István. Ahogyan hallottuk, a közös tanács működésénél szigorúan ragaszkodnak ahhoz, hogy mindkét település V. ötéves tervfeladatait utolsó pontig megvalósítsák. S az összevonást nem sínyli meg Nagykökényes, ahol állandó ügyintéző foglalkozik mindenféle hatósági engedély, munkakönyv, állatkísérő lap kiadásával. A kirendeltségvezető intézi a házasságkötéseket, a személyi igazolványba történő bejegyzéseket. a lakás ki- és bejelentéseket, az adóbefizetést is. Minden hét keddjén pedig felváltva tartanak fogadónapot Nagykökényesen a közös tanács vezetői. Heréd tekintetében milyen célok állnak megvalósulás A marxizmusról — népszerűén Ok és cél Okságinak tekintjük az összefüggést két jelenség — vagy, jelenségcsoport — között. ha az egyik kiváltja, előidézi a másikat. Ha az egyik olyan hatást fejt ki. amely a másik létrejöttéhez, fennmaradásához vagy elmúlásához vezet. A kiváltó tényező az ok, a kiváltott jelenség az okozat. Ahhoz, hogy ez az összefüggés létrejöjjön, szükség van még valamire: a feltételre. A feltételeket megkülönböztetjük az okoktól. Utóbbiak aktívak, előbbiek passzív tényezők. A feltételek belejátszanak abba, hogy bizonyos hatóokok egyáltalán kialakulhatnak-e. Ahol kis számú a népesség, alacsony a népsűrűség és nem megfelelő a földrajzi környezet, ott ezek a körülmények — a feltételek! — megakadályozzák, hogy olyan emberi viszonylatrendszerek alakuljanak ki, amelyek előidézhetik, kiválthatják a társadalmi fejlődést. De az okokat nemcsak a feltételektől különböztetjük meg, hanem az alkalomtól (más szóval: az indoktól) is. Az alkalom látszólagos és nem valóságos ok. Nem kivált valamit, hanem lehetőséget ad egy már működő ok megnyilvánulásához. Az imperializmus természetrajzához tartozik az ok és az alkalom gyakori összekeverése: amikor például beavatkozni kíván egy idegen állam ügyeibe, összetűzést provokál annak határán vagy másutt —i majd erre mint saját érdekeinek állítólagos sérelmére hivatkozva (alkalom!) megkezdi katonai intervencióját. Az okozat létrejöttében azonban nem egyszerűen a kiváltó ok játszik közre, hanem az a jelenség is, amelyre az ok hatást gyakorol. Hogy egy gyógyszer — mint ok — milyen hatást idéz elő a betegben, az közel sem csak a gyógyszertől függ. Szerepet játszik ebben a beteg állapota, a betegség előrehaladottságának mértéke és így tovább. Hasonlóképpen izgalmas kérdés, hogy vajon egy ok ismétlődése minden esetben ugyanarra az okozatra vezet-e? Erre igennel válaszolhatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a feltételek és a jelenségek változásával egyazon ok gyakran vezet más és más eredményre. Jól ismert, hogy egy intézkedés — vonatkozzon akár a gazdasági élet szabályozására vagy a népességszaporulat alakítására — más termelési ágazatokban és más népességcsoportokban eltérő, gyakran ellentétes hatást vált ki. Ám ismert e jelenség fordítottja is: a bűnözéshez — mint okozathoz — számos különböző társadalmi körülmény, jelenség és feltétel vezethet el. Az idealista filozófia egyes áramlataiban — de néha köznapi gondolkodásunkban is — felbukkan az okok és a célok összekeverése. Míg a dialektikus materializmus a jelenségek oki meghatározottságát vallja — és ez a determinizmus —, addig az idealizmus egyes rendszereiben a jelenségek célszerűségét. célszerű meghatározottságát állítják. Ezt nevezzük teleologiának (a görög tele- osz — cél — alapján). Eszerint a világon minden jelenség megtestesít valamilyen rendeltetést. Célja van, amerre tart. Hogy egy falevélnek mi lehet a célja? Az idealizmus erre azzal válaszol, hogy a célt külső körülményekben — például isten tökéletességének bemutatásában — kell keresni. Látható, hogy a teleológikus felfogás az emberi élet, közelebbről a munkatevékenység célkitűző jellegét vetíti ki a természetbe. A munka- tevékenység elválaszthatatlan a célkitűzéstől: egy olyan képzet megjelölésétől, amelynek formájára kell hozni az adott munkatárgyat (hogy az majd emberi szükséglet kielégítését lehetővé tegye). A természetnek azonban nincs célja, benne kizárólag okozati összefüggések hatnak. Egyes természeti jelenségek tökéletessége nem célszerűségük, hanem természetes — a fennmaradást biztosító — kiválasztódásuk következménye. A célok társadalmi jelenségek, s eképpen meghatározottak az okok, feltételek, körülmények széles tömegétől. előtt idén, s az elkövetkező tervévben ? Legelőször új tűzoltószertár épül az elavult helyén, 200 ezer forint megyei, 50 ezer forint termelőszövetkezeti támogatással. Ugyanennyit vállaltak belőle társadalmi munkával a helybeli polgárok. Avatását 1977 végére tervezik, amikor fennállásának 75. évfordulóját ünnepli az ötven tagot számláló önkéntes tűzoltóegylet. A sporttelepen az öltözőt bővítik ki, összesen 200 000 forint értékben. A legjelentősebb, a fiatalság egészséges nevelése szempontjából legfontosabb herédi célkitűzés viszont a klubkönyvtár nagytermének átalakítása iskolai testnevelés, tömegsport feladataira. Az iskolakertben ugyanakkor röplabda- és kézilabdapályákat kívánnak építeni. Hogyan, miből? És mikorra? A helyi tanács a jövő esztendőben 300 ezer forintot irányzott elő a munkákra, 200 ezret magasabb helysportélete, télen is folyhat a testnevelő munka az iskolában. ★ Egy álmot. Is dédelgetnek a herédiek! Van ugyan 60 személyes óvodájuk, amely befogad minden gyermeket, akinek a szülei csak igénylik ezt, hanem az épület siralmas állapotban van. Vizes, dohos, egészségtelen. Kár költeni rá, új kellene helyette. Ez viszont már fogas kérdés, pár százezer forintból nem oldható meg. A helyi vezetők mégsem nyugosz- nak. A helyi polgárokon kívül az eljáró munkások vállalatait is megkeresik támogatásért. A Goldberger cég így ígért ingyen tervdokumentációt, az erőmű belső szakipari munkálatokat. Élő pénz? Mikor ezt kérdezzük, megint csak Eger felé pillant az elnök, titkár. És reményt fogalmaz: ha nem is vehetik birtokba Heréd kicsinyei a mostani tervciklusban az új óvodát, előkészítése talán megindulhat. Velük szurkolunk! ' (moldvay) ről remélnek. Mindezt megtoldják ugyanilyen értékű társadalmi vállalással, s nagyon remélik, hogy 1978 végén föllendülhet a község 1977. március 31., csütörtök
