Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-30 / 75. szám

B*AAAAAAA*AAAAAAAAAA**^^AAA***^jkA^j^ji^^r|^rirM-|Ar>‘lArMVVV\AA/w. Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Új kabinet-régi gondok LÄM, ALIG TÖBB mint egy héttel a közigazga­tási választások után, nemcsak jó néhány francia vá­ros polgármesteri posztján, hanem a miniszteri bár­sonyszékekben is változás következett be. Giscard el­nök pedig, a kétfordulós szavazás után — ami a bal­oldal impozáns előretörését és a kormánytöbbség ér­zékeny vereségét hozta magával — úgy nyilatkozott, hogy más a helyi, és megint más az országos poli­tika. Ügy tűnik, a vártnál nagyobb arányú visszaesés késztette mégis az elnököt arra, hogy létrehozza az úgynevezett választási kabinetet. Meglehet, a meglepetésszerű bejelentés, Barre le­mondásának, majd újbóli megbízásának híre olaj a tűzre, s az amúgy is elégedetlen francia giscardisták, valamint a centristák körében nem talál kellő és ked­vező visszhangra a mesterséges kormányválság. Ah­hoz pedig nem kell közelről ismerni a francia politi­kai mentalitást, hogy előre megjósoljuk: a 37 helyett csupán 15 tagú kabinet — már csak a tárcáját vesz­tett 22 tekintélyes politikus táborának dohogása és méltatlankodása miatt is — beláthatatlan következmé­nyekkel, netán heves vádaskodásokkal szíthatja to­vább a feszültségektől telített francia belpolitikát. KÜLÖNBEN IS: az elnök által hétfőn este beje­lentett gazdasági intézkedések szinte egytől-egyig olyanok, amelyek Giscard d’Estaing beiktatása óta gyakran kerültek szóba, még gyakrabban kerültek le a napirendről, mint megvalósíthatatlanok, vagy egye­nesen idejétmúltak. A francia lapok egyike-másika úgy véli: képtelenség lenne feltételezni, hogy az új Barre-kabinet megbirkózik majd azokkal a gondok­kal, amelyekkel elődje nem volt képes. Annál is in­kább, miután annak az élén is Raymond Barre állt. JÓ NÉHÁNY POLITIKUS személye körül is fel­lángolt a vita. Poniatowski belügyminisztert például több oldalról is támadják, mégpedig nemcsak tárcá­jának fogyatékosságai miatt, hanem azért is, mert két és fél év alatt két vesztes választási csata fűződik a nevéhez. Azt is sokan felróják az elnöknek, hogy hétfőn este adós maradt valamiféle új politikai irány­vonal körvonalazásával. Giscard d’Estaing beszédé­ben egyenesen arra buzdított, hogy a régit kell foly­tatni. Nos, a franciáknak erre vonatkozóan nincse­nek — nem is lehetnek — illúzióik: az infláció roha­mos növekedése és a munkanélküliek számának a gyarapodása sokak szerint éppen ennek a gazdaság- politikának a szükségszerű következménye. Gy. D. (Folytatás az 1. oldalról) Brezsnyevnek az első ülésen való részvételéről. A lap ne­gyedik oldalán, kommentár nélkül közölte a hétfő délu­táni tárgyalásokról szóló je­lentést, valamint a villás­reggelin elhangzott beszédek kivonatát. . A tárgyalások megkezdéséről első oldalon adott hírt a többi moszkvai központi lap is. Leonyid Brezsnyev jelen­léte a megbeszélések hétfő délelőtti első fordulóján, megbízható jele annak, hogy bár szovjet értékeléseik sze­rint az új amerikai kormány barátságos nyilatkozatokon kívül eddig semmit sem tett a két ország viszonyának tényleges megjavítása érde­kében a szovjet fél hajlandó tiszta lappal kezdeni kapcso­latainak kiépítését a Carter- adminisztrációval. A hétfői tárgyalásokról kiadott szovjet hivatalos közleményekből és a Vance tiszteletére adót . r* villásreggelin elhangzott be­szédekből kitűnik, hogy Leo­nyid Brezsnyev március 21-i beszédének szellemében szovjet részről mindenek­előtt azt hozták az amerikai kormány képviselőjének tu­Leszerelési ülésszak az EÜSZ-ben Megkezdte munkáját az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, a leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó ülésszakának előké­szítésére hivatott bizottság, amelyben 54 állam képvise­lői foglalnak helyet. A rend­kívüli leszerelési ülésszakot mint ismeretes, a közgyűlés 31. ülésszakán hozott hatá­rozat értelmében 1978 május —júniusában tartják a vi­lágszervezet New York-i székhelyén. Freda nem emlékszik — Hol volt ön 1969. de­cember 12-én? _ Nem emlékszem, talán P ádovában... — De hiszen pontosan tud­nia kell, mert másnap haj­nali hatkor Padovában egy razzia alkalmával előállítot­ták! Csak kell emlékeznie, hogy hol volt előző nap! — Akkor sem tudom — hangzik a csökönyös válasz. — Miért vásárolta a po- polgépekhez használatos 51 gyújtószerkezetet? — csat­tan az újabb kérdés. — Azért, hogy átadjam Hamid kapitánynak. — Nézze meg ezt a képet, ismeri ezt az embert? — Sohasem láttam! — Különös, mert védője azzal adta ide nekünk, hogy ő az a titokzatos Hamid ka­pitány, akiről azt állítják önök, hogy arab titkos ügy­nök ... Válaszoljon még egy kérdésre! Mikor adta át Ha- midnak ezt az 51 gyújtószer­kezetet? — Erre véletlenül jól em­lékszem: 1969 júniusában. — Hát ez különös. Látja ezt a számlát? A cégtől sze­reztük be, amely e szerke­zeteket eladta önnek, s a dátum 1969 szeptembere. Ho­gyan volt képes ön a szep­temberben vásárolt gyújtó­szerkezeteket júniusban át­adni állítólagos megbízójá­nak? S ami még különösebb: hogyan lehetséges, hogy a milánói mezőgazdasági bank­ban 1969. december 12-én el­követett bombamerényletnél a pokolgép aktivizálására ép­pen kilenc ilyen gyújtószer­kezetet használtak? Nem lát­ja, hogy a bizonyítékok sűrű­södnek ön ellen? Miért nem ismeri be, hogy egyik szer­vezője, vagy végrehajtója volt ennek a bombarobban­tásnak, mely tizenhat ártat­lan ember életébe került? Az SS csodálója Ez a szócsata az 1969-i mi­lánói bombarobbanás Catan- zaróban újrakezdődött bíró­sági tárgyalásán játszódott le a bíróság elnöke és Franco Freda, az egyik fő gyanúsí­tott, között. Freda ismert pa- dovai újfasiszta, az SS cso­dálója és az AR nevű újfa­siszta terrorszervezet alapí­tója. Később belépett az Olasz Szocialista Mozgalom elnevezésű újfasiszta pártba és amikor az „Üj Rend” fa­siszta szervezet terroroszta­gai megalakultak, azonnal csatlakozott ehhez a csopor­tosuláshoz. Freda azért annyira maga­biztos az 1969-i és a mai po­kolgépes merényletek miatti büntetlensége ügyében, mert ezeket az ügyeket (mivel „befolyásos körök” érintették benne) eddig eltussolták. A második fő vádlott a mi­lánói bombások perében a szintén szabadlábon védeke­ző Giovanni Ventura, aki 1965 végén lépett be az új­fasiszta pártba, majd szél­sőjobboldali uszító röplapok szerkesztője és kiadója lett. Később azzal vált hírhedtté, hogy újfasiszta ügynököket próbált beszivárogtatni ult­rabal szervezetekbe. Ily mó­don megbízóinak azt a tak­tikáját akarta érvényesíteni, hogy a jobboldali terrorcse­lekményeket mint a baloldal akcióit tüntessék fel, s így pogromhangulatot szítsanak a népi erők ellen. Hamis útlevél A SÍD két volt vezetőjét, Maletti tábornokot és Lab- runa századost bűnpártolás­sal vádolják. E két katona­tiszt ugyanis hamis útlevél­lel látta el és kiszöktette az országból a letartóztatás elől Marco Pozzant, a titkosszol­gálat ügynökét, aki az ösz- szegyűlt bizonyítékok szerint nagyon sokat tudott volna mondani a katonai titkos- szolgálat szerepéről a milá­nói és más újfasiszta me­rényletekben. Világos azon­ban, hogy azoknak a befo­lyásos köröknek, melyek 1969—70-ben úgy akarták megakadályozni a baloldali erők előretörését, hogy egy jobboldali diktatúra megte­remtését egyengessék, nem érdekük, hogy fény derüljön az igazságra. Arkus István (Következik: Golyók az ügyésznek.) Folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások domására, hogy a Szovjet­unió senkinek és semmilyen ürüggyel nem engedi meg a belügyeibe való beavatko­zást. Vance viszont — erről amerikai újságírók számára hétfőn este tartott sajtótájé­koztatóján maga számolt be — olyan értelmű nyilatkozat­tal válaszolt, amelyből vilá­gosan az kitűnik, hogy az amerikai kormány nem mond le az emberi jogok vé­delme címen folytatott szov­jetellenes kampányról. Gro- miko szovjet külügyminisz­ter e nyilvánvaló zavaró kö­rülmény ellenére már az első ülésen kifejtette, hogy a szovjet fél kész „kölcsönösen elfogadható megoldások ke­resésére a kétoldalú kapcso­latokban és a nemzetközi problémák rendezésében”. Hétfőn délután Gromiko és Vance között folytatódtak a tárgyalások, amelyeknek fő témája most már a hadászati Befejeződött az egyesített fegyveres erők egyeztetett kiképzési terve szerint az egyesített fegyveres erők ál­lományába kijelölt erők pa­rancsnokai és törzsei már­cius 21-től 29-ig végrehajtott „Szövetség—77” parancsnoki, törzsvezetési gyakorlat, ame­lyet V. G. Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egye­sített Fegyveres Erőinek fő- parancsnoka vezetett. A gyakorlaton — V. G. Kulikov marsall vezetésével — az egyesített fegyveres erők törzse, valamint a Ma­gyar Néphadsereg, a Cseh­szlovák Néphadsereg és a szovjet hadsereg hadműve­leti törzsei vettek részt. A gyakorlat keretében sor került a szövetséges hadsere­gek haderő-nemei és fegy­vernemei közös harctevé­kenységének megvívásával összefüggő kérdések feldol­gozására. A kitűzött felada­tok megoldása során bebizo­fegyverzetek korlátozásának kérdése volt. Mint a szovjet részről kiadott hivatalos köz­lemény ismét aláhúzta, a megbeszélések az 1974 no­vemberében Vlagyivosztok­ban létrejött Brezsnyev— Ford megállapodás alapján folytak. Vance esti sajtótájé­koztatóján ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy az ame­rikai fél két SALT-tervezetet hozott magával. Amerikai SALT-szakértők az új ter­vezetek részleteinek ismere­tében a sajtótájékoztatót kö­vetően megjegyezték, hogy ezek a javaslatok több lé­nyeges pontban eltérnek a vlagyivosztoki keretmegál­lapodástól. Mindazonáltal Vance közölte: szovjet tár­gyalópartnereitől Ígéretet ka­pott arra, hogy mostani lá­togatásának befejezése előtt választ adnak az indítvá­nyokra. nyosodott, hogy a táborno­kok, tisztek és a törzsek had­műveleti felkészültsége ma­gas színvonalú. A^ közös gya­korlás eredményesen hozzá­járult a varsói szerződés testvéri hadseregeinek, tör­zseinek további összeková­csolásához, az együttműkö­dés és a fegyverbarátság szi­lárdításához. A gyakorlat egyes mozza­natait megtekintette és az értékelésen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Czine- ge Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter és a Ma­gyar Néphadsereg vezetői. Ugyancsak részt vett a gya­korlat értékelésén az erre az alkalomra hazánkba érkezett Martin Dzur hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság nemzetvédel­mi minisztere, valamint a Csehszlovák Néphadsereg több más vezetője. WASHINGTON James Carter amerikai el" nők már csaknem kétmilli­árd dollár értékű fegyver eladását hagyta jóvá. A ha­dianyagot a NATO-orezágok mellett Izrael, Jordánia, Szaúd-Arábia, Pakisztán és Dél-Korea kapja — jelentet­te kedden a Washington Post. Az új amerikai elnök a választási kampányban azt ígérte, hogy csökkenti az Egyesült Államok fegyver" exportját, amely a legna­gyobb a világon. Legújabb döntésével Carter engedé­lyezte a még függőben levő, 5—6 milliárd dollárra be­csült értékű fegyvereladások egy részét. A hadianyag je­lentős része eljut a közel- keleti front mindkét oldalá­ra. LUSAKA A szovjet—zambiai állam­fői tárgyalások befejeztével Kenneth Kaunda zambiai elnök vacsorát adott a hiva­talos látogatáson Lusaká- ban tartózkodó Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke tiszteletére. A vacsorán elhangzott be­szédében Kaunda rámuta­tott, hogy a Szovjetunió a felszabadító mozgalmak meg" bízható szövetségese. STOCKHOLM A Chilei Népi Egységpárt Politikai Bizottsága állást foglal a chilei keresztény- demokrata párttal és a had­sereg demokratikus nézete" két valló köreivel megvaló­sítandó együttműködés mel­lett. A testület stockholmi ülé­sén elfogadott nyilatkozat rámutatott, hogy a Pinochet" rezsim közelmúltban tett újabb antidemokratikus lé­pése, az országban működő valamennyi politikai párt tevékenységének betiltása elsősorban a keresztényde­mokraták ellen irányul. A Népi Egység Politikai Bi" zottsága felszólítja az ország demokratikus erőit, hogy egyesült erővel döntsék meg a fasiszta juntát, s állítsák helyre Chilében a demokrá­ciát. Befejeződött a „Szövetség—77” parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat A legsúlyosabb repülőgép-katasztrófa Legújabb hivatalos jelen­tések szerint 575-en vesztet­ték életüket a vasárnap es­te a Tenerife-szigeten bekö­vetkezett repülőgép-szeren­csétlenség során. A ka­tasztrófát hetvenen élték túl — valamennyien az amerikai Jumbo-gép fedélzetén tar­tózkodtak. A KLM-gépen tartózkodott 249 személy kö­zül egyetlenegy sem maradt életben. A holttestek azonosításá­ban részt vevő orvosi csapat tagjai 601-re becsülik a ha­lálos áldozatok számát. Mint elmondták, a halálos áldoza­tok között van egy csecsemő is, aki nem is szerepelt az utasok listáján. A spanyol hatóságok — hivatali titoktartási kötele­zettségükre hivatkozva — nem hajlandók részleteket közölni a szerencsétlenség körülményeiről és továbbra is ragaszkodnak ahhoz a vál­tozathoz, hogy a két repülő­gép szemközt rohant egv- másba, eddig tisztázatlan okokból. Kitartanak amellett is, hogy a repülőtér irányító- tornyának személyzetét nem terheli felelősség. Az amerikai szakértői bi­zottság egyik tagja hétfői sajtóértekezletén elmondot­ta: azt már tudják, hogy mi történt, csak azt nem, hogy miért. Hozzáfűzte, hogy a megtalált „fekete dobozok” minden bizonnyal fényt derí­tenek arra, hogy a két repü­lőgép milyen irányból, mi­lyen sebességgel ütközött össze. Amerikai részről elhatá­rolják magukat attól a hí­reszteléstől, hogy a PAN AM gépének amerikai pilótája félreértette az irányítótorony személyzetének utasításait. Felvételünkön a gépek roncsai. Április 2-án, 9 órakor nyílik Hatvanban az új * Sport-, Játék-, Hangszer-szaküzlet. HORVÁTH M. ÜT 14. — A BÚTORBOLT HELYÉN. Pokolgépesek összeesküvése [I.]

Next

/
Thumbnails
Contents