Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-04 / 53. szám

( máG PBOLETÄBJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVUL évfolyam, S3, szám ÁRA; 8 0 FILLER 1977. március 4., péntek Kádár János a vasasszakszervezet központi vezetőségének ünnepi • • I r r illésén A vasasszakszervezet központi vezetősége a szakszervezet centenáriuma alkalmából ünnepi ülést tartott. Az ülés el* nökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Biszku Béla, a Központi Bizott­ság titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (MTI fotó — Tóth István felv. — Népújság telefotó — KS) A -vasasszakszervezet köz­ponti vezetősége, csütörtö­kön, a szakszervezet cente­náriuma alkalmából, ünnepi ülést tartott. Az ülés elnök­ségében hegyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának ta^ía is. Utvaoocnk az elnökségben voltak a SZOT, a Munkaügyi Minisztérium, a Kohó-, és Gépipari Minisz­térium, a Nehezi >ari Minisz­térium és a fővárosi tanács vezetői, továbbá kitüntetett brigádvezetők, szakszervezeti veteránok. Az elnökség tag­jai között volt a Szakszerve­zeti Világszövetséghez tarto­zó Vasasszakszervezetek Nemzetközi Szövetségének, a szovjet gépipari, kohász- és villamosipari szakszerveze­tek közös kiildöttróeé-iok és a finn vasasszakszervezet­nek a vezetője. Az ünnnepi ülésen ott volt 18 ország szakszervezeti delegációja is, Méhes Lajos, a vasasszák­ßZet v Lé.C t 4.W oi Uvcii. cl, Uliiltípí beszédében megemlékezett a 100 évvel ezelőtt alakult, el­ső magyar osztályharcos vas­ipari szakmai szervezet­ről, a vas- es ércinunxasoK szakegyletéről, majd rövid történeti áttekintést adott az elmúlt évszázad küzdelmei­ről, szakszervezeti munkájá­ról. Ezután Biszku Béla, a párt Központi Bizottságának elv­társi üdvözletét tolmácsolta az ülés résztvevőinek, a vas­ipari dolgozóknak. — Leg- na?vobb szakszervezetünk életében —mondotta —visz* szatükröződik népünk, nem­zetünk történe’mi múltja, küzdelme, fejlődése. A vasas­szakszervezet minden kor­szakban, nemzedékről nem­zedékre osztálytudatos, mély társadalmi felelősségérzettől áthatott és minden áldozatra kész harcosok tíz- és százez­reit nevelte fel. A vasasok zászlóvivők voltak a régi idők sztrájkharcaiban épp­úgy, mint a Tanácsköztársa­ság csataterein, a Horthv- fasizmussal vívott élet-halál küzdelemben, valamint 1945 után, a munkáshatalom ki­vívásában és az új társadal­mi rendszer építésében. Hanák József siroki villanyszerelő a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta A vasascentenárium alkal­mából, csütörtökön Budapes­ten rendezett központi ün­nepségen, szakszervezeti munkájuk elismeréseként, többen részesültek kitünte­tésben. A Munka Vörös Zászló Ér­demrendje kitüntetést kap­ták: Jackwert Ede és Somo­gyi Antal, nyugdíjas gyár- igazgatók. A Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitünte­tést adományozták: Drahos Lajos nyugdíjas nagykövet­nek. Lakatos Albert nyugdí­jas gyárigazgatónak. Noszál József nyugdíjas gyári mű­vezetőnek és Sugár Lajos, nyugdíjas minisztériumi fő­osztályvezetőnek. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapták: Bazsay Ferenc nyugdíjas vasöntő, Kovács Emil nyug­díjas vállalati főosztályveze­tő, Pataki János nyugdíjas villanyszerelő, Visnyovszky Zbiskó József, a vasasszak­szervezet nyugdíjas munka­társa. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát tízen, bronz foko­zatát 15-en kapták. A Mun­ka Érdemrend bronz fokoza­tában részesült — többi kö­zött — Hanák József, a Mát- ravidéki Fémművek villany­szerelője is. Rizling, leányka— és jonatán a gazdaságból / Hidegben — hűtőházban Természetesen a téli időszakban sem szünetel a munka a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság hűtőházában. Fel­adatukat tekintve nincs is erre sok lehetőség: 36 ezer hekto­liter bort forgalmaznak évente. Ezen belül a kedvelt mátrai borokból — olaszrizling, leányka, hárslevelű, muskotály stb. — összesen hatmillió palackot exportálnak. A külföldi meg­rendelők közül legnagyobb partner a Szovjetunió, ahová évi egymillió palack jut el a kitűnő borokból. Felvételeink a gazdaság egyik nagyon fontos részlegében, a hűtőházban készültek. Az első kép az olasz gyártmányú szűrőgépekncl végzett munkát mutatja. Az itt dolgozó Keksz László és Kand'kó Péter feladata nem kevesebb, mint a kristálytiszta minőség biztosítása. Tiszafürednél lassú áradás — 600 hektárral csökkent a belvizes terület Legfrissebb jelentések az ár- és belvízhelyzetrol A Miskolci Vízügyi Igaz­gatóság tegnap délutáni je­lentése szerint a Tisza, a He­ves megyei szakaszt figye­lembe véve, Tiszafürednél még lassan árad, feljebb apad. Az újlőrincfalva—né-' gyesi szakaszon továbbra is harmadfokú árvízvédelmi készültséget tartanak fenn, ahol egyrészt az úgynevezett töltéskoronáic javítását vég­zik, másrészt pedig a hul­lámverés elleni védmű ki­építésén dolgoznak, összeha­sonlításképpen :' Tiszafüred­nél március 2-án, 747 cen- Üüiéteres vízállást mértek, március 3-án pedig 752 cen­timétert. Ezen a szakaszon az eddig észlelt legnagyobb víz­állás 1970-ben volt. 773 cen­timéteres tetőzéssel. Jelen­leg itt 86 fő dolgozik és ki­lenc munkagép, illetve gép­jármű ad segítséget. Ami a belvízvédelmi hely­zetét illeti, a Miskolci Víz­ügyi Igazgatóság Heves me­gyével kapcsolatos működési területén kedvezőbb a hely­zet, ugvanis a megfeszített munka hatására a február 27-i állapothoz képest, az e'" öntött területek nagysága 600 hektárral csökkent Naponta 20 ezer palack gör­dül le a finom nedűből az automata gépsoron. Fenti fel­vételünkön Szabó Lászlóné a cimkézőgépnél. Ismert es jelentős a gazda­ság almaexportja is. A hű­tőházból kerülnek ki az ízle­tes jonatánok (balra). A messze vidéken kedvelt al­ma 50 százaléka exportra megy, elsősorban az NSZK- ba és a Szovjetunióba. (Fotó: Szántó György) Recept helyett FURCSÁNAK LATSZIK, hogy még csak néhány hét telt el a gyógyszerrendelés új módjának bevezetése óta. Furcsának, mert alighanem valamennyi ' érdekelt meg­szokta már. A nehezén ta­lán már a patikusok is túl vannak, pedig a premier alapusan próbára tette őket. Meg kellett tanulniuk be­gyakorolni a vény nélkül, az egyszer és az ismételten ki­adható orvosságok névót. Gondosan figyelemmel leír sérni, helyesen, állították-e ki a receptet, elkerülni. té~' védéseket, az -esetleges gyógyszercserét, amelynek utólagos megállapítását meg­nehezíti, szinte lehetetlenné teszi most az tény, hogy a vények túlnyomó többsége a betegnél marad. A patikában sorban állók alighanem csak annyit ész­leltek ebből, hogy lassú a kiszolgálás. Hogy a pénztár nem ad blokkot (ma már ismét ad), tehát mindenki­nek két helyen kell vára­koznia. Hogy a pult túlsó oldalán sűrűn lapozgatják a ‘ nagy könyvet, böngészik benne az új árat. Mert a 15 százalékos té­rítési díjat álmából feléb­resztve is tudta a gyógysze­rész. A január elsejétől ér­vényes 10—2(1 filléres le- es felkerekítéseket azonban meg kell szokni, ehhez pe­dig forgatni az. új gyógy­szer-árszabást. Nem csoda tehát, ha az első hetekben helyenként még az utcára is jutott a sor végéből. És az is érthető, ha a hidegben topogók kissé türelmetlenül álldogálták, kevéssé méltá­nyolva; hogy a patikusok, a technikusok egyre fáradtab­ban, már-már a kimerült­ség határán teljesítik köte­lességüket Áz igazsághoz tartozik, hogy a zsúfoltságot az új árrendszerhez nélkülözhetet­len leltár is előidézte. És ennek következtében sok patika volt kénytelen zár­va tartani. A leltározáson azonban viszonylag hamar to lestek. Nem úgy a nehéz­ségeken, ­Most az influenza okozza a nagyobb igénybevételt. Jóllehet, ■ a klasszikus jár­vány, amitől az idén &■ sok­évi átlagnál is jobban fél­tek ’ á gyógyszerészek, úgy látszik, elmaradt, azért: mégiscsak sok a beteg. Bő­ven fogy a Kalmopynn, a C-vitamin és a favorit vál­tozatlanul az Algopyrm, amit recept nélkül is két forintért lehet kapni. És amin felbuzdulva sokan egyszerre több csomagot is kémek. Az „újítás” első tapaszta­latait összegezve, megálla­pítható: nagy könnyebbség orvosnak, betegnek egyaránt, hogy a gyógyszernek ugyan­az az ára receptre, recept nélkül. És ha olykor szóvá teszik is, hogy a Kalmopy- rinért és a többi olc.ó or­vosságért azelőtt csak 50 fülért kellett fizetni, annál kedvezőbben fogadták, hogy az öregeknek oly fontos Dope­gyt. Prodectin ára viszont felére csökkent. A térítés­mentes ellátás köre pedig kiterjedt . néhány olyan be­tegségre —■ például epilep­szia, Parki nson-lcór, glau- kóma, asztma —, amely a folyamatos . gyógyszerszedés miatt egyébként jelentős havi 100—200 forintos anya­gi terhet róna a családra. DE AZ ÉREMNEK ezt a két oldalát még sokáig, sű­rűn el kell magyarázni. Mint ahogyan azt is, hogy ami vény nélkül kapható, azt sem muszáj nyakló; nél­kül venni, főképpen pedig szedni. Orvosnak, gyógysze­résznek egyaránt kötelessé­ge meggyőzni a beteget, hogy felesleges raktároznia, halmoznia a gyógyszert, hi­szen szükség esetén mind’g hozzáférhető. Ma könnyeb­ben, mint két hónappal ez­előtt De csak akkor, ha szükség van rá. Ennek el­döntését pedig — mint ed­dig — ma is bízzuk az or­vosra. la.. M.

Next

/
Thumbnails
Contents