Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-29 / 74. szám
ft résztvevők között az egri Fhiomszerelvénygyár képviselői KGST-taaácskozás a megyeszékhelyen Képünkön a csehszlovák delegáció vezetőjével (balról a második) beszélget Kócza Imre vezérigazgató és Vass Tibor, a pneumatika munkacsoport elnöke. (Fotó: Szántó György) Nyolc országból érkeztek küldöttségek. amelyeknek tagjai — vállalati vezetők, kutató, fejlesztő szakemberek — részt vesznek a KGST ffépipari állandó bizottságában dolgozó hidraulikus és pneumatikus speciális munkacsoport Egerben sorra kerülő tanácskozásán, A mintegy hatvan szakember egy hétig lesz a megyeszékhely vendége. Az ülés hétfőn kezdődött a Technika Házában; a megnyitón jelen volt Somo- di Lajos, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Kovács János, az egri városi párt- bizottság titkára is. A baráti országokból érkezett vendégeket Somodi Lajos köszöntötte, ismertette megyénk fejlődését, szólt iparunk nemzetközi kapcsolatairól. Ezután pedig a munka- csoport elnöke, Hans Winterfeld ismertette a tanácskozás munkaprogram j át. Az ülés feladata a szakosítási egyezmény végleges kidolgozása a hidraulikus és pneumatikus automatikaele- mek gyártásában. Az együttműködés itt elfogadott szempontjai alapján, júniusban írnak alá egyezményt Lengyelországban az állandó bizottság tagjai. A tanácskozás magyar küldöttségének tagjai között megyei szakemberek is vannak: az egri Finomszerelvénygyár vezetői. A pneumatika témakörével foglalkozó egyik munkacsoport elnöke Vass Tibor gyáregységvezető. A vállalat számára különös jelentőségű ez a mostani tanácskozás, hiszen az itteni megállapodás alapján kezdődik meg nagyobb arányban a gyár termékeinek exportja a szocialista országokba. Hidraulikus automa- tikaelemek gyártásával a Danuvia Szerszám- és Készülékgyár foglalkozik, pneumatikus automatikaelemeket pedig az egri Finomszerelvénygyár készít. A svéd li- cenc megvásárlásával a fejlesztésben a gyár nagy előnyre tett szert, s a pneumatikus elemek gyártásában, jelenleg is tartja vezető helyét a szocialista országok között, bár több ország is bejelentette szakosodási szándékát ebben a témában. Kócza Imre, a Finomszerelvénygyár vezérigazgatója elmondta, hogy már az elmúlt évben is szállítottak termékeikből a KGST-országokba, a legnagyobb megrendelő Csehszlovákia, több mint hárommillió rubel értékű au- tomatikaelemet vásárolt. A következő négy évben az árucsere-forgalom keretében szállított pneumatikus hengerek és vezérlőszelepek értéke eléri a 16 millió rubelt. Az igény évről évre egyre nagyobb lesz, hiszen az automatizálásban nélkülözhetetlenek ezek a termé- * kék. A tanácskozás szünetében megkérdeztük a csehszlovák delegáció . vezetőjét, Ludovik Hornyákot is, aki az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről a következőket mondta: — A szocialista országokban jelenleg a gyártási kapacitás nem elegendő ezek- 'ből a termékekből; az Jgé- nyek nagyobbak. A megoldást a hatékonyabb együttműködésben kell keresni, s ezért ez a tanácskozás is nagy jelentőségű. Fejlődniük kell a kétoldalú kapcsolatoknak; ennek példájaként a magyar és csehszlovák együttműködést említhetem, hiszen nemcsak a tudományos kutatásban _ dolgozunk együtt, hanem állandóan nő a termékcsere is. A csehszlovák fémfeldolgozó iparban, a beruházásokon egyre több hidraulikus és pneumatikusberendezés dolgozik, ezeket Magyarországon, többek között Egerben gyártották. A mi fejlesztőink is megszokták már, hogy magyar berendezéseket tervezzenek fel- használásra, így történt ez például a plzeni Skoda Művek berendezéseinél vagy a dubnyicai vegyi műveknél. Jogunk van feltételezni, hogy ez a szakosodás a jövőben tovább szélesedik. A tanácskozás a jegyzőkönyvek egyeztetésével, szombaton fejeződik be. (hekeli) Az ünnepekre készül a kereskedelem Az április 4-i, majd1 a húsvéti két-kétnapos munkaszünet a szokásosnál gondosabb felkészülést igényelt a kereskedelemtől. Az alapvető s elálló élelmiszereket mór ünnepi bőségben kínálják a boltok, ajánlatos is ezeket mihamarabb megvásárolni, hogy az ünnepek előtt jusson hely és idő a napi cikkek beszerzésére. A Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a fővárosi és minden megyei tanács az érdekelt vállalatokkal koordinációs értekezleteken készítette elő az ünnepi ellátás árufedezetét, határozta meg a szállítás ütemezését. Április 3-án és 4- én, valamint húsvét mindkét napján a kijelölt vendéglátó üzletek árusítanak tejet és péksüteményt. Gondoskodtak a zavartalan kenyérellátásról is. Az ünnepi étrendekhez minden alapanyag az igények szerint áll rendelkezésre. Ezen a héten országosan 600, a húsvét előtti héten 650. összesen tehát 1250 vagon hús és húskészítmény kerül forgalomba — a két hét alatt fagyasztott húst nein árusítanak —, ezenkívül 16 vagon tartalék is rendelkezésre áll. A húsvét fő ételéből, a sonkából, s egyéb füstölt húsokból a tavalyival azonos mennyiséget terveztek, ezzel hiánytalanul kielégítik az igényeket. A téli tárolású burgonya és zöldség a múlt évinél jobb ellátáshoz elegendő. Lényegesen kedvezőbb a primőráru-kínálat is —, salátából, hónapos retekből. Ubor- 'kábói, karalábéból, zöldpaprikából, paradicsomból és zöldhagymából is kielégíthetik az igényeket. Almából minő mennyiségben, mind választékban bőséges a kínálat, az ünnepek előtt tíz tonna importszőlő is forgalomba kerül. Narancsból 40 százalékkal, banánból 33 százalékkal több kerül az üzletekbe a tavalyinál, de valószínűleg ez sem lesz elég. Ugyancsak kevés a dióbél és a mák, mazsolából viszont van elegendő. A marxizmusról — népszerűén Anyag és tudat Vállaltan vagy elhallgatva: minden filozófia, a filozófia alapkategóriái. Kapcsolatuknak, viszonyuk jellegének megválaszolása -minősíti a filozófiákat — materializmussá vagy idealizmussá. Mi az anyag? A marxista —leninista filozófia szemszögéből nem azonos az embert környező valóság egyik vagy másik megnyilvánulásával. Nem annak egyik vagy másik — s kiváltképpen nem valamelyik „kézzelfogható” — részmozzanatát jelöli. A dialektikus materializmus anyag-fogalma nem azonos a tűzzel vagy a vízzel — amint az ókori materialisták hitték —, sem a kiterjedéssel — ahogy a XVIII. század mechanikus materialistái .vélték. A filozófiai anyagkifejezés nem a tömeget és nem az elemi részecskék egyikét vagy másikát jelöli. Hanem? A marxista—leninista anyagfogalom arra a körülményre utal, hogy a valóság létezett az embert megelőzően, s hogy az ember ennek az őt megelőző és tőle független — szakadatlanul átalakuló, ám megsemmisít- hetetlen — valóságnak a terméke. Az anyag mint filozófiai kategória nem azonos tehát a valóság végtelen sokféleségében, rendkívüli gazdagságában felmerülő konkrét formák és tulajdonságok egyikével sem. Ellenkezőleg: kiemeli azt az általános és lényegi vonást, amely valamennyi anyagi megnyilvánulásban közös. Azt, ami közös, a valóság objektív jellegében ragadja meg: abban, hogy az ember előtt már létezett, s hogy az ember számára ennek az őt megelőző és tőle független valóságnak a megértése és elsajátítása életfontosságú. Az anyag filozófiai meghatározása Lenintől származik. Több tucatra rúg azoknak a polgári filozófiai igyekvéseknek száma, amelyek megkíséreltek e meghatározás cáfolatát — máig sikertelenül. E híres meghatározás így hangzik: az anyag filozófiai kategória, amely az érzeteinkben és gondolkodásunkban feltáruló, bennük visszatükröződő, ám ezektől függetlenül létező — azaz objektív — valóság megjelölésére szolgai. Az anyag tehát mindaz, ami a tudat előtt és attól függetlenül létezik. A tudat visszatükrözi az anyagot és terméke annak. Nem elfelejtendő, hogy ez a meghatározás 1908-ban, az oroszországi munkásmozgalom 1905-öt követő apálya időszakában látott napvilágot. Akkor, amikor a munkásmozgalom egyes áramlataiban erőre kapott a csüg- gedés és kiábrándultság, amely filozófiai megerősítést kapott egyes — osztrák és-német — filozófiai áramlatoktól. Ezek az áramlatok azt vallották, hogy a valóság — azonos az ember érzéki benyomásaival. Ha így van, nem a valóság megváltoztatása a feladat. Elegendő kicserélni az ember benyomásait, érzéki képeit — és más lesz a valóság. Ezt az ab- szúrdnak tűnő, ám rendkívül nagy hatású, s ami a döntő: politikai passzivitásra és béketűrésre késztető álláspontot cáfolta meg Lenin. A valóság — állította — nem azonos az ember érzéki benyomásaival és tudati képeivel. Ezek előtt és ezektől függetlenül létezik. Nem az érzeteken és a gondolatokon kell tehát változtatni, ha a valóság megváltozását akarjuk. Hanem? A valóság — a reális természeti és társadalmi viszonyok — megváltoztatásával lehet elérni, hogy ezeknek terméke, az ember is megváltozzék. Ne felejtsük el ezért, hogy annak a materializmusnak, amit Lenin vallott, gyakorlati és társadalompolitikai mondanivalója volt. A valóságot kell megváltoztatni, ha azt akarjuk, hogy az emberek tudata megváltozzék — és nem fordítva. Növekvő áruforgalom a szocialista országokkal Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn hazánk és a többi szocialista ország' gazdasági együttműködéséről tájékoztatta az újságírókat. Kiemelte, hogy külkereskedelmi forgalmunk döntő forrása egyre inkább a szakosítás és- a kooperáció. EdMár úgy tűnt, hogy bezár jják, és felszámolják az al* debrői- szakosított sertéstelepet, mert a 70"es évek elejétől, amikor Aldebrő, Fel- debrő és Tófalu termelőszövetkezete társulásban építette egymás után öt éven keresztül veszteséges volt. A fuzáriumus takarmányfertőzés és más betegség tetemes károkat okozott. Ezek miatt nagy volt a malacelhullás. 1975-ben például a telep kihasználtsága megdöbbentően alacsony, 36 százalék volt. Mindez 1 millió 800 ezer forintot vitt el a közös kasz- szából. • ■ • Amikor egyesült a három község termelőszövetkezete, a korábbi társulás egy gazdához, a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezethez került. A helyzet azonban először nem sokat változott. — Csak a gond, a ráfizetés volt vele — emlegeti Kiss János, a szövetkezet elnöke. ■— A sertéstelep minden vezetőségi ülésen napirenden szerepelt. Panasz panaszt követett, olyan volt, mint a rossz ruha, amitől meg akartunk szabadulni. Hetvenöt augusztusában az egyesülés után fél évvel már tarthatatlanná vált a helyzet. Az >- egyik vezetőségi ülésen * arról szóltam, hogy mielőbb radikálisan változtatnunk kell a sertéstelep helyzetén. Ezért elsősorban nekünk, vezetőknek kell felelősséget vállalnunk, mert másként nem léphetünk előbbre. Bevallom, sok álmatlan éjszakát okozott nekem is, a veKulcs a sikerhez zetőség tagjainak is, amíg megtaláltuk a megoldás kulcsát. — Mit tettek? Az elnök gyors válasszal folytatja: — Láttuk, hogy az addig tenyésztett magyar fehér hús- és az angol lapálysertés nem bírja a zárt technológiát. Mindenekelőtt ezen változtattunk fajtacserével. Bekapcsolódtunk az országos hírű Iparszerű Sertéstenyésztő Közös Vállalkozásba tőlük kértünk szaktanács- adást a tartás és a tenyész- tóstechnológia tökéletesítésére. • R • A régi sertéstelepre ma már rá sem lehet ismerni. Teljesen megváltozott, nagy > a tisztaság, minden fertőtlenített. A dolgozók higiénikus fehér köpenyben dolgoznak. A telepet 1976. január 1-től Leskó Miklós vezeti, aki Borsodból, a Héki Állami Gazdaságból jött ide. — Részt vettem a technológiai átalakításban és közreműködtem a fajtacserében is — idézi a telepvezető. — Szövetkezetünk vezetőségének határozata alapján 250 kaposvári hibrid anyakocát vásároltunk. A telepen a tartástechnológia javítására a fiaztatók és az utónevelők padlózatára rácsokat szereltünk. Ezzel a korábbi 24 százalékos malacelhullást 3,5-re csökkentettük. — Csak a technológia javult? A telepvezető mosolyog. — Ez kevés lett volna. Megérttettük az emberekkel, hogy dolgozzunk nagyobb odaadással és felelősséggel; mert csak így lesz eredmény. Rövidesen meg is változott a szemlélet, bevezettük a két műszakot és a bérezést is megváltoztattuk. Az új teljesítménybér mindenkit jobb munkára ösztönzött. Ma már üzemi állatorvos és állat- egészségőr is dolgozik a telepen. Á betegségek megelőzésére pedig fertőtlenítő gépeket vásároltunk, melyek állandóan munkában vannak. • HR Vadkerti Miklósné párttitkár: — Pártszervezetünk cselekvési programjában is fontos helyet kapott a sertéstelep termelésének javítása. Minden támogatást megadtunk az előbbrelépéshez. Az elnök fáradságot nem kímélve naponta ott volt a telepen és soron kívül intézkedett, hogy ne legyen semmiben fennakadás. Havonta ellenőriztük a munkát, a rekonstrukció és a fajtaváltás megvalósítását. Külön kiemelném a telepen dolgozó 18 tagú Zó ja szocialista brigád helytállását. Ebből heten szakmunkások, akiknek tevékenysége elválaszthatatlan az eredményektől. Ha kellett, ott voltak éjjelnappal, amikor például nem volt víz a telepen, lajttal hordták az állatoknak, hogy ne szomjazzanak. — Amikor láttuk, hogy jelentős a javulás a telepen, merész vállalkozásba kezdtünk — veszi át a szót Kiss János elnök. — Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt országos versenyt hirdetett a múlt évben a szakosított sertéstelepek között. Termelési és értékesítési verseny volt ez, a bevált tenyésztési módszerek és a jó tapasztalatok népszerűsítésére. Elhatároztuk, hogy szövetkezetünk is benevez ebbe. Ennek tudatában végeztük a munkát egész esztendőben. — Milyen eredményt értek el? — Olyat, amire nem számítottunk. 1976-ban elértük, hogy egy kiló sertéshúst 3 ki- ló 77 deka tápból állítottunk elő, ami országosan is jó eredmény. Tavaly a féröheiy- kihasználás már 83 százalék volt és 5672 hízott sértést értékesítettünk a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak a tervezett 4300-zal szemben. Ennyi a szakosítatt telepünk történetében még nem volt, ami több mint 18 milliós árbevételt és csaknem kétmillió for rintos nyereséget hozott gazdaságunknak. A Heves megyei Állattenyésztési Felügyelőség javaslata alapján az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt szakemberei minősítették az értékesítésre adott sertéseket. Ezekből az első osztályú 1171, a másod- 2615, a harmadoszályú pedig 1408 volt. • ■ • A közelmúltban kedves hangú levél érkezett a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet vezetőségéhez. Szabó Berény, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettese, az országos versenybizottság elnöke arról értesítette a szövetkezetét, hogy eredményeik alapján 150 ezer forint jutalommal elnyerték a második helyet. Budapesten volt az ünnepség, ahol Kiss János elnök vette át az oklevelet és a 150 ezer forintot. — Nagyon jóleső érzés volt, amikor megtudtuk ezt a szép sikert. Nem gondoltunk arra, hogy egy év alatt sikerül a mélypontról majdnem a csúcsig elérni. A rekonstrukció és a fajtaváltás eredményes volt, amiért köszönet a vezetőségnek, a telep dolgozóinak, a Zója szocialista brigádnak és mindazoknak, akik megértették a szükségességét és ebben közreműködtek. Az országos elismerés további munkára ösztönöz bennünket. Ügy tervezzük, hogy az idén 6600 sertést értékesítünk. Erre meglesz a lehetőségünk, mert az elmúlt két és fél hónapban jó rajtot vettünk. Mcnlusz Károly dig mintegy 90 sokoldalú és 160 kétoldalú szakosítási és kooperációs egyezmény kidolgozásában és megvalósításában vdttünk részt, s jelenleg 150 hasonló megállapodást készítünk elő. Tavaly 71 szakosítási és kooperációs megállapodást írtunk alá, vagy hosszabbítottunk meg. így exportunknak 22, importunknak 11 százaléka szakosított vagy kooperációs termék. Az 1977-re aláírt árucsere- forgalmi jegyzőkönyvek szerint forgalmunk 12,9 százalékkal emelkedik az idén. ezen belül a kivitel 14, a behozatal 11,8 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly, de magasabb az eredetileg tervezett szintnél is. Kedvező az is, hogy a fogyasztási cikkek importja mintegy 14 százalékkal növekszik. Árucserénkben a szakosított termékek kölcsönös szállítása az idén mintegy 44 százalékkal bővül. Kiemelkedően legfontosabb partnerünk továbbra is a Szovjetunió, amellyel várhatóan 3,6 milliárd rubeles forgalmat bonyolítunk le az idén, 1Ö százalékkal nagyobbat az elmúlt évinél. A szocialista országokkal aláírt idei árucsere-forgaxmi jegyzőkönyvek jó alapot és megfelelő kereteket biztosítanak a külkereskedelmi terv, s egyben a kölcsönös kötelezettségek teljesítéséhez is. tNwwjut © 1977, március 39., kedd
