Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-23 / 69. szám
Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Tovább a béke útján A VILÁGSAJTÓ ÖLES HASÁBOKON át ismerteti és elemzi Leonyid Brezsnyevnek, a szovjet szakszervezetek tizenhatodik kongresszusán elmondott beszédét. Nem nehéz megjövendölni, hogy a beszéd minden szavának beható tanulmányozása még sokáig folytatódik nemcsak öt kontinens lapjainak szerkesztőségeiben, hanem a világpolitika „műhelyeiben” is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára minden értelemben a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt szóit. A közvetlen közeg a szovjet szakszervezetek kongresszusa volt: aligha van a világon sok nagyobb tömegszervezet, mint a földkerekség mes o legnagyobb országának száztizenhárommilliós tagsága, amely valóban átfogja a szocialista társadalom valamennyi rétegét. Régi igazság, hogy ha a Szovjetunió vezetői állást foglalnak hazájuk és a nemzetközi politika nagy kérdéseiben, mindig világméretű érdeklődés kíséri szavaikat. Ezúttal ez a megállapítás különösen igaz: a beszéd olyan időpontban hangzott el, amikor mind a lehetőségek, mind a veszélyek megnövekedtek, amikor bizonyos régebbi folyamatok új szakaszhoz érkeztek, és a nemzetközi porondon új jelenségek is észlelhetők. NEM VÉLETLEN, hogy az SZKP KB főtitkára beszédét karunk meghatározó jelensége, a szocialista világrendszer méltatásával kezdte. Jó volt hallanunk ezzel kapcsolatos megállapításai magyar vonatkozásait, amikor — éppen a szocialista országok népei közötti testvéri kapcsolatok illusztrálására — meleg hangon emlékezett meg „a népi Magyarország egyik sok dicsőséget szerzett üzeme, a Vörös Csepel kollektívájának nagyszerű kezdeményezéséről”. A testvériség, a közös célok és eszmék jellemzik a szocialista országok közi» külpolitikai kezdeményezéseit, amelyek legnagyszerűbb gyümölcse az enyhülés folyamata. A főtitkár azonban figyelmeztetett arra, hogy ezt a sorsdöntő folyamatot továbbra is fenyegetik a reakciós erők. Dzsumblatt és Ngouabi esete bizonyítja — a korábbinál is gyakrabban folyamodnak a politikai gyilkosság módszeréhez. Üj kísérleteket tesznek a szocialista rendszer „fellazítására” is. Maroknyi csoportocskákat „belső ellenzéknek” kiáltanak ki azok, akiknek a legkevesebb okuk és alapjuk lenne „emberi jogokról” szónokolni. „Mégegy- szer megismétlem — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev —, hogy a bel ügyeinkbe való beavatkozást nem tűrjük el senki részéről és semmilyen ürüggyel, s ilyen alapon a kapcsolatok normális fejlődése természetesen elképzelhetetlen”. Ez világos beszéd és a világ jövője érdekében üdvös lenne, ha értené mindenki, akiknek címecstetett. Az SZKP KB főtitkára olyan külpolitikai körképet adott, amely világossá tette, hogy a Szovjetunió továbbra Is a béke útján kíván járni. A problémák konkrét elemzése máris óriási visszhangot keltett világszerte. Brezsnyev közel-keleti megállapításairól például egész sor megfigyelő véli úgy, hogy azok a kérdés „konstruktív megközelítését” teszik lehetővé. A főtitkár beszédének lényege: a problémák konstruktív megközelítése. EZT VARJA A VILÁG — a mind veszélyesebbé váló aknamunka helyett — a NATO-országok felelős vezetődtől is. H. E. 4FWWWSAAAAAA*A*A/VNAAAAAAA/WWNAAAAAAAAAAAAA*AAAA/WVVS<VWWS* Az emberi jogokról az ENSZ-ben New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén megkezdte munkáját az emberi jogok bizottsága. A bizottság, amelyet széles körű nemzetközi megállapodás alapján és a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi konvenció szellemében hoztak létre, és arra hivatott, hogy az ENSZ egyik legfontosabb szerve legyen az emberi jogok biztosításának területén. Kurt Waldheim ENSZ- íőtitkár az ülésszak résztvevőihez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a bizottság munkájának megkezdése „fontos fejezetet nyit az Egyesült Nemzetek Szervezetének arra irányuló erőfe- sz'téseiben, hogy végrehajtsa egyik legfontosabb feladatát — az emberi jogok biztosítását”. Kurt Waldheim felszólította a világ összes államait, hogy írják alá és ratifikálják a polgári és politikai jogokról szóló konvenciót. Gáspár Sándor felszólalása a szovjet szakszervezeti kongresszuson A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa beszámolójának megvitatásával folytatódott kedden délelőtt 10 órakor a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának XVI. kongresszusa. A keddi ülésen a kongreszszusi küldöttek beszédeivel párhuzamosan egymás után emelkedtek szólásra a jelenlevő külföldi küldöttségek vezetői. A szovjet szakszervezetek kongresszusán 115 ország 147 szakszervezeti küldöttsége vesz részt és hét nemzetközi szervezet is képviselteti magát. A délutáni ülésen szólalt fel Gáspár Sándor. az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára, aki a magyar munkásosztály, négymillió szervezett dolgozó nevében meleg testvéri szeretettel üdvözölte a szovjet szakszervezetek XVI. kongresszusát. Berllnguer — távozóban Andreottitől Változásokra számítanak Franciaországban Az FKP Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé a francia községtanácsi választások eredményéről. Megállapította, hogy az ösz- szefogott baloldal nagy haladást ért el az egész országban. A francia férfiak és nők mind nagyobb számban ítélik el a hatalom antiszociális gazdaságpolitikáját és napról napra világosabban kinyilvánítják akaratukat: változást kívánnak. Az általános előretörésben a baloldali tömörülés minden résztvevője megerősítette saját állásait. Az eddig is kommunista vezetés alatt álló 50 francia nagyváros polgámestereit újjáválasztó! ták, s az FKP még továb bi 22 várost nyert meg. Ezen kívül a 9000 és 30 000 lakosú városok közül 154-ben vá lasztottak kommunista pol gármestert. Az FKP PB üdvözli és úgy értékeli az eredményeket, hogy a baloldal előretörése, az FKP táborának szélesedése a párt XXII. kongresz- 6zusán kidolgozott politikát igazolják. A kormánytáborban a vereséget egyértelműen elismerte minden politikus, okait és a tennivalókat illetően azonban már nem mutatkozik ilyen egyöntetűség. A gis- cardisták továbbra is elsősorban a megoszlást hibáztatják (azaz Chiracot), míg az RPR vezetői a dinamizmus hiányát firtatják (ez Giscard d’Estaingnek szól). Egyre több hír kering a kormány soron következő átalakításáról. A vasárnap vereséget szenvedett polgármester-miniszterek egy része állítólag leköszön tárcájáról. A jövő márciusban esedékes parlamenti választások előrehozásának lehetőségéről is élénk vita folyik. Az államfő ezt közismerten ellenzi és pillanatnyilag Chirac sem sürgeti. Andreotti olasz kormányfő fontos megbeszéléssorozatot kezdett a kormányát különféle formában támogató pártok vezetőivel a nemzetközi valutaalap félmilllárd dolláros köl- csönének feltételeiről, amelyeket az olasz kormánynak a kölcsönről szóló egyezséglevélben kellett vállalnia. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára — távozóban a miniszterelnökségről — újságíróknak kijelentette: pártja minapi KB-ülésén leszögezték, hogy valójában a kormány fönnmaradását célozza a kölcsönfelvétel; az OKP viszont nem akar kormányválságot kirobbantani. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) QMmism 1977. március 23., szerda A Szovjetunió és Afrika Nylkoláj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta" nácsa Elnöksége elnökének látogatása három afrikai országban, Ismét a figyelem középpontjába állítja a szovjet Afrika-politikát. NYIKOLÁJ podgornij, mielőtt kedden elindult volna Moszkvából Tanzániába, kőrútjának első állomására, aláírta a Szovjetunió és az Angolai Népi Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést ratifikáló okmányt. A szerződésben, hangsúlyozta Nylkoláj Podgornij a ratifikáláskor, kifejeződik a Szovjetunió Afrika- politikája. A szerződés előirányozza a két ország közötti egyenjogú kapcsolatok továbbfejlesztését, a gazdasági, kereskedelmi, tudományos, műszaki és kulturális tapasztalatcserét. A szocialista nagyhatalomnak a „fekete földrész”, országaival való kapcsolatait jól tükrözte az a beszéd, amelyet az SZKP KB főtitkára tavaly októberben mondott el: „a Szovjetuniónak nincsenek és nem is lehetnek semmiféle különleges érdekei sem Afrika déli részén, sem északi részén, sem bármely más részén — mondotta Leonyid Brezsnyev. Mi nem keresünk ott semmiféle előnyöket a magunk számára. Azt szeretnénk, hogy ismerjék el minden nép szent jogát arra, hogy maga határozza meg saját sorsát, válassza meg saját fejlődésének útját”. Ebben a szellemben tárgyal majd a szovjet elnök a három dél-afrikai „frontállam” vezetőivel. ZIMBABWE ÉS NAMIBIA népeinek a függetlenségért vívott harca kezdettől fogva őszinte következetes támogatásra talált a Szovjetunió politikájában és diplomáciai lépéseiben. Nyikoláj Podgornij a „frontállamok” meglátogatása során kétségtelenül minden lehetőséget felhasznál majd arra, hogy ez a támogatás új kifejezést nyerjen. (A „Moszkva kezéről” és a Szovjetunió „titkos dél-afrikai szándékairól és fondorlatairól” szóló propaganda a nyugaton is egyre inkább hitelét veszti.) Ami Afrika déli részét illeti, itt a nyugat Pretória katonai potenciáljának erősítését szorgalmazza. Az angol- amerikai diplomácia ZimbabGáspár Sándor beszédében hangsúlyozta: „A szovjet szakszervezetek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a nagy október győzelme óta eltelt 60 év alatt történelmet formáltak. Elévülhetetlen érdemeket szereztek a világ első munkáshatalmának megteremtésében és megszilárdításában, a dolgozók érdekeinek védelmében, a szocialista demokrácia fejlesztésében. Méltán ékesíti lenini zászlójukat az újabb magas kitüntetés, az októberi forradalom érdemrendje, amelyhez a magyar szervezett dolgozók nevében szívből gratulálok. A világ munkásosztálya tiszteletét és elismerését fejezi ki a szovjet szakszervezeteknek internacionalista elkötelezettségükért és tetteikért. A magyar szakszervezeti mozgalom a szocialista társadalom építésének körülményei között széles körű szervező és nevelő tevékenységével teljesíti feladatát. Részese és formálója annak a politikának, amely a munkáshatalom védelmét, szüntelen erősítését szolgálja, fejleszti a szocialista demokráciát és teljesíti hagyományos érdekvédelmi feladatait. A magyar szervezett dolgozók nevében kívánok önöknek sok sikert, eredményes, jó munkát” — mondotta befejezésül Gáspár Sándor. A néppárt tört az élre Indiában Lemondott Indira Gandhi és a kongresszus párti kormány Az indiai Nemzeti Kongresszus Párt kormányzásának harmincéves korszaka kedden lezárult. A kormány ülést tartott, majd Indira Gandhi miniszterelnök felkereste rezindenciájában Dzsatti ideiglenes államfőt, s maga, nemkülönben kormánya nevében lemondott. Dzsatti felkérte a kongresz- szuspárti kormányt arra, hogy ügyvezetőként maradjon hivatalban. Ez még két napot jelent, mert a választásokon legtöbb mandátumot szerzett Dzsanata párt („Néppárt”) és Ram volt miniszter „Kongresszus a demokráciáért” elnevezésű frakciója csütörtökön együttes ülésen jelöli ki a közös vezért, aki egyúttal India új miniszterelnöke lesz, és aki kormányával együtt nyomban hivatalba is kíván lépni. Gandhi asszony keddi nyilatkozatában beismerte pártjának vereségét, amit — mint hangoztatta — fenntartás nélkül és belenyugvással fogad, mint demokratikus és kollektív ítéletet. Azt is mondotta, hogy kész együttműködni India új vezetőivel a közös feladatok megoldását célzó munkában, s hogy bízik India világi, szocialista és demokratikus alapjainak fennmaradásában. Ezzel egyidejűleg az ügyvezető kormány nem várta meg, amíg a Dzsanata párt hivatalba lép, hanem már kedden semmissé nyilvánította azokat az elnöki rendelkezéseket, amelyeket a rendkívüli állapot alatt hoztak államellenes és valutabűncselekmények elkövetésével gyanúsítható személyek bírósági eljárás nélküli őrizetbevételére. A kormány utasította a szövetségi államokat arra, hogy bocsássák szabadon ezeket az őrizetbe vetteket. Megszűnt a tilalom kedden az RSS és több más szélsőségesnek ítélt fegyveres szervezet működésére. Az RSS a Dzsanata párt egyik alkotópártjának rohamosztaga, és 250 tagja kedden már szabadlábon volt. Keralában, ahol a helyi választásokon ellenkező irányzat érvényesült és győzött a kommunistákat is magában foglaló egységfront, kedden lemondott a kommunista főminiszter A. Menőn. Lemondásának oka az, hogy egészségi állapota miatt nem jelöltette magát újra a helyi törvényhozásba. Az állam kormányzója most felkért« Menont, hogy további intézkedésig maradjon hivatalában. Ugyancsak Keralából jelentették kedden K. Gopa- lan marxista politikus 73 éves korában, súlyos betegség után bekövetkezett halálát. (MTI) wevel és Namíbiával kapcsolatos taktikázása nem hozza közelebb az afrikai többség uralomra jutásának napját. Ilyen körülmények között különösen időszerű és fontos erősíteni a szolidaritást a harcoló dél-afrikai néppel, támogatni a kontinens független államai, elsősorban a „frontországok” erőfeszítéseit a nemzeti felszabadítás igazságos ügyének győzelme érdekében. TERMÉSZETES, hogy Nyikoláj Podgornij látogatásának programjában különleges helyet foglalnak el a Szovjetunió és a meglátogatott országok közötti kétoldalú kapcsolatok kérdései, valamint a közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák. A Szovjetunió, a nemzeti felszabadítás hű szövetségese minden egyes afrikai országgal széles körű és gyümölcsöző együttműködésre törekszik. Ennek számos kézzelfogható példája van gazdasági, tudományos—műszaki és kulturális téren. Az afrikai országok népeinek volt elég alkalmuk arra, hogy meggyőződjenek arról, hogy ebben az együttműködésben a barát önzetlensége és jóakarata nyilvánul meg. Az AFOR tájékoztatója Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy 1977. április 1-én üzemkezdettől CSAK AZ 1977. ÉVI KÖZÜLETI ÜZEMANYAG-UTALVÁNYOKAT VÁLTJÁK BE ELADÖHELYEINK, kivéve az AIST felülbélyegzéssel ellátott 1976. évi gázolajutalványokat és a lejárat nélküli IBUSZ- és speciális utalványokat. Tájékoztatjuk vásárlóinkat, hogy az 1975. évi kőolajipari alkalmazotti HTO-ulalvány és az 1976. évi csíkozott és csík nélküli könnyű kénmentes tüzelőolajra szóló utalvány továbbra beváltható. Az új utalványok beszerezhetők tájegységi központjainkban és kirendeltségeinken. Kérjük vásárlóinkat, hogy a megmaradt utalványokat, a torlódások elkerülése végett, 1977. április 15-e után váltassák vissza értékesítőhelyeinken! r
