Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
A huszonötévesek Back a huszonötévesek: negyedszázadosak. Ezek a negyedszázadok emberré érlelték a férfit és a nőt. Ezek a huszonötévesek korban mind túl vannak a negyveneit: életük ötödik évtizedének derekán járnak és élnek. Ezek a negyedszázados emberek jelentik ma egy ország gerin* cét, izmait, eszét és értelmét, hitét és becsületét; a derékhadat Derék egy had es. ★ — Hány éve dolgozik? — Mióta melózom? Tudja a franc. Bégen, *z biztos. Hogy abbahagytam azt az izét azt az általánost, hát azóta... — És hol? — Hogyhogy hol? Mindenhol, A jófene se tartja azt számon. Ahol több volt a pénz. Vagy ahol könnyebb volt a meló. Vagy ahonnan nem rúgtak ki... Hány helyen? Hülye kérdései vannak magának, hallja! ★ — Mi még abból a generációból vagyunk, amelynek nem volt szabad ismernie azt a fogalmat, hogy munkaidő. Ma sem ismerem. Itt vagyok a szövetkezetben reggel hatkor, de ha itthon vagy ok, akkor még este hatkor is bent találnak a szövetkezetben. Tudod, ez nem is mun- K.a nekem. Ez a létezési formám. Nyugodj meg, ha öt év múlva nyugdíjba megyek, és nem járhatok reggeltől estig a tennivalók után, te írhatod meg az újságodban elsőnek, meghait, mert szeretett dolgozni. — És nem az fájt, hogy senki oda nem jött hozzám, hogy hallja, szaktárs. vagy vén krampusz, lenyomott nálunk huszonöt évet... A fene vigyen el bennünket most már közösen. Nem jöttek. Helyette felhívattak a munkaügyre, vagy hova, kezembe nyomták a formanyomtatványt, és mehettem a pénzemért. Még ez sem lett volna baj. En egy csavar vagyok csak a gépben, egy meg el nem rozsdásodott csavar. Tudomásul veszem, de akkor bőgtem majdnem el magam, amikor utánam szólt egy kislány... Tessék már visszajönni egy percre a papírral... Veszi ki a kezemből a nyomtatványt, be a gepbe, rákopog valamit, az tan már adja is vissza, mint a kalauz a kezelt jegyet. Nezem. mi van rajta, hát ez: Kívánunk további erőt, egészséget... Odavágtam volna a pénzt bárki pofájába akkor... ★ Az ember, ha egy nemzedéknyi időt tölt el munkával, becsületessel, szorgalmassal, ha nem is mindig azzal, amiről álmodott, de azzal, amit megszokott, és ami által, es amiből él: szentimentális lesz. Érzékeny, önmagára es a munkájára. És arra, hogy egy negyedszazadnyi munkásélet után a mindennapok közkatonáját hogyan érzékeli és értékeli a társadalom, s hogyan a társadalom megbízottja a közvetlen, vagy a közvetett főnök. A házasságok negyedszázados jubileuma meghitt és könnyet csalogató ünnepe a családnak. El lehet-e bízvást ugyanezt mondani a munkahely jubileumaira is? Aligha, A huszonöt év — most ne is szóljunk a harminc-, vagy éppen a negyvenevnyi munkáséletről és a búcsúról, a nyugdíjról se — egy ember alkotó életének fele, de legbőségesebb kalkulációval is, a harmada. A legnagyobb szájú munkás is, a legrigoiyásabb könyvelő is, a legmorózusabb tanár, vagy a legfáradhatatlanabb orvos is számon tartja, ha munkáját és önmagát valakinek. és valaminek tartja. És az effajta vállalati, munkahelyi lélektelen „ügyintézés”, mart hogy ügyintézés lett a jubileumi jutalmakból legtöbbször, az kétségtelen, megkeseríti a nem lebecsülendő pénz örömét is a szívben. Sőt: meg is kérdőjelezi. Keveset szóltunk még arról, hogy milyen nemes gesztusa egy munkásállamnak, hogy önmaga állami létét, jellegét is kifejezendőn egy munkás-negyedszázadért, a jubileumért fizet A megtelelő jogok' és a megfelelő kötelességek szabályainak világosan behatárolt keretei között Ez az állam dolga, ezé a megfoghatatlan, az embertől még a szocializmus viszonyai között is azért elidegenedett, arctalan, s az átlagpolgár értelme számára alig felfogható szervezeté, Ez az ő dolga. Ám. hogy ez szép és egyáltalában anyagi valóságában is elismerés rém él tó állami gesztus, hogyan lesz emberarcú, azért már nem a munkásállam a felelős, hanem a munkásvezető. Vagy vezetők. Akik jószerint egy negyedszázad leteltével nem személyesen, legalább egy kézrázás kíséretében, hanem csak postai értesítés útján juttatják el odagépelt jókívánságsorukat, — és a megfelelő nyomtatványt, benne a kipontozott és most már ott a névvel is kitöltött hellyel. A dolgok társadalmi kára még külön abban is rejlik, hogy nem azoknak fáj ez a nemtörődömség, akik ugyan nem lógtak éveket, nem voltak soha közveszélyes munkakerülők. de akik jószerint soha. és semmivel nem kötődtek egyetlen munkahelyhez, egyetlen munkáskollektívá- hoz sem. Nem azok veszik zokon, hogy a negyedszázados jubileum alkalmából elmarad a baráti, elvtársi, családi meghittségnek akár csak egyetlen kis mosolygós, vagy könnyes pillanata is, akik jószerint amúgy is csak a jubileumi értesítésből tudják meg, hogy „.. .a francba, már huszonöt éve... hol is kezdtem?”... Nem! Éppen azokat sértik, akik percre és évekre, ráncaikkal és betegségeik számával, soha nem «alt táppénzes napjaikkal, újításaikkal, töprengő óráikkal és szorgos munkával töltötték ki és el a negyedszázadot, és akik percre tudták, és tudják, hol, mikor kezdtek és pontban mikor iiti el az óra a 25. esztendőt! A derékhadat sértik. E derék hadat. És ez nem üres szójáték, vagy játék a szavakkal, egy jó lehetőség kapcsán. ★ — Á, nem volt nagy ünnepség, nem vagyok se igazgató se főművezető... Azoknak jár. tgy is a helyes tálán. De odajött hozzám a művezetőm, bütykös nagy markában egy szál virággal, megölelt, azt mondta, egyen meg a fene, de sokáig egyen, és itt egyen még huszonöt évig. Kezembe nyomta a virágot, ott álltak vagy tizen, azol meg tapsoltak, meg kezet ráztak velem. Ennyi volt az egész. Tavaly. Igen, még az év elején. De az asszony eltette a virágot. Benne van egy lexikonban, most is. odapréselte a lelkem. Hát ennyi volt. De tudom, hogy ncjják: vagyok. Zöld utat a zöldségnek A zöldségtermelés és -ellátás javítására a negj edik ötéves tervidőszakban két alkalommal — 1971-ben és 1974-ben hozott határozatot a Minisztertanács. A több irányú központi intézkedések sem tudták azonban elhárítani azokat a gondokat, amelyek 1968-tól kezdve mind fokozottabban jelentkeztek. A kedvezőtlen irányzat átmeneti megszüntetése után, 1975-ben ismét lényeges csökkenés következett be a termelésben. A zöldségtermő terület több mint 11 ezer hektárral lett kisebb, és a tervezettnél mintegy 20 százalékkal kevesebb zöldség termett. Nem teljesültek a szántóföldi zöldségtermelési előirányzatok sem, amikor az aszályos időjárás is érzékeny veszteséget okozott. Tervünk szerint az idén 124 ezer hektárra kell növelni a szántóföldi zöldség- termesztő területet. Az 1977. évre tervezett termésmeny- nyiség (1 670 000 tonna) pedig 42,1 százalékkal haladja meg a múlt évi — még csak előzetesen közölt — eredményt. •— Megvannak-e a feltételek ehhez a nagyarányú fejlődéshez? — kérdeztük az illetékes miniszterhelyettestől. — A zöldségtermesztés előtt álló feladatok teljesítése érdekében a Minisztertanács megvizsgálta a szakágazat helyzetét. Megállapította, hogy további olyan intézkedések váltak indokolttá, amelyek erőteljesen segítik a célok elérését. Az intézkedések részben a termelés korszerűsítésére, részben a termelés gazdaságosságának javítására irányulnak, s a mezőgazdasági nagyüzemek mellett fokozottan érintik a kisgazdaságokat is. A felvásárlási árak színvonala átlagosan 15 százalékkal emelkedik az 1976. évi tervezett árakhoz viszonyítva. Ezen az árszinten belül a friss fogyasztásra alkalmas, munkaigényesebb zöldségfélék ára általában nagyobb mértékben emelkedik, mint a feldolgozóipari célokat szolgáló termékeké. A felvásárló szervezetek (a ZÖLDKER tagvállalatai, a konzerv- és a hűtőipar) az értékesítési szerződésben minden fontosabb zöldségfélére meghatározott árat garantálnak. Ezek a szerződéses felvásárlásra érvényes vállalati garantált árak a termékek sokkal szélesebb körére terjednek ki és magasabbak, mint az állami védőárak. Szerződéses felvásárlás esetén a vállalati garantáltnál alacsonyabb ár nem alkalmazható, ugyanakkor, ha a piaci helyzet indokolja, a felvásárló szervezetek ennél Kedvezmények a termelés fejlesztéséhez Beszélgetés Váncsa Jenő M£M-miniszterhelyettessel többet is fizethetnek. A szabadfelvásárlási árak alacsonyabbak lesznek a szerződéses felvásárlási áraknál. — A felvásárlási árak színvonala nagyon fontos szerepet játszik. Köztudomású azonban, hogy a zöldségtermelés fejlesztése meglehetősen költséges művelet. Milyen könnyítésre számíthatnak az üzemek? — A beruházási támogatások körét és mértékét éppen ezért növelték a mezőgazda- sági üzemek támogatásáról szóló rendeletek a múlt év végén. Ezek szerint 70 százalékos támogatást nyújt az állam a zöldség- és zöldség- vetőmag-termelés meghatározott célgépeinek beszerzésére; pályázat alapján a nagyüzemi zöldség- és burgonyatermelést szolgáló öntözőtelepek létesítéséhez; a meglévő öntözőtelepek korszerűsítéséhez, s ugyancsak pályázat alapján a legalább 2000 tonnás zöldségtároló és a hozzá kapcsolódó áruelőkészítő létesítéséhez. Van egy 40 százalékos támogatást biztosító lehetőség is. Ez érvényes a zöldségtermelés céljait szolgáló fűtött és fűtetlen fóliatelepek (fóliasátrak) létesítése esetén. Az előírt feltételek teljesítése esetén ezt a támogatás az áfész-ek, valamint az áfész-ek és a zöldségfelvásárlást, illetőleg zöldség- feldolgozást végző vállalatok társulásai is igénybe vehetik. Ugyanilyen mértékű támogatást ad az állam a mező- gazdasági kistermelők fűtetlen fóliasátrainak megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kistermelő fóliasátor létesítéséhez az áfész vagy a megyei ZÖLDÉRT-vállalat boltjaiban 20 százalékos támogatással, csökkentett áron vásárolhat fóliát és előre gyártott vázszerkezetet. Ennek azonban feltétele, hogy az áfész-szel, a ZÖLDÉRT-tel, vagy más, a lakosság részére forgalmazó vállalattal a fóliasátorban termelt zöldség értékesítésére, s legalább három évre szóló szerződést kössön a termelő, és a szerződés két példányát a vásárláskor átadja. Mindemellett a mezőgazdasági nagyüzemek kaphatnak a fejlesztési alapjukat gyarapító támogatást is, ha számottevően növelik zöldségtermelésüket. A megyei tanácsok előnyben részesítik az erre pályázó nagyüzemek közül azokat, amelyek a zöld- és paradicsompaprika, a vöröshagyma, a paradicsom termelésének növelésére vállalkoznak. — Ennek a támogatásnak bizonyára vannak olyan feltételei, amelyeket talán nem mindegyik nagyüzemben ismernek még. Szólhatna ezekről is kicsit részletesebben? — A támogatásért az a mezőgazdasági nagyüzem pályázhat, amely vállalja, hogy a zöldségtermelés, illetve a zöldségvetőmag-ter- melés növelésének tartós feltételeit megteremti, a zöldség vetésterületét vagy termés- mennyiségét (üvegház, fólia, vagy más által) növeli, és ennek fenntartását anyagilag, technikailag megalapozza. A támogatás alapja a szocialista kereskedelemnek és a feldolgozó iparnak értékesített zöldségből, illetőleg zöldségvetőmagból származó árbevétel. Az értékesítésbe beleszámít a háztáji, illetőleg a kisegítő gazdaságok ál* tál termelt, de a mezőgazda- sági nagyüzem révén az említett szerveknek és a mező- gazdasági nagyüzem saját, állandó elárusítóhelyein értékesített zöldség is. » — A tapasztalatok szerint a nem mindig megfelelő vetőmagnak és a növény- védelem fogyatékosságainak is fontos szerepük van a zöldségtermelési eredmények alakulásában. Milyen javulás remélhető e területeken? — A korszerű zöldségvető- mag-termelés és -feldolgozás érdekében megalakult a Békés megyei Zöldségvetőmag Termesztési Tái-sulás, amely a tervidőszak végére az itthon megtermelhető kerti magvak mintegy 90 százalékát állítja elő. Meggyőződésem, hogy ez sokat segít. Ami a másik tényezőt illeti: a MÉM megvizsgálta a főbb zöldségfélék növény- védelmi helyzetét. Ennek alapján új védekezési eljárásokat vezettünk be a vető- magcsávázásban és a palántanevelésben. Van mód új módszerek alkalmazására a vöröshagyma, a paprika, a paradicsom, a hüvelyesek és kobakosok kárositói ellen is. Az országos hatósági növény- védőszer-kísérletek eredményeként új növényvédő szereket engedélyeztünk és engedélyezünk. Ezek hatékonyabbá teszik a zöldségnövények védelmét. A nagyobb területen termelt zöldségfélék (paorika, paradicsom, káposztafélék, hagyma, sárgarépa, zöldbab, borsó) vegyszeres gyomirtása megoldott. Kidolgoztuk és engedélyeztük a háztáji területekre a hagyma, a sárgarépa, a paprika és a paradicsom gyomirtószerének használatát is. — S érezhető-e már a korábban részletezett kedvezmények, támogatások kedvező hatása? — A zöldségtermesztéshez kapcsolódó építési beruházások iránt megnőtt az érdeklődés. Tavaly 14,2 hektárnyi növényház építésére érkezett be pályázat, amelyből 12 hektárt 1977-ben üzembe helyeznek. Az idén január 1-e óta 10 hektár alapterületű növényház pályázatának elbírálása és további 16 hektáros beruházás előkészítése van folyamatban. A zöldségvetőmag-termesztés speciális gépeire is kiterjesztett, kiemelt támogatás eredményeként az érdekelt üzemek, vállalatok jelentős fejlesztést készítenek elő az 1980-ig terjedő időszakra. A termelés gépesítettségének fejlesztése érdekében tett intézkedések hatására a teljesen gépesített nagyüzemi zöldségtermelő terület az 1976. évi 40 ezer hektárról ebben az évben 47 ezer hektárra növekszik, és így eléri az összes nagyüzemi zöldségterület 38 százalékát. A háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelési feltételeinek javítása érdekében a MÉM és BKM 1977- ben jelentős összegeket fordít a kisgépek beszerzésére. A megrendelt kisgépek 1977. februárjától iolyamatosan beérkeznek. Ennek megfelelően a kertészeti kisgépellátás az 1976. évihez viszonyítva lényegesen javul. A kisgazdasági termelő- eszközök, a szeráruk közül mennyiségi és választéki hiány van gereblyézi, valamint egyes kapatípusokból. Az ellátásban tapasztalható nehézségek megszüntetésére a KGM gyártmányfeilesztési programot dolgozott ki. A ^ kiskertészetek növényvédőszer- és műúágyaigé- nyének kielégítéséhez elegendő áru van a kereskedelemben. Műtrágyából 70 000, növényvédő szerből 17 500 tonnát hoznak forgalomba. A közkedvelt műtrágya- és növényvédőszer-egység- csomagból (kombi) 50, illetve 25 százalékkal több kerül az üzletekbe, mint 1976-ban. Mindent egybevetve, megállapítható. hogy a termelői kedv, a feltételek kedvezőbbé válásával párhuzamosan örvendetesen növekszik. G. P. ! Sziluett * > (Fotó: L’Humanité Dim-anche) V/y/WVVVVVVWWWWSATVVVi/VvVVVVWWWWWWWWVVVVVWWVWAVVl
