Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
Árak és műszaki haladás I Forradalmi ifjúsági napok A kommunista ifjúsági mozgalom megyei története Jubileumi kiállítás Egerben Szabó Imrének (balról) Kiss Sándor átadja a 20 éves KISZ-munkáért járó kitüntetést (Fotó: Perl Márton) az Életszínvonal növekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékosig igénye: a használati érték mérlegelése mellett növekszik az esztétikai kívánságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mértéke, egyre jobban minősíti ma már az ellátást. Például a ruházati cikkek forgalmának alakulása (most lényegesen kisebb mértékben növekszik évről évre, mint 10 évvel ezelőtt), a raktárakban felhalmozott bútorok mennyisége, a híradástechnikai cikkek iránti kereslet iránya (a sztereó- és kvadrofontechnika felé) mind arra utal, hogy az emberek az esetek nagy többségében a korszerűbbet, a szebbet, a jobb tulajdonságokkal bíró árukat keresik. Sok család automata gépre várakozván halogatja régi mosógépének, centrifugájának a cseréjét. Nem cserélik ki a 10 évvel ezelőtti reka- miét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti típusú másikra. Vagy ismert tény: a fiatalok inkább „kéz alatt”, há- romszor-négyszer drágábban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az állami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez — s még sok példát felhozhatnánk — egyértelműen mutatja, hogy az élet- színvonal, az életmód változásával olyan új fogyasztói igények születnek, amelyek kiszolgálása új megoldásokat, új szemléletet kíván. A LEGFONTOSABB TALÁN az árak és az árváltozások korszerűbb, rugalmasabb megítélése. Az eddigi szemlélet ugyanis sok helyen közvetlenül fékezi a gyártmányok és a gyártási eljárások korszerűsítését, visszatartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukciójával gyorsabban kövessék az igényeket. Egy termék akA közelmúltban ismét megvizsgálták megyénk népi ellenőrei, hogy üzemeink, szövetkezeteink, intézményeink a Minisztertanács és a Munkaügyi Miniszter rendeleteí alapján adnak-e megbízatásokat másodállásokra és mellékfoglalkozásokra ? Az 52 gazdasági egységnél történt „visszakérdezés” alkalmával arra is választ kértek a NEB szakemberei, hogy a korábbi felmérés során feltárt hiányosságokat megszüntették-e, valamint, hogy a kifizetett összegek arányban állnak-e az elvégzett munkával? Kíváncsiak voltak továbbá arra is, hogy szabályosak-e a pluszmunkára jogosító engedélyek, és a főállást biztosító munkaadóknak milyen információjuk van dolgozóiknak a másodállásból, vagy a mellék- foglalkozásból származó jövedelméről? KEVESEBBEN KEVESEBBÉRT Az 1975-ben vizsgálat „alá eső” munkahelyek 7895 dolgozót foglalkoztattak másód-, illetve mellékállásban. A kifizetett munkabér meghaladta a 16 millió forintot. 1976-ban 3897-re csökkent a főálláson kívüli foglalkoztatottak száma megyénkben, a kifizetett munkabér 6,5 millió forint volt. A számok egyértelműen pozitív változást bizonyítanak tehát. És ahogyan a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság által megtárgyalt és elfogadott jelentés is hangsúlyozza: „A főá’láson kívül létesített munkaviszonyok jelentős része népgazdasági érdekeket szolgál, indokolt munkaerőszüksésletet — jogi képviseletet, műszaki ellenőrzés, szaktanácsadás, edzői, sportvezetői tevékenység, anyagbeszerzés stb. — elégít ki. Javult továbbá a kötelezően előírt adminisztrációs munka fegyelme is. Az elvégzendő feladatokat az esetek többségében szerződésben rögzítik, amelyet a munkakor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartalmazva „többet tud” elődjénél. Vagy akkor, ha megjelenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban korszerű (tehát nemcsak a más, hanem a jobb) anyag, szerkezet, termék előállítása viszont szinte mindig drágább, s ráadásul az új termék gyártásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek bele kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől eltekintve lehetetlen tehát alacsonyabb áron, vagy a régi áron — korszerűbbet előállítani. Az áremelés azonban sohasem népszerű dolog. Az ilyesmit a társadalom és a hatóságok általában — a nem ritkán előadódott indokolatlan áremelések miatt — gyanakodva fogadják. Az „álújdonságokkal” megcélzott magasabb bevételek elkerüléséért, az effajta vállalati manipulációk leleplezéséért társadalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell tenni. A víz kiöntésénél azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a „gyerek”, a műszaki haladás ügye, az ebben való érdekeltség is — a kádban van. Ha valahol tehát — az exportképesség növeléséért és a hazai igények kielégítéséért — valóban korszerű terméket képesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhetetlen), hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert különben a jobb anyag, vagy a jobb technika befektetése nem térül meg — ott nem szabad félni az ár emelésétől. A társadalom a tisztességtelen nyerészkedést igyekszik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költségesebb terméket előállító munkája után valóban jár, azt az öszvállalókon kívül az érintett üzemék, vállalatok első számú vezetői írnak alá. HAJSZA A PÉNZ UTÁN Az örvendetes változásokhoz hasonlóan természetesen „csokorba gyűjtötték” a vizsgálat résztvevői a törvénytelenségeket, a szabálytalanságokat is. Néhány példa a gazdag választékból: „Bottal ütheti” 9600 forintját a 'hatvani Lenin Termelőszövetkezet is. mert a Magyar Televízió egyik rendezője és munkatársa réges-rég felvette és elköltötte az előleget, de a megrendelt 30—40 perces dokumentumfilm (!) forgatásának megkezdéséről egyelőre senki sem tud semmit. De aligha tartozik a „szívbajos” emberek közé a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság függetlenített szakszervezeti titkára is. Ó ugyanis „csak” 1250 forintot vágott zsebre havonta azért a „munkáért”, amit mint a gazdaság sajtófele!őse végzett. Nem tartották fair dolognak továbbá a népi ellenőrök azt sem, hogy a mező- tárkányi Aranykalász Termelőszövetkezet az Északmagyarországi Tejioari Vállalat egyik dolgozójára bízta a szövetkezet „tejtermelése” ügyes-bajos dolgainak intézését. Ugyancsak a NEB- vizsgálat során derült ki az is, hogy a Füzesabonyi Állami Gazdaság egyik üzemmérnökének még a napi nyolcórás munkaidő is majdnem kevésnek bizonyul ahhoz hogy becsületesen helvt tudjon állni másodállásaiban. A kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet nem kevesebb, mint havi 3515 forinszefüggéseket világosan látó emberek, — s a többség ilyen — nem tartják, nem tarthatják üldözendőnek. A KIÁLLÍTÁSOKON MEGCSODÁLT termékek egy része nem egyszer éppen azért hiányzik sokáig az üzletekből, mert a gyárak nem merik a magasabb árú terméket forgalomba hozni, nehogy az árdrágítás vádja érje őket. Ez a félelem pedig a műszaki haladás lassúbb ütemében, a minőségnek a lehetségesnél mérsékeltebb javulásában visszaüt. Bonyolult kérués ez, de látnivaló, hogy — legalábbis — vállalatonként nehéz hosszú távon megfelelni egyszerre két követelménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az ellátás, korszerű, jó minőségű a termék, ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszínvonal is. Mi, vásárlók persze szeretnénk minél több korszerű, divatos árut az üzletekben, a tegnapi, divatja múlt 'termek áráért. Ez pedig legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen. Az életszínvonal javulása, az életmód változása éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan határok között — a gyorsan korszerűsödő fogyasztói igények kiszolgálására, vagy másképpen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. AZT PEDIG valamennyi" ünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban bosszant bennünket. Az-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drágább az átlagnál, de kapható, vagy az, ha jó és viszonylag olcsó, de nem kapható, mert a gyártó vállalat nem tudja elviselni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a mai élet, igen gyakran így fogalmazza a I kérdést. Gerencsér Ferenc I tot „volt szíves kifizetni” az egri Laskó-völgyi Vízgazdálkodási Társulat egyik dolgozójának, aki főállása mellett a meliorációs munkálatokat irányította a szövetkezetben. Az Egri Háziipari Szövetkezet mellékfoglalkozású műszaki vezetőjének munkáját — 10 hónap alatt — több mint 29 ezer forinttal jutalmazták. A szövetkezet dolgozóinak ugyanennyi idő alatt 24 200 forintos jövedelem jutott. Egyidőben kapta kézhez másodállásához és mellék- foglalkozásához az engedélyt a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat jogtanácsosa is, a Hatvani Háziipari Szövetkezet pedig saját dolgozójának tette lehetővé, hogy a szövetkezetben — havi 700 forintos tarifa mellett — még másodállást is vállalhasson. Hogy valamennyi másod- és mellékállását tisztességesen ellátta-e a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat jogtanácsosa, azt utólag már nehéz lenne kideríteni. Azt viszont hiteles okmányok bizonyítják, hogy fizetése mellett a Heves megyei Ruházati Ipari Vállalattól 1500, az Izzó gyöngyösi gyárától 3000, a gyöngyöshalászi Győzelem Termelőszövetkezettől 800. a gyöngyösi Városgazdálkodási Vállalattól 500, a gyöngyöspatai Béke Termelőszövetkezettől pedig havonta 750 forintot vett fel a másod-, illetve a mellékállásaiban végzett munkáiéért. Javára legyen írva a szóban forgó jogtanácsosnak, hogy a megbízatásaira nem illegálisan vállalkozott, hanem valamennyi ..üzletébe” írásos engedélyt kanott vállalatának vezetőitől, __ ___i A forradalmi ifjúsági napok idei programsorozatában szép helyet kapott a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulója is. Ebből az alkalomból került sor annak a kiállításnak a megnyitására a megyeszékhelyen, amelyet a KISZ Heves megyei Bizottsága és a megyei népfrontbizottság rendezett. A kiállítás érdekesen és sokszínűén mutatja be a kommunista ifjúsági mozgalom Heves megyei történetét, amelyhez több alapszervezet gyűjtött érdekes anyagot Az úttörőházban megrendezett ünnepségen, ahol a kiállítás is megnyílt, Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titCSAK MUNKÁVAL ÉS TISZTESSÉGESEN kára köszöntötte a résztvevőket, közöttük dr. Sipos Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, valamint dr. Lehoczky Alfré- dot, a DISZ egykori megyei titkárát is. Az ünnepség műsorában fellépett az egri 4. számú Általános Iskola, valamint a Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola együttese is. A kiállítást Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizottsága első titkára nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy nem születésnapot ünnepelünk, amikor a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulójára emlékezünk, hanem elődeink harcát, a kommunista ifjúsági mozgalom újabb és forradalmibb feladatvállalását méltatjuk. A húsz esztendő számos és igen szép bizonyítékokkal szolgált a kommunista Hiúsági mozgalomban, A KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy az ifjúkommunisták mozgalma közel fél évszázados múltra visszatekintve mindig a haladás élvonalába állt, az aktuális történelmi feladatokat vállalva, teljes!» tette küldetését. Ezen a rendezvényen adták át a KISZ Heves megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által közösen meghirdetett krónikaíró pályázat díjait. A bírálóbizottság értékelése alapján jutalomban részesült az egri Dobó István Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-bizottsága, a Volán 4. számú Vállalat gyöngyösi telepén tevékenykedő KISZ- alapszervezet, valamint a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola Knézich ' Károly KISZ-alapszervezete. A későbbiekben baráti találkozón vették részt a KISZ zászlóbontásának idején Heves megyében tevékenykedő szervező bizottság tagjai és a mozgalom mai vezetői. A szervező bizottság tagjainak Kiss Sándor, a . megyei KISZ-bizottság első titkára adta át a 20 éves KISZ-munkáért járó megtisztelő kitüntetést: Szabó Imrének, a bizottság vezetőjének, valamint Báry Józsefnek, Dienes Tibornak, Him- mer Józsefnek, Gere Istvánnak, Mudriczki Jánosnak és Micsinszki Pálnak. Nagyarányú műszaki fejlesztés a Mátravidékí Fémműveknél Nemcsak joga, hanem oka is bőségesen van tehát a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak arra kérnie megyénk üzemeinek, szövetkezeteinek, intézményeinek, valamint a felügyeleti hatóságok vezetőit, hogy sürgő- I sen vizsgálják felül a főállá- [ son kívüli foglalkoztatások | helyzetét. Többek között a J következőket javasolja a | megyei NEB: kivétel nélkül vonják felelősségre a törvénysértések, a szabálytalanságok elkövetőit. Egyszer s mindenkorra meg kell szüntetni azokat a másod- és mellékállásokat, amelyeket csak azért találtak ki, hogy x, vagy y — x, vagy y engedélyével — munka nélkül. pluszjövedelemhez jusson. Ugyancsak a NEB javaslatai között szerepel, hogy a felügyeleti szervek tegyék rendszeressé a másodállások ellenőrzését, valamint annak „figyelését”, hogy a kifizetett munkabérek arányban állnak-e az elvégzett munkával ? Senki sem vitatja: bizonyos j feladatokat ezután is érdé- í mesebb lesz másod-, vagy J mellékállásban elvégeztetni, j Arra azonban nemcsak a törvény tisztelete miatt kell az eddigieknél is jobban oda- figyelni, hogy olyan jövede- 1 lemhez, anyagi előnyökhöz | senki sem jusson, amely mö- \ gött nincs munlta, szellemi, vagy fizikai tevékenység. Ez ugyanis nemcsak a bevezetőben emVtett törvények miatt idegen társadalmunktól. _***. i£oős József A Mátravidékí Fémműveknél az idén felgyorsul az ötödik ötéves tervben előirányzott 'műszaki fejlesztés üteme; a vállalat által gyártott tubusok és aerosolos-pa- lackok iránt az elmúlt évben ugrásszerűen megnőttek az igények, amelyeknek csak gyors fejlesztéssel tudnak eleget tenni. Tavaly elsősorban építőipari kapacitás hiánya miatt nem tudták teljesíteni beruházási tervüket. Az idén több építőipari szervezetet is bevonnak a munkába a gyorsabb ütem érdekében; megkezdődtek többek között egy új üzemcsarnok és raktár építésének földmunkái. Ugyancsak elkezdődik a gyári nyomdaüzem rekonstrukciója is: a régi gépek már nem győzik a dobozgyártáshoz szükséges lemezek litog- rafálását. A mintegy nyolcvanmillió forintos beruházással korszerű gépeket állítanak a régiek helyébe, s jobb körülményeket biztosítanak majd a nyomdaüzemi dolgozóknak is. Új gépsort vásárol a vállalat az aerosol-paiackok gyártásához mintegy 120 millió forint értékben, ezenkívül új automata géosort helyeznek üzembe a tubusgyártó oz is. Az úi gének üzembe állításával egvütt folyamatos a régebbi berendezések pótlólagos automatizálása. Az automatizálással megszűnik a gépek kiszolgálásának monoton, idegeket fárasztó munkája, s egyúttal másutt hasznosítható munkaerőt is szabadítanak fel. A műszaki fejlesztés mellett nagy jelentőségűek a munkavédelmi és szociális beruházások is a gyárban. Ezek ütemét eddig szintén építőipari kapacitás hiánya lassította, a vállalati intézkedési tervben nagy összegeket biztosítottak erre a célra. Tavaly 10 millió forintot költöttek, az idén pedig 16 milliót terveznek az üzemek jobb szellőztetésére, a zajártalmak csökkentésére, fürdők, öltözők korszerűsítésére. Többek között ezekről a beruházásokról volt szó a vállalatnál a napokban tartott igazgatói tanácsülésen, ahol a résztvevők az idei tervfeladatokat vitatták meg. A tervek szerint ebben az évben a Fémművek termelési értéke már eléri az egymüliárd 300 millió forintot, s a termelés gyors növekedése mellett az üzemek elsőrendű feladata a munka minőségének javítása. rHmüsM g) 1937. március- 20« msaraap Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Nem mindig a főállás a fő
