Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-20 / 67. szám

Árak és műszaki haladás I Forradalmi ifjúsági napok A kommunista ifjúsági mozgalom megyei története Jubileumi kiállítás Egerben Szabó Imrének (balról) Kiss Sándor átadja a 20 éves KISZ-munkáért járó kitüntetést (Fotó: Perl Márton) az Életszínvonal nö­vekedésével párhuzamosan egyre jobban előtérbe kerül a választás és a választékos­ig igénye: a használati ér­ték mérlegelése mellett nö­vekszik az esztétikai kíván­ságok súlya is. A válogatás, a választás lehetősége, ennek mértéke, egyre jobban mi­nősíti ma már az ellátást. Például a ruházati cikkek forgalmának alakulása (most lényegesen kisebb mértékben növekszik évről évre, mint 10 évvel ezelőtt), a raktárakban felhalmozott bútorok mennyisége, a hír­adástechnikai cikkek iránti kereslet iránya (a sztereó- és kvadrofontechnika felé) mind arra utal, hogy az emberek az esetek nagy többségében a korszerűbbet, a szebbet, a jobb tulajdonságokkal bíró árukat keresik. Sok család automata gépre várakozván halogatja régi mosógépének, centrifugájá­nak a cseréjét. Nem cserélik ki a 10 évvel ezelőtti reka- miét egy új, de ugyancsak 10 évvel ezelőtti típusú másik­ra. Vagy ismert tény: a fia­talok inkább „kéz alatt”, há- romszor-négyszer drágáb­ban veszik meg a farmert és nem azt vásárolják, ami az állami üzletekben olcsóbb ugyan, de nekik nem tetszik. Mindez — s még sok példát felhozhatnánk — egyértel­műen mutatja, hogy az élet- színvonal, az életmód válto­zásával olyan új fogyasztói igények születnek, amelyek kiszolgálása új megoldásokat, új szemléletet kíván. A LEGFONTOSABB TA­LÁN az árak és az árválto­zások korszerűbb, rugalma­sabb megítélése. Az eddigi szemlélet ugyanis sok helyen közvetlenül fékezi a gyárt­mányok és a gyártási eljárá­sok korszerűsítését, vissza­tartja a vállalatokat attól, hogy termékeik konstrukció­jával gyorsabban kövessék az igényeket. Egy termék ak­A közelmúltban ismét meg­vizsgálták megyénk népi el­lenőrei, hogy üzemeink, szö­vetkezeteink, intézményeink a Minisztertanács és a Mun­kaügyi Miniszter rendeleteí alapján adnak-e megbízatá­sokat másodállásokra és mel­lékfoglalkozásokra ? Az 52 gazdasági egységnél történt „visszakérdezés” al­kalmával arra is választ kér­tek a NEB szakemberei, hogy a korábbi felmérés során feltárt hiányosságokat meg­szüntették-e, valamint, hogy a kifizetett összegek arány­ban állnak-e az elvégzett munkával? Kíváncsiak vol­tak továbbá arra is, hogy szabályosak-e a pluszmun­kára jogosító engedélyek, és a főállást biztosító munka­adóknak milyen információ­juk van dolgozóiknak a má­sodállásból, vagy a mellék- foglalkozásból származó jö­vedelméről? KEVESEBBEN KEVESEBBÉRT Az 1975-ben vizsgálat „alá eső” munkahelyek 7895 dol­gozót foglalkoztattak má­sód-, illetve mellékállásban. A kifizetett munkabér meg­haladta a 16 millió forintot. 1976-ban 3897-re csökkent a főálláson kívüli foglalkozta­tottak száma megyénkben, a kifizetett munkabér 6,5 millió forint volt. A számok egyértelműen pozitív változást bizonyíta­nak tehát. És ahogyan a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság által megtárgyalt és elfogadott jelentés is hang­súlyozza: „A főá’láson kívül létesített munkaviszonyok jelentős része népgazdasági érdekeket szolgál, indokolt munkaerőszüksésletet — jogi képviseletet, műszaki ellen­őrzés, szaktanácsadás, edzői, sportvezetői tevékenység, anyagbeszerzés stb. — elégít ki. Javult továbbá a kötelező­en előírt adminisztrációs munka fegyelme is. Az elvég­zendő feladatokat az esetek többségében szerződésben rögzítik, amelyet a munka­kor korszerű, ha a technika legújabb vívmányait tartal­mazva „többet tud” elődjé­nél. Vagy akkor, ha megje­lenése előtt egyáltalán nem volt hozzá hasonló termék. (Igaz, gyakran igény sem volt ilyen cikkre.) A valóban kor­szerű (tehát nemcsak a más, hanem a jobb) anyag, szerke­zet, termék előállítása vi­szont szinte mindig drágább, s ráadásul az új termék gyár­tásához többnyire új gépek, költségesebb eljárások is szükségesek. Mindennek be­le kell „férnie” a termék árába. Ritka kivételtől elte­kintve lehetetlen tehát ala­csonyabb áron, vagy a régi áron — korszerűbbet előállí­tani. Az áremelés azonban so­hasem népszerű dolog. Az ilyesmit a társadalom és a hatóságok általában — a nem ritkán előadódott indokolat­lan áremelések miatt — gya­nakodva fogadják. Az „ál­újdonságokkal” megcélzott magasabb bevételek elkerülé­séért, az effajta vállalati ma­nipulációk leleplezéséért tár­sadalmilag és a vállalaton belül egyaránt mindent meg kell tenni. A víz kiöntésénél azonban ne feledkezzünk el arról, hogy a „gyerek”, a műszaki haladás ügye, az eb­ben való érdekeltség is — a kádban van. Ha valahol tehát — az ex­portképesség növeléséért és a hazai igények kielégítésé­ért — valóban korszerű ter­méket képesek kihozni és úgy látják (és ez elkerülhe­tetlen), hogy ehhez a termék árát is emelni kell, mert kü­lönben a jobb anyag, vagy a jobb technika befektetése nem térül meg — ott nem szabad félni az ár emelésé­től. A társadalom a tisztes­ségtelen nyerészkedést igyek­szik elhárítani, de ami egy vállalatnak új, költségesebb terméket előállító munkája után valóban jár, azt az ösz­vállalókon kívül az érintett üzemék, vállalatok első szá­mú vezetői írnak alá. HAJSZA A PÉNZ UTÁN Az örvendetes változások­hoz hasonlóan természetesen „csokorba gyűjtötték” a vizsgálat résztvevői a tör­vénytelenségeket, a szabály­talanságokat is. Néhány pél­da a gazdag választékból: „Bottal ütheti” 9600 forintját a 'hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet is. mert a Magyar Televízió egyik rendezője és munkatársa réges-rég felvet­te és elköltötte az előleget, de a megrendelt 30—40 per­ces dokumentumfilm (!) for­gatásának megkezdéséről egyelőre senki sem tud sem­mit. De aligha tartozik a „szívbajos” emberek közé a Gyöngyös-domoszlói Állami Gazdaság függetlenített szakszervezeti titkára is. Ó ugyanis „csak” 1250 forintot vágott zsebre havonta azért a „munkáért”, amit mint a gazdaság sajtófele!őse vég­zett. Nem tartották fair do­lognak továbbá a népi ellen­őrök azt sem, hogy a mező- tárkányi Aranykalász Ter­melőszövetkezet az Észak­magyarországi Tejioari Vál­lalat egyik dolgozójára bíz­ta a szövetkezet „tejtermelé­se” ügyes-bajos dolgainak intézését. Ugyancsak a NEB- vizsgálat során derült ki az is, hogy a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaság egyik üzemmér­nökének még a napi nyolc­órás munkaidő is majdnem kevésnek bizonyul ahhoz hogy becsületesen helvt tud­jon állni másodállásaiban. A kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet nem ke­vesebb, mint havi 3515 forin­szefüggéseket világosan lá­tó emberek, — s a többség ilyen — nem tartják, nem tarthatják üldözendőnek. A KIÁLLÍTÁSOKON MEG­CSODÁLT termékek egy ré­sze nem egyszer éppen azért hiányzik sokáig az üzletek­ből, mert a gyárak nem me­rik a magasabb árú termé­ket forgalomba hozni, ne­hogy az árdrágítás vádja ér­je őket. Ez a félelem pedig a műszaki haladás lassúbb üte­mében, a minőségnek a le­hetségesnél mérsékeltebb ja­vulásában visszaüt. Bonyolult kérués ez, de látnivaló, hogy — legalábbis — vállalatonként nehéz hosszú távon megfelelni egy­szerre két követelménynek: nevezetesen, hogy legyen magas színvonalú az ellátás, korszerű, jó minőségű a ter­mék, ám ugyanakkor legyen stabil, alacsony az árszínvo­nal is. Mi, vásárlók persze szeretnénk minél több kor­szerű, divatos árut az üzle­tekben, a tegnapi, divatja múlt 'termek áráért. Ez pedig legtöbb esetben gazdaságilag lehetetlen. Az életszínvonal javulása, az életmód változá­sa éppen azt követeli meg, hogy az árak is ösztönözzék a termelőket — józan hatá­rok között — a gyorsan kor­szerűsödő fogyasztói igények kiszolgálására, vagy máskép­pen: a legújabb technikai vívmányok gyors átvételére, alkalmazására. AZT PEDIG valamennyi" ünknek el kell magunkban dönteni: mi az, ami jobban bosszant bennünket. Az-e, ha valami, ami korszerűbb, (indokoltan) drágább az át­lagnál, de kapható, vagy az, ha jó és viszonylag olcsó, de nem kapható, mert a gyártó vállalat nem tudja elviselni a ráfizetést? A fejlődés mai szintjén, a mai élet, igen gyakran így fogalmazza a I kérdést. Gerencsér Ferenc I tot „volt szíves kifizetni” az egri Laskó-völgyi Vízgazdál­kodási Társulat egyik dolgo­zójának, aki főállása mellett a meliorációs munkálatokat irányította a szövetkezetben. Az Egri Háziipari Szövet­kezet mellékfoglalkozású műszaki vezetőjének munká­ját — 10 hónap alatt — több mint 29 ezer forinttal jutal­mazták. A szövetkezet dolgo­zóinak ugyanennyi idő alatt 24 200 forintos jövedelem ju­tott. Egyidőben kapta kézhez másodállásához és mellék- foglalkozásához az engedélyt a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat jogtaná­csosa is, a Hatvani Háziipari Szövetkezet pedig saját dol­gozójának tette lehetővé, hogy a szövetkezetben — ha­vi 700 forintos tarifa mel­lett — még másodállást is vállalhasson. Hogy valamennyi másod- és mellékállását tisztessége­sen ellátta-e a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat jogtanácsosa, azt utólag már nehéz lenne kide­ríteni. Azt viszont hiteles okmányok bizonyítják, hogy fizetése mellett a Heves me­gyei Ruházati Ipari Vállalat­tól 1500, az Izzó gyöngyösi gyárától 3000, a gyöngyösha­lászi Győzelem Termelőszö­vetkezettől 800. a gyöngyösi Városgazdálkodási Vállalat­tól 500, a gyöngyöspatai Béke Termelőszövetkezettől pedig havonta 750 forintot vett fel a másod-, illetve a mellékál­lásaiban végzett munkáiéért. Javára legyen írva a szóban forgó jogtanácsosnak, hogy a megbízatásaira nem illegáli­san vállalkozott, hanem va­lamennyi ..üzletébe” írásos engedélyt kanott vállalatá­nak vezetőitől, __ ___i A forradalmi ifjúsági na­pok idei programsorozatában szép helyet kapott a KISZ zászlóbontásának 20. évfor­dulója is. Ebből az alkalom­ból került sor annak a kiállí­tásnak a megnyitására a me­gyeszékhelyen, amelyet a KISZ Heves megyei Bizottsá­ga és a megyei népfrontbi­zottság rendezett. A kiállítás érdekesen és sokszínűén mutatja be a kommunista ifjúsági mozgalom Heves megyei történetét, amelyhez több alapszervezet gyűjtött érdekes anyagot Az úttörőházban megren­dezett ünnepségen, ahol a kiállítás is megnyílt, Kiss Sándor, a KISZ Heves me­gyei Bizottságának első tit­CSAK MUNKÁVAL ÉS TISZTESSÉGESEN kára köszöntötte a résztve­vőket, közöttük dr. Sipos Ist­vánt, a megyei pártbizottság titkárát, Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, va­lamint dr. Lehoczky Alfré- dot, a DISZ egykori megyei titkárát is. Az ünnepség mű­sorában fellépett az egri 4. számú Általános Iskola, va­lamint a Dobó István Gim­názium és Szakközépiskola együttese is. A kiállítást Kiss Sándor, a KISZ Heves megyei Bizott­sága első titkára nyitotta meg, aki beszédében hangsú­lyozta, hogy nem születésna­pot ünnepelünk, amikor a KISZ zászlóbontásának 20. évfordulójára emlékezünk, hanem elődeink harcát, a kommunista ifjúsági moz­galom újabb és forradalmibb feladatvállalását méltatjuk. A húsz esztendő számos és igen szép bizonyítékokkal szolgált a kommunista Hiú­sági mozgalomban, A KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy az ifjúkommunisták mozgalma közel fél évszáza­dos múltra visszatekintve mindig a haladás élvonalába állt, az aktuális történelmi feladatokat vállalva, teljes!» tette küldetését. Ezen a rendezvényen ad­ták át a KISZ Heves megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által közösen meghirdetett krónikaíró pályázat díjait. A bírálóbizottság értékelése alapján jutalomban részesült az egri Dobó István Gimná­zium és Szakközépiskola KISZ-bizottsága, a Volán 4. számú Vállalat gyöngyösi te­lepén tevékenykedő KISZ- alapszervezet, valamint a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola Knézich ' Károly KISZ-alapszervezete. A későbbiekben baráti ta­lálkozón vették részt a KISZ zászlóbontásának ide­jén Heves megyében tevé­kenykedő szervező bizottság tagjai és a mozgalom mai vezetői. A szervező bizottság tagjainak Kiss Sándor, a . megyei KISZ-bizottság első titkára adta át a 20 éves KISZ-munkáért járó meg­tisztelő kitüntetést: Szabó Imrének, a bizottság vezető­jének, valamint Báry József­nek, Dienes Tibornak, Him- mer Józsefnek, Gere István­nak, Mudriczki Jánosnak és Micsinszki Pálnak. Nagyarányú műszaki fejlesztés a Mátravidékí Fémműveknél Nemcsak joga, hanem oka is bőségesen van tehát a He­ves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak arra kérnie megyénk üzemeinek, szövet­kezeteinek, intézményeinek, valamint a felügyeleti ható­ságok vezetőit, hogy sürgő- I sen vizsgálják felül a főállá- [ son kívüli foglalkoztatások | helyzetét. Többek között a J következőket javasolja a | megyei NEB: kivétel nélkül vonják felelősségre a tör­vénysértések, a szabálytalan­ságok elkövetőit. Egyszer s mindenkorra meg kell szün­tetni azokat a másod- és mellékállásokat, ame­lyeket csak azért találtak ki, hogy x, vagy y — x, vagy y engedélyével — munka nélkül. pluszjövedelemhez jusson. Ugyancsak a NEB javaslatai között szerepel, hogy a felügyeleti szervek te­gyék rendszeressé a másod­állások ellenőrzését, valamint annak „figyelését”, hogy a kifizetett munkabérek arány­ban állnak-e az elvégzett munkával ? Senki sem vitatja: bizonyos j feladatokat ezután is érdé- í mesebb lesz másod-, vagy J mellékállásban elvégeztetni, j Arra azonban nemcsak a törvény tisztelete miatt kell az eddigieknél is jobban oda- figyelni, hogy olyan jövede- 1 lemhez, anyagi előnyökhöz | senki sem jusson, amely mö- \ gött nincs munlta, szellemi, vagy fizikai tevékenység. Ez ugyanis nemcsak a be­vezetőben emVtett törvények miatt idegen társadalmunk­tól. _***. i£oős József A Mátravidékí Fémművek­nél az idén felgyorsul az ötödik ötéves tervben elő­irányzott 'műszaki fejlesztés üteme; a vállalat által gyár­tott tubusok és aerosolos-pa- lackok iránt az elmúlt év­ben ugrásszerűen megnőttek az igények, amelyeknek csak gyors fejlesztéssel tudnak eleget tenni. Tavaly elsősorban építő­ipari kapacitás hiánya miatt nem tudták teljesíteni beru­házási tervüket. Az idén több építőipari szervezetet is be­vonnak a munkába a gyor­sabb ütem érdekében; meg­kezdődtek többek között egy új üzemcsarnok és raktár építésének földmunkái. Ugyancsak elkezdődik a gyá­ri nyomdaüzem rekonstruk­ciója is: a régi gépek már nem győzik a dobozgyártás­hoz szükséges lemezek litog- rafálását. A mintegy nyolc­vanmillió forintos beruházás­sal korszerű gépeket állíta­nak a régiek helyébe, s jobb körülményeket biztosítanak majd a nyomdaüzemi dolgo­zóknak is. Új gépsort vásárol a válla­lat az aerosol-paiackok gyár­tásához mintegy 120 millió forint értékben, ezenkívül új automata géosort helyeznek üzembe a tubusgyártó oz is. Az úi gének üzembe állításá­val egvütt folyamatos a ré­gebbi berendezések pótlóla­gos automatizálása. Az auto­matizálással megszűnik a gé­pek kiszolgálásának mono­ton, idegeket fárasztó mun­kája, s egyúttal másutt hasz­nosítható munkaerőt is sza­badítanak fel. A műszaki fejlesztés mel­lett nagy jelentőségűek a munkavédelmi és szociális beruházások is a gyárban. Ezek ütemét eddig szintén építőipari kapacitás hiánya lassította, a vállalati intéz­kedési tervben nagy összege­ket biztosítottak erre a cél­ra. Tavaly 10 millió forintot költöttek, az idén pedig 16 milliót terveznek az üze­mek jobb szellőztetésére, a zajártalmak csökkentésére, fürdők, öltözők korszerűsíté­sére. Többek között ezekről a beruházásokról volt szó a vállalatnál a napokban tartott igazgatói tanácsülésen, ahol a résztvevők az idei tervfeladatokat vitatták meg. A tervek szerint eb­ben az évben a Fém­művek termelési érté­ke már eléri az egymüliárd 300 millió forintot, s a terme­lés gyors növekedése mellett az üzemek elsőrendű feladata a munka minőségének javí­tása. rHmüsM g) 1937. március- 20« msaraap Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Nem mindig a főállás a fő

Next

/
Thumbnails
Contents