Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-20 / 67. szám
I Heti külpolitikai összefoglalónk A HÉT CÍMSZAVAKBAN ~romiko és Caglayangil török külügyminiszter tárgyalásai Moszkvában — A francia községtandcsi választások első fordulójának eredményei a balolda' előretörését mutatják — Fidel Castro látogatása Etiópiában KEDD Tőrbe csalták és meggyilkolták Kamat Uzsumblattot. a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökét — Megválasztották az új jugoszláv kormányfőt Vészeim Djuranovics személyében szerda Púja Frigyes hivatalos látogatásra Görögországba érkezett — Egy amerikai hivatalos küldöttség tárgyalásokat kezdett Hanoiban CSÜTÖRTÖK Ozsumblatt halála rendkívüli feszültséget okozott, újabb tűzharcokat robbantott ki Libanonban — Zaire egyik tartományában, a volt Katangában fegyveres összecsapások kezdődtek. PCNTKK Folyik a szavazás Indiában — Carter amerikai elnök ENSZ-bcli beszéde nyugtalanságot keltett Izraelben SZOMBAT Nyugat-Európa liberális odrit vezetőinek tanácskozása a hasonló spanyol formáció megsegítésére — Fiáéi Castro tárgyalásai Tanzániában — Vietnam után Laoszba ; . utazott az amerikai delegáció ^yv /V /vYvVVWVVVVvVvWA\VVWSAAM(VVvVVWWVVVWVVVvWAWVVV» Világszerte mély megdöbbenést kellett Kamal Dzsumb- lattnak, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnökének a meggyilkolása. Érthető, hogy sokan kérdik: miért kellett meghalnia akkor, amikor egyébként a libanoni válság már a megoldásához közeledett? — Közelebb hozzánk, Olaszországban a társadalmi válság tovább tart, különösen az ifjúság lázongása kelti fel a figyelmet. Megismétlődik-e a mai Olaszországban az 1968-as párizsi diáklázadás? — Fidél Castro északafrikai és egyes arab országok meglátogatása után Fe- kete-Afrikába utazott, így Etiópiába és Tanzániába. Mi magyarázza Kuba növekvő szerepét Afrikában? — sokan kérdezik. 1. Miért kellett meghalnia D/surablattnak, amikor pedig a libanoni válság már a megoldásához közeledett? Meglehet, hogy azok az egyelőre ismeretlen fegyveresek, akik a libanoni hegyek között tőrbe csalták és gépkocsivezetőjével, meg testőrével együtt agyonlőtték a libanoni baloldal vezetőjét, éppen azért végeztek Dzsumblattal, hogy újra felélesszék a gyűlöletet és az ellenségeskedést Libanonban, ahol pedig az élet valóban kezdett visszatérni a régi kerékvágásba. Igaz. hogy a válság egy esztendeje alatt, a megannyi vérontás után sem dőlt el a nagy kérdés: igazabb, demokratikusabb rend alakulhat-e ki? De a libanoni rendezés a közel-keleti válság megoldásától Is függ és fordítva: ha újraéled a libanoni polgárháború, akkor a közel-keleti megoldás tovább várat magára. Az is igaz, hogy Dzsumblatt kiemelkedő egyénisége volt a libanoni baloldalnak, az ő halála után az egységes baloldal több kisebb mozgalomra, csoportra bomolhat. Tehát a Dzsumblatt elleni gyilkos merénylet éppúgy lehetett a libanoni haladó erőkre mért csapás, mint kísérlet a belső helyzet kiélezésére, s ezen keresztül a közel-keleti helyzet újabb elmérgesítésére. 2. Mcgismctiődik-e a mai Olaszországban az 1968-as párizsi diáklázadás? Mind több olasz város utcáin émelyegted az emberek gyomrát, csípi a szemüket a könnygázgránátok füstje. Helyenként kiégett autók füstölögnek, felforgatott kocsik és buszok, meg felszedett kockakövek formálódnak barikáddá. A kép valóban hasonlít az 1068 májusában, júniusában a francia fővárosban látotthoz: a párizsi diáknegyed, a Quartier Latin volt akkor a tőkés rend ellen lázongó fiatalok ellenállási fészke. Van hasonlóság abban is, hogy a mai olasz ifjúság éppoly kilátástalannak látja a kapitalizmus által ígért jövőt, mint a francia diákság kilenc évvel ezelőtt. De további egyezésként egy szónak az újrafel- bukkanását is említhetjük: „csoportocskák” szervezik a zavargásokat, ők szerzik a fegyvereket a lövöldözéshez, a robbanóanyagot a merényletekhez. A „csoportocskák'’, amelyeket a háttérből a hatalomra törő szélsőséges jobboldal irányít, tartoznak lejáratni az igazi baloldalt, felelőtlenségükkel és bűnös fellépésükkel a valóban elégedetlen ifjúságot kell, hogy belesodorják a végzetes kalandokba. Így volt ez 1968- ban Párizsban is! Franciaországban sokan meg vannak győződve arról, hogy végeredményben bizonyos imperialista hatalmak titkos szolgálatai szervezték a „diáklázadást”! Annak akkor az volt a célja, hogy De Gaulle tábornokot megbuktassák, aki — mint tudjuk — szem- befordult a NATO-val, az Egyesült Államokkal, Izraellel ... Viszont még egy hasonlóság van a kilenc évvel ezelőtti Franciaország és a mai Olaszország között: a diákok, a fiatalok mozgolódása önmagában még semmilyen eredményre sem vezethet, csak ha a munkásság szervezett és fegyelmezett sztrájkmozgalma párosul hozzá, akkor válik jelentőssé, politikaformáló erővé. A hét végén tízmillió olasz dolgozó vett részt egy országos sztrájkban. Az elmaradott dél fejlesztése, az Andreottikormány legutóbbi gazdasági intézkedéseinek visszavonatá- sä, — ez volt a sztrájkkal támogatott követelés. Komolyabb és felelősebb követelés, mint a „csoportocskák” lázongásai közben hangoztatott maximalista program. 3. Mi magyarázza Kuba növekvő népszerűséget Afrikában? A szocialista Kuba népének egy része afrikai eredetű: rabszolgakereskedők hurcolták őseiket a közép-amerikai szigetre. Fidél Castro akkor, amikor a népi Angola törvényes kormányának nyújtandó kubai segítséget megindokolta, a proletárnemzetköziség elvén túl még ezt az érzelmi elemet is felsorakoztathatta. Sok kubai szivén át afrikai vér lüktet... Az afrikai népek is rokon- szenvvel, tisztelettel tekintettek és tekintenek az amerikai földrész első szocialista államára. A kubai forradalmi mozgalom sikere éppúgy kivívhatja elismerésüket, mint az, hogy a szocialista építőmunkában a kubai kommunisták vezetésével az a korábban elmaradott nép rendkívüli eredményeket mutathat fel. Hogy az alapoknál kezdjük: éppen az írástudatlanság felszámolása lehet a legvonzóbb az analfabétizmus átkával küzdő afrikai népek szemében. Az a segítség, amelyet önzetlenül és elvi alapon nyújtott Kuba Angolának, az imperialisták és a zsoldosaik által megtámadott országnak és törvényes kormányának, csak még inkább megnövelte Kuba tekintélyét. Ez érzik ki abból a lelkes fogadtatásból, amelyben Fidel Castrót részesítették észak-afrikai és fekete-afrikai kőrútjának eddigi állomásain. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a kormány elnöke, előbb Líbiában tett látogatást és éppen akkor tartózkodott az észak-afrikai arab országban, amikor Kadhafi ezredessel az élen az állam vezetői új, népi és az ő megfogalmazásuk szerint „arab szocialista” alkotmányt hirdettek ki. Utána megfordult Castro Dél-Jemenben és Szomáliában, a Vörös-tenger bejáratánál levő államokban, ahol szintén népi hatalom van kialakulóban. Tanzániában azzal a Julius Nyererével folytatott eszmecserét Castro, aki az úgynevezett afrikai szocializmus úttörője. Pálfy József Fidel Castro Tanzániában A Kubai Kommunista Párt KB első titkára afrikai kőrútjának következő állomására érkezett. Tanzániában a Dar es Salam-1 repülőtéren, vendéglátója Nyerőre elnök fogadta. (Népújság iclcfoto — AP—MTI—KS) SALT-tárgyalások Lehetőség van józan megegyezésre „A világbéke szempontjából parancsolóan szükséges, hogy a megegyezés minden lehetséges módját keressük a Szovjetunióval, hogy nagyobb stabilitást téremtő fegyverzetkorlátozási egyezmény kidolgozására törekedjünk” — mondotta Paul Warnke. Az amerikai SALT-kül- döttség új vezetője az országos közművelődési tv-háló- zatban. -Sugárzott-.mytlalkozie tábar. kijelentette: nyilvánvaló, hogy a két nagyhatalom versengése, a többi között ideológiai kérdésekben, a jövőben is folytatóim fog — mégis józan megegyezésre lehet jutni abban, hagy a versengés, vetélkedés ne vezessen mindkét lársadalorh pusztúlásához. Warnke, aki tíz nap múlva" Vance amerikai külügyminiszter kíséretében tárgyal majd Moszkvában, vezető szovjet államférfiakkal, szólt arról: a technológia fejlődése elképzelhetővé teszi, hogy sebezhetővé válnak mindkét fél szárazföldön elhelyezett nukleáris fegyverei. Véleménye szerint azonban erre nem az a válasz, hogy új fegyverrendszerek építését indítsák meg, hanem az, hogy megegyezzenek a szárazföldi, mozgatható kilövőállású hadászati rakéták korlátozásában. (MTI) Hét régi jegyzet Téves kapcsolás A diplomácia gyakorlatában példátlan eset történt Bécsbeni az NFZK nagykövete összetévesztette főnőkét egy kétes hírű hölgy hódolójával! A félreértés oka "a következő volt. A nagykövet telefonszáma alig külön* bözik a közelben lakó callgirl tc- lefonszámától. Hívjon és jövök! — hirdeti magát a lány naponta a bulvársajtóban; ennek megfelelően meglehetős telefonforgalmat bonyolít le. Ügy látszik azonban, a fórfiérdcklö- dók naqyon izgatottak- lehetnek tárcsázás közben, mert gyakran melléhúznak (esetleg az automata jelfogók ördöge is tréfálkozik), s igy olykor-olykor a diplomata lakásán cseng a telefon. Nála érdeklődnek, hogy otthon van-e a hölgy, - raér-c, mennyit kér, hova menjen, mikor és így tovább, amit már ilyenkor ' illik előre megbeszél- ni. Nagykövetünk természetesen nem vállalkozik ilyen Jellegű közvetítésekre, tehát közölni szokta az izgatott telefonálókkal, hogy a legnagyobb sajnálatára nem állhat szolgáltukra. Nem tárgyalhat velük a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. és a mindkettőjüknek alkalmas Időpontról, lévén a kapcsolás téves. Node, ha az embert sótf Ilyen téves hívás zavarja, különösen érzékennyé válik, magyarul: ideges lesz. Esetleg olyan lépésre szánja el magát, amelyet a hölgy joggal■ Zokon vehet, még úztetrontásnak is tekinthet, ami a Lajtán túl főbenjáró bűnnek számit. Egy alkalommal, amikor szokás szerint csöngött a talaj un és a nagykövet .csak valami krákogást Vélt hallani, elhatározta, hogy mécjpFóbál hosszaiib időre nyugalmat teremteni. és ezt mondta a kagylóba f ..Sajnálom, a hölgy egész nap nem ér rá.” Mire a vonal másik végén megszólalt Bonnból a külügyminiszter: ,,pc kedves G.. mi a csoda történik magánál?” Ügy gondolom, hogy a nagykövet a jövőben nagyon ovatos lesz, háromszor is mégkérdezi majd, kivel besZét, háromszor ts megfontolja, mit • niönd. Elvégre: még mindig jobb a hölgy valamelyik lovagját ösz- szetóvesztcnl egy miniszterrel, mint fordítva. De az is lehet, hogy a lány tekintélye ezután meredeken fölfelé ivei majd a városban. Elterjed a hír, hogy nagyon előkelő pártfogói vannak, a telefonálóktól ugyanis időnként egy rendkívül udvrias férfihang megkérdezi: — A miniszter úrhoz vttn szerencsém? Tatár tmre Kijárási cs gyülekezési tilalom Kongóban A kongói Forradalom Hangja elnevezésű rádióadó jelentése szerint Marién Ngo- uabit, a Kongói Népi Köztársaság elnökét a vezérkar egyik tisztje lőtte le. A nyugati hírügynökségek által korábban már jelentett kijárási tilalom 18 órától reggel 6 óráig van érvényben, az ország határait lezárták, A kijárási tilalom bevezetését az a 11 tagú bizottság rendelte el, amelyet a temetés előkészítésére és a lakosság biztonságának védelmére teljes hatalommal ruházott fel a Kongói Dolgozók Pártja Központi Bizottsága. További rendelkezésig ez a bizottság gyakorolja a hatalmat. A Brazzaville-! rádió bejelentése szerint a bizottság a kongói fővárosban a gyülekezési tilalmat is elrendelte, QMmm 1931’. március vasárnap Éljen a Tanács-Magyarország! A vörös Petrográd üzenete Nehéz időket élt át Petrográd 1919-ben. A nemzetközi imperializmus terveket szőtt a Nagy Október bölcsőjének megfojtására. Az imperialista ügynökök minden eszközzel megpróbálták megzavarni a város normális életét. Kevés volt az élelem, a tüzelő, a villamos energia. Rengeteg gond nehezedett a vörös Petrográdra... A Néva-parti város azonban egy időre még gondjairól is megfeledkezett, amikor megérkezett a hír, hogy Magyarországon kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Ez volt akkor a nap legfontosabb jelentése, amely általános lelkesedést váltott ki. Átlapoztam az 1919-ben Petrográdon megjelent lapokat, folyóiratokat. 50 év múltán is megcsapott belőlük az akkori nehéz, de feledhetetlen idők hangulata. Magyarországon a nép átvette a hatalmat... A Petrog- rádszkaja Pravda vezető helyen közölte az első jelentést: „Az Oroszországi Kommunista Part VIII. kongresszusán március 22-én este fél 9- kor az elnökség megkapta a hírt, hogy Magyarországon győzött a proletárforradalom. ... A bejelentés le írhatatlan lelkesedést keltett. A kongresszus küldöttei egy emberként álltak fel helyükről és a teremben felhangzott az In- ternacionálé”. 1919. március 25-én a Pet- rogradszkaja Pravda első oldalát a magyar proletáriátus dicső győzelmének szenteli. Fent nSgy szalagcím: „Éljen Tanács-Magyarország!” Ismerteti a magyar forradalmi kormány felhívását, amelyet Kun Béla írt alá, az új kormány első intézkedéseit, a budapesti lapok cikkeit. „Büszkén és bátran lobog a munkásforradalom zászlaja Budapest és az egész ország felett — írja a Petrogradsz- kaja Pravda. Az Orosz Szovjet Köztársaság munkásai és parasztjai lelkes proletár üdvözlettel köszöntik a Magyar Tanácsköztársaságot, amely- lyel életre-halálra szóló szövetség fűzi össze őket. A két ország proletáriátusa — miután lerázta magáról a töke átkos igáját —, együtt indul harcba valamennyi dolgozó felszabadításáért”. A Petrogradszkaja Pravda naponta nagy teret, szentel a Magyarországról érkező híreknek. ír a magyar forradalom óriási jelentőségéről, tisztelettel adózik a forradalomban győztes magyar munkásosztálynak. Állandó rovatot nyit a lap „A forradalmi Magyarországon” címmel. Közli az észtországi munkáskommün népbiztosi tanácsának táviratát, amely „az észtországi proletáriátus nevében köszönti a Magyar Tanácsköztársaságott”, részletesen elemzi az újság a magyarországi helyzetet; leleplezi a magyar forradalom ellenségeinek mesterkedését és így tovább. Az egyik számban az újság verset közölt prózában, „A magyar kommunista elvtársakhoz” címmel, amelyben egyebek között ilyen sorokat olvashatunk: „Felkeltek magyar testvéreink, egy a mi sorsunk, egy a fegyverünk, egy a hivatásunk ... Üdvözlet a magyar kommun ár elv társaknak!” A petrográdi folyóiratok, heti és időszaki kiadványok is sokat írnak a Magyar Tanácsköztársaságról. A Kommunái- című lap például 1919. március 25-én „Magyur Október” címmel elemző cikket közöl, amely egyebek között hangsúlyozza: „Ma a magyar munkások és parasztok győzelmét ünnepeljük ... A prolctar-Ma- gyarorszag vezetője elsőként Lenin clvtarssal, a nemzetközi forradalom kipróbált vezérével teremt kapcsolatot, hogy Magyarorszag munkásai és parasztjai nevében őszintén köszöntse az első munkáshatalom kormányát..'. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy az Orosz és a Magyar Tanácsköztársaság összefogása a világ-proletáriátus további sikereinek záloga”. A Kommunar 12. száma beszámol Petrográd nehéz helyzetéről, mert a város körül a nemzetközi imperializmus egyre szorosabb gyűrűt vont. S a nehéz napokban a folyóirat Budapest munkásairól ír, akik „bátran, emelt fővel szálltak szembe az ellenséggel”. A vasutasok folyóiratának 1919. március—áprilisi számában, a Gudokban a vezércikk a magyar forradalomról szólt. „A szociális forradalom tüze mind fényesebb és mind messzebb terjed —, és a történelem győzelmes menetét semmiféle akadály nem állíthatja meg, kérlelhetetlenül és könyörtelenül vágja ki azt a fát, amelyen a világburzsoázia telepedett meg. A magyar forradalom kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy közel van a régi társadalom, elnyomás és erőszak pusztulása: a szocializmus gigászi léptekkel halad előre .. .-és a világon semmi sem állíthatja meg a történelmi folyamat viharos fejlődését” — írja a lap. A magyar proletáriátus diadaláról irt a „Szakszervezeti Híradó” és több más petrográdi időszaki kiadvány. Leningrádban ma is sokan élnek, akik tanúi voltak, milyen őszinte proletárszolidaritás nyilvánult meg Petrográd munkásai között magyar testvérei iránt. Röviddel a Tanácsköztársaság kikiáltása után a petrográdi gyárakban nagygyűléseket tartottak, amelyeken üdvözlő üzeneteket fogadtak el a magyar dolgozókhoz. „A petrográdi kormányzósági fütőház munkásgyűlése köszönti a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltását. Éljen a szocialista világforra- dalom!” — hangoztatja az egyik ilyen üdvözlet. A város Obuhov kerületének kommunistái, tagjelöltjei és szimpatizánsai forrón üdvözlik a magyar proletári- átust és kifejezik meggyőződésüket, hogy „a nem távoli jövőben testvéri köztársaságok vesznek majd körül bennünket, amelyekben mindenütt proletárdiktatúra lesz”. A petrográdi proletáriátus sok dokumentumban fejezte ki, milyen nagy hatással volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a nemzetközi munkásmozgalomra. Erről tanúskodik például a 4. számú állami nyomda munkásainak és munkásnőinek nagygyűlésén elfogadott határozat: „Véleményünk szerint a magyar forradalom a legékesebb bizonyíték rá, hogy az az út. amelyen az orosz munkások 1917-ben elindultak — az egyetlen helyes, és a világ munkásai számára elkerülhetetlen út”. A nevai városkapunál levő Vena színházban, a peterhofi és a Vasziljev-szigeti kerületekben, a Viborgi városrészben megtartott gyűléseken a petrográdi proletáriátus" támogatásáról biztosította a Magyar Tanácsköztarsasagot, A. Nyepomnyasesi) APN — KS i A hét 3 kérdése
