Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-17 / 64. szám
Még háromszázan se Kiskereskedők a lakosságért MAGÁNKERESKEDELEM — kisiparos — kiskereskedő — maszek: az elnevezések variálhatók, a lényeg azonban egy, a lakosság áruellátását segítő kiskereskedőkről, kisiparosokról van szó, akik műhelyükben, vagy kis boltjukban segítik eltüntetni, — vagy éppen nem! — a lakosság áruellátásában tai pasztaiható fehér foltokat. Kiegészítő feladata van tehát a magánkereskedelemnek, s ez a kiegészítő szerepe meghatározza egyrészt önmaga helyét a gazdasági életben, másrészt viszonyát az iparhoz, az állami, a szocialista kereskedésemhez. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a maszekok közül most nem a szolgáltatásokat végző kisiparosok munkájáról vitázott, hanem azt vizsgálta milyen szerepe) van Heves megyében a magánkereskedelemnek — az áruellátásban. Az kétségtelen, hogy a magánszektor a megye egész kereskedelmében csupán csak töredéket képvisel, forgalmának. értéke 0,3 százalék, es létszámuk sem éri el a háromszázat, az egész megyében. Voltaképpen arról van szó, hogy nem is a létszámmal van a gond — bármilyen furcsán hangzik, még szívesen fogadnának kiskereskedőt a megyébe — mint inkább a területi és szakmai koncentrációval. Magyarán: a magánkereskedők kereken háromnegyed része a megye három városában működik, és a kevésbé, vagy rosszul ellátott településeken az alapellátást biztosító szakmákban — például vegyeskereskedés, zöldség és gyümölcs — kevés a magánkereskedők száma. Belejátszik ebbe, hogy néhány évvel ezelőtt nem éppen szerencsés kereskedelempolitikai elveket gyakoroltak az arra illetékesek és ennek következtében például a megye- székhelyen elsősorban a rövid- és divatáru szakmában adtak ki legtöbb iparengedélyt. Tették ezt az igényeket meghaladó mértékben, s ráadásul még csak nem is a város peremén, hanem a centrumban és annak környékén. MÉGIS AZT KELL megállapítani, hogy a magánkereskedők a lakosság ellátásában — néhány vitathatatlan túlkapás ellenére is — elsősorban a zöldség és gyümölcs szakmában megfelelően szolgálják a differenciált kereslet kielégítését. A magánkereskedőknek e téren 4 —5 százalék a részesedése a piac forgalmából, de ez a 4— 5 százalék sem oszlik meg arányosan közöttük. Az öre- gebbje, és mind több van közülük, egyre csökkenő üzleti forgalmat bonyolít le, míg néhány nagyobb anyagi eszközzel rendelkező kiskereskedőnek még spekulációra is telik, sajnos, az erejéből. A magánkereskedők áralakító, árfelhajtó tevékenysége általában nem jelentős a fogyasztói ár alakulására, bár kétségtelen, hogy éppen a zöldség és gyümölcs szabadpiaci árának átlagosan naHazai gyújtó- gyertya j Fejlesztik a hazai gyújtógyertyagyártást. Veszprémben a Bakony Művekben az új kerámia gyáregységben az idén már hárommillió gyújtógyertya-szigetelőteetet állítanak elő. (MTI fotót Rózsás Sándor felv. — KS) gyobb ütemű növekedésében kimutatható volt és kimutatható ma is a szerepük. Amíg a burgonya és zöldség, meg a gyümölcs fogyasztói árszínvonala az aszályos 1976-ban majdnem 30 százalékkal emelkedett, a boltokban az állami „standokon"’, addig a szabadpiacon ez az emelkedés lényegesen meghaladta a 40 százalékot is. Még .egy ellentmondás szolgálhat alapul a kiskereskedők spekulációs lehetőségeire. Amíg az Országos Anyag- és Árhivatal a hatósági árformákba tartozó termékek órát úgy szabályozta a magánkereskedőknél, hogy azok nem térhetnek el a hatósági fogyasztási áraktól, addig a textil, a ruházati, a konfekcionált termékek és a használtcikkek árát a kereskedő szabadon alakíthatja ki. Még akkor is, ha a szomszédos állami boltból szerezte be áruját, más szóval: az egyik pultnál, az államinál megvette, a másik pultnál, a sajátjánál magasabb áron eladta. De legalábbis eladhatja. A MEGYEI TANACS végrehajtó bizottsági ülése nyomán meg lehet állapítani, hogy éppen úgy, mint a magánkisiparosokra, a maszek kereskedőkre is kellő helyen, kellő szakmai irányítottsággal akár még nagyobb számban is szükség van éppen a lakosság jobb áruellátása érdekében. Ezek a kiskereskedők a gyengén, vagy rosszul ellátott településeken, ahol nem érdemes, vagy egyszerűen anyagilag nincs lehetőség korszerű, nagy áruházak építésére, igen fontos szerepet töltenek be. Munkájuknak, szerepüknek becsülete van. Hogy ez a becsületük megmaradjon, sőt növekedjék, azt rendszeres ellenőrzéssel segíteni az állami szervek feladata, de van ezen a téren tennivalójuk önmaguknak a kiskereskedőknek is. (gyurkó) A novajiak titka Jogos büszkeség A tanácsnál Sajátos és bizonyára nem véletlen, hogy itt nem kell a vendégnek átesnie a titkárhő bizalmatlan, vagy éppen elragadóan kedves mérlegelésén, vajon az illető érdemes-e arra, hogy e pillanatban zavarja az elnököt. Dobó Sándor tanácselnök irodája közvetlenül a folyosóról nyílik, bárki szabadon beléphet a puritán egyszerűséggel berendezett hivatali szobába és biztos lehet abban, hogy gondját, baját meghallgatják majd. Itt hellyel kínálják „az ügyfelet”! ' — Félő, hogy ha másképp lenne, még sehol sem tartana ez a falu — mondja a tanácselnök. — A hetvenes évek elejéig igen sokan elköltöztek Novajról. A közeli nagyváros, a komtnunális létesítmények hiánya, a kevés munkalehetőség más vidékekre csábította a helybelieket. Hetven óta ez a folyamat megállt. Hogy miért? Mondtuk az embereknek: Szebb Jcultúrházat akartok? Üj iskolát? Sportolni, szórakozni szeretnétek? Egyedül a tanács ezt képtelen előteremteni. Gyertek, építsük fel társadalmi munkával! És felépítették. Egy éve adtuk át az új művelődési házat, melynek műszaki értéke két és fél millió forint, de a tanács kiadási számláin mindössze 1,2 millió szerepel. A többi a novajiak keze munkája. Ez a helyzet a most épülő tantermekkel is, amik 690 ezer forintba kerülnének, de mi kihozzuk háromszázból — mondja az elnök. „Nem örfimgwség" Dobó József nyugdíjasnál, körzeti tanácstaggal beszélgetek. — Árulja el nekem, hogyan tudják itt, Novajon, egy esős vasárnapon a sarog- jához, a betonkeverőhöz állítani az embereket egyetlen hívó szóval! Hiszen egyetlen fillért sem kapnak munkájukért és ha nem jönnek, senki sem szólhat egy szót sem. — Nincs itt semmi ördöngösség. Ha az embereknek világosan megmagyarázzák, hogy mit és miért kérnek, szívesen dolgoznak. Mostanában sokat hallottunk például a közművelődési törvényről, kihúztuk magunkat: „nekünk már van új kultúr- házunk, benne az én munkám is.” Büszke rá mindenki. Hogy áll és hogy olyan, az nem a vezetők érdeme, hanem azoké, akik faragták a követ, falaztak, vakoltak, díszítettek, takarítottak. Ezt mindannyian nagyon jól tudjuk, ami minden elismerésnél, minden fizetségnél többet ér. A másik — úgy érzem — az a sokat emlegetett demokratizmus. Az emberek L-ahakúra akarták az iskolát, de a tanács korábban egyenesre terveztette. De miért ne lehetne olyan, amilyenre mi szeretnénk? Oj tervek készültek. Mindenki érzi, hogy sajátja itt minden, miénk a falu. Ezek után ha a kultúrházban végzett társadalmi munkáért csak egy kis jelvényt kaptunk, az át- dásnál mi azt is megköszöntük! — mondja Dobó Jóasef. Persze, az is igaz. hogy itt nem pompás tanácsháza épült először, hisz az még várhat, lehet benne a falu ügyeit intézni, de iskola, sportpályák, tornaterem, a kultúra és szórakozás otthona, amit a helybéliek és gyermekeik használnak, már megvannak, vagy rövidesen meglesznek. ApMrél Azért ez is akad jócskán. Ma a falu 25 kútjából 9 ad iható és mindössze kettő kifogástalan minőségű vizet. Nem csoda, ha a jövőre épülő 11 millió forintos törpe- vízmüvet mindenki nagyon várja. Persze, a mintegy tízezer forintos hozzájárulás mellé kétkezi munkájukat is leteszik majd, ha arra szükség lesz. A víz mellett az orvosi ellátás megoldása a legsürgetőbb. Az Ostoroson lakó körzeti orvossal — akit egyébként szeret a falu — délután négytől másnap nyolc óráig megszakád a kapcsolat. Bezár a posta, telefonálni nem lehet. A betegnek ezt viszont hiába mondanák. A tanácselnök már többször szóvá tette felsőbb helyen, javasolt is néhány ésszerű, praktikus megoldást — egyszer meg is kéne hallgatni. Megoldatlan a szemét elszállítása. Helyhiánnyal küzd az óvoda, az öregek napközije. s a megoldás bizony néhány évet még várat magára. Régóta küszködik a falu a Körtvélyes-patak kordába szorításával. Az idén is a februári hóolvadást és az esőzéseket követően több kertet elöntött a víz, sőt a kritikusabb napokon 24 órás szolgálatban kellett védeni a gátakat. A faluban élő egyik Szügyi szakember, Nagy László már korábban elkészítette a patak szabályozási tervét, de néha mások hanyagsága, vagy egy gép hiánya múnden jó szándék ellenére is megakadályozhatja a gyors rendezést. A KISZ Ez Novaj másik büszkesége. A másfél ezer lakosú község ugyanis \ március 4- én KlS-Z-bizottsógot (!) alapított. A nem kevesebb, mint 72 tag és a Kilián-körösök munkájáról beszélgetünk Bartók Mária titkárral. — Hogy lehet az, hogy egy olyan kis faluban, mint Novaj KISZ-életében, az alapszervezeti keretek szűknek bizonyulnak? Ha jól tudom, ez egyedülálló a megyében. — Ez tulajdonképpen nemcsak a mi érdemünk, hanem az egész falué. Mi aktív részévé váltunk Novaj életének, ami számunkra nem frázis, sokkal inkább rang. Ha bármilyen társadalmi munkáról, rendezvény szervezéséről van szó, mi ott vagyunk. De ugyanúgy kérik a véleményünket is, mint a pártét, az egyéb szervezetekét vagy a tanácstagokét. Ügy tekintenek bennünket, mint a falu fiatalságának képviselőit, nem pedig mint egy befelé forduló kis egységet. Számít és épít a mi munkánkra a község, érezzük. hogy másnak is fontos, mit csinálunk, hogyan élünk. A tanács ifjúsági bizottság megalakítását fontolgatja, fiatal . pedagógusaink letelepedéséhez minden támogatást megad, saját klubot működtethetünk. Szeretünk sportolni? Ott a focipálya, a nemrégiben alakult kézilabdacsapat is rövidesen bitumenes pályán edz, használhatjuk a tornatermet. De nemcsak mi, hanem bárki. Egyenrangúnak tekintenek és törődnek velünk. Azt híA marxizmusról — népszerűén Költségvetési támogatások A költségvetési támogatásokat az állami vállalatok és a szövetkezetek kapják. A pénzügyminiszter termelési, értékesítési, export és fejlesztési célra nyújthat költségvetési juttatást. A támogatások indoka lehet árrendszerbeli (például szociális meggondolásból a költségeknél alacsonyabban megállapított ár), ösztönzési (például exporttámogatás), valamint a hátrányosabb közgazdasági feltételek miatt indokolt támogatás. A támogatásnak különböző formáit különböztethetjük meg. Ezek — többek között — a dotáció, az állami visszatérítés, valamint az árkiegészítés. A dotáció olyan költségek ellensúlyozására szolgál, amelyek átmenetileg nem térülnek meg a termékek árbevételében (például új vállalatok egy éven belül meg nem térülő költségei), és ezért az adott vállalat dotáció nélkül hátrányos helyzetbe kerülne. A dotáció tehát valamilyen gazdasági tevékenységgel kapcsolatos térítés. , Az árkiegészítés ezzel szemben termékhez kapcsolódik: olyankor indokolt adni, ha az ár kedvezőtlenül érinti a termelőt, akinek tevékenységére viszont szüksége van a társadalomnak. Végül, az állami visszatérítés valamely tevékenység — ez export — ösztönzését hivatott elősegíteni és az érintett vállalat költségvetési befizetéseiből meghatározott mérvű visszatérítést kap. Minden támogatással kapcsolatban alapszabály, hogy a jó támogatási rendszer mindig önmagát megszüntető, átmeneti és kivételes jellegű. A támogatások túlzott szem. ez csábítja az itthoni KlSZ-szervezetbe a fiatalokat. „Önálló munkára több a lehetőség" A KISZ-klubban találkoztam Nagy Magdolnával. Érettségi előtt áll, de a középiskolás évek alatt végig itthon volt KISZ-tag. — Gimnáziumba jártok, időtök nagy részét Egerben töltitek. Miért ragaszkodtatok mégis ehhez a szervezethez? — Nálunk a családból mindenki eljár dolgozni, társadalmi munkát azonban itthon végeznek. De így van ez másokkal is. Ugyanez a helyzet a KISZ-ben is. Aki valóban dolgozni akar, az inkább itt tag, hiszen az ember a sajátjába szívesebben adja munkáját, tudását. És mivel Novaj az otthonunk. és önálló munkára is több a lehetőség, jobban a magunkénak érezzük az eredményeket is. Belső életünket jól jellemzi a tavalyi beszámoló taggyűlés, ami délután hattól este fél tizenegyig tartott. Ebből a beszámoló nyolcperces volt. Vitatkoztunk, néha egymásnak estünk, vagy dicsértünk. Egyszóval: egyikünknek sem mindegy, hogy mi történik a KISZ-ben, a községben. Annak idején az iskolában többünket elmarasztaltak, hogy a novaji alapszervezetbe akartunk belépni. Ha jártak volna itt, akkor ezen nem csodálkoznak. Hava j Ez a Bükk lábánál húzódó ’ kis község semmiről sem nevezetes. Nincsenek szenet, ércet adó bányái, ipari üzemei, omladozó műemlékei, nincs turistákat vonzó népművészete. Lakói valaha nagy szegénységben éltek. | De ma annál gazdagab- ■ bak. Cziráki Péter • elszaporodása és állandósulása alapjában véve káros, mert a támogatások közömbösítik az általános érvényű közgazdasági szabályozóit hatását. Konvertálható árualapok Ez a fogalom és szóhasználat az utóbbi években terjedt el a hazai közgazdasági irodalomban és a sajtóban. A fogalom értelme: vannak olyan exporttermékek, amelyek több piacon — némi túlzással bármelyik tőkés országban — értékesíthetők. Mivel az elkövetkezendő években jelentős mértékben növelnünk kell a nem rubel- elszámolású exportot — azaz az olyan országokba való kivitelt, amelyekkel a fizetés és az elszámolás konvertibilis devizával történik^ rendkívül fontos, hogy iparunk és mezőgazdaságunk növekvő mennyiségben állítson elő ilyen országokban értékesíthető javakat. Nos, ezeke. nevezzük konvertálható áruknak. Tipikusan konvertálható termékek például az alapvető fontosságú nyersanyagok, az élelmiszerek bizonyos csoportja, valamint a progresszív ágazatok ma: s műszaki színvonalú termékei. Átlagos műszakszám A géppark kihasználásának mérésére használt mutató. Arra ad választ, hogy az adott vállalatnál, iparágban vagy az egész iparban átlagosan hány műszakban dolgoznak. Az ex- tenzív kihasználást méri, hiszen arról ad felvilágosítást, hogy a naponta rendelkezésre álló 24 órából (az úgynevezett .naptári időalapból”), hány órán át üzemeltetik ak gépparkot. A gépparkhasznosítás vizsgálatakor természetesen azt is mérlegelni kell, hogy a munkahelyek létszámhelyzete az egyes műszakokban milyen, vagyis hogy ténylegesen mennyit üzemeltetik a gépeket. Ha a vizsgálat erre is kiterjed, a mutató a géppark intenzív kihasználtságának a fokát jelzi. Ez rendszerint alacsonyabb az átlagos műszakszámnál. A géppark megfelelő mértékű hasznosításra az ipar működésének hatékonyságát is befolyásolja. A népgazdaság állóeszköz-vagyonánalc tekintélyes részét — kb. 400 milliárd forint értékkel — a géppark alkotja. s ennek több mint a fele az ipari géppark. Az ipar gépvagyo- nának bruttó értéke 1965— 1975 között több mint megkétszereződött, az ipar termelése azonban korántsem nőtt ugyanilyen mértékben, ami arra utal, hogy a géppark hasznosításának foka romlott. Ha ezt nem szüntetjük meg, ha nem javítjuk a termelőberendezések kihasználásának a fokát, azzal kell számolnunk, hogy az egységnyi ipari termeléshez egyre több állóeszközre lesz szükség. Ezt a „luxust” a gazdag országok sem engedhetik meg maguknak, mert az ilyen gazdálkodás az ipar , „üzemeltetését” drágítja, növeli az egységnyi termelésre jutó gépköltséget (eszközlekötési járulék, amortizáció, a gépek eszmei kopásából eredő tényleges költség.) JlÉiwisig £) 1977. március 17., csütörtök
