Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-02 / 51. szám
Háromszoros igény Van hitelünk, .c A marxizmusról - népszerűén „Hazánkban minden tanévben több mint kétmillió 200 ezren tanulmányozzák a marxizmust—leninizmust, illetve ismerkednek forradalmi eszméinkkel,' vagy kezdenek hozzá elsajátításukhoz” — állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1976. október 26-i határozatában. De nem csupán országosan, hanem Heves megyében is számottevő — mintegy hetvenezer — azok száma, akik forradalmi elméletünkkel és gyakorlatunkkal a szervezett oktatás keretében ismerkednek. Lapunk most induló sorozatában — amely gazdaságpolitikai, filozófiai és szociológiai kérdéseket tárgyal — részben nekik, de mindazoknak is segítséget kívánunk nyújtani, akik nem szervezett’ formában akarnak megismerkedni az elméleti kategóriákkal, az összefüggésekkel. Fogyasztás, fogyasztási szerkezet A KÖZVETETT szabályozásnak a vállalatokat igen érzékenyen érintő módja a hitelpolitika. Hitelek nyújtása kedvező feltételekkel vagy éppenséggel a támogatások megvonása lendítheti, illetve fékezheti a leggyorsabban egy-egy ágazat fejlődését. A tapasztalatok szerint, ahogy évről évre bonyolultabb feladat gazdaságunk irányítása, egyre nagyobb lesz a jelentősége a hitelpolitikának is. A népgazdaság pénzügyi helyzete sokat javult az elmúlt évben — hallottuk a közelmúltban dr. Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatóján. A bank, összhangban a népgazdasági terv célkitűzéseivel egyensúlyra törekvő szelektív hitelpolitikát folytatott, elsősorban a gazdaságosságot tartotta szem előtt, s megkövetelte a forgóalapok saját forrásokból való bővítését. A hitelek iránti kereslet egyébként tavaly már igen élénk volt: értékben csaknem háromszorosa volt az igény a megelőző évinek. Az igényelt 56,5 milliárd forintból a bank 46,5 milliár- dot hagyott jóvá, túlnyomó- részt az ötödik ötéves terv időszakára szóló felhasználással. Az érdeklődést az exportfejlesztő beruházások támogatására meghirdetett pályázat növelte meg, a kérelmek csaknem hatvan százaléka erre vonatkozott. Természetesen a szabályozásnak A levél rövid volt. tartalma azonban annál jelentősebb. Vaskó Mihály országgyűlési képviselőnek címezte feladója, dr. Szabó Béla, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, gyöngyösi főiskolai tanár. A tanszékvezető szobájában ülünk. Az íróasztalán levő könyvek, géppel és kézzel írt feljegyzések sokaságából előkerül a levél másolata is. Dr. Szabó Béla most erről beszél: — Még decemberben a Népújságot lapozva találkoztam Vaskó Mihály, megyénk országgyűlési képviselőjének parlamenti felszólalásával, aki az idei feladatokhoz fűzött gondolatokat. Ezekben mondta el. hogy az 1977-es terv tőlünk, Heves megyeiektől is megköveteli, a jövőben minden üzemben, gazdaságban és munkahelyen feltárjuk a tartalékokat és egységesen mozgósítsunk céljaink megvalósítására. Nos, ez a gondolat ösztönzött arra, hogy vizsgálódást kezdjek, főiskolánk növénytermesztési és agrárökonómiai tanszéke miként segíthetne ebben. Tervet dolgoztam ki, hogy irányításunkkal az üzemekben dolgozó fiatal szakemberek a tudomány eredményeit hasznosítva, hogyan növelhetnék legalább három mázsával a búza és a kukorica terméshozamát. Táblázatok egész sorát mutatja. — Nagyon sok itt a teendőnk. Látja — jelzi a grafikonon — Heves megye állami gazdaságai 1978-ban a 40 mázsás hektárankénti búzaterméssel a 14. helyet foglalták el országosan. Még rosszabb termelőszövetkezeteink helyzete, hiszen 32.9 mázsát értek el, ami öt mázsával kevesebb az országostól, így a megyék sorában a tizenhetedikek. A lemaradás oka nemcsak az aszályos időjárással magyaez a formája Igen sokat javíthat majd népgazdaságunk egyensúlyi helyzetén a jövőben is; az elmúlt évi export- fejlesztési törekvések jelentős eredményeiről egyébként a Központi Statisztikai Hivatal napokban közzétett tájékoztatójában is olvashattunk. Jó IRÁNYBA indultunk tehát el, de a tervezettnél ezen a téren is lassúbb tempóban. Az exportfejlesztési beruházásokra az ötödik ötéves terv idején adható 45 milliárd forintnyi hitelt igen kedvező feltételek között kaphatják meg a vállala* tok — hat százalékos a kamat — maximálisan 12 év alatt kell visszafizetni — halasa mindenképpen érezhető lesz gazdálkodásunk minőségében. A nagyobb vállalatok, ahogy azt az elmúlt év tapasztalatai igazolják, gyorsan jelentkeztek is, igyekeztek hamar élni ezzel az új lehetőséggel. Az eddigieknél azonban sokkal több középvállalat, szövetkezet érdeklődését is várják; a bank. megítélése szerint a kisebb üzemek gyorsabban, rugalmasabban képesek alkalmazkodni a külföldi piac változásaihoz, viszonylag kisebb befektetésekkel gazdaságos exportot lennének képesek lebonyolítani. A bank központi és vidéki szervezetei révén a jövőben ehhez nagyobb segítséget is ad, aktív szerepet vállal a hiteligények gyarapításában. rázható, hanem a nem kellő fajta választással, az agrotechnikai hiányosságokkal és nem utolsósorban a helytelen műtrágyázással függösz- sze. — Mi itt a legnagyobb gond? — Az 1976. január 1-én életbe lépett új szabályozó rendszer hatására emelkedett a műtrágyák ára. Sok üzemben a helytelen takarékossági szemlélet alapján éppen a műtrágyán spóroltak. Kevesebbet vásároltak, mint korábban, s ez a terméseredményekben is megmutatkozott. Ott pedig, ahol nem spóroltak, sokszor hiányzott a szakértelem. Sokszor nem volt olyan ember, aki segítséget nyújtson, hogy a korszerű Igé* nyéknek megfelelően menynyi nitrogén, foszfor és káli műtrágyát használjanak. A drága műtrágya így nem volt elég hatékony. Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy szaktanácsadást nyújtunk az üzemeknek. Így a rendelkezésre álló műtrágyát ésszerűbben, az arányok helyes betartásával, táblánként adagolhatják. — Ehhez már az idén hozzálátnak? — Levelünk alapján a megyei pártbizottság és a megyei tanács támogatja törekvésünket. Márciusban a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának irányításával néhány hegy- és síkvidéki üzemet jelölnek ki, ahol kipróbáljuk módszereinket. Felmérjük, hogy az adott gazdaságban eddig mennyi búzát és kukoricát termeltek és a talajvizsgálatok alapján javaslatot teszünk, milyen arányban, mennyi nitrogén, foszfor és káli műtrágyát használjanak fel. Javaslatunkat az idei búzabetakarítás idejére elkészítjük, így ennek alapján végzik majd a kijelölt gazdaságok az őszi vetést megGondot okoz — tájékoztatójukban erről is szóltak a bank vezetői, — hogy a tanácsi vállalatok, szövetkezetek, társulások felügyeletét ellátó szervek nem mindenütt segítik az exportfejlesztő kezdeményezéseket, sőt nem egy példa akadt már, amikor hasznosnak Ígérkező vállalkozásokat utasítottak vissza. Ez, a gyakran túlzott óvatosság egyik oka a jelentkezések kis számának. Pedig nyilvánvaló dolog, hogy ezek a fejlesztések hasznukat nemcsak az export növekedésével hozzák: következményük az is, hogy megváltozik egy-egy gazdálkodó egység egész munkájának minősége, korszerűbb technológia, hatékonyabb munka váltja fel a régit, a jobb minőség hatással lesz az egész tevékenységre. A BANK MEGYEI igazgatóságának adatai szerint úgy tűnik. Heves megyében az átlagosnál élénkebb az érdeklődés a kedvező hitelek iránt. Eddig összesen 568 millió 300 ezer forint értékű fejlesztéshez kértek a kedvezményes hitelből támogatást a gazdasági egységek, s ezekhez meg is adta a kért támogatást a bank: 298,5 millió forint beruházási hitelt és 91 millió 200 ezer forint forgóalapmegelőlegezési hitelt utaltak ki ezekhez a fejlesztésekhez. Az összegen nyolc vállalat és 16 termelőszövetkezet osztozik. Elbírálás alatt van jelenleg is egy vállalat és 13 tsz újabb igénye; a hitelt kérő termelőelőző műtrágyázást. Ennek eredményei tehát a jövő évi gabona betakarításánál jelentkeznek. Közben újabb értékelések kerülnek elő. — Kiszámítottuk, hogy a megye gazdaságai a helyes műtrágyázási szaktanács- adással, ha búzából csak három mázsával növelnék a hektáronkénti termést, az 190 ezer mázsa többletet jelentene, s ez több mint 55 millió forint érték. Ha a fele valósul meg, már az is megéri a gazdaságoknak, mert azonos költséggel, nagyobb hozamot érhetnek el. Szaktanácsainkban rendszeresen felhasználjuk a tudomány legújabb eredményeit, a termelési rendszerek tapasztalatait és a szakirodalmi anyagokat. — Várható-e, hogy kezdeményezésüli országos mozgalommá fejlődik? A tanszékvezető levelet vesz elő: — A napokban dr. Prie- ger Károly, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese azt írta, hogy a ,,Három mázsával többet”- mozgalom elindítására tett javaslatunkat tanulmányozták és jónak találják. Mi ugyanis arra gondoltunk, hogy hazánk 12 megyéjében van valamilyen agrár-felsőoktatási intézmény, melynek mezőgazdasági, vagy növénytermesztési tanszéke bekapcsolódhatna ebbe az akcióba. Kiszámoltuk. hogy különösebb beruházás nélkül, a meglevő műtrágyák helyes és szakszerű felhasználásával országosan csaknem három és fél millió mázsával több búzát termelhetnének nagyüzemeink, mint jelenleg. Érdemes tehát vele foglalkozni nemcsak Heves megyében, hanem a megye határain túl is... Mentusz Károly szövetkezetek többsége már tavaly is kapott a kedvezményes kölcsönből. Az exportfejlesztési hitelekkel támogatott jelentősebb . megyei beruházásaink a következők: a legtöbbet a Hatvani Konzervgyár kapta, 259 milliós beruházásához 181 millió forintot, ezután következik az egri Flnomszerelvénygyár, amely 128 milliós fejlesztéséhez 72 millió forintot kapott. Teljes egészében ebből a kölcsönből valósítja meg kilencmillió forintos fejlesztését az Egri Ttuhaiparí Szövetkezet; a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat is több mint 2,5 millió forintot kapott 3 millió 900 ezer forintos fejlesztéséhez: ostyaféléket gyárt osztrák exportra. A napokban az Agría Bútorgyár kapott támogatást ebből a hitelkeretből 76 milliós beruházásához: 41 millió 400 ezer forint beruházási hitelt és 13 millió 700 ezer forint forgóeszközfejlesztési hitelt. A vállalat egyébként ehhez a beruházásához jelentős állami támogatást is kapott. A FELSOROLT példák igazolják, érdemes foglalkozni ezzel a lehetőséggel más vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek is. A bank, mint azt vezetői vállalták, közreműködik olyan lehetőségek feltárásában, amelyek révén a korszerű technológia, közös érdekeltségek, külföldi cégekkel közös vállalkozások létesítésével megvalósítható, eredményesen alkalmazható. Van hitelünk s van hitelük a vállalatoknak is; bíznak kezdeményezőkészségükben s abban, hogy gyorsan tudnak átállni a korszerűbb, rugalmasabb gazdálkodásra.,. A fogyasztás az újratermelési folyamat befejező mozzanata. Egy ország évi bruttó nemzeti termelését az anyagi javakat előállító ágazatok és a nem termelő ágazatok tevékenységének ösz- szesített értéke adja. Ha ebből levonjuk az állóeszközök kopásának pótlását szolgáló értékcsökkenést, valamint az összes termelő felhasználást (a termelés során a különböző ágazatok egymás termékeit feldolgozzák, vagyis termelésükhöz felhasználják), akkor kapjuk a nettó nemzeti termelést, amit végül is felhalmozásra és fogyasztásra oszthatunk fel. Ez utóbbi a klasszikus értelemben vett fogyasztás, szemben a ter- melésközbeni, úgynevezett termelő felhasználással. A nemzeti termékekből a felhalmozás levonása után maradandó fogyasztási hányadot lakossági és közületi fogyasztásra osztjuk. E kettőből tevődik össze a fogyasztási alap, a nettó nemzeti termelésnek az a része, amelyet a társadalom meghatározott időszakban fogy asztási cikkekből, anyagi és nem anyagi szolgáltatásokból elfogyaszt, ill. felhasznál. A lakosság fogyasztása a bérből és jövedelemből történő áruvásárlásokat, a saját termelésből történő fogyasztást, valamint a természetbeni juttatásokat tartalmazza. A fogyasztási szerkezet a fogyasztási alap különböző termékek (élelmiszerek, ruházati cikkek, tartós fogyasztási cikkek, szolgáltatások stb.) közötti százalékos megoszlását jelenti. Az életszínvonal növekedésével párhuzamosan folyamatosan változik a fogyasztás szerkezete: növekszik az iparcikkek — azon belül a műszaki cikkek, a tartós fogyasztási javak — és a vásárolt szolgáltatások aránya. Központi fejlesztési programok A magyar tervezési gyakorlatban a távlati és a középtávú tervek részét képező programok; céljuk a népgaz- daságilag fontos fejlődési irányok ' érvényesítése- Egy- egy program általában több vállalat, termelési ágazat egybehangolt fejlesztését öleli fel. A központi fejlesztési programok jellemzője ugyanis, hogy a feladat megvalósítása és annak hatása több ágazatot érint. Az alumíniumbázis gazdaságos hasznosítása egyike a központi fejlesztési programoknak. Ennek megvalósítása nemcsak az alumíniumipar négy vertikumára — a bauxitbányászatra, a timföld- és az alumíniumkohászatra. az alurníniumfélkész- termék-gyártásra — hárul; egyidejűleg a felhasználóknak — a gépiparnak, az építőiparnak •— is megfelelő fejlesztéseket i kell végeznie, hogy a növekvő alumíniummennyiséget hasznosítani tudják. Központi fejlesztési program készülhet az ország valamely’ területének, vagy a nem termelő ágazatok valamelyikének nagyarányú fejlesztése érdekében is. Minden egyes program alapja a részletesen kidolgozott és megvitatott műszaki-gazdasági koncepció. Az egyidejűleg megvalósítás alatt álló központi fejlesztési programok száma általában maximum 5—8, amelyeket a kormány a közép- és hosszú távú tervekkel összéhangoltan hagy jóvá. A IV. ötéves terv időszakában hat központi fejlesztési program végrehajtását tűztük napirendre. Ezek: a szénhidrogének, különösen a földgáz fokozott felhasználása, a már említett alumíniumprogram, a korszerű közúti járművek gyártásának fejlesztése, a kőolajtermékek fokozott mértékű vegyipari feldolgozása, a korszerű építési szerkezetek és níódok alkalmazása, a számítástechnika elterjesztése. Hekeli Sándor 110 ezer műszerfal A Ganz Műszer Művek Közlekedési Műszergyárában 1977- ben 110 ezer műszerfalat készítenek a lengyel Polski 12ű~os gépkocsikhoz. A rekonstrukció után a műhelyekben szervezettebbé vált a munka, s úgy tervezik, hogy az eddigi évi 110 ezer helyett 150 ezer műszerfalat készíienek. (MTI fotó — Balaton József) Levél a képviselőhöz: Leltet bárom, mázsával több?
