Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-13 / 37. szám

Tervek és lehetőségek A fejlődés egyedüli útja: a műszaki színvonal növelése Felkészültek a tavasziak vetésére Mezőszemerén (Tudósítónktól): Harmadik esztendejét kezdte meg a három szom­szédos község közös gazda­ságaiból egyesült mezöszeme- rei Rimamente Termelőszö­vetkezet. Az ötezer hektáros gazdaság gondjairól, idei ter­veiről, a felkészülésről Csőke Zoltán, a szövetkezet fiatal elnöke tájékoztatott. Ezekben az enyhébb tél - végi napokban pótolják a géphibák miatt elmaradt mélyszántást 300 hektáron. A talajerő pótlására 450 hek­táron hordták szét a szerves trágyát, amelyet a tsz rob­bantóbrigádja robbantásos módszerrel terített a talajra. A közeljövőben még 150 hek­tárra kerül ki hasonló rhód- szerrel a szerves trágya. A gazdaság 1750 hektáros gabonatermő területén elvé­gezték az alap műtrágyázá­sokat és már hozzáfogtak a tavaszi fej trágyázáshoz. Öt­ezer mázsa nitrogéntartalmú műtrágyát szórnak ki a kalá­szosokra ezenkívül 550 hek­tár legelő talajára. A gépműhely dolgozói ki­selejtezték a korszerűtlen, ré­gi erőgépeket, ütemterv sze­rint végzik az MTZ trakto­rok javítását. Most van a gépkocsik javításának szezonja és az öt Dutra típu­sú erőgépből három már ki­javítva várja a tavaszi veté­sek kezdetét. A tél végi olvadások az egerfarmosi határrészben okoztak belvizeket, de ennek levezetését az árkok és csa­tornák - tisztításával megol­dották. Munkához láttak a kertészet dolgozói is hiszen már a palántanevelés kezde­tének itt az jdeje. Trágyá­val keverik, vegy.szerezik a fóliasátrak talaját és hozzá­láttak a fóliasátrak felállítá­sához is. Kedvező talajhő­mérséklet esetén a fóliaágya­sokba kerül a paprika.^ a pa­radicsom a nyári kaí>oszta vetőmagja. A szövetkezet folyamat­ban levő munkája a vető­magvak beszerzése és előké­szítése. A 370 hektár tavaszi árpa vetőmagját a Füzesabo­nyi Állami Gazdaságtól szer­zik be, hasonló nagyságú te­rületen vetnek lucernát is.. Most érkezik a szövetkezetbe I i a borsó vetőmagja. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a Csepel Vas- és Fémművek dolgozói­nak és szocialista brigádjai­nak felhívásához megyénk üzemeiből vállalataitól és termelőszövetkezeteitől újabb vállalásokkal csatlakoztak. Volán 4. sz. Vállalat A felhíváshoz munkás­nagygyűléseken csatlakoztak. Elhatározták, hogy a jármű­vek karbantartási rendszeré­nek tq*ábbfejlesztésére az idén minden járművön ható­sági és műszaki vizsgával egybekötött szemlét végez­nek. A megnövekedett személy- és áruszállításra a karban­tartó műhelyek körültekin­tőbb szervezettségével csök­kentik a javítási időt. A ta­karékosabb gazdálkodásra, a korszerű diagnosztikai esz­közökkel rendszeresen ellen­őrzik a gépjárművek üzem­anyag és hajtóanyag felhasz­nálását. Egerszalóki Vörös Csillag Tsz öt szocialista brigádja és tagsága vállalta hogy az idén a búzatermelést 15 száza­lékkal növelik. Az állatte­nyésztés eredményeit is javít­ják. miután 30 százalékkal emelik a tejhozamot, 15 szá­zalékkal pedig a juhhús ex­HEVES MEGYE HÁROM VÁLLALATÁNÁL — köz­tük az egri Finomszerel- vénygyárban — készült fel­mérés alapján „Ha van, ak­kor legyen” címmel gondo­latébresztő cikk jelent meg Koós József tollából a Nép­újság 1977. február 6-i szá­mában. A szerző — adatok­kal alátámasztva azt fejte­geti, hogy napjainkban He­ves megye területén sincs már szabad munkaerő, és a vállalatoknak a meglevő lét­számok megtartásával, a dolgozók munkaerejének és munkaidejének észszerű hasznosításával, az alapte­vékenységen foglalkoztatot­tak arányának emelésével kell növekvő feladataikat megoldaniuk. Ezen megállapítások helyt­állóak, és indokoltak azok a figyelemfelhívások is, ame­lyek a jövővel kapcsolatos teendőinkre vonatkoznak, A cikkhez azért kívánok hozzászólni, mert egyrészt azt szeretném bemutatni, hogy a vállalatunknál a — cikkben közölt — jelenlegi helyzet is céltudatos munka eredménye. Továbbá, mert a jövőt illetően is megvan­nak az elképzeléseink, s azért egy kicsit vitatkozni is akarok a cikknek a pro­duktív—improduktív arány alakulására vonatkozó meg­állapításával. Vállalatunk már a IV. öt­éves terv időszakában felis­merte, hogy a megye ipari­lag fejlettebb részén sza­bad munkaerő nem találha­tó, ezért intézkedett egy­részt a hevesi gyáregység létesítésére, másrészt a ko­rábbinál intenzívebb gaz­dálkodásra. Az említett terv­időszakban vállalatunk tel­jes termelési értéke csak­nem másfélszeresére, ezen belül az összes exportunk több mint kétszeresére, a tőkés export pedig 1,8-szere- sére növekedett. A termelés felfutását tel­jes egészében a termelé­kenység növelésével értük el. Az összes foglalkoztatott létszám az 1970. évi 3 644- ről 3 456-ra, vagyis 5,2 szá­zalékkal csökkent. Az elmúlt tervidőszakban a közölt eredményeket a vállalat a gyártási profil megfelelő át­alakításával, műszaki és portot. A csibeneveléshez vi­szont 10 százalékkal keve­sebb takarmányt használnak fel. Ugyanennyivel csökken­tik az év folyamán az erő- és munkagépekhez szükséges üzemanyag- és alkatrészfel­használást. A szocialista brigádok 20 óra társadalmi munkát is felajánlottak. Részt vesznek a munkahelyek csinosításá­ban, valamint Egerszalókon a járdák építésében. VEGYÉPSZER petőfi bányai gyáregysége A gyáregység kollektívája vállalta, hogy december 20-ig teljesítik 45,5 milliós árbe­vételi tervüket, sőt év végé- ■ re ezt túl is szárnyalják. Az idén két alkalonnnal tarta­nak kommunista műszakot. A Minisztertanács által ki­emelt úgynevezett Eocén­program megvalósításában a gyáregység is közreműködik és határidőre elkészítik az ehhez szükséges szerkezete­ket Az önköltség csökkentés­re a vaselemek gyártásához felhasznált anyagokat egy százalékkal mérséklik. A szocialista brigádok kez­deményezésére a gyáregység dolgozói kulturális és sport ajánl ásó Icát is tettek. Novem­ber 7-ig szellemi vetélkedőt rendeznek, melynek fő témá­ja a Szovjetunió politikai és gazdasági élete lesz. szervezési intézkedések egész sorának végrehajtásával, cél­gépek munkába állításával, az újítási mozgalom fellen­dítésével, a veszteségek fel- tárásával, a vállalati célok és a takarékos létszámgaz­dálkodás előmozdítását szol­gáló anyagi ösztönzés meg­valósításával érte el. EGY KICSIT RÉSZLETE­SEBBEN EZEKRŐL. A mű­szaki fejlesztési és szerve­zési intézkedésekkel a IV. ötéves terv időszaka alatt 1 millió normaóra megtakarí­tás keletkezett Ez évente körülbelül 100, az 5 év alatt 500 élő munkaerő kiváltását eredményezte. (Tulajdonkép­pen az új munkaerő-szük­ségletet csökkentette). Több üzemünknél kerültek felállí­tásra anyagmozgató konve- jorok (az anyagmozgatók létszámának csökkentését eredményezte) és szállító­szerelő szalagok. A munka­helyi szervezést segítettük elő a munkafolyamatok fo­totechnikai (multimoment- rendszerű) vizsgálatával, elemzésével. A veszteség­idők feltárására rendszere­sen végzünk hagyományos és mintavételes munkanap­felvételeket, azokat értékel­jük, a szükséges intézkedé­seket megtesszük. Ismételten vizsgálat alá vontuk a vállalat szervezeti felépítését, s ennek nyomán egyes vezetői munkakörö­ket megszüntettünk. Az al­kalmazotti területeken a ra­cionalizálás szolgálatába ál­lítottuk vállalatunk számí­tóközpontját, s a termelés- irányítás adminisztrációs munkájának zömét számító* gép végzi. Ezen a területen további előrelépést terve­zünk, amely a számviteli- ügyviteli létszám arányos csökkenésében jelentkezik majd. Több olyan munka­területen, ahol a közvetlen teljesítménybérezésnek (a da­rabbérezésnek) feltételei nem alakíthatók ki — telje­sítményből, minőségi mun­kától,. gazdaságosságtól füg­gő premizálást alkalmazunk, a létszámmegtakarítást ju­talmazzuk. Egyes — elsősor­ban számviteli-ügyviteli te­rületeken — a munkatevé­kenység huzamosabb vizsgá­Az egri baleseti sebészet Az egészségügyi ellátás to­vábbi javulását szolgálja az egri kórház-rendelőinté" zet baleseti sebészeti osztó,ly orvosainak és szakdolgozói­nak felajánlása, amellyel csatlakozni kívánnak a cse­peliek felhívásához. Az osz­tály kollektívája társadalmi munkában vállalta, hogy márciusban minden szomba­ton délután 2-től hatig va­sárnap pedig délelőtt 9-től 1 óráig orvosi rendelést vizs­gálatot és tanácsadást tart Egerben, a rendelőintézetben. A baleseti sebészet orvosai és egészségügyi szakemberei elsősorban a rehabilitációt kívánják szolgálni felajánlá­saikkal. Sokan vannak me­gyénkben olyanok, akik még ma is viselik korábbi balese­tek nyomait, vagy akik a zsúfoltságtól tartva kisebb panaszaikkal eddig elkerül­ték az orvosi rendelőt. Ezért nem a jelenleg kezelés alatt álló betegeket hanem azo­kat várják, akik már koráb­ban váltak rokkantakká, mozgásszervi sérültek, vagy akik eddig még nem fordul­tak panaszaikkal szakorvos­hoz. Márciusban a hét végi ren­deléseken szakorvosok vár­ják az egrieket és a vidékie­ket is (az útiköltséget is megtérítik) mindenkit meg­vizsgálnak, tanácsokat ad­nak s ha szükséges gondos­kodnak a további kezelésről is. lata alapján létszámnorma­tívákat alakítunk ki és al­kalmazunk. Tulajdonképpen ezek az itt felsorolt alap­vető és még több egyéb, itt nem ismertetett intézkedés tette lehetővé számunkra termelésünk jelentős bővü­lése mellett a cikkben is is­mertetett helyzetünk kiala­kulását. VÁLLALATUNK V. ÖT­ÉVES TERVE IS intenzív gazdálkodást irányoz elő. A tervidőszakban változatlan létszám mellett a vállalat termelését (változatlan áron számítva) 51,7 százalékkal kívánjuk növelni. Az összes létszámon belül a nem fi­zikai állományúak létszá­mát 4,2 százalékkal v csök­kentjük. illetve az így fel­szabaduló munkaerőt fizikai területre irányítjuk át. Fel­adatainkon belül tovább nö­veljük az export részará­nyát, mind a szocialista, mind a tőkés szállítás az V. ötéves tervidőszak végére 88,3 százalékkal emelkedik. Vállalatunk a termelési feladatok előbbiekben vá­zolt növekedését azért ter­vezhette, mert egyidejűleg megtervezte azokat a belső intézkedéseket is, amelyek a termelékenység emelkedé­sének, a 100 százalékos ter­melékenységi hányad eléré­sének biztosításául szolgál­nak. Az említett hosszabb távú intézkedésekkel össz­hangban vállalatunk éven­ként is komplex műszaki és szervezési cselekvési prog­ramot állít össze és hajt végre a konkrét feladatok megoldásának elősegítésére. Természetesen az a vélemé­nyem, s évről évre megter­vezett intézkedéseinknek is az a mozgatórugója, hogy nem használtuk még ki tel­jesen lehetőségeinket és bel­ső tartalékaink egy részét még nem sikerült hasznosí­tanunk. Ezek a tartalékok azonban már nem olyan könnyen . megközelithetöek, mint az eddigiek. Tudomá­nyosabb, mélyrehatóbb és sok összefüggést figyelembe vevő elemzésekre, vizsgála­tokra van szükség és cél­szerűbb, hatékonyabb mód­szerek kialakítását is igény­lik. Az is természetes, hogy ezt a munkát nem fogja más elvégezni helyettünk. Ez a mi feladatunk, s ennek végrehajtásáért dolgozunk és szeretnénk egyre jobban. A produktív és nem. pro­duktív dolgozók arányáról néhány gondolatot: mint ahogy a fentiekben ismer­tetett inézkedések is bizo­nyítják, erőfeszítéseink egy jelentős részt az improduk­tív fizikai és alkalmazotti létszám csökkentésére irá­nyult. Számottevő eredmé­nyeket értünk el ezen a te­rületen. Az alkalmazott^ létszám évről évre történő jelentős csökkenését a vál­lalatnál mérni és megfelelő­en hasonlítani lehet egy elő­ző időszak tény számához. Más a helyzet azonban a produktív és improduktív munkakörökben dolgozók szám szerinti összehasonlí­tásával. Azt, hogy ez az arány hogy alakul, nagy­mértékben befolyásolja az alkalmazott technológia, a gépesítettségi fok, a gyár­tott termékek bonyolultsá­ga, a technikai berendezé­sek állapota, stb. Ilyen mó­don két különböző adott­ságokkal rendelkező és egy­órástól elütő terméket gyár­tó vállalat adatai megbíz­hatóan össze nem hasonlít­hatók, s azonos következte­tések megállapítására nem alkalmasak. Néhány példa az elmon­dottak alátámasztására: vál­lalatunk főbb gyártmányai tekintetében önálló külke- reskdelmi joggal rendelke­zik. A külföldi — elsősor­ban tőkés — vevők igényei­nek kielégítése gyakori és gyors termelési átállást kí­ván meg, amely a gyártás- előkészítés és -irányítás munkáját és létszámát nö­veli. A különböző, egy ter­mék esetében is más-más követelményt meghatározó vevőigények kielégítése az ellenőrzést, s ezzel az ellen­őrzéssel foglalkozók létszá­mát is növelte. az intenzív válla­lati GAZDÁLKODÁS, a termelékenység fokozása nem képzelhető el megfele­lő műszaki fejlesztés nélkül. Vállalatunk tervezi meg és készíti is el azokat a célgé­peket és berendezéseket, amelyek a termelés igénye­inek megfelelően a haté­konyság növelését szolgálják. Az általunk gyártott pneu­matikus elemek felhaszná­lásával, úgynevezett pótló­lagos automatizálással mo­dernizáljuk meglevő terme­lő berendezéseinket, fokoz­zuk azok termelékenységét, csökkentjük a termelés lét­számszükségletét. Az emlí­tett műszaki fejlesztés első­sorban a közvetlen terme­lőlétszám csökkenésének irá­nyába hat, ugyanakkor a tervezői és kivitelezői mun­ka a magasan kvailifikált műszaki és közvetett fizikai létszám növelését igényli. Itt kívánom megjegyezni azt a statisztilcai nyilvántar­tási rendszerünkből fakadó helyzetet, hogy ha célgépe­inket eladnánk, akkor a cél­gépeket gyártó szakembere­ink produktív állományúak lennének, így viszont impro­duktív tevékenységet foly­tatnak. MUNKÁNK HATÉKO­NYABBA TÉTELE érdeké­ben az utóbbi években fo­koztuk a nagy termelé­kenységű, programvezérléses (NC) gépek termelésbe ál­lítását. Ez, valamint az előbb említett belső fejlesztés, nemcsak a dolgozók szak­mai tudásával szemben állí­tott fel fokozott követelmé­nyeket (ma a vállalat dol­gozóinak mintegy 40 száza­léka valamilyen szinten to­vábbképezi magát), hanem a modernebb berendezések nagyobb karbantartási és szerszám- (gépkés, készülék stb.) igénye a karbantartó-, szerszámkészítő üzemegysé­gek munka- és létszámnö­vekedésével jár együtt. Azzal természetesen egyet kell érteni, hogy a nem köz­vetlen termelő munkaterü­leteken is megfelelő köve­telményrendszert kell kiala­kítani, a vállalati céloknak megfelelő- munkaköröket fenntartani a belső veszte­ségeket minimálisra csök­kenteni. Az azonban — vé­leményem szerint — egyér­telmű, hogy a műszaki-tu­dományos igényű fejlődés a közvetlen termelőlétszám arányának csökkenése mel­lett a közvetett létszám nö­vekedését eredményezi. Befejezésül szeretném is­mételten kihangsúlyozni, hogy vállalatunk nemcsak a jelen feladatainak, problé­máinak megoldásával fog­lalkozik, hanem a jövő a fejlődés lehetőségeit is szem előtt tartja. Ismert, hogy a vállalattal szembeni igények a főbb termékek vonatkozó* sában növekednek. Ezeket az igényeket az eddig is je­lentős mértékű műszaki fej* lesztéssel tudtuk kielégíteni. Miután belátható időn belül a munkaerőhelyzet kedve­zőbb alakulására nem szá­míthatunk, a fejlődés egye­düli útja a műszaki-terme­lékenységi színvonal növelé­se. Ezt a célt szolgálja a vál­lalatunknál jelenleg is folyó kutatási-kísérleti munka, az automatizálási program vég­rehajtása, az ipari manipu­látorok megtervezése és ter­melésbe állítása. ÜGY GONDOLOM, hogy mindezekkel soron követke­ző feladatainkat a központi követelmények messzemenő szem előtt tartásával meg is tudjuk valósítani. Kócza Imre, az egri Einompzerelvénygyár vezérigazgatója I A NOSZF 60. évfordulója tiszteletére Újabb csatlakozások a csepeliek felhívásához TÉLEN a melegebb, nyá- ron a hűvösebb időt só­hajtja az ember, mert sem­mi és senki sem lehet tö­kéletes, mindig az a jobb, ami a másé. így aztán gyakran kezdjük a króni­kát az időjárásra történő utalással. Most azonban, éppen az el múlt héten sem­mi kifogásunk sem lehe­tett; amolyan tavaszelő ej­tette bizakodásba az em­bert, így nem az időjárás­sal kezdjük... bocsánat. Mégiscsak azzal kezdtük... Tehát: bizakodtunk, és re­ménykedtünk most is, mert másképpen néz ki egy ki­gombolt nagykabát, mint egy felhajtott gallér! Azért nem árt vigyázni, ahogy a KÖJÁL is felhívta a figyel­met, mert az influenza alattomos, már bevetette a B-vírust is, így nem biz­tos, hogy a kigombolt ka­bát jó szolgálatot tesz. Be­tegség van, tagadhatatlanul, de gyógyulunk is, sőt: tő­lünk függ elsősorban a megelőzés. Kissé az élet­ritmust néhány területen befolyásolta ez a tény — s talán hatni fog a követke­ző hétre is —, de a hétköz­napok csak egymás alá gyű­rik a tennivalókat, kipipál­ják az aznapra előírt, és teljesített munkát, ered­ményt. Az események sorá­ból például kiemelkedik az a nagyfontosságú rendez­vény, amelyen megyénk művészeti életéről tanács­koztak, vitatkoztak, tervez­tek. Nem állunk rossz he­lyen. Sőt! Az a cél, amely a megyeszékhelyet kulturá­lis centrummá kívánja emelni, közeledik a meg­valósításhoz. Lehetőség akad bőven, több, mint amennyit kihasználunk. Nem árt ezzel a kérdéssel foglalkozni, de most már többet a gyakorlatban, sok­kal többet, mint eddig! Ezt szorgalmazta és sugallta maga az említett tanácsko­zás is. A heti krónikába kíván­kozik a MÉSZÖV elnöksé­gének ülése, illetve a napi­rend felidézése, ahol az ellenőrzés és a vagyonvé­delem kérdéseiről esett szó. Nem véletlenül; a téma annyira aktuális, hogy szá­mos, kiemelkedő fórumon is első helyen foglalkoztak a közös tulajdon védelmé­vel. Az ellenőrzés lazasá­ga, a felelőtlenség, a va­gyonvédelem harmadrangú kérdésként történő kezelé­se milliókat vesz ki a zse­bünkből, olyan vaskos ősz- szegeket, amelyekből pe­dig már többet építhettünk volna! S A KRÓNIKA befejezé­séként megemlítjük a Gyön­gyösi Városi Tanács ülését, ahol az ifjúságpolitikai kér­dések végrehajtásának ta­pasztalatait összegezték a megfelelő párthatározatok, az ifjúsági törvény és a most lezajlott ifjúsági par­lamentek tükrében; az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottságának ülését, ahol az ötödik ötéves terv la­kásépítési programjának előkészítéséről tanácskoz­tak, valamint a Vöröske­reszt közelgő kongresszusá­nak egyik előkészítő ren­dezvényét is meg kell em­lítenünk. melynek során öt megye képviselői cseréltek véleményt e nagy, és szép hivatású szervezet munká­jával kapcsolatban. (kátai) SMäÉ0 1977. február 13., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents