Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-12 / 36. szám

Döntő esztendő eredménye lesz. A mezőgaz­daság műszaki-gazdasági el­látottsága, szakmai' kultúrá­ja az előző évekhez hason­lóan tavaly is gyarapodott. Átlagos időjárási viszonyok esetén ennek gyümölcse ugyancsak beérik 1977-ben. Persze, az időjárás, mint mindig, az idén is megha­tározó tényezője a mező- gazdaság terve teljesülésé­nek. Meghatározó, de nem kizárólagos. Tavaly például megfigyelhettük, hogy két szomszédos üzem aszályká­ra, igen gyakran jelentős mértékben, eltért egymástól, Az agrotechnikailag fejlet­tebb, szervezettebb üzemek veszteségei minden esetben kisebbek. A korszerű mód­szerek terjesztése, az élen­járó tapasztalatok cseréje a hatékony munkának már- csak ezért is fontos tartalé­ka. A tapasztalatcsere lehe­tőségei az azonos adottságú mezőgazdasági üzemek szá­zai között szinte korlátla­nok. Szokványos feladat — magasabb követelmény kaerővel, kizárólag a terme­lékenység emelésével. A megoldásra váró feladatok nehézségi fokát mégsem pontosan érzékeltetik a múlt­beli tapasztalatok. Bár a termelékenység emelésének tartalékai változatlanul na­gyok, a termelésnövelés le­hetősége, és szükségessége egyre inkább a nemzetközi­leg is versenyképes üze­mekre korlátozódik. A ter­melékenység-emelés, a szer­vezett, fegyelmezett munka, a több műszak tartalékait széles körben szükséges ki­aknázni, a szelektív fejlesz­tés és a differenciált terme­lésnövelés céljából pedig élni kell az ésszerű mun­kaerő-átcsoportosítás lehető­ségével. Hol és milyen mér* tűkben? A népgazdasági ter­vet — némi egyszerűsítés­sel — akkor értelmezzük helyesen, ha az átlagos (6 százalékos) termelésnöveke­dést a meglevő, az ennél ki­sebb létszámmal érik el az ' üzemek. A gazdaság fejlesztésében 1977-re előirányzott növeke­dési ütem — a nemzeti jö­vedelem 6,0—6,5 százalék­kal emelkedik — meghalad­ja a tavaly ténylegesen el­ért, illetve az V. ötéves terv­ben erre az esztendőre ere­detileg tervezett mértéket. Ez a dinamikus fejlődés — az idei év fő sajátossága — kifejezi, hogy tavaly helyes irányba indultunk el, de épteinket gyorsítani kell. A empóváitás néhol bizonyos élreértések forrásává vál­lat. Egyrészt előfordulhat, íogy a terv feszességének úthangsúlyozásával, akarva- akaratlanul előirányzataink •ealitását fonják kétségbe. Másrészt fennáll annak a veszélye, hogy a mennyiségi követelmények fokozására •gyszerűsitik le a feladato­dat. Feladataink a mezőgazdaságban A tavalyi lemaradások fő ‘erepe a mezőgazdaság; pó­tolni valóink is ide össz­pontosulnak. A mezőgazda­ság idei 7—8 százalékos ter­melésnövekedése nélkülöz­hetetlen ahhoz, hogy idei terveink teljesüljenek, az ötéves terv első két évére jutó feladatok végrehajtás­ra kerüljenek. Persze a mércét nem ebből a szük­ségletből, mondhatnánk óhajból kiindulva emelték ilyen magasra. A tervezés természetes menetében ala­kultak ki a mezőgazdasági termelésnövelés magas elő­irányzatai : figyelembe vet­ték a vetésterületet, a tech­nikai, a kémiai, a genetikai lehetőségeket, és — átlagos időjárás) feltételekkel szá­molva — ezekre alapozták a termésátlagok tervezését. Hasonló módon tervezték meg az állatállomány; a ho­zamok alakulását. Jellemző, hogy a mezőgazdasági üze­mek terveit ha összesítenék, elérné, sőt meghaladná az országos előirányzatot. A tapasztalatcsere: kimeríthetetlen tartalék * Egyébként, ha mindent egybevetünk,, akkor kiderül, hogy a 7—8‘ százalékos ter­melésnövelés két év fej­lesztésének, erőfeszítéseinek Az ipari termelés idei 6 százalékos növelése látszó­lag egyszerű, szokványfel' adat. Hasonló növelést irányzott elő a tavalyi terv, az előző év tényleges számai ennél magasabbak. E szok­ványfeladat végrehajtása azonban szokatlanul magas minőségi követelmények ki* elégítését feltételezi. Ahhoz, hogy például a termelés- növekedést a külkereskedel­mi behozatal oldaláról meg­alapozzuk és az 1974-75. évi cserearányromlást részben ellensúlyozzuk, a rubelel­számolású kivitelt 11—12, a nem rubelelszámolásúét pe­dig 16—17 százalékkal kell az idén növelni. Különösen ez utóbbi magas előirányzat teljesítése igényel rendkí­vüli műszaki-gazdasági erő­feszítést. Ez a feladat annál nehezebb, mivel tovább éle­ződik a nemzetközi gazda­sági verseny, és nem várha­tó a tőkés világpiaci kon­junktúra számottevő meg­élénkülése. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés évi 6 százalékos növelését el lehet érni a meglevő mun­Megalapozni az életszínvonal emelését Ahhoz, hogy az idén az V. ötéves terv első két eszten­dejének időarányos feladatai megvalósuljanak, az élet- színvonal emelésébe!) is vannak pótolni valóink. A nehezén már túl vagyunk, a lakosság — megértést és fe­gyelmet tanúsítva — kiállta az életszínvonal igen sze­rény emelésének — nem kis körben stagnálásának, sőt csökkenésének — próbáját. Az idei évet csökkenő fo­gyasztói árszínvonal-növe­kedés és az életszínvonal határozottabb emelése jel­lemzi. Az ország 1977-ben, a döntő esztendőben, min­den munkahelyen felfoko­zott erőfeszítést, kezdemé­nyezést, aktív cselekedést követel, hogy már az idén, de még inkább a jövőben az életszínvonal-emelés, a szocializmusnak ez az állan­dó törvénye, anyagilag, gaz­daságilag megalapozottá vál­jék. Kovács József Sötét az egri belváros t j lámpák a gyalogátkelő­helyeknél A közelmúltban felülvizs­gálták - a közlekedésrendé­szet és az ÉMÁSZ szakem­berei a megyeszékhely köz- világítását. Az utóbbi idő­ben különösen a négysávos Lenin úton bekövetkezett sok baleset tette különösen indokolttá ezt a felülvizs­gálatot. A balesetek egyik oka általában az volt, hogy a rossz fényviszonyok miatt az autósok későn vették észre az úttestre lépő gyalo­gosokat A Lenin úton an­nak idején a burkolat kor­szerűsítését nem követte a világítás korszerűsítése, ma­radtak a régi lámpák. A felülvizsgálat után az ÉMÁSZ egri ■ üzemigazgató­ságának dolgozói a Lenin úti gyalogátkelőhelyeknél új higanygőzlámpákat szerel­tek fel, ezeknek a teljesít­ménye a régiek -kétszeresei A városközpont kivételé­vel egyébként a. szabvány­nak megfelelő, illetve afö­lötti a közvilágítás fény­erőssége. A belvárosi mű­emléki környezet közvilá­gítása azonban nem elégsé­ges a biztonságos közleke­déshez. A Várostervező In­tézet még nem készítette el a közvilágítási tervet, az év második felében azonban várható, hogy új lámpák kerülnek a sötét Széchenyi utcára és, környékére is. Budapest 32 éve szabad A 32 esztendővel ezelőtt. 1945. február Lkán felszabadult Budapesten — egyebek között — sok új városnegyed épült. Köztük az egyik legnagyobb az újpalotai, ahol városra való család kapott új, kényelmes, napfényes otthont. A képen: a 18 emeletes, 92 lakásos újpalotai toronyház. Az épület érdekessége, hogy a tetején helyezték el a városnegyedet ellátó víztartályt. (MTI fotó — Horváth Péter felv. — KS) Négy és fél milliárd forint értékű fogyasztási cikk Az idén a kereskedelem mintegy 30 milliárd forint értékű fogyasztási cikket importál a szocialista orszá­gokból- Ebből 4,5 milliárd forint értékű áru a belke* reskedelem — az állami és a szövetkezeti kereskedelem, és a kishatármenti forgalom — választékcseréje után ke­rül a hazai üzletekbe. Ez a választékcsere jól kiegészíti a külkereskedelmi importot, így részben a ha­zai termelés hiányát pótolja, részben az üzletek választé­kát bővíti különféle textíli­ákkal, korszerű műszaki cik­kekkel és élelmiszerekkel. A választékcserében egyre több azonos rendeltetésű termé­ket szállítanak -egymásnak. Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból, az NDK-ból és Ro­mániából 2,5 millió pár láb­beli érkezik, s hasonló mi­nőségű magyar cipőket vá­sárolhatnak majd a cseré­ben részt vevő országok üz­leteiben­A választékcserében az idén a legtöbb, 20,3 millió rubel értékű áru Csehszlová­kiából jön. A Szovjetunióból 19,7 millió, az NDK-ból 15,2 millió, Romániából 13,2 mil­lió, Lengyelországból 9,5 mil­lió, Bulgáriából 4,6 millió rubel értékű fogyasztási cik­ket vásárol, s ugyanannyit ad cserébe belkereskedel­münk. (MTI) Hatvan előbbre lép Múlt és jövő vonásai a városi pártbizottság cselekvési programjában Januári ülésén foglalko­zott az MSZMP Hatvan Vá­rosi Bizottsága a település és a hozzá tartozó közsé­gek gazdaságának múlt évi alakulásával, s egyben meg­vitatta mindazokat a fon­tos feladatokat, amelyek e téren 1977-ben várnak meg­oldásra. Érdemes visszatér­ni a párt városi vitafóru­mára, mert széles körben gyűrűző kérdéseket taglalt. Mondhatnánk úgy: mind a beszámoló, mind az idei cselekvési program kihat egyénre, intézményekre, üze­mekre egyaránt. Summásan mit állapított meg az elmúlt esztendőre, vonatkoztatva a pártbizolt- sági ülés? . 1976-ot általában kiegyen­súlyozott, szorgalmas mun­ka jellemezte Hatyanban. Az ipar és mezőgazdaság fejlődése megfelelt a párt­vezetés gazdaságpolitikai cél­jainak. bár egyes ágazatok, vállalatok és szövetkezetek eredményei bizonyos eltérést mutattak. Mindenképpen kedvező jel. hogy az ipari termelés növekedése telje­sen a termelékenység eme­léséből származott. Ugyan­ekkor objektív körülménye­ket kell számításba ven­nünk, mielőtt mezőgazdasági üzemeinket elmarasztalnánk amiatt, hogy hozamuk 4—5 százalékkal az előző évi alatt maradt. Az aszályos időjárás ugyanis oly mér­tékben sújtotta a növény­termesztési ágazatokat. hogy egyéb területen nem lehe­tett behozni a kiesést. In­kább a gazdaságonként! szó­ródás aggasztó! Nem írható egyértelműen a természet számiáljára, hogy amíg a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezetben hektárauként 44 mázsa kukoricát, 368 mázsa cukorrépát takarítottak be, addig Boldogon a kukorica 17 mázsával. Heréd—Nagy- kökényesen a cukorrépa 215 mázsával fizetett. Hatvan térségében a vas­útnak meghatározó szerepe van. s ezért örömmel nyug­tázta a pártbizottsági ülés, hogy a MÁV-csomópont szolgálati főnöksége 1976- jjan teljesítette a „kiváló’’ szint feltételeit. Javult a személy- és tehervonatok menetrendszerűsége 2 szá­zalékkal a tervezett fölé emelkedett a szállítás terhe­lése. s mindemellett a pá­lyafenntartási szakszolgálat, nak sikerült a vágányháló­zatra rótj műszaki előíráso­kat betartania. ♦ Alapvető feladatok A gondok jelentik általá­ban a gazdaságpolitika új feladatainak forrását. Az 1977-es cselekvési program­mal kapcsolatban ezért fo­galmazott úgy az MSZMP Hatvan Városi Bizottságá­nak ülése, hogy az idei ter­vek teljesítése, a kedvező tendenciák megszilárdítása mellett a • gazdasági életben föllelhető nehézségek elhá­rítására fokozott figyelmet kell fordítani. S ez a fi­gyelem akkor gyümölcsöző, ha városszerte sikerül egy­séges szemléletet kialakítani a feladatok megítélésében, s ezzel együtt fokozódik a kezdeményezőkedv, továbbá következetes, fegyelmezett lesz a részproblémák fel­számolása a kitűzött célok végrehajtása. Milyen alapvető felada­tokkal kell számolnia Hat­van és a város környéki községek vezetésének? A cselekvési program érzé­kenységének tükröztetése végett kiemelünk néhány fontos témát a gazdasági élet más-más területéről. A konzeVvgyárra, cukorgyárra, cipőgyárra és szövetkeze­tekre épülő ipari termelés volumenét például 7—8 szá­zalékkal kell növelni. A la­kosság jobb ellátását céloz­za, hogy a mezőgazdasági üzemek 1976-hoz képest 10 százalékkal tartoznak nö­velni zöldségtermö terüle­tüket, valamint elengedhe­tetlenül szükséges az átlag­termés-különbségek csök­kentése. Itt figyelembe kell venni a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet magas fokú gépesítettségét. Bizonyos nö­vényfajtáknál már ebben az esztendőben gyümölcsö­zőnek ígérkezik az innen eredő együttműködés. De az sem elképzelhetetlen, hogy az igazán kedvező .rend­szergazdálkodás kialakítása érdekében szervezetileg kö­zelítsenek egymáshoz a há-' rom szövetkezet tagjai, ter­melésirányítói Tanúi lehettünk a közel­múltban több takarékszövet­kezet és áfész egyesülésé­nek. A pártbizottsági ülés ’ nagy jelentőseget tulajdoní­tott e lépésnek, hiszen a koncentrálás ezen a szin­ten rengeteg megtakarítás­sal jár. ugyanakkor pedig lehetővé teszi az eiláuis szintjének emelését, a hitek szolgáltatás kiterjesztését. Az áfészek egyesülésében rejlő lehetőséget mi sem világítja meg jobban, mint ha ide jegyezzük, hogy mi­közben városi szinten 1975- ban a kiskereskedelmi áru­forgalom 12 százalékkal nö­vekedett. ezen belül a Hat­van és Vidéke Fogyasztási Szövetkezet maga 17 száza­lékkal forgalmazott többet, az előző évinél. A pártbi­zottság követelményként fog­lalt állást az egyesült áfész és takarékszövetkezet támo­gatása, a megerősítésükre irányuló politikai-szakmai munka fokozása mellett. Lakások és üzemfejlesztés Az ülés kritikusan ele­mezte a városban folyó kü­lönböző beruházások, építke­zések helyzetét is. feladat­ként tűzve ki az időbeni, átgondolt előkészítő mun­kát, a minőség javítását. Ehhez a beruházások folya­matában közreműködő ta­nácsi, beruházó, kivitelező szervezetek eddiginél jobb együttműködése szükséges. A helyi tanácsnak külö­nösen nagy figyelmet kell szentelnie arra hogy a la­kásépítésben. illetve annak . előkészítésében jelentkezett lemaradást mielőbb behoz­zák. s a Horváth Mihály út déli oldalán ebben az esztendőben alapozáshoz fa­lazáshoz fogjanak. Gyorsí­tani kell a célcsoportos be­ruházások mellett az OTP által kezdeményezett akció ütemét. valamint odahatni, hogy a Tolbuhin úton el­kezdődjék a MÉSZÖV szer­vezésében induló lakásépí­tés. Ugyancsak tanácsi gond, hogy 1977 áprilisában üzem­be helyezzék a (Münniclr lakótelep 60 férőhelyes böl­csődéjét, befejeződjék a 100 személyes óvoda alapo­zása, egy másik előkészíté­séhez hozzáfogjanak a Ba­lassi és Vas Gereben utcák szögében, ugyanakkor pe­dig olyan ütemben halad­jon az új városrész általá­nos iskolájának továbbépí­tése hogy ott. tizenhat tan­teremben, megnyílhasson az 1978—79-es oktatási év. Üzemi’ jellegű beruházá­sok közül kiemelést érde­mel többi között a cukor­gyár főépületének tetőcseré­je. valamint ezzel párhuza­mosan a cukoroldali tech­nológia átrendezése, aminek az idei új kampányig el kell készülnie. A konzerv­gyárban időarányosan ha­lad a paradicsomgyártmá­nyokkal összefüggő nagy felújítás. Fontosnak tekin­tette a pártbizottság, hogy a több száz embernek ke­nyeret, . a lakosságnak sok irányú szolgáltatást nyújtó háziipari szövetkezet köz­ponti üzemháza még ebben az évben felépüljön a Ta­bán utca elején, az áfész pedig új kereskedelmi köz­pont beruházását kezdje el a Münnich-városrészben. összetett munka Mind az elmondottak ter­mészetesen nem függetlenít- hetők attól a tudatformáló, mozgósító tevékenységtől, amelyet elsősorban a párt- szervezeteknek kell irányí­taniuk, de részt kapnak belőle a különböző tömeg­szervezetek, s az ifjúkom­munisták is! Csak ilyen összetetten, együtt lélegezve a város. a társadalom gond­jaival, képzelhető el Hat­van fejlesztésének munká­ja az újabb előrelépés. Ehhez azonban szükséges, hogy a párt, a KISZ a szakszervezetek, nőbizottsá­gok vezetői, egyes tagjai megismertessék munkahe­lyük dolgozóival a népgaz­dasági és vállalati célkitű­zéseket. Ugyanakkor pedig igényeljék a munkások ja­vaslatait s kezdeményezésre bátorítsák őket. Jó iránytű e tekintetben a Központi Bizottság 1976. december elsejei határozata, és ugyan­így tájolnak a városi párt- bizottság által kidolgo­zott irányelvek, cselekvési programok. A közelgő ünnepi évfor­duló, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jubileu­ma alkalmából meghirdetett munkavereeny a hatvani el­képzeléseket kitűzött fel­adatokat még reálisabb megvilágításba állíthatja, ha ez a mozgalom szélesen bontakozik ki a városban. Néhány példa már némi zá­logot jelent. A konzervgyár munkásai 120 vagonnal több készárut akarnak terven fe­lül piacra küldeni! Az ilyen mozgalmat mindenütt meg­különböztetett figyelemnieJ kell kísérni. Es nem csupán magaért a cselekvési programért. Ha­nem tartalma miatt, amely gazdagabb életet és szebb városképet rajzol minden hatvani elé. Moldvay Győző MpnűLcfin A [fW*zt***&& MSf 197”. február 12., .szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents