Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-12 / 36. szám
•M^AAAAAAAAA/VAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAA^SAAAAAAAA/% Péntek esti külpolitikai kommentárunk: \ A százhuszonötödik MINDENKI SZÁMÁBA nyilvánvaló: az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételét és meggyorsítását hatékonyan szolgálná, ha a politikai enyhülés katonai intézkedésekkel egészülne ki. Ebben a vonatkozásban sok múlik azon, mi történik a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Az osztrák fővárosban most került sor a maratoni tanácskozás immár százhuszonötödik plenáris üléseire. Ez az ülés, mir' ''"eppben a tenger, tükrözte azt a főokot, amiért ezen u.; oly fontos konferencián a tárgyaló feleknek nem sikerült „frontáttötrést” elérniök. A százhuszonötödik plenáris, ülésen Kanad i képviselője — nyilvánvalóan az egész nyugati csoport nevében — új javaslatot terjesztett be. A hír, hogy új nyugati javaslat várható, szokás szerint valamelyest megelőzte a nagykövet beszédét. A nemzetközi közvélemény érthető érdeklődéssel várta az indítványt, de — sajnos, nem először -r- csalódnia kellett. A KANADAI JAVASLAT LÉNYEGE ugyanis az, hogy miként kell ellenőrizni a közép-európai haderőcsökkentéssel kapcsolatos egyezményt. Mindazok, akik valamennyire is figyelemmel kísérték a bécsi tárgyalásokat, felkapták a fejüket. Ellenőrizni az egyez- ménvt? Milyen egyezményt? Hiszen Bécsben egyelőre nem született megállapodás! Akkor meg mit ellenőrizzenek? Az ellenőrzés önmagában fontos dolog, beszélni, tárgyalni kell róla — amikor aktuális lesz. De egy olyan időpontban, amikor a konferencia éppen a nyugat obstrukciós magatartása miatt nem jutott közelebb magához a megállapodáshoz, ellenőrzésről és csak arról beszélni furcsa gesztus. Nem egyszerűen sorrendi, hanem tartalmi kérdésről van szó! A megoldásnak a nyugat alapállásának megváltozásával kell kezdődnie, annak elismerésével hogy a csökkentésnek egyenlő mértékűnek, kölcsönösnek kell lennie. Amíg a NATO-hatalmak aránytalan csökkentést követelnek, amíg nem fogadják el az egyenlő biztonság alapelvét, nem születhet Bécsben megállapodás. ADDIG NEM LESZ MIT ELLENŐRIZNI. Harmadik munkanap a Szaljut 5.-ön Közép-európai idő szerint reggel hatkor kezdték meg harmadik, pénteki munkanapjukat a Szaljut 5. űrhajósai. Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov folytatta az űrállomás üzemeltetését berendezéseinek és tudományos mü- szereinék ellenőrzését. Előző munkanapjuk végén az űrhajósok néhány orvosi kísérletet végeztek. Megvizsgálták a többi között, hogyan reagál egyensúlyi szervük a súlytalanság körülményei között az elektromos ingerekre. A telemetrikus információk és saját beszámolójuk alapján megállapítható, hogy az űrhajósok egészségesek, közérzetük jó. Veled vágjunk, Chile népe! Régi igazság, hogy a szak- szervezetek hatalmas nemzetközi erőként tudják felvonultatni a szervezett munkásság millióit. Ez az erő ölt most ismét testet, amikor a Szakszervezeti Világszövetség felhívására megemlékeznek a chilei néppel való szolidaritás napjáról. Az erők összesítése a politikában nem egyszerűen ösz- szeadandók összege, hanem hatásában annak sokszorosa. Chile népének változatlanul nagy szüksége van erre az erőre — ez az első, amit a szolidaritás napján megállapíthatunk. De hozzátehetjük: ennek az erőnek immár sokesztendős, szüntelen bevetése igenis hatott a dolgok menetére magában Chilében is. Pinochet országában tovább csikordulnak az ujj- szorítók. A Három Mária koncentrációs táborban és a Davvson-sziget poklában tovább szenvednek a foglyok. A DINA, a hírhedt titkos- szolgálat továbbra is lesújt a bátrakra, akik a rezsim által gyűlölt szabadságról, nemzeti függetlenségről, emberi jogokról beszelnek. Igen, a hatalom jellege változatlan Chilében. De a hatalom helyzete nem' Minden jel arra vall. hog. ik, akik brutálisan vérbe fojtották a chilei történelem legnagyszerűbb kísérletét, akik a félelem éjszakáját teremtették meg a csodálatos hajnal után — maguk is megtanultak félni. Rettegésük a zsarnoké, akinek fel kell ismernie, hogy minapi szövetségesei is elosonnak mellőle, hogy szigetként magára maradt — a gyűlölet és megvetés tengerében. Pedro Felipe Ramirez kereszténydemokrata politikus, aki maga is megjárta a Pi- nochet-pokol kínzókamráit, Brüsszelben bejelentette: Santiagóban a keresztény- demokraták és a Népi Egység pártjai között megállapodás Jött létre a közös harcról. Hosszú volt az út a kereszténydemokraták számára a junta passzív támogatásától az aktív ellenállásig — de megtették ezt az utat. A bejelentés a szolidaritási nap egyik legszebb bizonysága: a harc nemcsak Chilén kívül folyik. <h) Vance-interjú Készen állunk együtt haladni.* Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szerint a genfi közel-keleti békekonferencia, „gondos előkészítésére” van szükség. Vance — aki hétfőn egyhetes közel-keleti útra indult — a New York Times- nak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy célja elsősorban a tájékozódás. így például kézből az arab vezetőktől akarja megtudni: valóban mérséklődött-e a palesztin álláspont. Azt mondta, hogy nincs amerikai terv a közel-keleti kérdés rendezésére. „A helyzet ugyan jobb mint korábban. de nem szabad lebecsülni a nagyon mély és nagyon nehezen áthidalható különbségeket” — jegyezte meg. A miniszter szerint a genfi konferencia összehívása előtt megfelelő előkészületekre van szükség — esetleg egy másik értekezletre. Vance többféleképpen értelmezhető módon fogalmazta meg a rendezés három fő elemét, amelyek szerinte a „béke — visszavonulás — a palesztin nép jogos érdekeinek kielégítése”. Azt mondta, hogy már tárgyalt más országokkal így a Szovjetunióval is arról az amerikai tervről, hogy csökkentsék a Közel-Keletre irányuló fegyverszállításokat. Vance azt állította, hogy a közép-európai csapatcsökkentési tárgyalások eddig azért nem hoztak eredményt, mert egyik fél sem adott megfelelő politikai ösztönzést a haladáshoz. „Bátorítónak” nevezte, hogy a Szovjetunió nagyon fontosnak tartja az előrelépést a bécsi értekezleten. „Készen állunk együtt haladni, ha mindkét fél, ilyen értelmű politikai döntést hoz. van, kilátás a sikerre. Az Egyesült Államok minden lépését egyezteti majd szövetségeseivel” — hangoztatta. Cunhal Rómában Alvaro Cunhal. a Portugál Kommunista Párt főtitkára, aki az OKP KB meghívására tartózkodik Rómában, pénteken folytatta megbeszéléseit az olasz kommunista vezetőkkel. A PKP főtitkára mellett részt vesz e pártközi megbeszéléseken Carlos Costa. a PKP Politikai Bizottságának és titkárságának tagja, az OKP részéről Luigi Longo, az OKP elnöke. Enrico Berlinguer főtitkár, G. S. Pajetta, a kb titkára. Cunhal a külföldi tudósítók székházában pénteken nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Ezen összefoglalta pártja állásfoglalását néhány időszerű kérdésben. Ca- rillo spanyol, Marchais francia és Berlinguer olasz kommunista főtitkár március elejére Madridba tervezett találkozójáról kijelentette: „Ez a kezdeményezés nem tölünk indult el. Az OKP vezetőivel folytatót eszmecserében eddig csak röviden érintettük a kérdést.” További kérdésre válaszolva Cunhal ehhez Arany — pénz — világgazdaság í. Az utóbbi időben mind gyakrabban hallunk a sárga fémről, sokat olvasunk jelenéről és jövőjének várható alakulásáról. Komoly, köz- gazdasági viták középpontjába is egyre gyakrabban kerül az arany. Nem véletlen tehát, hogy mind többen teszik fél a jogos kérdést: mi is tulajdonképpen az arany? Mi tette azzá, ami? Meg kell mondani, hogy az arany a történelem folyamán nem mindig bírt akkora jelentőséggel, mint az elmúlt századok folyamán. Volt idő, amikor az aranyat éppen tartóssága miatt időálló dolgok, főleg ékszerek, dísztárgyak készítésére használták. A történelmi fejlődés egy bizonyos szakaszán azonban a gazdasági átalakulások magukkal hoztak egy, — a fejlődő kereskedelem gördülékenyebb lebonyolítására hivatott — általános egyenérték megteremtésének szükségességét. Sokfajta árucikk szerepelt általános egyenérték, azaz pénzként, míg végül mindet kiszorította az arany. Az aranyat megelőzően a pénz funkcióját töltötték be olyan árucikkek, mint az ezüst, különféle szőrmék, ökrök, birkák, vagy akár a gabona. Mi volt az oka. hogy mégis az 1977. február 12., szombat arany győzött és működött tovább, mint mindenki által elfogadott pénz? Ennek több oka is van. Először is, hogy az aranyat nem lehet tetszőleges mennyiségben előállítani. Kis mennyisége is nagy értéket képvisel, azaz jelentős mennyiségű munka szükséges előállításához. Mivel kis mennyisége is nagy értéket tartalmaz, könnyen hordozható. Gondoljuk csak meg! Ha a piacon hét birkáért öt gramm aranyat, vagy egy ökröt kell fizetni, melyiket könnyebb a piacra szállítani? Természetesen az aranyat, amely egy mellényzsebben is elfér. Ezenkívül az arany minősége azonos akárhol is bányásszák a világon és tetszőlegesen, köny- nyen darabolható, osztható. Ezek azok a legfontosabb okok, amelyek az aranyárut a pénz előkelő rangjára emelték. Volt időszak, amikor az arany váltópénzeként az ezüst funkcionált. Ezt a pénzrendszert nevezték bi- metalizmusnak. A különböző koroktól függően a két fém közötti arány 1:12-—1:18 értékek között váltakozott. A kapitalizmus kialakulásával Európában az arany szinte mindenütt megszilár^ dította pozícióját és mint „egyeduralkodó” működött egészen a XX. század elejéig. Sok ország nemzeti valutája elnevezésével a mai napig is őrzi az arany emlékét. Az angol font például valamikor 1 font, a spanyol peseta pedig egységnyi 6úlyú aranyat jelölt Az argentin, vagy 3 kubai „peso” is szó- szerint „súly”-t jelent. Az amerikai dollár elnevezése az európai aranytallérból ered. A szovjej „rubel” pedig valamikor a félbevágott aranyrúd megjelölésére szolgált. Ez a szoros kapcsolat a mai papírpénz és az arany között úgy alakult ki, hogy a XVII.—XVIII. században a bankok kezdtek kibocsátani úgynevezett „bankjegyeket”. Ezek a „bankjegyek” — melyek korántsem azonosak a manapság használatos bankjegyekkel, — az aranyat helyettesítették a forgalomban. Az aranypénz ugyanis a használattól kopott és országos méretekben mérve jelentős érték semmisült meg. Ezért volt ésszerű dolog az aranyat. — önmagában teljesen érték nélküli — aranybeváltási kötelezvénynyel, azaz „bankjeggyel” helyettesíteni. Ez a — közgazdaságtanban aranypénzrendszernek nevezett — pénzmechanizmus az I. világháborúval eltűnt a világgazdaságból. Igaz ugyan, hogy a háború után a gazdasági stabilitációt követően egy-két vezető tőkés ország még megpróbálkozott az aranypénz-rendszer visszaállításával, de nem sok sikerrel. A nagy gazdasági világválság után már csak egy ország, az Egyesült Államok volt .képes egy — a klasszikus aranypénz-rendszert többé-kevésbé megközelítő pénzmechanizmust létrehozni. És itt elérkeztünk a mai aranyproblémák és aranyviták gyökeréhez. 1933-ban az Egyesült Államok devalválta, azaz hivatalosan bejelentette nemzeti valutája ■ aranytartalmának csökkentését, egyidejűleg visszaállítva a bankjegyek aranyra történő beváltását. Ez a beváltási kötelezettség 1 troy-i unciáért (kb. 31 gramm tiszta arany) 35 dollárra 6zólt. Ekkor a dollár és az arany közti arány megközelítően reális volt. Amint a későbbiekben látni fogjuk, ez az arány igen nagymértékben változott, ami azonban nem jutott kifejezésre e kétfajta pénz egymás közti jegyzésében. Mi volt ennek az oka? NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI RENDSZER 1944. karácsonya és szilvesztere között az egyesült államokbeli Bretton-Woods- ban összeültek a világ pénzügyi szakértői, hogy létrehozzák a háború utáni világgazdaság egységes pénzügyi rendszerét. Az értekezlet munkájában ekkor még a Szovjetunió képviselői is részt vettek, de a szerződés aláírására — az USA antidemokratikus, erőszakos tárgyalási stílusa és természetesen a nem kielégítő szerződés miatt — már nem került sor. így jött létre Bret- ton-Woods-ban a nyugati világ pénzügyi rendszere, az úgynevezett Nemzetközi Valutaalap. (Folytatjuk) hozzáfűzte még, hogy ameny- nyiben ő is meghívást kapna az összejövetelre, a PKP vezetősége megvitatná ezt, s csak utána tudna válaszolni, részt venne-e rajta. Szívroham következtében 71 éves korában elhunyt Fakh- ruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke. Indiában a hivatalos épüle* teken félárbócra eresztették az állami zászlókat. (Fotóarchív CENTROPRESS) EGER—SZABADKA (2 nap) Részvételi díj: 750 Ft- Költőpénz: 150 din=197 Ft+útl. Időpont: március 20—21. LIPCSEI VÁSÁR (7 nap) Részvételi díj: 1900 Ft. Időpont: szept. 7—13. EGER—NAGYVARAD (1 nap) Részvételi díj: 200 Ft. Költőpénz: 400 Ft. Időpont: február 25, EGER—BESZTERCEBÁNYA—ZÓLYOM— LOSONC (2 nap) Részvételi díj: 670 Ft. EGER—KASSA—LŐCSE —POPRÁD—ZAKOPANE —ROZSNYÓ (3 nap) Részvételi díj: 1000 Ft. EGER—POPRÁD— ZAKOPANE (4 nap) Részvételi díj: 1350 FtEGER—KOLOZSVÁR— TORDAI HASADÉK (3 nap) Irányár: 1050 Ft. BELFÖLDI TÁRSASUTAZÁSOK: EGER—BUDAPEST— SZENTENDRE— VISEGRÁD (2 nap) Irányár: 400 Ft. EGER—KECSKEMÉT— SZEGED (2 nap) Irányár: 470 Ft. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK (2 nap) Irányár: 500 FtGYULAI VÁRJÁTÉKOK Irányár: 470 Ft. NAGYVÁZSONYI LOVASNAPOK Irányár: 760 Ft. EGER—PÉCS—SIÓFOK —SZÉKESFEHÉRVÁR (3 nap) Irányát;: 620 Ft. EGER—GYŐR—FERTŐD —SOPRON—SÁRVÁR (3 nap) Irányár: 670 Ft. EGER—PÉCS— SZIGETVÁR—HARKÁNY —SIKLÓS—SZEGED— KALOCSA (4 nap) Irányár: 790 Ft. EGER—AGGTELEK— ROZSNYÓ (2 nap) Irányár: 420 Ft. EGER—SÁROSPATAK —KASSA (2 nap) Irányár: 420 Ft. EGER—DEBRECEN— NAGYVÁRAD (2 nap) Irányár: 400 Ft. EGER—GYULA—ARAD (2 nap) Irányár: 430 Ft, BELFÖLDI ÜDÜLÉSEK [6—7 nap) ' GYULA. ZALAKAROS, SÁRVÁR, HÉVÍZ, BALATON, DUNAKANYAR VELEM, GÖCSEJ, 'MÁTRA Időpontok: márciustól— októberig teljes panzióval. Irányár: 600—1500 Ft. Jelentkezni: IBUSZ UTAZÁSI IRODA, EGER, BAJCSY-TÖMBBELSÖ A PM Bevételi Főigazgatóság Heves megyei Hivatala és a gyászoló család mély fájdalommal tudatja, hogy HANGAY JÁNOS főrevizor a pénzügy kiváló dolgozója, 54 éves korában, 1977. február 8-án váratlanul elhunyt. Munkájával 34 év óta szolgálta a köz ügyét, emberséggel, szerénységgel vívta ki munkatársai, barátai megbecsülését. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 28-án 15.00 órakor lesz az egri városi (urna) temetőben. A Bevételi Főigazgatóság saját halottjának tekinti. / Elhunyt az Indiai Köztársasági elnök
