Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-06 / 31. szám
Blanka és Desirée 11 j jövevények a hatvani termelőszövetkezetben Tudományos kutatóintézet a kiskertekért ' .1 - » Kecskeméten a ZSldségtermesztési Kutató Intézet, tudományos munkája mellett üvegházaiban 350 ezer paradicsom- és paprikapalántát nevel a kiskerttulajdonosok részére. (MTI fotó — Feherváry Ferenc) V ör öskeresztes rajzpályázat AMk Ismerik Heves megye mezőgazdaságát, kereskedelmét, jól tudják.: évek éta gond a piac burgonyaellátása. Keveset termelünk, a hiányt jórészt Szabolcs pótolja. Mi sem természetesebb. mint hogy ebben a helyzetben a kisárutermelő diktál. Múlt év októberében 8—10 forintért lehetett krumplit kapni a hatvani standokon árudákban. Az állapoton csak a burgonyatermelés nagyüzemi felfuttatásával lehet gyökeresen változtatni. S tulajdonképpen ez a felismerés vezette Gyöngyös, Mátra- bállá, Andomáktálya, utóbb Hatvan termelőszövetkezetét ahhoz, hogy a SZÖV- TERMÉK szervezésében társuljanak. Persze a gazdaságok nem azonos időben kezdtek, s különböző a földterületük nagysága is. A gyöngyösiek korábban hozzáfogtak a hatvani Le- ! nin pedig csak az idén te- I lepít burgonyát 50 hektá- I ron. Ebből azonban, ha si- ! kerül a kísérleti esztendő, három év múlva 200 hek- I tár lesz. j Keserves tapasztalatok Csupán elhatározás kér- í dése valamilyen növényi I kultúra Vneghonosítása? f Keserves tapasztalatok bizonyítják ennek az ellenkezőjét. Hatvanban például most értek meg a feltételek, a gazdaság csak ebben az esztendőben gondolhatott i az új, nyárelőn zöldségként I elkönyvelt burgonya terme- i lésére. Éspedig gondos elő- j tanulmányok, számítgatások i után. ' A vállalkozás sorsát különben néhány hatékonysági tényező jónak tűnő lehetőség szerencsés találkozása döntötte el. A szövetkezet már korábban öntözőrendszert telepített a kavicsbánya tavának vizére, főleg a kenyérgabona és a dinnye hozamának biztosí- - fása végett. A szakmai irányítók most e földterület közvetlen szomszédságában, még az éltető víz hatósugarán belül találtak olyan termőtalajt, amelynek adottságai illenek az új nö- , vényhez. Itt, a Csányi út mentén, könnyű homokos szerkezetű a föld. ami nemcsak a művelésnél, hanem a gépi betakarításnál is előny, tehát döntő szempont. Gépek és vetőgumó Az eddigiekből kiviláglik, hogy a burgonya nagyüzemi termelésének mellőzhetetlen kelléke a víz, az öntözés biztonsága. Tulajdonképpen ez határozza meg a növény jövedelmezőségét is ami csak hektárankénti 130 mázsás hozam felett jelentkezik, olyan magasak a termelési, előállítási költségek. Aztán jön a gépesítés, majd a vetőgumó! A hatvani Lenin Termelőszövetkezet számolt e feltételekkel is: két ültetőgépük már megérkezett, s nagyon reményük a szakemberek, hogy a márciusi talajmunkák és a. vetés ápolás, szüret idejére megjön még a holland talajmaró, aminek a töltögetésnél, gyomtalanításnál van komoly szerepe, s leszállítják a betakarítógépeket, meg az osztályozó- asztalt, amelyen méret szerint válogatják szét a termést Mindez mennyibe került? Az idén még ötvenhektór- nyi vetésterület öntözőfürtje szervesen illeszkedik a gazdaság 15 millió forintos beruházásához annak tartozéka. A búzától, dinnyétől csak továbbítani kell a csöveket. Ez érvényes a fejlesztés további két esztenr dejére, amely alatt 200 hektárra nő a burgonyavetés. De a gépek sem drágák! Amit az imént emlegettünk, összesen félmillió forintra rúg, s jószerint márciustól júliusig hat embert köt le. Tíz-tizenkét főnyi asszony- csapatra a betakarítás idején lesz szükség, éspedig az osztályozóasztalnál. Hárommilliót remélnek A hatvani szövetkezet nem vetőgumót, hanem piaci árut kíván termelni, kétféle változatban. Az idén 15 hektáron lesz Blanka fajtájú, korai krump. lijuk ami primőrként kerül piacra. További 35 hektár földbe pedig Deslrée-t vetnek, amely Hatvan és kör nyéke lakosságának téü ellátását segíti. Természetesen óvatosak a tervezésben, nehogy esetleges kudarc kedvüket szegje. A korai fajtából 120 az ősziből 170 mázsás termésre számítanak, ami — figyelemmel a 3 forint 50 filléres átvételi árra —csaknem hárommillió forint bevételt jelentene. Van ráfordítási oldala is a dolognak, mint már említettük. Éppen ezért a burgonya akkor hoz komoly jövedelmet a Leninnek. ha hektáronként jóval 200 mázsa fölé emelhetnék az átlagtermést. Nem elképzelhetetlen! Persze, sok múlik a vetőgumón, mint valamennyi növénynél. Az egyeztetést végző SZÖVTERMÉK gondol azonban a társulás tagjaira s a Vetőmagtermeltető Vállalat útján igyekszik jó minőségű vetnivalót biztosítani minden gazdaságnak. Hagyomány nélkül Hatvanban nincs hagyománya a nagyüzemi búr gonyatermelésnek, ami nem feltétlenül rossz. A társulást patronáló SZÖVTERMÉK ugyanis szaktanácsadó szolgálatot épített ki a megyében, biztosítva a termeléssel összefüggő korszerű módozatok tapasztalatok eljuttatását mindenhova. Egy nyírségi kutatóintézet tudományos munkatár 6ainak, gyakorlati szakembereinek a vállán nyugszik voltaképpen ez a gond. S helyenként, szövetkezetenként a technológia sajátos összeállításában éppen úgy segíteniük kell miként az indulás éveiben igénylik a talajmunkára, tápanyagösszetételre, védőszerre vonatkozó javaslataikat, valamint a rendszeres ellenőrzést Februárt tapossuk. Start előtti hetek a kinti munkában. A tétre menő „játék" szele Hatvanban is érezhető. De talán nincs okunk az izgalomra. Nagyobb akadályokat vett már sikerrel ez a gazdaság... Moldvay Győző A Vöröskereszt Társaságok Ligájának ifjúsági osztálya az ez évi világnap alkalmából — amelynek jelszava: „Vöröskereszt — együtt a békéért!” nemzetközi rajzpályázatot hirdetett meg. A pályázat célja mozgalmunk humanitárius eszméinek oly módon való megjelentetése, hogy ezek az eszmék „a megértést ós a világ népednek egyesítését szolgálják a vöröskeresztes embléma alatt, amely a szolidaritás, és a kölcsönös segítség szimbóluma.” A pályamunkáknak kifejezésre kell juttatniok, hogy a Vöröskereszt elősegíti a béke gondolatának megvalósulását — „az egyén életében, munkájában, családjában és környezetében, valamint abban az országban, amelyben él”. Részt vehet minden 12—17 év közötti ifjú vöröskeresztes két kategóriában. Az egyikben a 12—14 éves. a másikban a 15—17 éves korúak, s munkáikat legkésőbb április 15-ig juttassák el a követke. ző címre: Magyar Vöröskereszt szervezési és ifjúsági osztálya. 1051 Budapest, Arany János utca 31. Ha valamihez elvi alapot kell teremtenünk, ebben kitűnő specialistáknak bizonyulunk. így vagyunk a háztáji gazdaságok létének, tevékenységének megítélésével is. — A háztáji gazdaságok fontosságát nem győzzük hangozta tni. — Minden segítséget megadunk a népgazdaság egészének szempontjából is jelentős háztáji gazdálkodás intenzitásának növeléséhez. — Ma még nem nélkü- lözhétjük a lakosság ellátásának szempontjából a háztáji gazdaságok eredményeit. Ismerősek ezek a mondatok? Arra voltunk kíváncsiak, a hétköznapok során hogyan válnak tettekké ezek a kétségtelen elvi igazságok. O — Nálunk a háztáji területek egy része szőlő a másik része pedig szántóföld — tudjuk meg Halasi Jánostól, a markazi Mátra Völgye Tsz elnökétől. — A háztáji kukorica vagy kalászosok termesztését a tsz gépeivel végezzük, a szőlőben is a gép dolgozik ott, ahol tud. Ebből az derül ki. hogy a közös gazdaság megld- méli a tagjait a fizikai munkától a háztájiban is, amennyire csak lehetséges. Persze ez sem lehet száz- százalékos. A háztáii kukoricát nem tudiák kombájnnal letörni mert a kis parcellák sorainak száma nem egvezik a gép igényeivel, hol „kilóg” egv sor, hol pedig „hiányzik” egy. A szőlőben pedig a sorközöket nem tudják géppel megművelni. Persze, a metszés és a szüret sem csak a gépek feladata ma még. Háztájiról háztájira — összesen 123 ha a háztáji szőlők területe, ebből új telepítésű, most harmadéves 6 ha. — közli Kor ren János, a tsz főagronó- musa. — Üjabb 8 ha telepítésére igény van már ezt a munkát az ősszel kezdjük el. Ha még azt is hozzátesz- szük az eddigiekhez, hogy a háztáji ügyekkel külön bizottság foglalkozik, amelynek Bukovi József né az elnöke. világossá válik, hogy a szövetkezet gondját viseli a háztáji gazdaságoknak, amennyire tudja. A lehetőségekhez képest. Amihez eszközei is rendelkezésére állnak. De mi van a ház körüli kertekkel? O Mint egy nagy gyümölcsöskert olyan Márkáz tavasztól őszig. A községbeliek szeretik a kertjeiket gondozni. — A huszonévesekre ez nem vonatkozik, de majd ők is megcsinálják, ha rájuk marad, mert azt mindegyikük szégyenné, hogy gaz verje fel a háza környékét. íme, az elvi álláspont. Amíg’ nem muszáj nem törik magukat az ásással, permetezéssel, metszéssel a fiatalok, inkább autóznak, kirándulnak szórakoznak. A szü'eik pedig szemre is mutatós kerteket formálnak ki. — Főként a kaiszibarack és a körte díszük — magyarázza Halasi János. — De mindenfajta más gyümölcs is megterem. Piacra azonban csak a már említett két gyümölcsöt viszik. Piacra? Á. dehogy: az áfészhez. Mindent ott értékesítenek a kertek terméséből, a tsz csak a borszőlőt veszi át. — De nem hagyjuk magukra őket — közü Koren János. — A növényvédelemben én segítek a kertek művelőinek, míg egyéb kérdésekben a tsz kertészeti ágazatának vezetője. Kovács Ferenc. így teljes a kép. Amit azonban még mindig bővíteni kell: a szövetkezet azt mérlegeli, hogy a sertéseket átveszi a szakcsoporttól mert ezzel tudna könnyíteni a gazdáknak. Még nincs végleges döntés, de nagyon hajlanak ebbe az irányba. Annyit még, hogy a szőlők szaktanácsadója Tóth József. O Kertszövetkezet. Az őszszel alakult, azon az 5 ha-on, amelyet bérletbe adott át a tsz. A kezdeményezés a Hazafias Népfront nevéhez fűződik. Az ipari munkások, alkalmazottak bérlik a parcellákat 15 éves időtartamra. Pat- rónusuk a már említett Kovács Ferenc. Itt sem nézi a tsz hogy az egész kertszövétkezetnek a domosz- lói áfész a gondozója. Kiderül hogy minden szál Domoszlóra vezet. Ott az áfész központja, ahol Szabó Zoltántól kapunk szíves felvilágosítást, a fogyasztási szövetkezet igazgatóságának elnökétől. Készségesen sorolja az adatokat: tavaly miből, mennyit vettek át, az idén hogyan akarják biztosítani a felvásárlást Az 1977-« tervük alacsonyabb, mint amennyi a tavalyi eredményük volt. Miért? — Az idén nem számíthatunk olyan kajszitermésre mint amilyen volt tavaly, mert ez a gyümölcs mindig hullámzó mértékben terem. Ezért kellett a tervünket így meghatározni. Ez a realitás. Tavaly panasz érte a „ház elejét”, mert hiába kínálták a termést, nem vettek át mindent — Ha az átadás időpontja előtt 48 órával értesítenek bennünket, minden mennyiséget átveszünk. Nemcsak a nagy tételeket, hanem az 1—2 kilós meny- nyiségeket is. Ez az álláspont nagyon biztató. De a még nagyobb biztonság a szerződés, amelynek a megkötését már megkezdték de eltart még az néhány hónapig. önellátó-e az áfész zöldségfélékből? Már kapjuk is a választ, hogy az fmsz üzleteiben Visontán, Abasáron. Marka- zon, Kisnánán ós Vécsett milyen arányban találhatók meg a SZÖVTERMÉK árui. o Fólia, méghozzá 1400 négyzetméternyi területen. Tavaly a fóliás szakcsoport 200 000 forint értékű árut adott el. A műanyag sátrak megépítéséhez az áfész nyújtott segítséget a termelőknek, az árkedvezmény mértéke 40 százalék volt Minden község üzletében kapható minden olyan szer, anyag, ami a szakszövetkezetnek. a gazdálkodáshoz. kell. Ezekről nem gondoskodnak központilag, de határozott utasítás hogy az üzleteknek kínálniuk kell a szükséges műtrágyát, növényvédő szert. Az ár sem mindegy, amennyiért el lehet adni a zöldségféléket, a gyümölcsöt — A MÉM és az Országos Árhivatal már intézkedett — közü Szabó Zoltán, az áfész igazgatóságának elnöke. — A SZÖVOSZ Tájékoztató tavaly december 10-i 1 számában jelent meg a garantált ár a szőlőre és a gyümölcsfélékre. A kisördög csak ingerke- dik velünk, hiszen tavaly is volt előre megszabott ára a szőlőnek, de hát mindig az olcsóbbat kínálták a termelőknek. o Minden olyan jó minden olyan szép, minden olyan biztató. Az embernek örül a szíve, ahogy a különböző forrásokból származó tájékoztatásokat végigsorolja és végiggondolja. Nincs okunk kételkedni egyikben sem. Csak úgy felmerül a kér dés: miért kell Gyöngyösről szállítani a környező községekbe zöldségfélét? Valamikor a falu megtermelte a levesbe valóját is, a főzeléknek valóját is. Olyan lehetetlen, hogy ez ismét igy legyen? Tájékozódásunk alapján azt mondhatjuk az itt félsorolt tények bizonysága szerint már elindultunk ezen az úton. Már elindultak a községek földet, kertet szerető lakói, a melléjük csapódó maréknyi ipari munkásokkal együtt. De hát — sok kicsi sokra megy! G. Molnár Ferenc JÓ IDEJE MAR, hogy elterjedt mifelénk egy szte reotip mondás, miszerint van egy jó hírem, meg egy rossz, melyikkel kezdjem? ... Nos, én nem nagyon szeretem ezt, mert érzésen» szerint van benne valami leereszkedő, valami vállveregető, és most átgondolva az elmúlt hét krónikáját, mégis ez jut eszem be, valahogy szintén így' kezdődött ez a hetünk, egy jó, meg egy rossz hírrel, s kezdeném is mindjárt » jóval: hétfőn megnyílt a téli szezon végi vásár a boltokban- És jó' ez a hír duplán is, mert nemcsak azt jelenti, hogy olcsóbban vásárolhatunk egy sereg fontos ruhaneműt, hanem azt is, hogy végre végéhez közeledik ez a kemény tél. és még lehet, hogy sok hi deg nap vár még ránk. de a kikelet mégis feltartóztathatatlanul közeledik. • Mielőtt azonban tovább örvendeznénk egyféle farsangi örömben, legyünk gyorsan túl a rossz híren is. De — hogy meg ne rázzon senkit —, hajtsunk fel előtte egy pohárka jo bort... illetve: inkább valami mást, egy kis sört, vagy stampedli konyakok mert a bor, ugyebár, most drágább lett egy kicsit.. • Tessék, már túl is vagyunk rajta, ugye, nem Is nagyon fájt, kedves borissza gyerekek, csak annyi volt az egész, akár egy kis tű- szúrás, és majd nevetünk mi még a hordóhasú sörösökön, meg azokon is, akik gyanútlanul vedelik a töményeket ... De félre a gondokkal és az Italokkal, maradjunk Inkább a józan események tárgyszerű értékelésénél. Bizonyára nagyon sokar. éri esültek megelégedéssel arról, hogy 140 millió fo rlntot fordítanak a hatvani vasúti csomópont fejlesztésére, és hogy 1980-ra a telefonigényeket is ki tudják majd elégíteni ebben a városban. Szintén e héten ho zott határozatot Füzesabony nagyközség tanácsa a helység fejlesztéséről, amely szerint húszmillió forintot fordítanak a falura. Mint közölték, ebből az összegtől 15,5 millió már rendelkezésre is áll, nincs akadálya tehát a fejlesztés mielőbbi megkezdésének. NEM SZERETNÉNK az anyagiasság látszatát kel teni, de nem feledkezhc lünk meg a 170 millió forintos segítséggel kibonta kozó egri pincehadműveletről sem. Hogy mennyire fontos és időszerű feladat ez, azt nap mint nap lát juk, tapasztaljuk- így nem kívánhatunk mást, mint hogy jól, szakszerűen hasz nálják fel szakembereink ezt az egyáltalán nem jelentéktelen összegek Szétes körű munkaver- seny-mozgalom bontakozik ki megyénkben is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz teleiére. Az elmúlt héten számos gyár, üzem és termelőszövetkezet csatlakozott a csepeliek felhívása hoz. Ennek jegyében alakult meg az Agria Bútor gyárban a „Termelj többet, jobban, olcsóbban!” ver senymozgalom. S mi mást is remélhetnénk a követke ző hetektől, hónapoktól, mint hogy így lesz. Az Ag- riában is, és minden üzemünkben. (ku—ti) JIwMsq 197*7. február vasárnap i
