Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

I a Hegy Októberi Szocialista Forradalom 6D. évfordulója tiszteletére Megyénk fogyasztási és ipari 1 szövetkezetei is csatlakoztak a csepeliek felhívásához Téglát raknak a pékek A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére kibontako­zott munkaverseny-mozga. lomhoz bejelentették csatla­kozásukat megyénk fogyasz­tási és ipari szövetkezeteinek tagjai is. Felajánlásaikat elsőként a hatvani ÁFÉSZ dolgozói tet­ték meg. Közgyűlésükön úgy döntöttek, hogy tovább javít­ják az áruválasztékot, az ed­A minőségszabályozás rendszerének «fejlesztésével kapcsolatos kormányhatáro­zat következetes végrehajtá­sát szolgálja a Belkereskedel­mi Minisztérium és a Kohó- és Gépipari Minisztérium nemrégen kiadott közös irányelve, amely a lakosság számára forgalomba kerülő termékek hatékony minőségi átvételéről intézkedik. Az irányelvekben megha­tározták a termelő vállalatok minőségvédelmi tennivalóit. Az üzemeknek a gyártás so­rán az alapanyagoktól kezd­ve, a készáruig, olyan ellen­őrzési rendszert kell kialakí­taniuk. amely biztosíték ar­ra, hogy csak jó minőségű termék hagyja el a gyárat. Felhívták a termelők figyel­mét a korábbi jogszabály előírásainak megfelelő minő­ségtanúsítási kötelezettségre, e arra, hogy a csomagolás­sal is gondoskodjanak a ter­mékek minőségének megóvá­sáról. Az irányelv részletesen foglalkozik a kereskedelmi vállalatok feladataival. A Belkereskedelmi Minisztéri­um tapasztalatai szerint, a kereskedelmi vállalatok nem használták ki kellően a mi­nőségtanúsítással kapcsola­ta tos lehetőségeket, ezért iwritetelten felhívta vállala­tik, hosy a szerződésekben digieknél is nagyobb segít­séget adnak a háztáji és ki­segítő gazdaságoknak. A bol­ti kiskereskedelmi forgalmu­kat a tavalyi évhez viszo­nyítva, több mint 11 száza­lékkal növelik az idérí. Érté­kes vállalások születtek to­vábbá a háztáji felvásárlás korszerűsítésére, a szövetke­zeti taglétszám növelésére, valamint a meglevő hálózat további korszerűsítésére is. pontosan határozzák meg a szállítandó termékek minősé­gét, választékát, a minőség- tanúsítás módszereit, s köve­teljék meg teljesítésüket. Hatékony minőségátvételi rendszerrel, szakszerű, gon­dos raktározással előzzék meg, hogy hibás áru forga­lomba kerülhessen. A Belkereskedelmi Minisz­térium az azonos tevékeny­ségi körrel dolgozó kereske­delmi vállalatokat összehan­golt, komplex minőségátvéte­li munkára hívta fel, hogy az egyes szakmák megakadá­lyozhassák a hibás termékek forgalomba kerülését. A ha­tékonyabb minőségellenőrzés érdekében a minisztérium kí­vánatosnak tartja olyan kö­zös szakmai meószervezet létrehozását, amely már a gyárakban is vizsgálja a szállításra előkészített termé­keket. * A két minisztérium végül elrendelte, hogy a sorozato­san előforduló minőségi kL bák esetén a kereskedelmi vállalatok szigorúan lépje­nek fej a termelőkkel szem­ben, s egyidejűleg tájékoz­tassák a hiányosságokról a minisztériumok érdekelt főosztályait, a KERMI-t. és az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőséget, amelyek egyébként rendszeresen el­lenőrzik a minőségvédelem­mel kapcsolatos rendelkezé­sed érvényesülését. A hatvaniak versenyre hív­ták ki a többi szövetkezetei is. Ugyancsak munkával kí­vánják köszönteni az évfor­dulót megyénk ipari szövet­kezeteinek tagjai is. Csatla­kozásukat a legutóbbi köz­gyűlésükön jelentették be, s a szövetkezetek tagjai ezek­ben a napokban készítik konkrét felajánlásaikat. szocialista brigádjai is csat­lakoztak a csepeli felhívás­hoz és meghirdették az üzemben a „Termelj többet, jobban, olcsóbban!” verseny­mozgalmat. _ Céljuk az, hogy az idei 190' milliós termelé­si tervet, ezen belül főként az exportterveket maradék­talanul teljesítsék, elsősor­ban a munka hatékonyságá­nak javításával. Csökkentik a termékek legyártására for­dított munkaidőt csakúgy, mint az anyagfelhasználást. A részletes felajánlásokat szintén a következő napok­ban teszik meg a brigádok. Élete egy kommunista forradalmár életútja volt, Pécsett 1917. február 6-án született. Tizenöt éves gim­nazistaként ebben a város­ban kapcsolódott be a Kom­munista Ifjúmunkás Szövet­ség szervezésébe. A balol­dali diákmozgalomban való tevékenysége miatt 1933- ban letartóztatták, rendőri felügyelet alá helyezték, a gimnáziumból kizárták. Et­től kezdve magánúton ta-- nult tovább. Leérettségizett és igyekezett elsajátítani a marxista eszméket, vasesz­tergályosnak ment a Sopia- na Gépgyárba. (Később Pesten is választott szak­májában dolgozott.) A mun­katársait megbecsülő, sze­rény fiatalembert hamar megkedvelték, becsülték és bíztak benne. Az emberek­hez fűződő jó kapcsolata segítette abban, hogy az üzemi munkásokból önálló ifjúsági csoportot alakítha­tott. 1935 őszén Budapestre költözött. Mozgalmi mun­káját a vasasifiknél folytat­ta. Legálisan az SZDP if­júsági csoportjában dolgo­zott, illegálisan sajtót ter­jesztett, plakátokat ragasz­tott, és részt vett a Vörös Segély akcióiban. Mint ön­tudatos nagyüzemi munkás* Már csak ez hiányzott: a pékék téglát rakjanak, a kőművesek pedig kenyeret süssenek. Nem lenne haszno­sabb. ha mindenki a maga mesterségét folytatná? • Az alábbiakban kiderül, hogy a furcsa „mesterség­váltás” sok előnnyel jár együtt a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat gyön­gyösi kenyérgyárában. o o o Már tavaly hozzáfogtak az építkezéshez. Jól körülnéz-, tek, aztán azt mondták: majd megcsináljuk mi ma­gunk — magunknak. Hogy mit? Ha az ember belegon­dol, hirtelenjében felszisszen. Mert nem arról volt szó, hogy itt le kell bontani egy falat, ott emelni kell egyet,* hanem valóságos „új gyá-. rat” kell a régi helyébe va­rázsolni. Ennek a munká­nak az értéke sok millió íő- ript. Amikor elhatározásuk oká­ról kérdeztük Oláh Györ­gyöt, a vállalat igazgatóját, nagyon egyszerű magyaráza­tot hallottunk tőle. — Nehéz az ilyen munká­ra vállakozót találni. Ha ma­gunk csináljuk, tudjuk, hogy mi, miért történik úgy, ahogy történik, akár jó a végeredmény, akár nem. Egy kis gyakorlatunk is van már az ilyen munkában. És,.. ez sem mellékes. mi .valamivel - olcsóbbak va­gyunk másoknál. Nagyon gyakorlatias ala­pokra épülő indokok ezek. Az idő, a pénz, a munka mi­nősége a döntő érv. Vala­mennyi tiszteletet parancso­ló indok. Csakhát marad az alap­kérdés: éppen a pékek vé­gezzenek építőipari munkát? Hány kőművesük van össze­sen? Tessék jól megfogődzkod- ni: írd és mondd — kettő. A tmk-sok között árválkodtak, mellettük segédmunkás is, aztán arra gondoltak, hogy... Nem tűi bonyolult ez így? o o o Ahogy alaposan körüljár­tuk az építkezési területet, szemmel látható lett az ered­mény. A régi épületet szinte körbe fogja az űj. Sőt. fel­kúszott még egy emelet ma­gasságába is a -friss téglafal, ha nem is a teljes alakzat ra. a KMP újpesti szerve­zete is mindig számítha­tott Szalai Andrásra. Akik ebben az időben ismerték, úgy emlékeznek rá. mint a mesterségét kiválóan értő, művelt szakmunkásra, ön­tudatos kommunistára, kép­zett marxistára akiben a nép ügye iránti hűség igaz emberséggel, nemes jellem­mel párosult. 1937—1940 között külföl­dön élt. Becs. Párizs, Szófia, után felesége rokonainál, Zágrábban telepedett le. 1941-ben tért haza. Ismét kapcsolatot talált az ifjúsá­gi mozgalommal az Orszá­gos Ifjúsági Bizottságban végzett pártmunkát. A függetlenségi mozga­lomban való részvétele mi­att a rendőrség 1942 tava­szán letartóztatta és a hír­hedt Andrássy-laktanyába került." Az ütésektől, sérü­lésektől súlyos betegen is hű maradt' elveihez, és a munkásosztályhoz. Rabkór­ház, feltételes szabadlábra helyezés, majd az aszódi munkatábor voltak életének következő állomásai. Ezeket ügyének katonai bírósági tárgyalása követte. 1943-ban két és fél évi fegyházra ítélték. A sátoraljaújhelyi börtönben a foglyok ille­gális pártvezetőségének, tag­jaként is folytatta mozgat­mértékében. Még valami kis rész hiányzik a kapu felé eső végén. A falakon belül pedig már szinte teljesen kész belső he­lyiségek is találhatók, jó me­legre felfűtve, amikbe nem­sokára ^költöznek is, hiszen a földszinti rész további munkái miatt szükség van az áttelepítésre. Ahogy a központi irodák is átkerül­nek majd rövidesen ebbe az épületbe. Aki eddig kételkedett vol­na abban, hogy mire jutnak a pékek a nagy elhatározá­sukkal, most a valóság té­nyei válaszolnak neki. A pékeknek lett igazuk. De hát hogyan? — Felvettünk munkásokat — adja kezünkbe a „titok kulcsát” Sári Lajos, a gyön­gyösi II. sz. üzemcsoport ve­zetője. — Élükre állítottunk egy brigádvezetőt, aztán van egy építésvezető is, aki • az átfogó irányítást végzi. A tmk kőművesmagja így lett brigáddá, nagyon is „ütőképes” építőmesteri rész­leggé. Jöttek az emberek in­nen is, onnan is. Az egyik csoport például úgy, ahogy volt, azért jelentkezett a sü­tőipariaknál. mert a vezető­jük maszeknak csapott fel. o o o Összesen három ember szorgoskodott az ebéd utáni órákban az építkezésen. A csarnok feljáró lépcsőjének zsaluzását csinálták. Egyikük volt Bartus János, a brigád- vezető. — 'Minden munkát mi vég­zünk — mondta a kérdé­sünkre. — Van a tmk-nak két szakmunkása, akik a víz- és a villanyvezetéket szerelik, minden más pedig ránk vár. — Valamiféle komplexbri­gád a maguké? — Értenünk kell a kubi­kosmunkákhoz is, ahogy az- ácsmunka sem lehet isme­retlen előttünk, Egyszóval: meg kell csinálnunk az épü­letet. ' — Ehhez mén a jövedel­mük is? — Nem panaszkodhatunk. De meg is kell dolgoznunk érte. Fagyszabadság nem volt, de amíg hidegek van­nak, rövidebb a munkanap, igaz, minden második szom­batunk szabad. Később hosz- szabbak lesznek a műszakok és minden szombatunk sza­bad lesz. / mi munkáját. Amikor 1944- ben büntetését néhány hét­re »felfüggesztették és gyógy­kezelés céljából hazaenged­ték hamis iratokkal illega­litásba ment. Betegen, de igaz emberséggel kapcsoló­dott be ismét a párt har­caiba. Titkos lakásán kis vegyi laboratóriumot rende­zett be. iratokat, pecséteket másolt. Kommunisták és baloldaliak százainak életét mentették meg az általa ké­szített hamis igazolványok.­A felszabadulás után Bu­dapesten, az MKP IV. ke­rületi, majd központi appa­rátusában dolgozott Jelen­tős szerepet kapott azoknak a vezető kádereknek a ki­választásában. a velük va­ló foglalkozásban, akikre az államosításkor a gyárak, vállalatok vezetését bízták. Mindenki a legjobbak közé sorolta a végtelenül szor­galmas. mindenki gondjá­val, bajával törődő Szalai Andrást. 1949-ben koholt vádak alapján letartóztatták és október 15-én a személyi kultusz áldozatául esett. 1955-ben mint a párt és a ^munkásmozgalom igaz har­cosát rehabilitálták. Emlé­ke fennmaradt az utókor számára, 5. L Bartus János hosszú évek óta itt dolgozik már. ha úgy tetszik: „régi kőműves a háznál”. Ö tartozott a tmk- hoz. A brigád többi 22 tag­ját úgy vették fel hozzá. o o o Mi is lesz ez, ha készen lesz? Sári Lajostól kapjuk a felvilágosítást. Modern, gé­pesített üzem, arfrelyben két kenyérsütő és egy finom sü­temény készítő gépsor lesz, olyan, ami mellett az ember csak ellenőrzi a gépek mun­káját A lisztet silóban tárolják, érlelik, onnan indul el útjá­ra, hogy a végén a kész ke­nyeret kelljen leszedni a szállítószalagról. Itt, a vég­állomáson érinti csak embe­ri kéz, mert ennek a mű­veletnek a gépesítését még nem tudták megoldani. És a konténer? Sári Lajos nem akar elébe vágni a dolgoknak, annyit árul csak el, a gépészmérnök benne nem tudja elviselni, hogy ez a kérdés még so­káig nyitva maradjon. Ha az üzleteket alkalmassá te­szik a kenyérszállító konté­nerek fogadására, a legfőbb akadály elhárul a korszerű szállítási módszer elterjesz­tésének útjábóL Az a bizo­nyos konténer már a tervező képzeletéből kezd a megva­lósulás felé mozdulni. A gépek, a kemencék szov­jet gyártmányúak, megbíz­hatók, pontosak, jól dolgoz­nak. Két műszakban any- nyit tudnak majd, amennyi a mostani napi átlagigény, de a teljesítményük egyhar- maddal növelhető is, a vál­tozó szükségletnek megfele­lően. Emberek nem válnak fö­löslegessé, ahogy a régi kis üzemek sem maradnak ki­használatlanul, ha nem is a mai formájukban szolgálják majd a lakosság ellátásának, feladatát. t p o o Eljutnak majd az építke­zéssel egy olyan szakaszba, amikor a mostani kenyér­gyár rakott kemencéit már nem fűtik be. A lapátokat leteszik a pékek. — A lakosság ebből sem­mit sem fog érzékelni — mondja Sári Lajos. — Ügy készültünk fel, hogy a most tartalékban levő üzemekkel együtt a kis pékségek és a Köztársaság téri gépesített üzemünk képesek legyenek a kereskedelem kívánságai­nak eleget tenni. Ez világos, félreérthetet*1 len kijelentés. Már csak egy dolog ma­radt a végére. Miért állítot­tuk azt, hogy a pékek téglát raknak? Válaszolhatnánk azt is, hogy ezt a mondatot áttételes értelemben hasz­náltuk csupán, de ez így nem fedné a valóságot. Mert igenis, a pékek, a kenyér­gyár dolgozói maguk is ott serénykedtek az építkezésen pihenőidejük egy részében, ahogy teszik majd ezután is, ha a munka sürgőssége ezt kívánja meg tőlük. A pékek is építik az új üzemüket. Ha végiggondoljuk, senki sem várhatta volna ezt el tőlük, és ha mégis tették és teszik, akkor ebből nem csak nekik származik hasz­nuk. Olyan „önzés” az övék, amelynek haszna továbbgyű­rűzik az üzemen túlra is. Nehogy bárki is azt követ­keztesse ki ezekből a sorok­ból, hogy most valami or­szágos mozgalmat akarunk elindítani: bányászok, süsse­tek kenyeret; traktorosok, olvasszatok acélt; pedagó­gusok, bányásszatok szenet! Dehogy! Egyedi esetnek minősíthe­tő a sütőipariak vállalkozása, de tevékenységük indítéka megér egy kis meditál ást. G. Molnár Ferenc ,Nmüm @ 1977. február 5., szombat Az Agria Bútorgyár űri Péter és Fazekas Antal asztalos, a Gagarin szocialista brigád tagjai a munkaidő ráfordítás csökkentését és anyagtakarékosságot tartják a legfontosabbnak. (Fotó: Perl Márton) Elsőrendű követelmény a legfőbb minőségi ellenőr, a fogyasztó tájékoztatása Két minisztérium közös irányelve Születésének 60. évfordulóján t Szalai Andrásra emlékezünk

Next

/
Thumbnails
Contents