Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-23 / 45. szám

Szocialista integráció II Barátság olajvezeték 15 éve A pozsonyi Slovnaft — a Barátság kőolajvezeték cseh­szlovákiai kikötője Hétezer tag őszinte vitája 4/ MHSZ klubközgyűléseinek megyei tapasztalatairól 1962. február 22-én indult el 4 és fél ezer kilométeres útjára a szovjet kőolaj, a hosszú csővezeték a cseh­szlovákiai Slovnaft kombi­nát tartályaiba torkollott. Bratislava volt az első „kikötő” a Barátság' olaj­folyó partján. Utána kö­vetkezett a magyarországi Százhalombatta, a lengyel- országi Plock és az NDK' beli Schwedt. Tizenöt év telt el azóta. A szlovák főváros fégi üze­mének helyén született Slov­naft kombinát évi termelé­kenysége ma millió tonnák­kal mérhető. Választéka nagy: a kenőolajtól a mo­torüzemanyagig több mint százféle termékfajtát állíta­nak elő. De nemcsak az ipari lé­tesítmények változtak meg, városokká terebélyesedtek a Barátság-vezeték mentén le­vő apró falvak. Ez történt például Százhalombattával is, ahová 1962 szeptemberé­ben érkezett meg az első szovjet olajszállítmány. Nyolc évre rá Százhalombat­tát várossá nyilvánították. A Barátság kőolajvezeték­nek az integrációban játszott jelentős szerepéről beszél­gettem Szekér Gyulával, a minisztertanács elnökhelyet­tesével. Szó esett az akkor még új létesítményről. az etilénvezetékről, amely a magyarországi Leninvárost köti össze a szovjet Kalus- sal. — De hiszen ez is a Ba­rátság származéka — je­gyezte meg Szekér Gyula. — Az olajvezetéken hoz­zánk érkező szovjet kőolaj­ból készítjük az etilént, a többletet pedig az új cső­vezetéken Katusba irányít­juk. Ott poliklórvinilt. a műanyaggyártás fő kompo­nensét készítik belőle. Ez­után a szovjet műanyag -er- mékek ismét átlépik a ma­gyar határt, de már külön­böző áruk fői-májában. A következő feljegyzés ak­kor született, amikor nem­régiben az NDK-ban jár­tam: az NDK-ban minden második gépkocsit a Schwedlben előállított ben­zin működtet. A gépkocsi olyan utakon száguld, ame­lyeket a Schwedtben készült bitumen borít. Az utak men­tén földek húzódnak. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek olyan műtrágyát szór­nak a földekre, amelyeknek zsákján a „Schwedt” védő­jegy olvasható. Schwedt a Barátság-folyó NDK-beli „ki­kötője”. — Az NDK vegyiparának átállítása a kőolajra több milliárd márkát hozott a népgazdaságnak. Az NDK ennek köszönheti, hogy igen rövid idő alatt a vegyipari hatalmak sorába lépett — mondotta Horst Stieger pro­fesszor, az NDK Állami Tervbizottsága közgazdasági intézetének igazgatója. A Barátság-vezeték ipari központjainak szemléjét to­vább folytatjuk a lengyelor­szági Plockban. 1963. no­vember 27-én új lappal bő­vült az ősi város krónikája: Plockot bekapcsolták a kő­olaj-vezetékrendszerbe. Ma a várost a „lengyel petrolkémia fővárosának” nevezik: Lengyelország ben­zint. gázolajat, valamint a műanyag- és műszálgyártás­hoz szükséges termékeket kap innen. A petrolkémiai kombinátban hétezer ember dolgozik. „Minden egyes ország ér­dekében, a szocializmus ér­dekében!” — ez. a hatva­nas évek elején, a Barát­ság-vezeték építésekor szü­letett jelszó ma is idősze­rű. Az orenburgi gázveze­ték az Uszty-Ilimszk-i cei- lulózgyár, a vinnyica—al- bertirsai villamos távveze­ték építőinek internaciona­lista kollektívái továbbra is ennek a gondolatnak szelle­mében dolgoznak. Jurij Szinyakov (APN—KS) ötszázadmagammal meg- illetődve álltam a Parlament folyosóján. Az ország külön­böző részeiről jöttünk össze megyénk asszonyait képvise­lendő, felkészülve arra, hogy elmondjuk gondjainkat és azt is. mit szeretnénk, mit akarunk tenni. Számomra felejthetetlen élmény voit az első országos nőkonferen­cia. Életemben először hív­tak meg a Parlamentbe ta­nácskozni s én meghatódva olvastam a széksoroknál a „honatyák” neveit. Olyan volt a tanácskozás helye és légköre, hogy szinte tapint- hatóan éreztük, nagy dolgok vannak születőben. S valóban nagy dolgok kezdete volt ez a tanácsko­zás, amely létét az előtte megjelenő nőpolitikái hatá­rozatnak köszönhette. A párthatározat végrehajtásá­ban ez volt az első, de ta­lán a legjelentősebb lépés. Magam „a nő és a mun­ka” szekcióban vettem részt annak idején a tanácskozá­son s ott éppúgy, mint a többi szekcióban, arról be­szélgettek a résztvevők, ho­gyan élhetünk igazán joga­inkkal. Hallgattam a mun­kásasszonyok véleményét, akik akkor még arról be­széltek. mennyire csak pa­AZ MHSZ NYILVÁNOS klubközgyűlései rendezvény- sorozatának előkészítése 1976. szeptember 23-án kez­dődött meg Heves megyé­ben, amikor rendkívüli ve­zetői megbeszélésen Tóth György, az MHSZ Heves megyei titkára ismertette a főtitkár 139-es számú uta­sítását amelynek alapján megbeszélték a sikeres vég­rehajtás érdekében végzen­dő feladatokat. Alapos elő­készítés után október 20. és december 20. között ren­dezték meg megyénkben az ünnepi nyilvános klubköz­gyűléseket. Ezt követően került sor a megyei szintű értékelésre. A közgyűlések tapasztalatairól Tóth György, az MHSZ megyei titkára tá­jékoztatott bennünket. Megtudtuk hogy megyénk területén 184 MHSZ-klub működik, amelyeknek több mint hétezer tagjuk van. összesen 152 klubközgyűlés­re került sor — ahol egy helyiségben, vagy gazdasá­gi egységben több szakági klub is működik, ott össze­vontan tartották — me­gyénkben melyeken 10 330- an jelentek meg, s közülük 790-en kértek szót a hozzá­szólások során. A közgyű­lések mindegyike ünnepé­lyes. illetve a korábbi évek közgyűléseihez hasonlítva ünnepélyesebb volt. Többek között 59 helyen énekkari, 37 helyen pedig irodalmi műsort rendeztek. Huszon­nyolc közgyűlés résztvevőit köszöntötték úttörők, kisdo­bosok, 59 klub rendezett szakágát, illetve az össz-szö- vetségi munkát bemutató kiállítást. Harminc klubnál — többségben azoknál, ame­lyek téliesített lőtérrel ren­delkeznek — bonyolították le a közgyűlést követően lövész- és egyéb sportverse­nyeket. A KÖZGYŰLÉSEK hely­színe a legtöbb helyen ízlé­sesen berendezett terem volt. Érvényesült az ünne­pélyes jelleg s nem a várt mértékben ugyan, de érvé­nyesült a nyilvánosság is­A beszámolók tartalmaz­ták a klub politikai nevelő tevékenységének, elő. és utóképzésének, tömeg- és píron létezik az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. S arról, mennyi gondot okoz az asszonyok képzetlensége. De nagyon komoly munka folyt a többi bizottságban is. Emlékezem a jogi bizott­ság ajánlásaira, melyek — túlzás nélkül mondhatjuk —, alapjai lettek az új csa­ládjogi törvénynek. Ott fo­galmazódott meg először például, hogy a notóriusan nem fizető apák gyermek- tartási kötelezettségére „elő­leget” adjon az állam, hogy a valóban tarthatatlanná váló házasságokat közös megegyezéssel is meg le­hessen szüntetni, s a névvi­selés új lehetőségeire is ott rajzolódtak ki az elképze­lések. Nagyszerű volt az a két nap amíg az asszonyoké volt a Parlament. Most ót év után újra összegyűlünk a nők képviseletében, s én nagyon büszke vagyok ar­ra, hogy ismét ott lehetek. Ott, ahol rengeteg ered­ményről beszélhetünk majd, de még legalább annyi gondról. Mert a gondok nem kisebbek lettek, csu­pán másabbak. És megoldá­suk egyre inkább a nőkön is múlik. Ügy tudom, most nem lesznek külön munka- „ versenysportjának, valamint gazdasági helyzetének kriti­kus és önkritikus ismerte­tését. elemzését. Kitértek a fiatalok - testi fejlesztésének fontos feladatára és hang­súlyozták e munkában az együttműködő szervek, kü­lönösen a KISZ szerepét. Kiemelkedően jó együttmű­ködésről számolt be sok klubunk, ugyanakkor pél­dául Felsőtárkány Egerbak- ta és Besenyőtelek lövész­klubtitkárai elmondották, hogy pillanatnyilag nincs „élő” kapcsolatuk a' helyi szervekkel A beszámolók legtöbbje külön foglalkozott a Magyar Néphadsereg le­szerelt katonáinak bevoná­sával és a női taglétszám emelésével. „A” és „B” tí­pusú szakklubjáink mind­egyikénél elemezték a szak­osztályi eredményeket, össz­hangban a klub általános1 feladataival. A megyei ve­zetőség megállapította, hogy klubjaink négyéves tevé­kenysége összességében meg. felel az elvárásoknak. Ki- vételt képez az adácsi. vécsi és halmajugrai lövész- va­lamint az abasári tartalé­kosklub. A HOZZÁSZÓLÓK több­sége egyetértett a beszámo­lókkal. ihetve kiegészítették azokat. Sokan dicsérték a végzett munkát, ugyanak­kor bírálat érié több helyen (például Andornaktálya, Nagyréde) a klubvezetést és a passzív tagságot. A kéré­sek, javaslatok és bírálatok közül néhányat mi is leje gyeztünk: — Nagyobb pro' pagandát szükséges kifejte­ni a különböző versenyek, rendezvények érdekében. — A megyei és járási vezető­ségek — az illetékes párt­szervek segítségét is kérve — szorgalmazzák jobban a felnőtt lakosságnak, de kü­lönösen a tartalékos tisztek nek, tiszthelyetteseknek a szövetség klubjaiban "vég­zendő eredményesebb mun­káját. — Tegyen többet a KISZ annak érdekében, hogy a fiatalok, főként az ifjúgárdisták minél nagyobb számban vegyenek részt a honvédelmi felkészülésben és a honvédelmi sportban­— Növelni kell a nők árú­bizottságok, hanem együtt beszélhetünk gondjainkról, lehetőségeinkről és tenniva­lóinkról. Ha szót kaphatok, a nők tanulásáról, a lányok pálya- választásáról beszélnék. Me­gyei tapasztalatok alapján. Nekünk most kettős a dol­gunk. Gondoskodnunk keil gyerekeinkről, de már most úgy kell alakítani a közvé­leményt. hogy az hatással legyen unokáink jövőjére is. Közvetve két generációt ne­velünk, s az lenne jó ha csak azt vennék át tőlünk, amit jól végzünk, s hibáin­kat nem örökölnék. A lányok egyenjogúsága már a pályaválasztásnál sem tökéletes. Hogy . csak egyet említsek, kilencven szakmával kevesebb között válogathatnak mint a fiúk. Alig húsz-huszonöt szakma közismert, pedig ennél jóval többen megájlhatnák a he­lyüket. S az első buktató már kezdetben jelentkezik. A pályaválasztás után a kü­lönböző iskolákra felvett lá­nyoknak csupán 72 százalé­ka kezdi meg a tanulást, ott ahová felvették. És sok­kal több lány morzsolódik le menet közben. mint ahány fiú. A lányok, nem találkoz­nyát klubjainkban az MHSZ különböző sport- és egyéb rendezvényein. Több községben merül­tek fel lőtérfelújítási igé­nyek. A közgyűléseken konkrét ígéretek és felaján­lások is elhangzottak. Az egri Volán kétszázezer, a Finomszerelvénygyár pedig 160 ezer forintnyi pénzügyi támogatást ígért az autó- modellező pálya megépíté­séhez. Az egri MEZŐGÉP- nél az egyik szocialista bri­gád felvette az MHSZ szo­cialista brigád nevet, Fü­zesabony nagyközségben a vasúti KISZ-szervezet tár­sadalmi munkát ígért a lő­téri munkák befejezéséhez, s ehhez csatlakozott a Mát- ravidéki Fémművek Füzes­abonyi Gyárának MHSZ- tagsága is. Több községben ígéretet tettek a tanácsi vezetők klubhelyiségek lét­rehozására. fegyvereket tá­roló biztonsági szekrények megvételére... A nyilvános közgyűlése­ket. összességében jónak ér­tékelte az MHSZ megyei titkára. Sikerült megyénk lakosságával megismertetni az MHSZ-klubok munkáját, tevékenységét. Mint a beve­zetőben említettük, nem nyert ugyan mindenütt csa­tát a nyilvánosság, de így is a klubtagság száma mint­egy 600 fővel növekedett, s csaknem 500-an pedig vál­lalták a pártoló tagsággal járó követelményeket. Volt olyan közgyűlés (Poroszlón), ahol egy teljes munkásőr szakasz kérte pártoló tag­ként való felvételét. Több helyen szocialista brigádok vették fel az MHSZ nevet, s kérték pártoló tagként való bejegyzésüket. BEFEJEZÉSÜL itt említ­jük meg, hogy január 20- án apparátusértekezletre ke­rült sor Egerben, ahol Tóth György, az MHSZ megyei titkára értékelte az 1976. évi munkát, majd a tapasz- ■ tálatok és az új elvárások alapján ismertette az MHSZ előtt álló ez évi tennivaló­kat amelyekhez valameny- nyi MHSZ-vezető, aktivista és tag segítségét kérte. Szigerváry József nak annyi lehetőséggel és a szülők sem ismerik, és el sem ismerik, milyen sokfé­le lehetőség van a nők szá­mára is. Az első nőkonferencián sok minden eldőlt, ami a nők jogainak törvénybe fog­lalását illeti. Véleményem szerint a másodiknak sem kevesebb a feladata. Állást kell foglalnia a nők tanulá­sában, továbbtanulásában, beszélni kell a pályaválasz­tásról. Utói kell érni a fér­fiakat az iskolázottságban, mert ez a továbblépés fel­tétele beszélni kell ebben a szülők felelősségéről. A nőknek a gazdasági életben is sokkal nagyobbak a le­hetőségei, mint amennyit el­értek. S ennek egyik oka a közvélemény maradisága. Azt hiszem, nemcsak én len­nék egyedül az ötszáz közül, aki erről a témáról beszél­nék. Néhány nap múlva újra találkozunk a Parlamentben egy ország nőtársadalmának képviseletében. Nagy a fele­lősségünk. Tolmácsolnunk kell a valódi gondokat,. hogy újabb lépést tehessünk elő­re. Nagyon sokat remélek és várok az új konferenciá­tól: továbbfejlesztését an­nak.. ami eddig történt. Elmondta: Jenei Arturné Feljegyezte: Deák Rózsi rümmm€\ 1977. február 23., szerda A nyugat-ukrajnai Zsulin—2. szivattyúállomáson korszerű teefcaiikai berendezésekkel ellenőrzik a kőolaj áramlását. l (Fotó — APN—KS) A küldött: „Büszke vagyok, hogy ismét ott lehetek” I

Next

/
Thumbnails
Contents