Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-23 / 45. szám
I Kedd esti külpolitikai kommentárunk: <• Beszédes számok Kinevezték Carter jelöltjét Vlagyivosztok szellemében kössenek újabb egyezményt AZ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS minden ország életében fontos vezérfonal a cselekvéshez. A figyelmes tekintet számára ezek a számok nagyon is beszédesek: sok mindent elárulnak egy-egy kormány nemcsak gazdasági, hanem politikai terveiről is. Ebből eleve az következik, hogy a világhatalmak költségvetését éber figyelemmel kíséri a nemzetközi közvélemény, elemzi a szakértő megfigyelők egész hada. Nem nehéz megjósolni, hogy az Egyesült Államok kormányának most beterjesztett költségvetési indítványa a szokásosnál is jóval nagyobb érdeklődést kelt. Miért? 1. A választási kampány zajos időszakának vége, most a „szürke hétköznapok” következnek. A kampány idején sok mindent lehetett mondani, ami később módosítható, sőt, visszaszívható. A költségvetési javaslat viszont az Egyesült Államok új kabinetjének első olyan dokumentuma, amiben egész sor hazai, sőt, nemzetközi kérdésben — köztük nem egy bonyolult, lét- fontosságú kérdésben — le kellett tenni a garast. Méghozzá a szó szoros értelmében, hiszen pénzről, méghozzá nagyon sok pénzről van szó. Márpedig a pénz minden országban fontos tényező és ez aztán különösen érvényes az USA-ban. 2. Mivel a két amerikai mammutpárt programja között szinte nincs különbség, a költségvetés alkalmas arra, hogy a közvélemény legalább is megsejtsen valamit a kabinet bel- és külpolitikai profiljából. MIK AZ ELSŐ BENYOMÁSOK? Carter, aki georgiai kormányzóként egyebek között takarékossági intézkedéseivel szerzett híveket magának, államfőként fs megpróbálkozik ezzel, de költségvetési egyensúlyt ő is csak „a nyolcvanas évek elejére” ígér. A javaslatból az is kitűnik, hogy adócsök- Kentésekkel és némi szociálpolitikai injekciókkal igyekszik megélénkíteni a gazdasági körforgást. A világ számára a katonai költségvetés számai a legfontosabbak. A földön katonai célokra elköltött évi 300 milliárd dollárból az USA egyedül százhúsz (!) milliárdot költ — tehát nem a kampány alatt megígért 5—7, hanem 2,75 milliárd dollárral kevesebbet a Ford- kormány által beterjesztett tervezetnél. VAN A KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATNAK egy mondata, ami alighanem széles körű — és valószínűleg ironikus — visszhangra számíthat. Eszerint a Közép- Európában állomásozó amerikai erők „elegendőek a hagyományos fegyveres erők egyensúlyának fenntartására” ebben a térségben. Miért érdekes ez? Mert a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon pontosan ennek az ellenkezőjét állítják a NATO-országok delegátusai... ( VWWWSA/WVWVAA\AVWW\AWVWWWWVWWVWWWWWWA/WVN* Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden nagy szótöbbséggel ' jóváhagyta Paul Warnke kinevezését az ország fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalának vezetői tisztére. A bizottság 16 tagja közül csak kettő szavazott Warnke ellen. a SALT-tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjévé történő kinevezését pedig csak egy képviselő ellenezte. Warnke a szenátus előtt méltatta az első SALT- egyezmény jelentőségét. Hangoztatta : kívánatosnak tartja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a Vlagyivosztokban meghatározott alapokon, az egyenlőség elve alapján még az idén, a SALT-megállapodás októberi lejárta előtt kössön újabb egyezményt. Warnke kifejtette, hogy a két hatalom 'hadereje jelenleg lényegében egyenlő, hozzátette: egyetért az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának legutóbbi értékelésével, amely szerint. ha a Szovjetunióban „folytatódik a mostani irányzat, akkor az arányok az amerikaiak rovására megváltozhatnak. Ezért az Egyesült Államoknak is „megfelelő” haderőre van szüksége. Egyúttal pedig keresni kell a megállapodást. A leszerelési főmegbizott elsőrendűen fontosnak mondta hogy „kiegyensúlyozott és ellenőrizhető módon” csökkentsék a katonai konfrontációt Európában. Különösen figyelmet kíván szentelni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásoknak. Bonn a két német állam kapcsolatairól A nyugatnémet kormány Helmut Schmidt kancellár vezetésével két héten belül Páncélautó az árban Európa-szerte kiléptek medrükből a folyók. A képen: páncélozott rendőrautó végzi rutinőr.járatát a bonni Bundestag épülete előtt — a kiön ott Rajna vizében... (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Korallszigetek a világpolitikában PARÁNYI PONT az Indiaióceán végtelenjében, mégis mind gyakrabban bukkan fel a napi hírekben Diego Garcia kis korallszigete, vagy ahogyan a Pentagonból emlegetik: az „ütőkártya”. Diego Garcia ugyanis természettől fogva fontos összekötő kapocs ott, ahol a fő hajózó utak - a Jóreménység-fokától a Távol-Keletre vezetnek. Éppen ez a hadászati fekvés teszi, hogy e lakatlan korall- sziget hovatovább bevonul a világpolitikába. Nevét különösen az utóbbi években halljuk gyakrabban emlegetni. Ha jól meggondoljuk azóta, hogy két lényeges fejlemény következett be a nemzetközi kapcsolatokban. Az egyik: az Egyesült Államok indokínai háborújának kudarca volt, a kényszerű kivonulás, amely a délkelet-ázsiai szárazföldről kiszoruló amerikai stratégák figyelmét fokozottan terelte a Csendes- és az Indiai-óceán szigetvilágára. A másik fejlemény az energetikai válság volt, amely magától értetődően vonzotta az amerikai tekinteteket a Perzsa-öböl felé, ahonnan a nyugat-európai és japán olajimportnak már most a háromnegyede, de egy évtizeden belül az amerikai imOJjwmjUj 1977. február 23., szerda portnak is legalább az ötödé származik. „Az Indiai-óceán olyan térség, amely a jövendő évtizedekben megváltoztathatja a globális erőviszonyokat, — nyilatkozta Zumwalt tengernagy, az amerikai hadi- tengerészet akkori vezérkari főnöke még 1974-ben egy washingtoni szenátusi kihallgatáson. Ebből az következik, hogy képeseknek kell lennünk, hogy befolyásoljuk itt az eseményeket, aminek az a feltétele, hogy katonai erőt is ki tudjunk fejteni. Ez a magyarázata annak, amit Diego Garcián csinálunk.” AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK érdeklődése az indiai partoktól ezernyolcszáz kilométernyire délre fekvő ko- rallsziget iránt nem mai keletű. Tizenkét évvel ezelőtt egyezett meg először Nagy- Britanniával — amelynek a szigetvilág a külbirtoka volt —hogy közös bázist telepítenek ide. Ez egybeesett azzal az időszakkal, amikor London — a gyarmatbirodalom széthullásával — átértékelte „Szueztől keletre” folytatott politikáját. Diego Garcia közös vállalkozásként indult, de 1976- ban Washington és London új megállapodást kötött. Ennek értelmében az Egyesült Államok teljes egészében magára vállalja a bázis kiépítését és rekonstrukciójának tetemes — amerikai lao- jelentések szerint a százmillió dollárt is jóval meghaladó — költségét. A szerény amerikai haszonélvezetből — méreteiben és horderejében valami merőben új kezd kibontakozni. Katonai szakértők hívták fel a figyelmet: Diego Garcia bővítése oda vezet, hogy a korallsziget stratégiai fegyverrendszerek bázisává nőheti ki magát. Máris több jel utal erre. A repülőtér kifutópályáját 3600 méteresre hosszabbítják meg, hogy fogadni tudja a hadászati bombázógépeket. A kikötőt tovább mélyítik, hogy be tudjanak futni a nagy re- pülőgép-anyahajók, atommeghajtású hadihajók és rakétahordozó tengeralattjárók is. A part menti államokat mindez érthető aggoda- lomal tölti el, hiszen a Pentagon itteni terjeszkedése — ezer és ezer kilométerekre az amerikai szárazföldtől — a térség többi országával jó viszonyban álló, s e régióhoz egyébként is közel fekvő Szovjetunió válaszintézkedéseit vonhatja maga után. A Szovjetunió javasolta az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán: szüntessék meg az Indiai-óceánon az összes külföldi támaszpontokat, s egyidejűleg csökkentsék itt a kaipnai tevékenységet. Amikor néhány napja az Egyesült Államok ismét az Indiai-óceánra vezényelte az Enterprise repülőgép-anya- hajót, a Long Beach atomcirkálót és a Truxton atomfregattot, Delhiben, az indiai kormánypárthoz közelálló National Herald tiltakozó vezércikkében kiemelte: „A Pentagon jól tudja, hogy India és a többi part menti állam kormánya elítéli idegen hatalmak katonai jelenlétét az Indiai-óceán térségében, és síkraszáll azért, hogy ezt a térséget békeövezetté tegyék.” DIEGO GARCIA AZONBAN nem magányos sziget a Pentagon globális támaszpont-stratégiájában. Tőle keletre, a tavalyi thaiföldi katonai puccs óta ismét „csendben” a Diego Garcia felé tartó amerikai harci gépek rendelkezésére áll a látványos zászlólevonás közepette bezárt Takhli-bázis. A Fü- löp-szigetekkel pedig Washington a Subic Bay haditengerészeti támaszpont további használatáról folytat kemény tárgyalásokat. Ez a bázis a Csendes-óceánról , az Indiai-óceán felé tartó legnagyobb flottaegységeket is be tudja fogadni. S Diego Garciától nyugatra (ahol különben brit és francia támaszpontok töltenek be hézagpótló szerepet), a Pentagon az Arábiai-félsziget szomszédságában fekvő Ma- szira-sziget támaszpontbérletéről egyezkedik az ománi szultánsággal. Ügy tűnik, egyre kevesebb az esélye annak, hogy Diego Garcia ritkábban szerepeljen a hírekben. S' egyre több a valószínűsége, hogy mellette — úiabb támaszpontszigetek nevét fogjuk megismerni... Serény Péter átfogó elemzést készít a két német állam kapcsolatairól. Az elemzés szolgál majd alapul a következő hónapokban az NDK irányában folytatandó bonni politikához. A bonni koalíciót az utóbbi hetekben az ellenzéki CDU—CSU részéről heves támadások érték, amiért nem tanúsít elég „kemény” magatartást a demokratikus német állammal szemben. Az SPD—FDP kormány most a miniszteri munka- csoport ülésével ellensúlyozni kívánja a provokatív ellenzéki erőfeszítéseket. CIA-botrány Szadat is... Husszein, jordániai király mellett Kamal Adham, a Szaúd-Arábia uralkodó nemzetbiztonsági tanácsadója a CIA közel-keleti kulcsembere. Adham rendszeres külön jövedelmet biztosított Szadat, egyiptomi elnöknek, amikor ez utóbbi még alel- nök volt — írja keddi számában a Washington Post. A lap szerint Husszeint szoros kapcsolat fűzi az amerikai titkosszolgálathoz, amelytől az elmúlt 20 évben dollármilliókat kapott. Az 1973-as közel-keleti háború kitörésének napján a CIA ammani főmegbízottja több órás beszélgetésen győzte meg az uralkodót: ne üzen-1 jen hadat Izraelnek. Ismeretes, hogy Jordánia nem vett részt a háborúban. A Washington Post a továbbiakban arról tájékoztat, hogy egyes arab vezetők és üzletemberek akik — Husz- szeinhoz hasonlóan együttműködtek az amerikai titkosszolgálattal, tízmillió dolláros jutalékokat vettek át amerikai hadiipari cégektől — azaz közvetítők útján kapták kézhez a CIA vesztegetési pénzeit. A CIA körüli újabb leleplezések sorában a New York Times kedden arról számolt be, hogy a szervezet külföldi „testvérintézményeinek” szolgálatait is igénybe vette a vietnami háborút ellenző amerikai „radikálisok” figyelésére. Földcsuszamlás Jugoszláviában Jugoszláviában földcsuszamlás történt, amelynek következtében három faluban 70 ház összedőlt és további épületeket is veszély fenyeget. Személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős. A Szerb Köztársaság déli részén levő Vladicsinhan nevű járás területén a földomlás három falu: Jovac, Osztrvica és Belanovac lakóházait semmisítette meg és a romba dőlt épületeken kívül még továbbiakból vált szükségessé a lakók kiköltöztetése. A csuszamlás egyes házakat 150—200 méterre is elsodort és egy új „tavat” is létrehozott, amely — egy kiadósabb esőzés esetén — súlyos árvízveszéllyel fenyeget. A földmozgás a lakóházakon kívül ipari létesítményeket. utakat, sőt a Nis és a Szkopje közötti vasútvonalat is veszélyezteti. A súlyos anyagi kártokozott természeti csapás okaival foglalkozva neves geológusok a sajtónak adott nyilatkozataikban elmondották, hogy a földcsuszamlást az említett hegyes vidéken egy régen elkezdődött bomlási folyamat felgyorsulása okozta. Ehhez hozzájárult az indokolatlan és tervszerűtlen erdőirtás valamint az idei nagy esőzés is. A Skála k 4ifajP Budapest Szövetkezeti Nagyáruház A SZÖVOSZ VÉDNÖKSÉGÉVEL FEBRUÁR 22-TÖL MÁRCIUS 9-IG MEGRENDEZI A HÁZTÁJI ÉS KISEGÍTŐ GAZDASÁGOK TERMELÉSÉT SEGÍTŐ MEZŐGAZDASÁGI ESZKÖZÖK, KERTI- ÉS VETŐMAGVAK, VEGYIARUK, FÖLDMŰVELŐ KISGÉPEK ÉS KISÁLLATTENYÉSZTÉSI FELSZERELÉSEK ÁRUSÍTÁSSAL ÉS SZAKTANÁCSADÁSSAL EGYBEKÖTÖTT KIÁLLÍTÁSÁT. Békeövezet vagy konfliktusforrás?