Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
Rozzant ajtó, egyszerű kis parasztház a Farkas Imre utcában. Ilyenek lakói is: Gyepes) Flori bácsi és felesége. született Hipszki Erzsébet Hanem ahogyan ismerkedünk ahogyan beszélni kezd a vékony emberke, úgy gazdagszik körülöttünk a világ. Különösen, amikor körbe tekintünk a falakon, a szegre akasztott festményeken. Első pillantásra , látszik nem akármilyen müvek — Czóbel Béla, Hatvány Ferenc. Még a harmincas években kaptam tőlük, amikor fejőgulyásból a báró lovásza lettem, s hordoztam, lovagoltattam a vendégeket. Női portré, élénk színfoltokban. Mélyzöld parkrészlet.- fehéren kiugró paddal. Aztán nagyobb méretű pasztellképen lovas figura. — Az én volnék! — bök rá a hetvenhatodik évét taposó Flór! bácsi. — Csak akkor gangosabb vc-It a tartásom. Még harmincháromban festett le Czóbel Béla, aki minden nyáron a kastélyban lakozott huzamosabb ideig s igen összemeleged- tünk. Mindannyiunkat megfestett. Asszonyt, gyerekeket. Mondta is első párizsi útjáról megtérve, hogy Józsi fiunkról csinált munkája az Czóbel modellje voltam első aminek keletje volt francia földön. Hogy mi dolga volt akkoriban egy lovásznak? Persze, nem csupán a sétagalopp. — Be kellett törnöm a csikókat például. Aztán lovardát építettem. A harmincas években még gyönyörű erdőség húzódott a baróék hatvani kastélya mögött, annak a közepén csináltam meg a rajcsúrt. S hát természetesen az öt-hat jószág gondozása. Az szintén rám várt. Viszont amelyiket én betanítottam pár hónap alatt, sok galibát nem okozott. Ellovagoltam Gombosig olyan angollal, aki életében nem ült nyeregben. A híres kastély többi vendégéről érdeklődöm. Flóri bácsi ingatja fejét. — Sok ember megfordult Hatvány báróéknál sok híresség. Tudós és mindenféle. De olyan egy s.e volt, mint Czóbel. Rengeteget diskurált velünk, érdekelte a sorsunk. Legtöbbször korán reggel megjelent a parkban hátrajött az istállókhoz, ahol egy néki szentelt kis kocsi és lo várta. fölkapaszkodott rá ecsettel, állvánnyal, vászonnal aztán kihajtott valamerre. Sok munkája született itt! Érdemes lenne egyszer kiállítást rendezni belőlük. Csak nem tudom, össze le- het-e szedni őket... Ha rossz időt fogtak ki? Ferenc báró, a festő, műtermet építtetett a posta felöli oldalon, olyankor oda vették be magukat... Czóbelen mindig kék svájcisapka. fehér ing. kék nadrág lógott, a szája sarkában pedig pipa. A sapkát kicsit előre húzta a fején s úgy méricskélte a modellt. Azokat szintén a báró hozatta Pestről. A kastélyban laktak. Emlékszem, egy vörös hajú. nagyon jó formájú fiatal nő két nyarat is nálunk töltött. Mind a ketten sokat festegették. A felszabadulás után rövid ideig még szálak fűzték a Gyepesi házaspárt a Hatvány családhoz. Ferenc báró ve je. Nagy Endre, kocsisként foglalkoztatta Flóri bácsit. Hanem amikor megalakult az első termelőszövetkezet a városban, tagjai sorába lépett, s nyugdíjasként most is a Béke-tanyán éjjeliőrködik. S milyen sorsot szán értékes képeinek, amelyektől máig nem vált meg? — Helye van mindnek. Két fiúnk kapja. Remélem, megbecsülik. Ahogyan mi! Hiszen meleg kapcsolatokat őriznek, és Czóbelt, a híres festőt idézik... (moldvay) A soproni Fabricius-házban ■A soproni belváros egyik legszebb és legjellegzetesebb régi háza, a Fabricius-ház. A régi polgárházakra jellemző stílusban épült kétemeletes házat múzeumnak rendezték be, amelyben a régi polgári házak bútorai és használati tárgyai találhatók. Képünkön: a boltíves régi konyha. (MTI Foto — Fényes Tamás) EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ISKOLÁKKAL, ÜZEMEKKEL Cél—a tartalmasabb kulturális élet Grafikai kiállítás, előadói est a színházban Készülődés az Ady-jubileumra A Megyei Művelődési Központ kezdeményezése Az egri Megyei Könyvtár szeretné a kiváló költő irodalmi rangjához méltóan megünnepelni az Ady-jubi- leumot. Előreláthatólag április végén, vagy május elején nyitják meg azt a grafikai' .kiállítást amelynek anyagát a legszínvonalasabb kötet, illetve versillusztrációkból válogatják össze. A ‘könyvbarátok köre — a csoport egyébként ‘ három éve dolgozik eredményesen — emlékműsorral tiszteleg a költőzseni . előtt. Ezt az ösz- szeállítást bemutatják majd a megyészékhely kollégiumaiban és szakmunkásképző intézeteiben is. A Gárdonyi Géza Társaság. Eger Város Tanácsa, a Hazafias Népfront egri városi bizottsága közösen tervezi és rendezi — a Gárdonyi Géza Színházban — a központi ünnepséget. Erre előreláthatólag az ősz folyamán kerül sor. s az előadói esten neves művészek szólaltatják meg Ady alkotásait. Változatos programot- kínál majd a hatvani Ady Endre városi könyvtár is. Valószínűleg szavalóversenyt hirdetnek, s előadás hangzik majd el -a forradalom lírikusának. hatvani kapcsolatairól. , » • Köztudomású, hogy a különböző üzemekben, vállalatoknál tevékenykedő szocialista brigádok nem mindig kapnak megfelelő segítséget kulturális vállalásaik tervezéséhez, teljesítéséhez, A középiskolai diákok, a szakmunkástanulók is igénylik a tartalmas a szórakoztató műsorokat. Az egri Megyei Művelődési Központ munkatársai rájuk gondoltak, amikor együttműködési megállapodásokat ajánlottak a Csepel Autó 3. számú Gyárának, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat .Lenin úti munkásszállójának,,, a 212! számú Tjjari Szakmunkásképző Intézetnek, at-Gép- és Műszeripari Szakközépiskolának. valamint a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnak és munkásszállójának. A kezdeményezés célja az, hogy változatos kulturális kínálatot biztosítsanak mind a dolgozóknak mind a fiataloknak. Az elképzelések szerint házhoz is viszik az egyes műsorokat. Hangversenyeket rendeznek, énekkari bemutatókra kerül sor. főiskolai tanárok elemzik majd az írói és költői alkotásokat. A tervekben képzőművészeti kiállítások is szerepelnek. Neves színművészeket — többek közölt Harsányt Gri- port.., és-Garas Dezsőt hívjak meg Egerbe, s az előadói estékre tiszteletjegyeket, kapnak a munkások és a tanulók. Bizonyára sokak érdeklődését felkeltik a filmvetítésekkel egybekötött esztétikai előadások. Érdekesnek ígérkeznek az úti beszámolók, s a kellemes kikapcsolódást szolgálják a könnyűzenei műsorok. Nem csalódnak a népi és a társastánc kedvelői sem. Az üzemek és a/, iskolák — a szerződéseket a napokban írták alá — azt vállalták, hogy rendszeresen segítenek a közönségszervezés- ben. s amikor árrá szükség Van, szállítják a- kellékeket és a szereplőket. 1«. — Kezdem a legfonlosabbal — mondja Kosaras Kati. — Takarítás. Rá se ránts. Majd a tévések után kell rendbe tenni a lakást, előttük teljesen felesleges. Segíteni fogok én is. Másodszor: Horpádszky. Azért mentem el Horpádszkyhoz, mert ő név a szakmában, és mert jóformán csak őt ismerem közelebbről a tévéből. a MUOSZ-iskolúban ő próbálta a fejünkbe verni a televíziós riportot, kisportrét és hírt. És ő buzdított bennünket arra, hogyha olyan témára bukkanunk, amelyik hem papírra, hanem. képernyőre kívánkozik, keressük fel öt bátran, gyermeki bizalommal. Hal én elmentem hozzá az ügyünkben. És kétszeres telitalálat lett belőle. Először is az, hogy Horpádszky rögtön ráharapott a zümbikre, azt hiszem személyes elszámolnivalója is van a gráfománokkal. És épp amikor nála jártam, akkor futott be egy felkérés, hogy a szerdai focikupát valami anyagi zűrből kifolyólag nem közvetítik, konzerv-anyago- kat nyomnak be helyette, tudod, amiket ilyenkor szoktak, egy kis balett, egy kis természeti szépség, egy kis népi táncikálás, vagy Schu- bert-dalok, esetleg áriák. Namármost. Ezek mellett elkelne valami friss dolog is, egy tízperces riport, tudósítás, érdekesség a mából, tudna-e Horpádszky mester összeütni egy ilyet addigra? És a Horpadt vállalta, egy élete, egy halála, fejét kezünkbe ajánlja, ő a zümbiket megcsinálja. — Eddig világos — mondta Guszt Róbert —, dehát fölhívhattál volna telefonon. .. Kati hevesen megrázta a fejét. Kinyitotta a száját, aztán gyorsan be is csukta. Nyíltszívű, egyenes ember volt, modern lány, mégis úgy érezte, hogy most ismét füllentenie kell. Mert az igazság talán fájna ennek a fiúnak. Az, hogy ő nem a televízióban, hanem a lakásán kereste fel Horpádszkyt, hogy nem is először járt ott, hogy Hor- pádszkynál véletlenül volt egy üveg eredeti skót viszki, hogy azt ők a medve bőrére előre meg is itták, és ő ott is maradt... — Értsd meg — mondta végül —, az volt. a szitu, hogy azonnali választ kértek. Nem volt időm szimpoziono- kat. összehívni... Beccsszó, ha lett volna egy kis kifutásom, akkor persze... Dehát nem volt, és pár perc múlva itt lesznek. .. Mert nekem ott a ti nevetekben is el kellett döntenem, hogy kell-e nekünk most mindjárt ez a tízperces riport vagy nem kell. A fiút áthajolt az asztalon. — Helyben vagyunk. Miért kell nekünk ilyen sürgősen ez a tízperces televíziós riport? Kosaras Kati egészen el- ámult. — Hogy hogy miért? Hallottál már arról harangozni, hogy mi az a tömeghatás? Hogy mi az a tömeglélektan? Tudod-e, hogy az újságírásban fontosabb szakmai parancsolat. hogy addig üsd a vasat, amíg meleg, mint maguknál a kovácsoknál?... Ide figyelj! Azzal az indító cikkel sikerült egy ici-picit fölkelteni a közérdeklődést. De ha záros határidőn belül nincs folytatás, auszra megy az egész. Mert ha a témát túl későn melegítik föl. nem eszi a nép. úgy van ez, mint a levessel.. . Márpedig a zümbi-ügy körül egy hete méla csend, nemsoká már a horkolás is hallatszik. , . A Déli Hírekben azóta se hoztak le egy sort se, pédig már másnap egész sor szimpatizáns jelentkezett. Hiába, betojtak szeretett kollégáim az első napi telefoninváziótól, a felszerk továbbra is az ágyat nyomja ijedtében, a föszerk külföldön. .. Vedd ehhez hozzá, hogy a tárgyhoz egyetlen más lap sem fűzött megjegyzést, kommentárt, ha volt pusztába kiáltott szó, hát ez az cn szerencsétlen kis cikkem az volt, . . Még a másnap reggeli sajtóismertetésben sem említette meg a rádió. . . Volt, nincs. béke poraira. . . Hát ebből nem esznek! Még akkor sem, ha nekem nem újítják meg a szerződésemet a próbaidő után. Indulatosan dobta hátra a homlokára, a szeme elé csúszott hajfürtöt, a szekrény felé mutatott. — Hát léteznek ezek a csoda-verebek, vagy pedig a zűmbik — hírlapi kacsák?! Butuska kitalációk, lévén uborkaszezon? Nagy ország: Loch-Ness-i szörny, kis ország: kongói zümbi? Dühösen nézett a fiúra. — Hát fontos nekünk ez az egész vagy sem? Költői volt a kérdés, nem várt rá feleletet, nem is kapott. Főleg azért nem. mert Guszt Róbertét . valósággal lenyűgözte az az átalakulás, ami látogatóján e kiselőadás közben végbement. Mert ő eddig csak egy elég csinos és elég okos és elég jópofa lányt látott Katiban, . de most az indulat gyönyörűvé varázsolta... Villámuk a szeme, az arca tüzes-piros, még mintha a haja is vörösebb lenne. . . Kerecsensólyommá vált. pár percre a balkáni kacagó gerle. Zavartan kapta el árulkodó tekintetét a lányról. És hirtelen szomorú lett. Mi keresnivalója lehet neki — ha majd lezárul a zümbi- ügy —, ekörül a lány körűi, aki ilyen szép tud lenni? Re- dőkbe ugrott a homloka. Kati viszont azt hitte, hogy hibás utat választott, Az érzelmekre akart hatni, pedig az ilyen tudós-fajtáknál csak a tények, adatok, csak a száraz logika jöhet érvként számításba. Fegyvert cserélt hát. És hangot is váltott. — Nézd egy lapban, mégha fővárosi lapban is, megjelent tudósítás és egy televíziós riport között ég és föld a különbség. Tömeghatásban. A Déli Hírek géppisztoly, a televízió — ostromágyú. A látvány és az élőszó együttes hatása. . . dehát jól tudod ezt magad is... És az egész országban látják majd, a Délit csak itt olvassák, Pesten.. . Egy rázós tévériportra egyszerűen nem lehet nem reagálniuk az érdekelteknek, nem hallgathatnak róla édes .testvérlapjaink se... Ha az a riport jól van megcsinálva. Márpedig Horpádszky jól fogja megcsinálni, ő aztán föl tudja rázni a közvéleményt. .. Mert erről van szó.. . Ne nézz hülyének, én tisztában vagyok azzal, hogy nem ez a tíz kisaranyos váltja meg a világot, de ha jövőre száz, aztán meg ezer zümbi röpköd szép honunkban, attól ez a gyilkos írás-mánia még nem szűnik meg... De meg- kavarhatjuk az állóvizet, ráébreszthetjük az egész országot, hogy az írásos bürokrácia túltengése nem elemi természeti jelenség, nem egy kivédhetetlen istencsapás, állandóan tenni kell ellene... És itt van a nevetségesség, ami ha nem is öl. de kellemetlen, nagyon... Néhány ötdekás afrikai veréb harcba száll párezer hivatali hatalmassággal, tízezer kis- és középbürokratával.. . Egymillió tagja dobja el magát a röhögéstől... Előkapta táskáját, gépelt kéziratpapírokat vett ki belőle, a zümbik érdeklődve nyújtották lefelé a nyakukat. De a papírokat nem követte golyóstoll, a lány csak felolvasni akart egy részletet le nem közölt második cikkéből. — Éppen ezzel kapcsolatban tettem bele egy idézetet. Egy gyönyörű mondatot találtam Jókainál, a magyar nép humorérzékére vonatkozólag. ezt hallgasd meg... „Oly gazdag és oly kizárólag saját adománya a humorra ritka népnek van, mint a magyarnak.” Milyen? Guszt ránézett Katira, fölsóhajtott. — Remek. De ezt nem a Jókai-idézet- re gondolta. És szemében a feltétel nélküli megadás fehér lobogója lengedezett szelíden. — És hogyan fog ez az egész cirkusz lebonyolódni ? — kérdezte, csak hogy szóban is kifejezze kapituláci- ós szándékát. — Simán. Először a műszakiak jönnek, kábelekkel, lámpákkal, kézi- meg lábas kamerákkal, átrendezik a lakást, hogy megfelelő rálátás, meg járás legyen biztosítva. .. Lehet, hogy Horpádszky és a vezérkara is egyszerre fut be velük... Ne félj, néni kerülünk egyenes adásba, iehét próbálni, kísérletezni. Reggelre biztos elkészülünk. Holnap délelőtt már meg i‘s vágják az anyagot, alámondják a .szöveget, zenét spékelnek bele, ahová kell, délutánra képernyőre is dobhatják... Az öreged mikor fut be? Remélem vele könnyebben boldogulok, mint veled, százszor jobban tetszik nekem, mint te... Ez már ö lesz? Mert kint csengették. — Nem — rázta meg a fejét Guszt Róbert —, neki kulcsa van. Biztos a te tévés barátaid futottak be. És mérsékelt lelkesedéssel ment ajtót nyitni. „Nem lehet napról napra kitalált szenzációkkal bo- londitani a közönséget. Tessék riportra menni, nem a kávéházban lopni a napot." Móra Már az indítása is hatásos volt Horpádszky televíziós riportjának. ■ Semmi szöveg, semmi zene, csak gomolygó szürkeség a'képernyőn. Aztán föltisztul a gomolygás, linóleummal takart asztallap látható... igen, már jól kivehetők a minta kockái, fehér és fekete négyzetek váltják egymást. .. rajtuk pásztáz a kamera, fehér, fekete, fehér, fekete... hopp!, ezen a sötét négyzeten egy nagy, szürke kabátgomb... Nem gomb, gömb... Már csak ezt az egyetlen sakk-kockát veszi látókörébe a felvevőgép fokozatosan nagyítja, hozza közelebb. .. Höhó. hisz ez egy ' kismadár!... Ismeretlenül ismerős madár, oldalról fényképezve... Most teker egyet a nyakán, kíváncsian szembenéz a tisztelt előfizetővel. .. Mi a csuda lehet, nem veréb, csak hasonlít a verébhez... Mókás-barátságos a tekintette, kis termete ellenére is elegáns, méltóságteljes. .. Most elfordul, kényesen megindul a linóleumon.^ (Folytatjuk) . t
