Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
Beszédes ezrelékek százalékok A számok tükrében munkánkat, életünket látjuk Beszélgetés dr. Miklós Endrédet, a KSH megyei igazgatóságának vezetőjével Amióta városiak lettünk A Központi Statisztikai Hivatal 1977. február 13-án hozta nyilvánosságra az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről, készült jelentését. Mivel olvasóink közül bizonyára sokan kíváncsiak szükebb hazánk, Heves megye múlt éves „bizonyítványára”, ezért arra kértük dr. Miklós Endrét, a KSH Heves megyei Igazgatóságának vezetőjét, hogy néhány érdekes, jellemző számon, adaton keresztül tekintsük át még egyszer — lapunkban az elmúlt hetekben már többször is foglalkoztunk az említett témával — megyénk múlt éves munkáját, gazdálkodását, életük, életszínvonalunk alakulását. — 1976-ban mennyit költöttünk a megye fejlesztésére, a nagyobb beruházásokra? — A fontosabb beruházások költségelőirányzata 2,8 milliárd forint volt, amelyből — elsősorban a tervezettnél lassúbb kivitelezés miatt — 2,5 milliárd forint került felhasználásra. Építésre a korábbinál kevesebbet, gépekre viszont 41 százalékkal többet fordítottak üzemeink, szövetkezeteink. A tavaly üzembe helyezett beruházások értéke 1,8 milliárd forint, amely háromszorosa az egy évvel korábbinak Üzembe helyezték többek között Egerben az új nyomdát, Mátrafüreden az Avar Szállót, Füzesabonyban az ásványolaj-elosztó telepet. Befejezés előtt áll a Testvériség gázvezeték megyei szakaszának építése, elkészült a KAEV új gyára Egerben, megkezdődött az egri kórház bővítése és meggyorsult a bélapátfalvi cementgyár építése is. A tanácsok által beruházott összeg meghaladja a 760 millió forintot. — Megyénk szocialista ipara mennyivel termelt többet, mint 1975-ben? — Az országos átlagot — 4.8 százalék — meghaladva, 6,5 százalékkal. Az 1975-ös stagnálást igen erőteljes fellendülés követte tehát. A javuló munkát bizonyítja továbbá az is, hogy több termék minősége kedvezően változott — A megye mezőgazdasága viszont szerényebb eredményeket ért el a tervezettnél. *— Igen, körülbelül 4—5 százalékkal termelt kevesebbet, mint 1975-ben. Annak ellenére, hogy például kukoricát hét, cukorrépát 10, zöldséget nyolc százalékkal termesztettek nagyobb területen az előző évinél. A tervezettnél és a korábbinál is szerényebb eredmények — amelyek csak részben magyarázhatók a rossz időjárással — kedvezőtlenül hatottak a megye konzerviparának termelésére, zöldség-gyümölcs-ex- portjára, a lakosság ellátására és a fogyasztói árszínvonalra is. — Mennyivel került többe egy új lakás megépítése 1976-ban, mint az azt megelőző esztendőben? — Az állami vállalatok kivitelezésében készült lakások költsége 355 ezer forintról 375—380 ezer forintra emelkedett. — Sokat beszeltünk, vitatkoztunk az elmúlt évben a munkaerő-gazdálkodásról. Vajon javult-e a munkaidő kihasználása 1976-ban? — Sajnos, a javulás nem jelentős Többen vagy kevesebben cseréltek munkahelyet? — 31,6 százalékról 28,2 százalékra csökkent az elmúlt évben a munkahelyet változtatók aránya. — Miként alakult a fizikai és a nem fizikai dolgozók „statisztikája” ? — Vállalatainknál és szövetkezeteinknél — az • adminisztratív ügyviteli zárlat hatására is — a fizikai foglalkozásúak aránya emelkedett, a nem fizikai munkát végzőké csökkent. — Milyen volt a megye ellátása, hogyan gazdálkodott pénzével a lakosság? — Az áruellátás lehetett volna jobb is. Elsősorban több zöldségre és húskészítményre lett volna szükség, nem tudták az igényeket kielégíteni férfi-, női kabatszö- vetből, szoknyából, blúzból, női és bakfis szövetruhákból sem. Változatlanul rossz volt az ellátás fürdőkádból, csapokból, radiátorokból és gáztűzhelyekből is. Ami pedig a lakosság pénzgazdálkodását illeti: a Heves megyeieknek — a jövedelmek és a keresetek mérsékeltebb növekedése ellenére —, nem kevesebb mint 3,2 milliárd forintjuk van — 18 százalékkal több, mint 1975-ben — a takarékban. A hitelek közül változatlanul a hosszú lejáratú építési kölcsön vezet, az elmúlt évben is 25 százalékkal emelkedett. S hogy mire költötte el pénzét a lakosság? A lakáson, az élelmiszeren, a ruházkodáson, a bútoron, az autón kívül — például italozásra is summás összegeket adtak ki megyénkben is. Azt hiszem, több mint érdekesség: az elmúlt 12 hónapban megyénkben nem kevesebb, mint 13 ezer hektoliter pálinkát — az előző évinél 16 Százalékkal többet —, 239 ezer hektoliter sört és 35 ezer hektoliter bort vásároltak meg. Ennél azonban jóval többet fogyasztottak, hiszen a termelők közvetlen eladását és a saját termésű fogyasztást csak közvetett módon tudjuk számba venni. Különben a vendéglátás bevételének 64—65 százaléka is az italforgalomból származik. — Ismerve a készleteket: a jobbnál jobb nedűkből aligha lógunk hiányt szenvedni az elkövetkezendő hetekben, hónapokban. De vajon lesz-e hozzá elég „harapnivaló”? — A tárolókba 394 vagon burgonya, 222 vagon zöldség került. Az előző kilenc, az utóbbi 23 százalékkal több a korábbinál. Sajnos, néhány termék minősége nem éppen kifogástalan. Az élelmiszerek ellátásában ennek ellenére sem lehet különösebb fennakadás. A hús és néhány hús- készítmény viszont okozhat ellátási gondokat. — A zavartalan áruellátásra már csak azért is elengedhetetlenül szükség lesz, mert bizonyára a fogyasztók „tábora” is növekedett 1976-ban? — így igaz. A tavalyi élve- születések száma meghaladja a hatezret. Ennek is van azonban két árnyoldala. Egyik, hogy az ezer lakosra jutó élveszületési arány 1976- ban csökkent a megyében, a másik pedig, hogy a csecsemőhalandóság meghaladja az országos átlagot. — A legfrissebb adatok szerint hány lakosa van ma Heves megyének, és a, megyeszékhelynek, Egernek? 1977 elején megyénkben 346 ezer lakója volt, közülük egrinek 58 ezren mondhatják f magukat. A megyeszékhely i új lakóinak háromnegyed re- I szét azonban a „bevándorlók” | teszik ki. Többek között ezért nem csökken jelentősebben a lakásigénylők száma, pedig Egerben — állami erőforrásból — az országos városi átlagnál is évek óta több új lakás épült. — Az elhangzott tények csak jellemzői mgeyénk műit éves gazdasági munkájának. A számok, valamint a tények összefüggéseinek ismeretében hogyan ítéli meg a legfontosabb tennivalóinkat? — A valóban csak kiragadott számokból, százalékokból is az derül ki, hogy fejlődésünk iránya, tendenciája megfelel terveinknek. Elbizakodottságra azonban semmi okunk sincs. Közismert, hogy beruházási és építési munkánk hatékonysága változatlanul nem kellő színvonalú, sok jogos kifogás éri a szolgáltatásokat is. Az állat- tenyésztésben és a zöldség- termesztésben sem megnyugtatóak eredményeink. Termelőberendezéseink kihasználása, a munkafegyelem javítása, a munkaerővel való észszerű gazdálkodás, a takarékosság és a költségcsökkentés sem vált még mindenütt tudatos, állandó tevékenységgé. — Az elmondott szamok, tények tulajdonképpen önmagukért beszélnek. Mert az ezrelékekből, a százalékokból végső soron mindaz kiderül, amit jól, illetve amit gyengén végeztünk el. — Pontosan így van. Éppen ezért javasolnám, hogy a számokból összeállt tükörbe nézzünk bele valamennyien, akik itt élünk, dolgozunk Heves megyében. A kérdésemre kérdést kaptam: — Minek ez, mondja már? Falusiak voltunk, azok is maradtunk. Vagy ahogy mostanában szokás emlegetni, községiek. A nagy flanc miatt már nem szabad azt mondani, hogy falu. Aztán mire megyünk vele? — nézett szúrósan a szemem közé Szabó Sándorné. De van itt még valami. Az egyik tanácskozáson hangzott el. — Amióta a városhoz, Gyöngyöshöz tartozunk, nem törődnek úgy velünk, mint régebben. Pedig nem ezt vártuk. Sőt! A drámai helyzet adott máris. A kérdések feszülése pedig az indulatokat is jelzi. Lássuk hát a részleteket. B , Ha valaki a víztorony felől indul el Gyöngyössoly- mosra, érdekes és meghatározó jellegű tapasztalatot szerez. Alig hagyja el az egyik táblát, máris ott áll előtte a másik. Az a város nevét mutatta, ez a községét. Nemcsak abból, de ebből az irányból is megindultak már a házak egymás felé. Menynyi lehet még köztük a távolság? — Miért álltái meg? — Kivárom, amíg a házak összeérnek. Pedig a fele sem tréfa. Hátha még ide tesszük mellé azt, amit a községi tanács elnöke, Nyilas János mondott. — Sólymos munkabíró lakosságának a kétharmada Gyöngyösön dolgozik. Ezer szál fűz minket a városhoz. Az ellátás az első. Sólymoson nincs is csak két üzlet, nem is messzire egymástól. Ez is a bajuk, inkább lenne az egyik a község felső részén. Aztán a bisztró, amire úgy mondják a helybeliek, hogy: — Kocsma ez, semmi más. Valaha- jobb napokat is látott. Amikor úgy tíz évvel ezelőtt megnyílt, olyan hangulatos kisvendéglő volt, hogy még a gyöngyösiek is kijártak ide egy jó pörköltre vagy házi disznótorosra. A kis ABC igyekszik a vevők kedvében járni, de aki komoiy dolgot akar vásárolni, Gyöngyösre megy. — Tulajdonképpen az a határozat, amely város környéki községnek minősített bennünket — említi Nyilas János —, csak egy már meglevő helyzetet rögzített. fl Az vízellátást már a várossal együtt oldották meg. A község is letette a maga másfél millióját, a város is hasznosítja Sólymos települési helyzetét. Az itteni tárolóból jut el a város felső részébe is a víz. Járda minden utcában van, csinált út is. A közvilágítás sem hiányzik sehonnan, legfeljebb azt szeretnék, ha több fényt kapna egy-egy forgalmasabb útszakasz. — Ha már városiak lettünk, miért nem ad nekünk is többet a város? Miért nincs nekünk is helyijáratunk, amikor itt megy át rajtunk a busz? A kérdésekre ismét a tanácselnök válaszolt. — Annak idején többen is hangoztatták, hogy nem kellene addig már semmit sem csinálnunk, amíg nem egyesülünk Gyöngyössel, mert úgy is ez lesz belőle. Persze, ez még a távolabbi idők témája. Az autóbusz? Az is olyan, hogy az emberek egy része valami „csodát” várt a város környéki községgé nyilvánítástól. Pedig önállóak maradtunk, a pénzt to- vábra is a megyétől kapjuk, a városnak nincs ebben befolyása. A vb-titkár, Kerek Tivadar még azt említi meg, hogy hogy a felügyelet, a szakmai együttműködés köti őket a városhoz. Ami korábban a járásra tartozott, azt most a város látja el. ■ A városi tanács elnökhelyettese, Keresztesi Lajos a következőkre hívta fel a figyelmet: — A községben meg kell szilárdítani azt az elvet, hogy továbbra is együtt kell dolgoznia minden felelős poszton levőnek a lakosság érdekében. A városi szervekhez való tartozás nem a távolságot növeli köztük, hanem az összetartozást akarja erősíteni. Ez a megjegyzés arra világít rá, hogy a község vezető állású, beosztású emberei között nem éppen kifogástalan a kapcsolat. A városi pártbizottság első titkára, Kónya Lajos pedig ezt mondta: —- Hogy mennyire törődünk a város környéki községekkel, arra akár számszerű adatokat is tudnék sorolni: a pártbizottságról kik és hányszor vettek részt különböző tanácskozásokon, A tatai „Hűtőtechnika” Ipari Szövetkezet műszaki kollektívája új típusú gyors- fagyasztó alagutakat fejlesztett ki. Húsok, gyümölcsök, mirelitáruk, készételek gazdaságos gyorsfagyasztására alkalmasak az új berendezések. Az alagutak hűtőgépházhoz kapcsolva önállóan, vagy nagyobb hűtőház részeként is üzemeltethetőek. Az automatikusan működő nagy teljesítményű elpárologtatókkal. ventillátorokkal, Már hosszú ideje gonő a megyeszékhelyen is a lakáskarbantartás — amelynek javítására ugyan történtek erőfeszítések, de a helyzet mégis meglehetősen lassan változik. A kedvezőbb tapasztalatok érdekében a megyei tanács egy idő óta fokozottabban szorgalmazza a munkát vállalatainál, amelyeknél a felhívás. a kérés mind nagyobb megértésre talál. A sorban csupán egyetlen az EV ILL amely már tavaly jelentősebb feladatot vállalt az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő feladatok végrehajtásában; Bizonyos dolgokat meg is fogalmaztunk a vezetők felelősségéről. Ennek a véleménynek a hullámhossza nagyon azonos az előbb idézettel. Ez pedig csak hangsúlyosabbá teszi a megállapítást. Érdemes betekinteni ezek mögé a szavak mögé, ez már kétségtelen. B Gyöngyössoiymoson az ösz- szevont pártvezetőség titkára Maka László. — Ügy igaz, hogy a városi párt-vb fegyelmit adott az itteni vezetőknek. Nem kellemes dolog ez, de egyetértettünk. De hadd mondjam azt, nemcsak a fegyelmi „csinált rendet” a vezetők között. A folyamatba dolgok tisztázása már korábban, megindult nálunk, a fegyelmi ezt a folyamatot meggyorsította és be is fejezte. A tényékhez tartozik még, hogy tavaly új személy került a tsz pártszervezetének titkári funkciójába. Ettől kezdve jött felszínre néhány olyan kérdés, ami már korábban is ott lappangott a mélyben, ha nem is akartak róla tudomást venni. De a tisztázás szándéka bizonyos arányokat fel is nagyított. Ezért kellett a fegyelmit megindítani, majd a megfelelő határozattal lezárni. Mindebből pedig az is kitűnik, hogy a gyöngyössoly- mosiaknak mindenekelőtt a belső erők összefogását kell szorgalmazniuk. — A Hazafias Népfront városi titkársága azóta, hogy átszerveződött, már hatékonyabban tevékenykedik. Széles Jánossal, az új titkárral most értékeljük a községben végzett társadalmi munkát, személyekre, közösségekre vonatkoztatva. A nőtanács is kap feladatot. Nyilas János, a községi tanács elnöke zárta így a mondanivalóját. 8 Lehet, hogy holnapra már csakugyan városiak lesznek a gyöngyössolymosiak is. Azokat a községi névtáblákat addigra már eltakarják az újonnan épült házak. Egy- egy , ilyen emeletes épület nemcsak sok mindent mutat és kifejez, hanem sok mindent el is takar. A városnak, Gyöngyösnek, ebben a mostani helyzetben, egyáltalán nem az a feladata, hogy kosárszámra hordja a pénzt Sólymosra. Nincs is miből. Hanem az, hogy segítsen a városias életmód kialakításában, megerősítésében, terjesztésében, mint tette ezt a vízmű esetében. Például. Családiasán és jő szívvel, nagyon sok felelősségérzettel is. légcsalomákkal és légterelő elemekkel mínusz 35 fokos hőmérsékletet biztosítanak az alagútban. A gyorsfagyasztó oly részeit, amelyek az élelmiszerekkel, húsokkal érintkeznek, rozsdamentes acéllemez burkolattal látják el. Az első két gyorsfagyasztó alagutat a nagyrédei termelőszövetkezetben ás a kör- nyei mezőgazdasági kombinátban helyezték üzembe. és Lakásberuházó Válla' at- nál. Mint utóbb értesültünk: a tanácsi villanyszerelők az idén több mint háromszorosára fokozzák*elmúlt évi teljesítményüket. s így a városi bérlakásoknál egymillió forint értékűnél is nagyobb munkát végeznek a felújítások, karbantartások során. Koős József Az É”'’‘i,<;ta«!z,a,os-*nari é~ Fa'natl VéFalat kec^k-métl gyáregységében az idén min'egy 200 ezer négyzetméter szalagparkettát kész'tenek, ebből 70 ezer négyzetmétert az NSZK-ba exportálnak. (KS Foto: Koppány György felvétele) G. Molnár Ferenc Gyorsfagyasztó alagút Nagyrédín Segítség a lakáskar bantartásb n i
