Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA HÉTFŐ Púja Frigyes külügyminiszter Lengyelországba utazik - Comadora szigetén csa tornátárgyalások kezdődnek az Egyesült Államok és Panama között ' Soares *' portugál kötrnányfö Londonban< '• • v KEDI) Rendkívüli parlamenti választások Dániában — Gcnfben < megkezdődik a leszerelést bizottság újabb ülésszaka — Vance, amerikai külügyminiszter közel-keleti körútra indul SZERDA A Szovjetunió és a Közös Piac képviselőinek brüsszeli megbeszélése a halászati problémákról — Előkészületek a spanyol választásokra: hét párt működését engedélyezik, de a kommunisták nincsenek köztük CSÜTÖRTÖK Brezsnyev beszéde a szocialista országok tudományos akadémiáinak vezetői előtt — Kádár János fogadja. Josef Haviint, a CSKP KB titkárát — összeesküvés leleplezéséről érkezik hír Ugandából PENTEK Giscard elnök a szovjet—francia csúcstalálkozó tervéről tárgyal Cservonycnko nagykövettel — Indira Gandhi választási beszéde SZOMBAT Feszültség Dél-Libanonban — A francia külügyminiszter is folytatja, közel-keleti, megbeszéléseit, Washingtonban kínos visszhangot vált ki egy leleplezés, miszerint Husszein király CIA-pénzeket kapott, Kommentátorunk!!, Réti Erviné aszó: A hét 3 kérdése Jó néhány hónap választ el még a „Hadzs”-tól, a közel- • keleti zarándoklati időszaktól, de a diplomáciai zarándokok jócskán megszaporodtak a héten világunk egyik legforróbb válságterületén. Sűrűsödnek az európai tárgyalások is, mind jobban kirajzolódnak a különböző szándékok és álláspontok a kora nyáron esedékes belgrádi értekezlettel kapcsolatban, 's Genfben újabb ülésszakot kezdett a leszerelési bizottság. Nem kevés választási híre volt a hétnek: Dániában . a jobboldal várakozásaival ellentétben, a szociáldemokraták törtek előre; Indiában fokozódik a kampány; Spanyolországban pedig a bizonytalanság, engedélyezték ugyan több párt működését, de ,a J^qmjnunistpk legalitását Továbbra sem biztosították. 1. Történt-e előrelépés a Közel-Keleten? Szemmel látható diplomáciai nagyüzem van a Közel- Keleten: alig utazott haza a nyugatnémet külügyminiszter, máris megkezdte körútját Cyrus Vance, az USA- diplomácia új irányítója, s vele szinte párhuzamosan látogatja a térség országait Guiringaud francia külügyminiszter is. Carter máris washingtoni látogatásra hívta meg a közel-keleti vezetőket, hogy a tanácskozások magasabb szinten folytatódhassanak. A várakozás nem kevéssé felfokozott, viszont a kibontakozás változatlanul nehéznek ígérkezik. Tel Aviv ugyanis, amelynek a megszállt területekről történő visszavonulással, s a PFSZ elismerésével az első lépéseket kellene megtennie, választások előtt áll, s kényelmesen erre a körülményre hárítja a kitérő választ. (A világsajtóban mind több az olyan vélekedés, hogy Rabin „önbuktatása” és a rendkívüli választások kiírása ezt az időhúzást célozta az amerikai elnökválasztást követő időszakban.) Bonyolult helyzetben van az arab világ is: Libanonban időről időre kiújul a feszültség, fokozódik Szaúd-Arábia nyomása, nehezen lehet egységes álláspontokról beszélni, s ez az arab egyet nem értés a palesztin problémára is vonatkozik. (E sorok írójának az elmúlt napokban alkalma volt utazást tenni a Közel- Keleten, láthatta Kairóban az elégedetlen tömegek tüntetésének emlékét idéző kiégett mulatókat a piramisok felé vezető úton, s pozitív ellenpéldaként Irak felkészülését az olaj utáni jövőre. S tapasztalhatta a hatékony, antiimperialista egység hiányát, ami viszont a békével és a társadalmi haladással szembenálló erőknek ad lehetőséget a behatolásra.) Igazi előrelépés ezért to- . vábbra sem történt, a nagy .diplomáciai élénkség inkább egyfajta helybenjáráshoz hasonlít u Közel-Keleten. Ha úgy tetszik, a közel-keleti „tészta” közepe a palesztin kérdés, de ennek megoldására nincs igazán konstruktív amerikai javaslat. Egy kínos közjáték különösen kellcmet- let helyzetbe hozta a washingtoni diplomácia vezetőjét. Amikor Ammanba érkezett, a Washington Post pontosan akkor tette közzé leleplezését, hogy Husszein király a CIA bérlistáján szerepelt. Sietve cáfoltak és sietve „nem kommentáltak”, de az amerikai közvéleménynek is eszébe juthatott: a Washington Post szellőztette először a Watergate-ügyet, amelyet ugyancsak sietve cáfoltak annak idején... 2. Mi jellemzi az európai tárgyalásokat? Már négy hónap sincs hátra a belgrádi találkozóig, amely az EBK. a helsinki szellem továbbvitelét, hivatott előmozdítani,— s ez'nem sok idő a nemzetközi politika szerteágazó tárgyalássorozatai közben. Nem csoda, ha a világsajtóban máris mind több kommentár foglalkozik a belgrádi / kilátásokkal. A szocialista országok, s egyes nyugati államok realista körei pozitív folytatást várnak, hiszen az európai biztonság ügyét az enyhülés jegyében álló. hosszú folyamatként kezelik. Joggal vethetik fel. hogy á Nyugat oldaláról milyen kevés történt a második kosár (gazdasági együttműködés. javasolt kontinentális értekezletek stb.) területén, sőt szélesőséges, hidegháborús körök a politikai biztonság tízparancsolatát is kétségbe vonják —, elegendő lenne a nyugatnémet kereszténydemokrata vezérkar e héten tett kijelentéseit idézni. A NATO-országok hangadói viszont kizárólag a „harmadik kosárra” próbálják szűkíteni a vitákat: anti- kommunista kampányba 58 éves korában elhunyt Anthony Crosland Nagy- Britannia kormányának külügyminisztere. A munkáspárti politikus halálát agyvérzés okozta. (Népújság tclcfoto — AP —MTI—KS) kezdtek, beavatkozással kísérleteznek a szocialista országok bel ügyeibe, mértéktelenül felnagyítanak,, túldramatizálnak elszigetelt, törvényellenes akciókat. A kelet—nyugati vita ezért időnként meglehetősen éles hangnemű, s a szocialista országok — a különböző szintű tárgyalásokon — éppen arra törekednek, hogy Belgrád ne a terméketlen összeütközések, hanem Helsinki folytatásának színtere legyen. A rendszeres külügyminiszteri találkozók mellett ezért kíséri fokozott érdeklődés a formálódó „csúcsnaptárt” — Giscard elnök és Cservo- nyenko nagykövet találkozóján például arról esett szó, hogy Leonyid Brezsnyev az idén Franciaországba látogat, s Vance közelgő moszkvai útja is egy szovjet—amerikai csúcsot készítene elő. 3. Ki győzött a dán választásokon? Négy esztendőn belül immár harmadszor járultak az urnák elé a dán választópolgárok. Az északi ország kormányainak rövid élete jól lükrözi a súlyos belső gondokat. Dániát különösen erősen sújtotta a tőkés világ gazdasági válsága; az ország közös piaci belépése nem hozhatta meg a várt előnyöket; az államadósság csillagászati összegű; s miközben megpróbáltak, hol a munka- nélküliség, hol az infláció ellen fellépni, tulajdonképpen mindkét irányú küzdelem hatástalan maradt. (A zavart mutatja, hogy a hagyományos politikai csoportok mellett a választásokon indult a nyugdíjasok párt ja, s egy GLIDSTRUP nevű ügyvéd demagóg „adóellenes'' szövetsége vált a második legerősebb parlamenti frakcióvá.) A rendkívüli választásokat a polgári jobboldal robbantotta ki, amikor felrúgta a szociáldemokratákkal fennálló koalícióját. Nyilván arra számítottak, hogy folytatódik a svéd és nyugatnémet választások irányzata, de csalódtak. A baloldali pártok, köztük a kommunisták megőrizték parlamenti pozícióikat, a szociáldemokraták előretörtek, a konzervatívok visszaestek. Űjra koalíció lesz Dániában. USA-ba készül Vance amerikai külügyminiszter, aki közel-keleti körúton tartózkodik, közös sajtóértekezletet adott Kairóban vendéglátójával, S/.udat egyiptomi elnökkel. Szádul bcjclcn- (ette. hogy hamarosan Washingtonba utazik. (Népújság telelőin — AP—MTI—KS) Szadat: — Lenyűgöző többséggel nyertük meg a népszavazást. .. (A Volkstimmc karikatúrája — KS) Hét végi jegyzet Szendvicsem brr Valaha mély együttérzéssel néztük fényképeken, filmhíradókban az amerikai szendvicsembereket, akik végső kétség- beesésükben,' kettős táblát akasztottak a nyakukba valamely cég hirdetésével» és néhány nyomorúságos garasért végigcipelték a nagyváros utcáin. Hol vannak azok az idők! Másfajta reklámemberek hordozzák ma már a nagy cégek hirdetéseit. Björn Borg svéd profi teniszező például — a szó teljes értelmében — tetőtől talpig reklámember, de sajnálni őt nincs okunk. Játék közben (amelyet természetesen a tévé is mindig közvetít) hosszú haját leszorítandó, olyan pántot visel a hom.- lolcán, amely egy dán sör főző nevét hirdeti, s ezért a bajnok tavaly 50 ezer dollárt kapott. Az ing viseletéért egy. sportfelszerelést gyártó cég 25 ezret fizetett, a fehér cipő valamilyen okból a dupláját hozta.. Az egyik fajta ütőt. csak . Amerikában forgatja, ezért 76 ezer dollár járt a cégtől, a másikért, amellyel Európában labdázik, ugyanennyi jött be. Fizet neki a SAS skandináv légiforgalmi társaság, amelynek betűi az egyébként is nagy összeggel honorált ingen láthatók. Véleményem szerint a sportszergyártó és a más vállalatok vem használják ki megfelelően a lehetőségeket. Ennek az embernek még vannak szabad testrészei! Fogaira rá. lehetne festeni, hogy ,,En is X. fogkrémét használok". Csak azt kellene . vele megbeszélni, hogy nyitott szájjal teniszezzen. Térde is teljesen szabadm Egyébként is ez a két láb csak szaladgál fel és alá a salakon anélkül, hogy valami hasznot hajtana. Nen\ is szólva a nadrágról, amelyen viszonylag nagy felületek hevernek parlagon. Kár, hogy ennyire karcsú ez a 20 éves fiúi Ha például kétszer ilyen termetes lenne, sokkal több és nagyobb felirat férne el rajta. A reklámszakembereket már az is nyuotalanitja, hogy a tóve- közve m*.sek alatt, amikor a kamera eltávolodik és azt nni$ tatja — teljesen feleslegesen —* hogy hova repül a labda, a fiú kihasználtságának foké csökken. Persze mindez csak addig megy. amíg bajnokunk győz. Ha lehanyatlik, nem futnak be többé ezek a pénzek. E- szomorú jövőre gondolván, szívből sajnálom, hogy ez a szegény fiatalember esetleg elveszti évi 200 ezer dolláros külöhkcrnse- tét. Ingyen és bármentve adok tehát egy. tippet. Ha megfordulna e bájnök szerencséje, ir-\ jak ró (természetesen jó pénzén) a fiú ruházatára . a kon- kurrens cégek nevét. Hadd higgye a közönség, hogy az Y -féle teniszingben csak veszteni, lehet. Talár Imre A cárizmus végnapjai (4.) „Fárasztom felségedet?” 1917 januárjában Kri- mov tábornok bizalmasan közölte Rodzjankóval, a Duma elnökével, hogy a tiszti kar „csak államcsínnyel tartja megelőzhe- tőmek az elkerülhetetlennek látszó felkelést”. Január 7- én a Duma elnöke kihallgatáson jelent meg a cárnál. Őszintén közölte vele, hogy a birodalom recseg- ropog és a zendülés hetek, de talán hónapok kérdése. II. Miklós alig figyelt oda. — Fárasztom talán Felségedet? — Hát bizony, nem sokat aludtam az éjjel. — Igen igen, a tengernyi gond... — Nem, Mihail Vlagyi- mirovics, hajnalban erdei szalonkára vadásztam. Hazatérőben a palotából, fázósan húzta össze magán vagyont érő bundáját a politikus. A péküzletek előtt rongyos emberek hosszú sorai kígyóztak. A sofőr hirtelen fékezett. Egy mellékutcából tömeg lódult elő a széles sugárútra. Az ajkakat fehér párába burkolva hagyta el a kiáltás: „Békét! Kenyeret!” Éhség 1917. február 22-én Putyi- lov. aki Raszputyin segítségével nem utolsósorban a sztrájkveszélyre hivatkozva kapott 36 millió rubel állami segélyt, egyszerűen elbocsátotta húszezer emberét, Megtorlásnak szánta, a munkások béremelést követeltek. Akkor már általános volt az éhezés. A háború 15 millió parasztot szakított el a mezőgazdaságtól, miközben a hadsereg óriási élelmiszerkészleteket igényelt, illetve igényelt • volna. A főváros körzete rendkívül messze feküdt a mezőgazdasági területekről, a vasúthálózat összeomlott. A békeidőben is kevés vasútnak a háború alatt szinte állandóan hatmillió embert és felszerelésüket. élelmüket kellett — kellett volna — szállítania. A háború előtt a pet- rográdi körzet. Oroszország legnagyobb ipari , bázisa a Balti-tengeren át olcsó car- diffi szenet importált. A háborús blokád miatt a szenet vonaton kellett — kellett volna — a Donyec- medencéből ide szállítani. Oroszország 20 071 mozdonnyal kezdte a háborút, ebből 1917 januárjában 9021 maradt. A vasúti kocsik száma 1914-ben is kevés volt, 539 549. A vagonpark 1917 elejére 174 348-ra csökkent. 1917 februárjában a forradalom előtti napokban a 40 fokos hideg megadta a kegyelemdöfést a vasúti parknak: 1200 mozdony fagyott. be és repedt meg, 57 ezer vasúti kocsi állt mozdulatlanul. A főváros ellátása gyakorlatilag megszűnt. Lenin ezekben a napokban egy zürichi munkásgyűlésen ismertette az orosz nép mérhetetlen szenvedéseit. Ukáz a tábornoknak Február 22-én. azon a napon, amikor Putyilov elbocsátotta húszezer munkását. II. Miklós luxusvona- tán a Pétervár melletti Carszkoje Szelőből a frontra utazott. A legforradalmibb kerületben a viborgi városrészben akkor már egymást: érték az éhségtüntetések. Február 23-án, pénteken a külvárosi tömegek már feltűntek a csillogó városközpontban, a Nyevszkij- Proszpekt környékén is. A pékek előli, már nemcsak sorban álltak, be is nyomultak az üzletekbe az éhezők. Február 24-én, szombaton a pétervári munkások többsége sztrájkolt, Leállt a közlekedés, nem jelentek meg az újságok. Merészebb feliratok tűntek fel: „Le a német asszonynyal! (a cárnéval). Le Pro- tapopov belügyminiszterrel! Elég a háborúból!” Ezen az estén Georges Enesco híres hegedüművésiz mindössze ötven ember előtt adott koncertet a Marinszkij Színházban. Körülbelül a koncerttel egyidőben összeült a cári kormány és — a belügyminiszter kivételével — táviratban kérte a cárt, mentse fel a kabinetet megbízása alól és nevezzen ki új minisztertanácsot, amelyet a Duma is elfogad. Miklós nemet mondott. Ehelyett utasította Habalov tábornokot. a petrogradi körzet katonai parancsnokát, másnapra, tehát február 25-re „vessen véget a tűrhetetlen zavargásoknak” A lavina elindul . Habalovnak már régen megvolt óz erre kidolgozott terve. Eszerint az eV) lépcsőben a rendőröket kell bevetni, a másodikban a kancsukás kozákokat, a harmadikban, tehát végszükség esetén, a nehézfegyverekkel is felszerelt, 170 ezer főnyi körzeti katonaságot, Ennek tudatában nem csodálhatjuk, hogy II. Miklós nem érzett különösebb nvugtalansagot a hírek hallatán. Emberi számítások szerint ilyen erőnek le kell számolnia mindenfajta tömegmegmozdulással. De a számok logikája akkor már véget ért. 1917 februárjában a fővárosi körzetben már bomlo- dozott a vakfegyelem. A közkatonák egy része magából a fővárosból került ki. Ezek a fiúk együtt éltek — és mint később kitűnt, együtt is éreztek — a munkásokkal és más sorstársaikkal. Habalov tábornok tette, amit tehetett; falragaszokat bocsátott ki, amelyeken megtilt minden sztrájkot és összejövetelt. Február 25-én, vasárnap a Nyevszkij Proszpekten, az Anyicskov-palotával szemben ötven embert öltek meg Habalov katonái városszerte összesen kétszázat. De a katonák egyre nyíltabban zúgolódtak. A Mik- lós-púlyaudvarnál a híres Volhiniai Ezred nem a tömegbe, hanem a levegőbe lőtt, a Pável Ezred pedig a munkások helyett —, saját tisztjeire adott sortüzet. Akkor a birodalom legelőkelőbb katonai egysége, a Preobrazsenszkij Testőr Ezred még helyreállította a rendet, lefegyverezte a lázadókat, és az egységeket kaszárnyáikba küldte visz- sza. De a lávina már elindult. Harmat Endre Következik: ..A két tömeg összcölel kezeli” 4