Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-20 / 43. szám
fflUG PIOIETÄJÜAI, EGYESÜUHHB AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 43. szám ARA: 1—, FORINT 1977. február 20., vasárnap Jugoszláv állásfoglalás Téma — a belgrádi konferencia Nyári Róbert, az MTI tudósítója jelenti: A belgrádi konferencia előkészületeivel és nyugati reakciós körök ezzel kapcsolatos mesterkedéseivel foglal- 1 tt egy pártértekezleten i ott beszédében Dobrivoje Vidics, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a tanácskozás vendéglátójaként „Jugoszlávia arra törekszik, hogy további lépéseket tegyen a kölcsönös bizalom légkörének kialakítása felé vezető úton”. A jugoszláv pártvezető beszéde további részében a belgrádi konferencia ellen irányuló és a szocialista országokat rágalmazó reakciós kampányt értékelve kijelentette. hogy „elfogadhatatlan az az álláspont, amely a demokrácia kérdését a szocialista országokban egyes — valóban ellenséges — disszi- densekre és ilyen jellegű csoportok tevékenységére szűkíti. A demokrácia fejlesztésének a kérdése a szocialista országokban sokkal jelentősebb és összetettebb kérdés és elsősorban a dolgozóknak a termelésben betöltött szerepére és lehetőségeire vonatkozik” — hangoztatta többek között Vidics, majd hozzáfűzte, hogy „az úgynevezett harmadik kosár körüli viták erőltetésével a nyugati reakciós körök arra törekednek. hogy eleve kompromittálják a küszöbönálló belgrádi konferenciát”. Dobrivoje Vidics beszédében elismerő szavakkal méltatta Jugoszláviának a Szovjetunióhoz és más szocialista országokhoz fűződő kapcsolatát és a bővülő együttműködést. Ezzel összefüggésben elismeréssel szólt Leonyíd' Brezsnyev múlt év végi jugoszláviai látogatásáról és Tito elnökkel tartott megbeszéléseiről, amelyet úgy értékelt, mint „a jugoszláv— szovjet együttműködés további fejlesztésére vonatkozó kölcsönösen elfogadott elvek megerősítését.” A két ország között — mondotta végül -— minden téren nagy lehetőségek kínálkoznak a gyümölcsöző együttműködés fejlesztésére. Borbándi János a Vietnami Szocialista Köztársaságba utazott Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a Magyar—Vietnami Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökének vezetésével szombaton reggel delegáció utazott a Vietnami Szocialista Köztársaságba az együttműködési bizottság VI. ülésszakára. Onnan a küldöttség'! ia 'íE'aoSzi Népi Demokratikus Köztársaságba utazik, a magyar—laoszi együttműködési bizottság alakuló ülésére. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, és dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Tudományos kutatómunka a Szaljut-5-ön Folytatódik a tudományos kutatómunka a Szaljut—5 or- bitális tudományos űrállomáson. Az állomás fedélzetén tartózkodó két szovjet űrhajós, Viktor Gorbatko és Jurij Glazkov orvosi megfigyeléseket végeztek. Az orvosi paraméterek rögzítésére felhasználták a Polinom—2M készüléket valamint olyan műszereket is, amelyek a pihenés, illetve erős fizikai megterhelés állapotában — ex- panderezés, egyéb torna- és atlétiaki gyakorlatok —■ mérik az űrhajósok lélegzetvételének gyakoriságát és mélységét, a tüdő működését. Folytatódnak a kézi színképelemző készülékkel eddig is folytatott megfigyelések. Az űrhajósok az utóbbi napokban elsősorban földünk erdőállományát „tanulmá- nyoztatták” a készülékkel. Míg az őrjáratot tartó repülőgépről napjában legfeljebb egyszer deríthető fel egy adott terület, a műholdak, a keringési gyakoriságtól függően ezt többször is megtehetik. A színképelemző készülékkel készített fényképek megbízható támpontot adnak a tűzveszélyről, az erdőállományt pusztító természeti és egyéb okokról, a talaj és levegő nedvességtartalmáról. Az űrben „dolgozó” műszerek már most is rendszeresen tájékoztatják „megfigyeléseikről” az irkutszki, krasznojarszki, novoszibirszki és habarovszki erdővédelmi állomások munkatársait. A szovjet újságírók tízperces rádióinterjúban számoltatták be a két űrhajóst szerdai pihenőnapjukról. Tüntetők az NSZK-ban FelfegyverzeM rohamrendőrök őrz’k az NS^K-beli Brokdorfban az épülő atomerőmű környékét a tüntetőktől, akik a létesítmény ellen tiltakoznak. (Népújság telefoto — AP —MTI—KS) Kettős kötelékben Húsz esztendeje, a megalakulástól „kettős kötelékben”, a munka és a munkásőri helytállás frontján bizonyítottak Heves megye munkásőr egységei. Az egységek, a munkás- őrök legjobbjaiból mutatunk be hét elvtársat lapunk 3. oldalán. Esküjükhöz Iií ven Írta: Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1956. december 5-i történelmi ülésén elemezte a magyarországi ellenforradalom okait, s levonta a szükséges tanulságokat. Ennek során megállapította, hogy különösen fontos feladat az ellenforradalmi veszély leküzdésére erős, demokratikus karhatalom megteremtése és agyári munkásőrségek megszervezése. A feladat végrehajtását meghatározó törvény 1957. február 18-án jött létre és voltaképpen ez a nap a munkásőrség születésnapja. A megalakulás ténye valójában aligha köthető naptári naphoz. Hiszen a munkások, parasztok, dolgozók legjobbjai köztük elsősor ban a veterán kommunisták, már ezt megelőzően fegyvert ragadtak. Őrségeket hoztak létre, majd a karhatalomba tömörülve még szervezettebben küzdöttek a néphatalom védelméért. Ök voltak a munkásőrség alapító tagjai, akiket 1957. februárjában a párt felhívására napok alatt a dolgozók tízezrei követtek. A párt egy teljesen új osztályszervezetet hozott létre a proletárdiktatúra rendszerében. amely közvetlenül kifejezésre juttatja a munkásosztálynak azt az igényét, hogy a néphadsereg és a rendőrség mellett — társadalmi alapon — fegyveresen is részt akar venni saját hatalmának védelmében. Kádár elvtárs mondotta, hogy a munkásőrség önkéntes, szocialista és demokratikus testület. Az ország és az alkotmányos rend védelme. ennek megszervezése nyilvánvalóan állami feladat. Mégis és éppen ez a rendhagyó, a sajátos, mi e feladatot részben társadalmi úton oldjuk meg a munkásőrség jóvoltából. A munkásőrségnek a proletárdiktatúra rendszerében elfoglalt helyét a testület jellege határozza meg, amely az alábbiakban összegezhető: . — politikai, mert a társadalom osztályszervezeteihez tartozik, egész tevékenysége a párt politikájának végrehajtásához kapcsolódik; — társadalmi mert a politikai rendszer intézményeinek sorában társadalmi szükségleteket élégít ki. A munkásőrök önként, önzetlenül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, munkaidőn kívül vállalják a közügyek szolgálatát; — fegyveres mert a politikai, ideológiai feladatok végzésével egyidejűleg fegyverrel is részt vesz a belső rend biztosításában a munkáshatalom védelmében. A párt egész társadai- munknak eszmei, politikai vezetője. A munkásőrség irányításában alapvetően azok az elvek érvényesülnek, amelyek alapján a párt a többi szervezeteket vezeti. A testület jellegéből következően azonban az irányításban vannak sajátos vonások, amelyek — a többi szervezetektől eltérően — a közvetlenebb vezetést szolgálják. A munkásőrséget — minden szinten — közvetlenül a pártszervek irányítják. Ez az eszmei politikai irányításnál többet jelent, tartalmaz bizonyos operatív elemeket is. A pártbizottságok és a pártalapszervezetek rendszeresen figyelemmel kísérik a munkásőrség munkáját. Testületi ülésen, vezetőségi és taggyűléseken rendszeresen értékelik tevékenységüket. és számon kérik e fontos pártmegbízatást. Odafigyelnek és segítik a kiképzési tervekben meghatározott feladatok végrehajtását, meghatározzák az állományépítési feladatokat, biztosítják és segítik a politikai képzést és továbbképzést. a munkásőrök nevelését, példamutató magatartásra serkentenek. Húsz év bizonyítja, hogy munkásőr egységeink jól szervezettek, alkalmasak tár_ sadalmi rendünk védelmére. Sikerrel járulnak hozzá — a többi fegyveres testülettel együtt — a megye közrendjének és közbiztonságának védelméhez, a szocialista építőmunka nyugodt, békés körülményeinek megteremtéséhez. A kiképzésben és szolgá- latteljeigítésben a fegyveres erőkkel a belügyi testületekkel szoros együttműködés, jó elvtársi kapcsolat alakult ki. Ennek politikai és tartalmi alapja a közös feladat, amelynek teljesítését sok együttes eredmény fémjelzi. A munkásőrség személyi állománya és a parancsnokok egyre inkább megfelelnek a velük szemben támasztott követelménynek. Jellemző tevékenységükre, hogy szívesen vállalnak az átlagosnál nagyobb terhet. Igénylik a programok kidolgozásába való bevonásukat, helytállnak a végrehajtás megszervezésében. M egyénkre is jellemző a XI. kongresszus megállapítása: „A munkásőrség a X. kongresszus óla eltelt négy esztendőben a párt határozatainak végrehajtása alapján egyenletesen fejlődött, jól beilleszkedett a társadalom osztályszervezeteinek, valamint a fegyveres testületeknek a soraiba. A munkásőrök nagy többsége “szocialista brigádokban dolgozik, munkahelyi magatartása példás. A kiképzésben, a szolgalatban. a természeti csapások elleni védekezésben egyaránt elismerésre méltóan teljesítik feladataikat. A munkásőrség közvetlen aktív részese a dolgozók általános honvédelmi nevelésének, felkészítésének.” A munkásőrség személyi állománya előtt most a legfontosabb feladat a pártunk XI. kongresszusán elfogadott határozat végrehajtásának aktív segítése. Elő kell segíteni, hogy a szocialista életforma mielőbb és minél erőteljesebben érvényesüljön. Társadalmi fejlődésünk ( eredményeként a szocialista állam feladatai közül előtérbe került a gazdasági szervező és irányító, valamint a kulturális és nevelő tevékenység. Toyább erősödik szerepe a tudatforma^ lásban a művelődésben és az ifjúság nevelésében. A munkásőrök, a testület társadalmi jellegéből eredően az élet minden területén jelen vannak. Tevékeny részesei lehetnek és keli hogy legyenek a határozatok megvalósításának. Erre kötelez az eskü is: „Fegyverrel, munkával felvilágosító szóval mindig szocialista hazám felvirágoztatását szolgálom!?*;. A munkásőrségben folyó nevelőmunka része a kommunista nevelésnek. A munkásőrök gondolkodását — önkéntes szolgálatvállalásuk mellett is----alapvetően az é pítőmunkában való részvételük határozza meg. A XI. kongresszus határozata értelmében ezt még erősítenünk kell. Eknellett azonban erősíteni kell az ideológiai munkát, agitációs tevékenységünket. Különösen indokolja ezt a testület személyi összetételében bekövetkezett változás. Az állomány jelentős hányada 30 éven aluli fiatal akiknek a felszabadulás utáni nehéz idők, az ellenforradalom elleni harc már történelem, s akikkel meg keli ismertetni a munkásőrség történetét. A testület fennállásán nak 20. évfordulója jó alkalom arra. hogy minél szélesebb körben ismerjék meg az eddigi eredményeket. Csak azok érthetik meg igazán a jelent és értékelhetik reálisan a jövő fel- * adatait, akik jól ismerik a múlt eredményeit és hibáit. A legfontosabb feladatok egyike tehát a szocialista termelésben való aktív részvétel mellett a munkásőrök nevelése úgy hogy az összhangban legyen az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításával, a társadalmi élet más területein kifejtett erőfeszítésekkel. A megyei pártbizottság ** meg van győződve ar_ ról, hogy a munkásőrség valamennyi tagja, a beosztottak és parancsnokok, híven esküjükhöz, eredményesen teljesítik az 1977-es év feladatait. S mint ahogyan az elmúlt 20 évben tették, a jövőben is készek a munkáshatalom építésére, vé- delmezésére. A
