Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-19 / 42. szám
Bíróvá, Moliére*ré, Asszonnyá. Lucilclé, változik Csapó János, Blaskó Péter, Martin Márta és Bus Erika. (Fotó: Tóth Gizella) Kétrészes, színes magyar film Jókai fantáziája nem ismert korlátokat. Nemcsak messzi tájakat barangolt be, hanem megszabadulva az idő korlátáitól, hol a távoli múltban, bolyongott, hol a jövő titkait kutatta. Íróként a mese megszállottja volt, gazdagon burjánzó cselekményt formált, végletes helyzeteket teremtett, s kedvelte az angyalian tiszta és az ördögien romlott figurákat. Kritikusai — főként a neves Gyulai Pál — kitartóan ostorozták, szemére vetve műveinek valószínűtlenségeit, szerkezeti aránytalanságait. Az alkotót ez mit sem zavarta: mániákusan hitt az írás varázslatában. Nem is hiába, hiszen egy nemzet lett olvasótáborává. A sorból a szigorú ítész se maradt ki, mert bár váltig tagadta, a mester mégis megbabonázta. Együltében, olykor az éjszakai pihenőről is lemondva böngészett át minden újonnan megjelent Jókai- kötetet. Érthető, hiszen ez á sokoldalú egyéniség nemcsak a romantikus irodalmi kelléktárral boldogult könnyedén, hanem kitűnő megfigyelőként reális ízeket is kevert munkáiba, s történeteit átszőtte egyéni humora. Egyik legjobban sikerült regényéből, a Fekete gyémántokból, A kőszívű ember, az Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán rendezője, Várkonyi Zoltán készített olyan filmet, amely bízvást számíthat a közönség tetszésére. Ismeri a nagy mesemondó világát, ezért szerencsés, hogy ő a forgatókönyv társszerzője, s így mának szóló Diákgalériák Egerben Ebben a hónapban két fiatal művész is tárlatot nyitott a tizenévesek számára. Herczeg István grafikus tizenöt lapja a Malom utcai Gépipari Szakközépiskola klubjában kapott helyet, míg Magyar István táblaképei a Kertész utcai Szakmunkásképző Intézet fiataljait kísérlik meg közelebb hozni a képzőművészeti alkotásokhoz, az esztétikai érdeklődés felkeltésével. A két kiállítás tényét érdeklődéssel és elismeréssel rögzítjük. Jó az. hogy egy új forma, egy új gondolat serkenti a pedagógusokat és a középiskolás korban levő. fogékony szellemű diákokat a képzőművészeti alkotások megszerettetésére, megismerésére. Az is jó, hogy erre a minigalériás feladatra fiatal művészeink vállalkoznak. Éppen azok. akik korban is. szemléletben is a legközelebb állnak ezekhez a fiatalokhoz. Nem hisszük, hogy Herczeg István grafikái visszhang nélkül, hatástalanul lógnának a falon. Ötleteit sok játékossággal. derűvel, itt-ott humorral valósítja meg. Érzelmeiben gazdag, a családi kör indítja el a képzeletét. Szeretettel mesél a Kislányról, vagy Pisti angyalról, de rajzol Torta helyett Pistikének, megrajzolja egy pillanatát a Nagyapával, hogy aztán nagyobb távolságokra is elrugaszkodjon az Augusztusi vigasságban; vagy netán a Nagy szellemi to- jórúd kedves-vaskos humoráig is eleressze a képzeletét. A Ketten határozottan harcos, politikai töltésű lap és ezért is elevenebb, drámaibb, mint egyéb lapjai, ahol a fiatal művész mesélőkedve, derűje a fontosabb. Magyar István más alkat. Érzelmileg fűtöttebb, festményei inkább elmélkedések eredményei. A színekés a formák a harmóniateremtés igényéből táplálkoznak és a képek azért kerülnek elénk, hogy egymásra hatásukkal. összhangjukkal közöljenek valami fontosat Magyar István élményeiből, szemléletéből. A csendes, inkább néma tájban érzi jól magát, ahol kedvére elmélkedhet. A Táj fákkal, a Táj eső előtt, a Szántás a dombon. a Dombhát, a Homokbánya a látvány erejét igyekszik felfokozni. hogy minden apró jelenség és forma a színekben feloldva és azokkal átitatva élménnyé alakuljon bennünk is. A tizenhat kép jól tükrözi a mai Magyar Istvánt. aki belső feszültségeivel küszködve halad előre az alkotói pályán. A két kiállítást látogatásainkkor lakat alatt találtuk, rácson keresztül nézelődtünk, amíg hozták a kulcsot. Nem a legvadabb gyorsasággal. Magyarázták is. hogy ezek a csikókorú fiatalok esetleg hozzányúlnának ezekhez az alkotásokhoz, ha a szabad folyosón állítanák ki azokat. így felügyelet alatt vannak, amikor a klub kinyit és felelős is van a közelben, láthatja mindenki a művészi értéket közelről is. Lehet. hogy pedagógiai szükség ez az illedelem a lezárt klubtermekkel, de első látásra ellenérzést váltott ki. Ha már közel akarjuk vinni a fiatalokhoz ezeket a fiatal alkotókat, kevesebb ráccsal tegyük. Ügy barátságosabb! Farkas András értelmezést alakíthat ki. A bonyolultat némileg egyszerűsíti, tompítja a harsány motívumokat, s kiemeli azt, ami a valósághoz kötődik, ami életszerű. Nem követi végig a Bondaváry unoka, Angéla grófnő sorsának tragikus formálódását, teszi ezt azért, hogy kerülje a túlzásokat. Ugyanakkor jó érzékkel erősíti két figura — a hatalomvágyó Sámuel apát és a minden aljasságra kész bankár, Kaulmann Félix — hús-vér vonásait. A képi megfogalmazás egyébként is használt a műnek, hiszen elmaradtak a terjengős leíró részek, amelyek meg-meg- akasztották a cselekmény egészséges sodrását. Mégis az igazi Jókait kaptuk, azt a gondolkodót, aki a kiegyezés után megretten az osztrák tőke nyers térhódításától, s ezért a magyar kisüzemi tőkés termelés érdekében emel szót Meglehetősen naív nézeteit a munkások jövőjével, szociális helyzetével is törődő Berend Iván testesíti meg, akit a kor férfiideáljának rajzol. Elképzeléseit már korábban túlhaladta az idő, ám a mondanivalót hitelesítő fordulatos történet ma is tízezrek — főként fiatalok — kedvelt olvasmánya. A tankönyvekből aligha megismerhető műit elevenedik meg előttük, megannyi pillanatkép a tőzsde hétköznapjairól, a bécsi, a budapesti arisztokrata szalonok jellegzetes alakjairól, az egykori Tudományos Akadémia üléséről, annak hallgatóságáról, a hajdani bányászélet epizódjairól. Hű tudósítások egy rég letűnt világról, amelynek középpontjában az író által kitalált sztori, Evila és Iván megpróbáltatásokkal tűzdelt, ám végül mégiscsak beteljesülő szerelme áll. Mindezt hűen tolmácsolja» Várkonyi Zoltán, akkor is, ha egy-két jelentnél a kelleténél többet időzik. Az operatőr Illés György hibátlanul fogalmazza meg képi nyelven a rendezői szándékot Kamerája minden jellemző apróságot felfedez. Ezek a megfigyelések éppúgy idézik a kiegyezést követő évek hangulatát, mint a nagy hatású felvételsorok. A szereplők majd mindJ annyian képességeik legjavát adták. Huszti Péter Be-j rend Ivánja valóban olyary amilyennek Jókai álmodtas markáns, határozott, önmagát a legnehezebb helyze-j tekben is feltaláló egyéniség. Ezt érzékeltette mértéktartó eszközökkel a tehetséges fiatal színész. Az Evilát alakító Sunyovszky Szilvia nemcsak szépségével^ hanem játékával is lebilincselte a néző figyelméig Nem volt könnyű dolga, hiszen a regény egyetlen fej-i lődő, az események hatására változó alakját jelenítette meg. A csilléslány, a későbbi nagyvilági táncosnő jellemének alakulását törés nélkül, árnyaltan érzékeltette. Bánsági Ildikó adottságai nem bontakozhattak ki, elsősorban azért, merd az író csak néhány odavetett vonással jelezte Angéla grófnő karakterét. A többi színész — Tolnay Klári, Haumann Péter, Szabó Sándor, Koncz Gábor, Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Márkus László, Solti pertalan — emlékezetes percekkel ajándékozta meg a közönséget. Nem kis részük! van abban, hogy a Fekete gyémántokat valószínűleg telt házak előtt vetítik majd országszerte. Pécsi István Győri nyár A győri nyár idei programját június 29. és július 30. között rendezik meg, ezúttal tizenkettedik alkalommal. A hagyományoknak megfelelően az idén is a zenei műsorok alkotják a program gerincét. Az eseménysorozatot Erkel: Bánk bán című operája nyitja meg, Simándy Józseffel a címszerepben. Bemutatják Puccini: Bohémélet című operáját is a pármai operaház vendégművészeinek közreműködésével. Hangversenyek, operettelőadósok mellett az idei győri gyár vendége lesz az Állami Népi Együttes „Ecseri lakodalmas” című produkciójával. . 1973. február IX szombat Kürt; 15. Mit csináljak vele, ha beállít? Ha nem hazudott, akkor súlylökésben meg tudom is én micsodában országos bajnokságot nyert. Tehát?... Én álljam útját az ötvenegy kilómmal? Az én országos rekordom csak másfél íekv »támasz. És ha már mindenáron birkózni kell, szívesebben birkóznék fiúkkal... Tétova hallgatás, teljesen érthető a toll hősei többnyire nem az izompacsirták közül kerülnek ki. — Hoppá! — kiáltott föl Jocó bácsi. — Én ismerem ezt a nőt. Még sportrovatos koromból. Még írtam is arról az atlétikai versenyről, ahol valóban két bajnokságot is nyert. Csak azért esett le oly nehezen a tantusz. mert dicsőséges pályafutása hosszabb szakaszában leánynevén tündökölt. Edit... igen, Akada Edit... De mindenki csak Falatkának szólította .. Gyerekek, az a nő...!!! Azok a vállak azok a karok azok a combok! Meg miegymás! Mint Nina Bumbadze fénykorában... Egy női Herkules!... És micsoda harci tűz, micsoda temperamentum! Ha az egyszer begurult... — Kösz — jegyezte meg Gombár Kálmán a belpolitikából —. sikerült megnyugtatnod bennünket, végrendelkezhetünk. Az öreg legyintett — Azzal még ráértek. Mert én a forszát is ismerem, hogy hogyan lehet levenni a lábáról. Tudjátok, azon a bizonyos versenyen ■ ez a lány olyan cvidervolt, annyira nem akart nyerni, annyira gyűlölt maga körül mindenkit, hogy az edzője egészen kétségbeesett Képzeljétek, ez a Falatka hol szándékosan kiejtette a kezéből a súlygolyót, hol kilépett a körből, hol belerúgott a betonkarimába. Akkor a mestere gondolt valamit, elrohant, tíz perc múlva jött vissza lihegve épp az utolsó kísérlet előtt. És fölmutatott Falatkának egy hosszúkás, selyempapírba csomagolt tárgyat... És erre a gigász-lánynak fülig szalad a szája, fölkapja és elpöcköli a vasgolyót, de úgy, hogy legalább egy mér tért ver rá az addig vezető versenyzőre, a biztos favoritra!... Tudjátok mi volta csomagban? Pogácsa. Tíz darab. Bolondult a töpör- tyűs pogácsáért. — Rendben van — sóhajtott fel az olvasószerkesztő. — Vágy huszonöt töpörtyűs pogáosát, hátha azóta megnőttek Falatka igényei. Kérj számlát az üzletben, a repialapból kifizetjük... Körülnézett. — De most már hálózunk, ugye? Ezzel mindenki egyetértett. A magas, széles ómódi ruhásszekrény tetején, az előrebukó szegélylécen. a nyitott kalitkák előtt, egymástól szabályos távolságra, mint díszszemlén vagy repülőtéri fogadáson a katonák — úgy áll ott vigyázzr ban a tíz zümbi. És a tíz zümbinek lassan forog a feje. Pontosabban: a zümbi-fejek félköröket írnak le. Balról jobbra, aztán jobbról balra. Hajszálra azonos mozgási sebességgel. Ahogy egyszerre követi a tíz tinta-pötty szempár Guszt Róbert izgatott járkálását ajtótól ablakig, ablaktól ajtóig. Leszegezett homlokkal hátrakulcsolt karral menetel az ifjú ornitológus. A lépések ütemében billen a felsőteste, emelődik komikusán magasra a térde — óriás-zümbi. Guszt Róbert gyalogol, a madarak őt figyelik érdeklődő rokonszenwel- Kati meg mindnyájukat bámulja üdvözölt mosollyal. Kész világszám. Ezt cirkuszba kéne mutogatni! — gondolja az asztal mögött ülő újságírólány, értve az elismerést a ritmikus-nyak- tornász madarakra és az öles léptekkel masírozó madarászra egyaránt, tehát a teljes produkcióra. Elragadtatásában a legszívesebben kacagna és tapsolna, de nem teszi egyiket sem. Mert ez a fiú olyan sértödős, mint egy szerkesztőségi takarítónő, olyan érzékeny mint egy mimóza. Ráadásul most — némi okkal. Megmerevednek, néni tekeregnek már a zümbi- nyakak, mert a fiatal tudós is megáll végre. Horgonyt vett az asztal túloldalán, Rati felé fordul, aki gyowen komoly-figyelőre igazítja*arcát — Hogyan hozhattál ilyen helyzetbe? — kérdi tompán a fiú. — Anélkül, hogy megbeszélted volna velünk? Anélkül, hogy kikérted volna a véleményünket? ... Ha az enyémet nem, legalább az öregemét.. Más egy újság- riklr_ mflwk nélküL és megint más egy televíziós riport, nem gondolod? Elveszetten néz szét a szobában, pók-karjával körbe- int. — Ha legalább tegnap szólsz, hogy kicsit kitakaríthattam volna... Kati együttérzően fölsóhajt. hadd puhuljon ettől is a srác. Igen, ő belátja, hogy Robinak tökéletesen igaza van, ő súlyos hibát követett el, amikor önhatalmúlag intézkedett, megérdemli a le- tolást... Ilyesmiket mond az álszent leányzó s közben arra gondol, hogy ennek az égimeszelőnek úgyis hiába próbálná megmagyarázni magatartása történelmileg kialakult indokait. Főleg azt, hogy neki eszébe se jutott, hogy itt a két Gusztnak is szava lehet, hogy esetleg nem érthetnek egyet az ő tervével. Abban a zuglói tanító-családban ugyanis, ahová őt 6zinte váratlanul, ötödik gyereknek szállította a gólya, négy fiú után, attól kezdve, hogy akaratát fintorral, sírással kifejezésre tudta juttatni, ő dirigált, ■í Négy fivére a rabszolgálja, testőre és hódolója volt, tette amit az imádott zsarnok követelt. És neki — bármilyen következményekkel is járt az ügy — utólag sem kellett döntéseit igazolnia. Dehát ennél a longusznál más a helyzet, mint az ábra mutatja, itt logikus érvelés szükségeltetik. A kulisszák mögött Fekete gyémántok t
