Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-19 / 42. szám

Három város — három pártalapszervezet ÉVENTE SZERVEZI MEG a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az úgynevezett kommunista ak­tívát. Gyakorlatilag: a há­rom városban működő há­rom vállalati pártalapszerve­zet tagjai jönnek össze ilyen­kor, hopr meghallgassák az igazgató beszámolóját. A té­ma adott, milyen volt az előző évi munka, mik a so­ron levő feladatok. Semmi más ez, mint ter­melési tanácskozás, de — kommunisták részére, a vál­lalatnál dolgozó kommunis­ták részére. Ebből a tényből kiderül az is, hogy a vállalat vezetősé­ge mindenekelőtt a pártta­gokkal akar szót érteni. Ve­lük tárgyalja meg először a gondjait is, a feladatait is, őket tájékoztatja mindenek­előtt azokról a kérdésekről, amelyek valamilyen formá­ban meghatározóak az egész vállalatra nézve. * De kiderül az is, hogy mindenekelőtt a kommunis­tákra támaszkodik a válla­lati tennivalók elvégzésé­ben. Lehetne most párhuzamot vonni az itt idézhető elvek és a vonatkozó gyakorlat kö­zött, hogyan érvényesülnek ezek az elvek a gyakorlat­ban. De erre az összevetésre nincs szükség, mert a ta­nácskozás ténye elegendő bi­zonyíték. LEEGYSZERŰSÍTVE: ki­beszélgetik magukat ezeken a tanácskozásokon a vállalat kommunistái, meghallgatják a megyei pártbizottság, a városi párt- és állami veze­tés véleményét is. Hiszen er­re az aktívára eljönnek az érdekelt irányító szervek különböző beosztású munka­társai is. A beszélgetés te­hát széles körre terjed ki, széles kört fog át. Egymás után mondják el észrevéte­leiket a párttagok. Az külön jó dolog, hogy itt nem vala­miféle panasznap kerekedik ki, hanem igazi eszmecsere. Nem is a nehézségeket hang­súlyozzák, hanem a tenniva­lókat. .A figyelmüket az köti le, hogyan lehet a meg­növekvő feladatoknak mi­* nél eredményesebben meg­felelni? Hogyan lehet a vá­sárlói érdekeket minél hiánytalanubbul képviselni? A megye egész lakosságát érinti a vállalat tevékenysé­ge, a kommunista aktíva ál­lásfoglalása. Ez a tanácskozás tehát me­gyei ügy. Miután a kommunisták megvitatták a tennivalókat, a vállalat vezetősége a há­rom városban megtartja a termelési tanácskozásokat is, külön-külön, mert együtt, egy helyen, egy időben any- nyi embert összehívni — ne­hezen elképzelhető. A most megtartott kom­munista aktivagyűlésen erő­teljes hangsúlyt kapott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra való készülés, az évfordu­ló tiszteletére történő válla­lások körvonalazása is. ÜGY VÉLJÜK, jó szokás ez az eszmecsere; mert a vállalati érdeken túl a me­gye egész lakosságának ér­dekét szolgálja. (gmf) MERKUR sajtótájékoztató 212 ezren várakoznak új autóra — Idén 85 ezer érkezik A múlt évben forgalomba került — 80 500 — a terve­zettnél jóval több — autó­val szemben az idén 85 000 személygépkocsi beszerzésé­vel számol a Merkur — je­lentette be pénteki sajtótá­jékoztatóján Csűri István vezérigazgató. Elmondotta, hogy a meg­állapodások szerint a Szov­jetunióból 33 000 gépkocsit vásárolnak, az NDK-ból 30 000. Lengyelországból 8000 kocsi érkezik az ismert és kedvelt típusokból. Az NDK partner januárban pótolta múlt évi másfélezer dara­bos elmaradását. így a kö­vetkező időszakban „egye­nesbe” jönnek az átadás­sal, az első negyedév vé­gén már a sorszám szerint esedékes megrendeléseket teljesíti a vállalat. Örvende­tes hogy az igen keresett kiskocsiból, a Trabantból minden eddiginél többet, 17 500-at sikerült beszerez­ni. Csehszlovákiából a ko­rábban tervezett 2000 he­lyett 3000 S—100 típusú Skodát kapunk. A jelenlegi futópróbák, valamint a ke­reskedelmi tárgyalások után várhatóan a második fél­évtől forgalomba kerülnek az új 100—S és L, valamint a 120 L típusú Skodák, amelyekből hétezerre szá- mfthatunk ebben az évben. Ezenkívül érkezik még ezer Dácia is, amely az idén már kétkörös fékrendszer­rel kerül forgalomba. A Merkur vezetője be­számolt arról, hogy az új kocsikat a KRESZ előírá­sainak megfelelő felszerelé­sekkel — két visszapillantó tükörrel egy pár biztonsá­gi övvel, hátsó sárfogó gu­mival — árusítják. Az idén január 1-től kötelezővé tett egyéb tartozékokat és to­vábbi felszereléseket a Mer­kur autóátadó telepein áru­sítják. Bejelentette a vezérigaz­gató. hogy rövidesen meg­nyitják a debreceni Merkur telepet, ahol évi 20—25 ezer gépkocsit, egyelőre Ladát és Volgát adnak át a városban és körzetében jelentkező vá­sárlóknak. A hálózat ezen­kívül egy gumiáru szaküz­lettel is bővül, az új boltot az év első felében nyitják meg a csepeli átadó telep szomszédságában. A vezérigazgató végül be­számolt arról, hogy a ko­rábbi prognózissal ellentét­ben jelentősen megnöveke­dett a gépkocsiigény. Jelen­leg több mint 212 000 autó­ra várakozót tartanak nyil­ván, s így a szállítási idők ismét két-öt évre emelked­tek. Ez évi szállításra pél­dául már csak Skoda—S 100 Polski Fiat 125, vala­mint Volga típusú gépko­csikra fogadnak ei előjegy­zést. a többi ismert típus csak 1978-ra. illetve 1982- re rendelhető meg. Fűtés — talajvízzel ' ll A Kertészeti Egyetem tangazdaságában már a negyedik télen alkalmazzák sikeresen a talajvízzel fűtött kettős falú fóliasátort. A 10 méter mélységből felszivattyúzott és két íólialemez közé juttatott víz még mínusz 20 fokos külső hőmérséklet esetén is megvédi a fagytól a növényeket. A tangazdaság a 4000 négyzetméternyi növényházból márciusra több mint 40 ezer fej salátát szállít a kereskedelemnek. (MTI fotó — Csikós Gábor felvétele — KS) Sok is, kevés is...! Mármint a víz Szűcsiben Esőben gurulunk Szűcsibe, s a víz a témánk, bármer­re megyünk a kétezer lel­kes községben. A víz, ami sok is, meg kevés is! Sok a lehullott csapadék, a talajvíz. Az emeletes, szép iskolaépület pincéjéből he­tek óta motorral szivattyúz­zák, nehogy felnyomja apa­Orvos volt és forradalmár A ma 80 éve született dr. Weil Emil életét, egyéni sor­sát e két hivatás egyként meghatározta. Amikor 19361 januárjában letartóztatták, és mint a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja appará­tusának vezetőjét bíróság elé állították, Töreky tanácsel­nök kérdésére bátran vállal­ta kommunista voltát, s mint mondotta, nem tud elképzel­ni jó orvost, aki szíve sze­rint ne szeretne változtatni ezen a ’ társadalmi renden. „Én a gyökeres változás hí­ve vagyok, mert mit érünk mi orvosok azzal, ha hóna­pokig tartó küzdelemmel talpra állítunk egy tüdőbe­teget, és utána vissza kell küldenünk a nyomorba, a tömeglakásokba, ahol tovább fertőzi családját, gyerme­keit, testvéreit?” Már elismert orvos — röntgenológus, amikor meg­találja az utat a munkás­mozgalomhoz. Ő is, mint annyi más forradalmár, te­vékenységét a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt­ban kezdte, majd a párt orvoscsoportjának lett egyik alapító és aktív tagja. Járta a peremkerületek munkás- otthonait, s az adott lehető­ségek között — felvilágosí­tással — népszerű előadá­sokkal, orvosi tanácsokkal küzdött a népbetegségek el­len. Tevékenysége során rö­videsen kapcsolatba került a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjával. A csepeli gyári kórház röntgenfőorvosaként 1932 és 1936 között szerzett tapasz­talatai csak megerősítették abban a hitében, hogy jó úton jár. A nehéz körülmé­nyek között végzett kórházi munkát (a rendelőben a gyár és környékének munkássá­ga. gyakran megfordult, mintegy napi 300—400 be­teg), nagy körültekintéssel és lelkiismeretességgel vé­gezte. Megerősödött benne a felismerés, hogy a munkás- osztály megfelelő egészség- ügyi ellátását is csak a tár­sadalmi rend megváltozta­tásával lehet megvalósítani. Ezekben az években vonták be a KMP legfelső vezetésé­be, s 1934 végétől letartóz­tatásáig, 1936 januárjáig a KMP apparátusának vezető­je volt. Weil Emil csaknem kilenc évet töltött börtönben. Ez idő alatt megjárta az ország leghirhedtebb büntetőintéz­ményeit. A legtöbb időt a Margit körúti Fegyházban töltötte. A börtönökben ve­le együtt raboskodók mindig emlékezni fognak rá, mert alig volt olyan fogoly, aki­nek közvetlenül vagy köz­vetve ne segített volna. Em­lékeznek rá külföldön azok a volt rabtársak is, akik a II. világháború idején Ung- várról, Újvidékről, Szlová­kiából a Margit körúti Fegy­házban sínylődtek. De emlé­keznek rá az akkori fogoly katonák is, akik kisebb-na- gyobb vétségért büntetésü­ket töltötték a fegyházban. Erről tanúskodik egy Ang­liából erkezett, a Népsza­badság hasábjain 1972. áp­rilis 6-án közölt levél. írója 1942 nyarán találkozott Weil, Emillel. „A brutális hangok után meglepett az orvos közvetlen hangja... Mindig kedves, udvarias volt. és felettébb úriember módjára viselkedett... Ké­sőbb megtudtam . az egyik házimunkástól, hogy kom­munista, azért van itt. Attól függetlenül, hogy 22 éves voltam. mit tudtam én a kommunizmusról. Csak rosz- szat. Az én szememben is vörös posztó volt ez az elv. Később... sokszor beszéltem Weil Emillel... Az utolsó előtti napon újra elmentem az orvosi szobába és elbú­csúztam Weil Emiltől. Mele­gen ráztunk kezet, és ami­kor megtudta, hogy vissza­utazom a csapattestemhez, csak annyit mondott: — Igyekezzen életbe maradni, Sok szerencsét. Huszonnégy éve élek tá­vol hazámtól. Nem vagyok kommunista, és mégis, ma is meghajtók Weil Emil em­beri értékei előtt, gyakran eszembe jut gyógyító kézé, humánus szava. Soha nem felejtem őt.” Az 1944 őszén kialakult politikai helyzet következté­ben október 4-én szabadláb­ra helyezték. Azonnal illega­litásba ment. Budapesten és a főváros környékén búj- kált. A főváros felszabadulása után , rögtön munkához kez­dett. Nagy szerepe volt a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezetének megala­kításában. majd később az orvosok és egészségügyi dol­gozók közös szakszervezeté­nek megszervezésében. Fon­tos szerepet vállalt az orvo­si szaksajtó megindításában. Éveken át fáradhatatlanul dolgozott a szocialista egész­ségügy megteremtésén. Munkássága elismeréséül az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat. Életének utol­só éveiben megszervezte az Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szervezési Tanszékét, melynek haláláig professzora volt. Súlyos be­tegsége ellenére számos tu­dományos cikket és tanul­mányt írt. 1954-ben szívinfarktusban halt meg. Dr. Petrák Katalin dozatot. De megsínylik az áldást a családi házak is, amelyek közül nem egyből vederrel hordják a tulajdo­nosok. S az ásott kutakban — nem akar hinni az em­ber a szemének — maga­sabban áll a víz szintje, mint a káva körül a talaj. Helybéliek szerint tíz esz­tendeje nem volt ilyen csa­padékos idő ezen a tájon, s ha tovább esik: házak, csa­ládi otthonok kerülnek ve­szélybe. A község vezetői termé­szetesen minden eshetőségre felkészültek. Ha netán ki kel­lene telepíteni néhány csa­ládot, az új tűzoltószertár­ban és a művelődési otthon­ban átmenetileg fedelet tud­nak biztosítani. Hogy mégis miért kevés a víz? A szűcsiek az egész­séges ivóvizet hiányolják. A településnek nincs egyetlen artézi kútja sem, az ásottak pedig fertőzöttek. A gyer­mekes családok és a gye­rekintézmények részére Gyöngyösről fuvarozzák na­ponta, s napszakonként a veszélytelenül fogyasztható vizet. Mikor oldódik meg a köz­ség vízellátása? Közel járunk hozzá. Elké­szült a település mélyfúrású kútja, amely lefojtva várja a hálózat kiépítését. S a he­lyi tanács elkészítettette a hozzávaló terveket, most pe­dig előzetes .tárgyalásokat folytat a Közmű és Mély­építő Vállalattal a munká­latok elvégzésére. A kétesz­tendős program nem lesz olcsó mulatság. Tizenhat- millió forintot emészt fel! De lefektetnek tizenegy ki­lométernyi vezetéket, a kút- nál vízműtelepet, a. rózsái domboldalban két tároló­medencét építtetnek belőle, s ebből fedezik a tervezés költségeit. Honnan ennyi pénz? Egye­lőre sokkal jobban izgatja a község vezetőit, hogy szer­ződést köthéssenek az el­végzendő nagy munkára. ír Jobban ismerkedve a helyi viszonyokkal, hamar kitű­nik: a pénz miatt valóban nincs ok aggodalomra. Ko­moly bázis a lakosság, a csaknem hatszáz telek, amelyek tulajdonosai fejen­ként 8500 forintot vállaltak magukra a költségekből. Rövidesen szervezik a víz­műtársulatot, amely azután a kivitelezés dolgában eljár­hat, intézkedhet. A helyi tanács szintén nagy terhet vesz a nyakába, amikor az építkezés beíe- jeztéig négymillió forint ki­fizetésére vállal kötelezett­séget. De ugyanakkor ma­guk mögött érezhetik a fa­lubeliek az Országos Vízü­gyi Hivatal és a Heves me­gyei Tanács támogatását! A két szerv együttesen magára vállalta a beruházási költ­ségek 20 százalékának fo­lyósítását, míg a lakosságra eső, tízesztendős építkezési hitelt az Országos Takarék- pénztár előlegezi meg. A helyi párt- és tanácsi szervek mindeközben gon­dolnak az egyedül élő, más­kor jövedelem nélküli öre­gekre, akiknek a 8500 forint súlyos anyagi terhet jelente­ne. Gondosan felülbírálják a vízigénylők, vízműtársulati tagok helyzetét, s aki jogo­sult: fölmentik a beruházás részköltségének térítése alól, vagypedig mérséklik a fe­jenként kirótt összeget (moldvay) 1977. február 19« szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents