Népújság, 1977. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1977-02-16 / 39. szám
Kedd esti kűfpeRtilcai kommentárunk: Tavaszi hangok ÖT KONTINENS FIGYEL arra a hírre, hogy a svájci konferencia-városban megkezdte tavaszi ülésszakát a leszerelési bizottság. A genfi nemzetek palotájában általában fontos tanácskozásokat tartanak. Mégsem túlzás az a megállapítás, hogy ennek a bizottságnak a munkája hozzájárulhat az emberiség nagy hamleti sorskérdésének („lenni, vagy nem lenni. ..”) a megválaszolásához. ir ’sinki történelmi fordulópont Európa és a **i- lág krónikájában. De a folyamat csak úgy lesz valóban visszafordíthatatlan, ha a politikai enyhülést katonai intézkedések is követik. A harminc tagállam képviselőiből álló leszerelési bizottság értékes munkát végez a nagy cél megvalósításáért Tavaly elkészült a környezeti hadviselés betiltásával kapcsolatos tervezet, amelyet jóváhagyott a népek világfóruma, az ENSZ-közgyűlés. A mostani vita néhány alaptémája: szovjet indítvány az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztését megakadályozandó, a vegyi fegyverek betiltására még 1972-ben előterjesztett ugyancsak szovjet javaslat, a föld alatti atomkísérletek betiltásának tervezete. GENFBEN AZ EGYIK LEGÖBVENDETESEBB fejleménynek azt tartják, hogy nem egy kérdésben jó együttműködés alakult ki a szovjet és az amerikai delegáció között. Hasonló szándékot tükröznek az amerikai vezetők által a szovjet vezetőkhöz küldött táviratok is. „Várom találkozóinkat” — írta például Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere Gro mikónak, aki éppen most húsz esztendeje a szovjet diplomácia vezetője. Személyében — írják a nyugati lapok is — a szovjet külpolitika folyamatossága testesül meg. Ennek a folyamatosságnak egyik legfontosabb vonása a békéért, ezen belül a leszerelésért vívott következetes — és eredményes — küzdelem. A Pravda aligha véletlenül éppen a leszerelési bizottság első munkanapján emlékeztet arra, hogy a világhatalmak közül csak a Szovjetunió csökkenti katonai költség- vetését, miközben a föld országai évi 300 milliárd (!) dollárt költenek fegyverkezésre. A GENFBÖL ÉRKEZŐ „tavaszi hangok" össze- esendülnek más hírekkel, a békeoffenzfva más csatáiról szóló jelentésekkel. Szófiában véget ért a varsói béke-viligközgyúlést előkészítő megbeszélés, egy berlini tanácskozás pedig azt javasolta, tartsanak 1979-ben gyermekvédelmi világkongresszust Jó lenne, ha addig új leszerelési megállapodásokkal gazdagodna a világ. A felnőttek aligha adhatnának szebb, értékesebb ajándékot gyermekeiknek. H. E. Soares sajtóértekezlete Portugália jelentkezik a Közös Piacba Portugália márciusban benyújtja csatlakozási kérelmét a Közös Piachoz és reméli, hogy a kilencek a jövő év folyamán kedvező választ adnak, jelentette ki kedden londoni tárgyalásai befejeztével tartott sajtóértekezletén Mario Soares portugál miniszterelnök. Soares ezt követően közös piaci körútja következő állomására, Dublinba utazott. A portugál kormányfő hangoztatta hogy Callaghan brit miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította Portugália csatlakozási szándékát Soares arra számit hogy a közös piaci felvételi tárgyalásokon Anglia lesz Portugália fő szószólója. Kérdésekre válaszolva szinte visszhangozta Callaghan hétfő esti pohárkö- szóntőjének azt a megállapítását, hogy Portugália csatlakozása a Közös Piachoz ,növeli a demokrácia stabilitását Portugáliában és Nyugat-Európában egyaránt”. Soares nem hagyott kétséget afelől, hogy nem a fasizmus újjáéledésétől, hanem a kommunista pártok befolyásának növekedésétől félti a „demokráciát” Nyugat-Európában. A portugál miniszterelnök megállapította, hogy országa iparosítottság tekintetében messze elmaradt Nyu- gat-Európa átlaga mögött, mégis úgy vélekedett, hogy Portugália kb. 1985-re képes lesz „teljesen integrálódni” az EGK-ba. Szerinte Portugália lendületes gazdasági fejlődése „elképzelhetetlen” a Közös Piacon kívül. Elhárította a népszavazás gondolatát, mondván, hogy a parlamentben képviselt pártok a KP kivételével — támogatják a belépést. Francia baloldali pártok közös jelöltlistája Többhetes tárgyalás után kedden délelőtt megállapodás született a baloldali pártok képviselői között a március 13—20-1 községtanácsi választások első fordulójának Párizsban indítandó közös jelöltlistájáról. A megosztott korm ánytáborral szembe így a baloldal közös programjának aláírói — a szocif'isták, a kommunisták és a b ' dali radikálisok — közösen veszik fel a küzdelmet az országos politikai jelentőségűvé nőtt párizsi községtanácsi választásokon, amelyek eredményeként először kap a többi városhoz hasonlóan polgármestert a francia főváros. A baloldal listáin az FKP 44, a szocialista párt 43, a baloldali radikálisok mozgalma 9, más baloldali csoportosulások 13 jelölttel képviseltetik magukat. Míg a kormánypártok egymással vetélkedő listáinak egyik polgármesterjelöltje Jacques Chirac, a másik listavezető pedig Michel D’ Ornando (az előbbi a legnagyobb kormánypárt, az RPR elnöke, volt rriiniszterelnök, az utóbbi iparügyi miniszter, a Giscardista Párt tagja, Barre és Giscard D’ Estaing jelöltje. (A baloldal közös listáit nem vezeti előre kijelölt listavezető, aki győzelem esetén polgármester lenne. A pártok megállapodtak abban, hogy a polgármesterek kijelölése a baloldal győzelme esetén attól függ, melyik formáció milyen eredményt ér el. Ha — mint eddig — a kommunisták eredménye jobb, Henri Fiszbin lesz a polgármester, ha a szocialistáké, akkor Georges Barre kapja meg ezt a tisztséget. Az egyes kerületekben induló listák összetétele különböző, tehát az számít, melyik győz.) Míg a fővárosban a megosztott kormánytáborral egységes baloldal veszi fel a harcot, vidéken a helyzet eltérő. A 9000 lakosnál nagyobb francia városok száma több mint nyolcszáz. A kormánypártok több mint hétszáz városban közős listát indítanak már az első fordulóban, míg a baloldal csak ötszáz és egynéhány városban jutott Ilyen értelmű megegyezésre. Sikertelen géPrablás Egy 17 éves fiatalember, Aslan Mintás a törők rendőr* tiszti főiskola hallgatója pró* balta meg a török légltársa* ság repülőgépét Jugoszlávia* ba téríteni Képünkön: a géprablót clvilruhás rendőrök kísérik. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) New Röchelte-ben —New York egyik elővárosában — a Neptune Worldwide Mo- ring ismert szállító társaság raktárhelyiségébe belépett egy SS-egyenruhába öltözött férfi, automata fegyverrel a kezében.» és ,,Gyűlölöm a zsidókat és a négereketP* felkiáltással tüzet nyitott • jelenlevőkre, öt ember meghalt és többen megsebesültek. A bűnöző később tűzharcba bocsátkozott a rendGyilkos SS-ruhában őrökkel és amikor azok végül is behatoltak a raktár- helyiségbe, már holtan találták. A 35 éves Fred Kowan-U akit a ,Jehér faj tisztaságának” védelmezőjeként ismertek, a helybeli neonáci suhantok bőven ellátták fasiszta irodalommal. Amikor az amerikai hadsereg tagjaként Vietnamba került, saját szavai szerint sikeresen kezdte megvalósítani eszményképe — Hitler — utasítását: „megsemmisíteni a kommunistákat”. Szomszédai úgy ismerték, mint nácit, mint a fasizmus elvakult hívét. A rendőrség és az egyéb hatóságok is jól tudták, hogy kicsoda azonban figyelmen kívül hagyták tevékenységét. Rhodesia: A kör bezárul? V Nem esetten, hegy as kai adminisztráció új EH Só- nagykövete, Andrew Y otmg (aki valaha néger polgárjogi harcosként Martin Luther King környezetéhez tartozott) első nagy diplomáciai körútját Afrikában tétté meg. Carter elnök és környezete világosan látja, hogy a „fekete kontinens- dereka könnyen végleg kicsúszhat az amerikai befolyási övezetből. Ez pedig diplomáciai és gazdasági szempontból érzékeny vereséget jelentene Washington számára. Sót: ha Rhodesia ügyében nem sikerül amerikai, vagy angol közvetítéssel kielégítő kompromisszumra jutni, akkor az afrikai fehér uralom bástyája, a Dél-afrikai Köztársaság is veszélybe kerül. Rhodesia — amelyet a függetlenségi harcot vívó néger többség Zimbabwének nevez — ily módon nemcsak egy afrikai állam belső fejlődésének problémája, hanem a szó teljes értelmében világ- politikai ügy. A jelenlegi fehértelepes kormány feje, Smith maga kétségbeesett utódvédharcá- ban éppen ezt nem ismeri fel. Ebből adódnak a különbségek a minden ésszerű és valamennyire is kézzelfogható kompromisszumot visz- szautasító telepeskormány, valamint a tőkésvilág szélesebb afrikai érdekeit figyelembe vevő Washington és London között. Makacs Smith Smith ésszerűtlen makacssága ismét zsákutcába jut, 1977. február 1&, szerda tatta a tárgyalásokat Emlékezetes, hogy e tárgyalások új szakasza 1976 szeptemberében. a Kissinger-terv meghirdetésével kezdődött A tervet a volt amerikai külügyminiszter annak idején összehangolta nemcsak a Smith-kormánnyal, hanem Vorster dél-afrikai miniszterelnökkel is. A terv szerint két év alatt kellett volna végrehajtani az áttérést a fehértelepes kisebbségi kormányzatról a többségi kormányzatra. Az áttérés azonban nem jelentette volna a hatalmi viszonyok gyökeres változását Éppen azért volt elfogadható Smith és Vorster számára. Smith például úgy értelmezte a Kissinger-tervet, hogy a kabinetben megvalósul ugyan az afrikai többség, de a bel- ügyek, és hadügyek intézése a fehér kisebbség kezében marad. Ráadásul az államtanács ugyancsak fehér elnöke vétójoggal rendelkezett volna a kabinet döntései felett. Eredetileg Smith arra számított, hogy a törzsi és politikai alapon egyaránt több részre szakadt függetlenségi mozgalmat sikerül megosztania e terv segítségével. A megosztást még azzal is elő akarta segíteni, hogy ösztönözte a jelenlegi kormánynak elkötelezett hagyomá- nyos törzsfőnökök befolyása alatt álló szervezet megalakítását. Kiderült azonban, hogy sem a törzsfőnökök, sem a kiegyezésre leginkább hajlamos Muzorewa püspök vezetése alatt álló Afrikai Nemzeti Kongresszus nem engedheti meg magának a teljes széthullás veszélye nélkül a behódolással egyenértékű kompromisszum elfogadását A széles tömegeket képviselő igazi ellenzéki mozgalom (Hazafias Front), amelyet Nkomo és Mugabe vezet — természetesen eleve visszautasította az ilyesfajta kiegyezést London közbelép A Kissinger-terv alapján tehát kilátástalan volt az eredetileg Genfben megkezdett és decemberben meghatározatlan időre elhalasztott Rhodesia-konferencia folytatása. Akkor lépett sorompóba — nyilván a Washingtonnal történt előzetes egyeztetés után — a brit politika. Az angol megbízott, Ivor Richard decemberben kezdte meg nagy afrikai körútját; nemcsak Rhodesiát és Dél- Afrikát, hanem a Smith-re- zsimmel szemben ellenséges öt frontországot (Bottswana, Zambia, Mozambik, Tanzánia, Angola) is meglátogatta. Richard terve egy árnyalattal reálisabb volt. Főleg azért, mert csak az átmeneti időszakra kinevezett brit főbiztosnak lehetett volna vétójoga a 3:2 arányban fekete többségű új kabinet döntései felett. A Richard-javas- latok nem elégítették ki mindenben a Nkomo és Mugabe vezetése alatt álló függetlenségi mozgalmat, sem pedig a frontországokat. Legfeljebb tárgyalási alapul szolgálhattak volna. Csakhogy: a Smith-kormány már a Riehard-féle megközelítésben is a tényleges uralom elvesztésének veszélyét fedezte fel. Ezért a dél-afrikai kormánnyal folytatott előzetes tanácskozás után visszadobta a Richard-tervet így a kompromisszumos tárgyalások másodszor is zátonyra futottak. A függetlenségi mozgalom és a frontországok is figyelmeztették a világot: a kudarc növeli a fegyveres felszabadító háború kirobbanásának lehetőségét, hiszen elzárja a józan politikai megoldás útját. Young üres táskája Ebben a kiélezett helyzetben indult el kőrútjára az új amerikai ENSZ-képviselő. Az ő körútja sem hozott azonban lényeges változást. Az út végén az amerikai diplomata csak annyit Ígérhetett, hogy a Carter-admi- nisztráció „az eddiginél mélyebben foglalkozik majd” a Rhodesia-ügy megoldásával. Ugyanakkor a leghatározottabban elutasította, hogy Washington bármiféle segítséget nyújtana a függetlenségi mozgalomnak a Smith vezette fehértelepes kormány megbuktatásához. Nem hagyott kétséget afelől, hogy „minden megállapodást a hatalmon levő emberekkel kell megkötni”. Magyarán: a függetlenségi mozgalomnak Smith-szel kellene megállapodnia. Mindeddig éppen ez bizonyult lehetetlennek. A kör ezzel bezárult és az afrikai kontinens válságközpontjában tovább növekszik a feszültség. «4 -fc 25 millió forintos árukészlettel február 18-án megnyílik az EGßl LAKBERENDEZÉSI s t^ssgÄRUHÄZ idilli autóbusz pályaudvar MELLETT MINTA UTÁNI ÉRTÉKESÍTÉS, üj szolgáltatások: Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Y,
