Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-14 / 11. szám
Kenyér helyett lakat Meglepetés Szűcsiben -- Megmozdult az egész járás Zárszámadás elolt Ugyancsak meglepődtek a szűcsiek, amikor a község egyik üzletébe be akartak menni, és azt zárva találták. I Hát még, amikor az üzlet vezetője így magyarázta a furcsa jelenséget: — A ház tulajdonosa lakatot tett az üzletajtóra, azért nem tudjuk kinyitni a mi kulcsainkkal. így találtak a szűcsiek a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat üzleténél kenyér helyett Laktot. Nem ^ csoda, ha senki 6em értette, mi történt, ★ A telefonba egy csendes hang mondta a következőket: — Itt a hideg, a tél, és már tegnap is, ma is kint, az üzlet előtt ácsorognak az emberek, hogy megvegyék a tejet és a kenyeret. Azt mondják, a község vezetői nem tudták belátásra bírni a ház tulajdonosát, hogy vegye le a lakatot az ajtóról. Állítólag felmondott a sütőiparnak a háztulajdonos, de a levelére választ sem kapott A napokban voltak ugyan kint a sütőipartól, és azt mondták, ha január elsejével le akarja lakatolni a háztulajdonos az üzletet la- katolja. Tegnap a községbeliek akartak szót érteni a tulajdonossal, de csak fenyegetőzést kaptak válaszuk Legalább száz ember hallotta a kiabálást, ott vártak az üzletnél, vásárolni akartak. Most mi lesz? Ha a szerkesztőség segítene... Nem lehet az, hogy egy ember önhatalmúan szembehelyezkedjék a községgel. Ennyit tudtunk az elfo- ményekrőL Ugyancsak ál- mélkodtunk a fura események alakulásán. Magunkban mi is azt kérdeztük: lehet ma ilyet csinálni? És nincs egy ember Szűcsiben, aki intézkedni tudna? Hogy lehet ez? ♦ A sütőipari vaüalat ár»" forgalmi osztályvezetője, Szebelédi Zoltán így elevenítette fel a történteket. — Megkaptuk a felmondó levelet, ki is mentünk. A községi tanács vezetőivel kerestük a megoldást. Több változat is kínálkozott, végül maradt az, amelyik nem csak átmeneti jellegű. Oj üzletet alakítunk ki. A legrövidebb idő alatt, január végéig készül el a községi tanács támogatásával — Miért nem beszéltek « háztulajdonossal is? — Beszéltünk. ö azt mondta, december 31-vel a bérletet megszünteti Vegyem tudomásul hogy az Termelési tanácskozás Füzesabonyba» (Tudósítónktól.:) Termelési tanácskozást tartottak Füzesabonyban a Gabonaforgalmi Vállalat füzesabonyi körzetének dolgozói. A tanácskozás résztvevőit Juhász István körzeti üzemvezető tájékoztatta az elmúlt évben végzett munka eredményeiről, valamint az idei feladatokról. Az üzemvezető beszámolójában elmondotta, hogy a gabonaforgalmi vállalat füzesabonyi üzemének dolgozói jól helytálltak, maradéktalanul teljesítették tavalyi tervüket, s ezért elismerés illeti az egész kollektívát Annál is inkább — és ezt a vállalat dolgozói saját tapasztalataikból tudják —, mert ez a munka sokrétű, nehéz feladat, alapos szakismeretet, jó felkészültséget és nagy szorgalmat igényel. Elismeréssel szólt arról, hogy a sarudi üzem igen sokat Vett a húsprogram megvalósításáért és lehetőségeihez mértein igyekezett ellátni táptakarmánnyal a termelőszövetkezeteket és állami gazdasagokat. Végezetül az idei feladatokat ismertette a körzeti uzemveüzletet lelakatolja. Mit válaszolhattam erre? Rendben vári, tudomásul veszem. Ott voltak velem a község vezetői is, de a háztulajdonos egyszerűen nem volt tárgyalóképes állapotban. Mondtam is, én innen megyek, de jöjjenek a község vezetői is, nehogy valami baj legyen. Ez már tegnap történt, miután ismételten kimentem a községbe, mert szerettem volna rendezni az ügyet. ★ A járási hivatal elnöke, ár. Géczy József kérésünkre intézkedett Előbb telefonon érdeklődött Szüc6i község vezetőinél, majd a továbbiakról ezt tudtuk meg Borsi Lászlótól az igazgatási osztály vezetőjétől — Tegnap délután telefonon utasítottuk a községi tanács vezetőjét, hogy írásban szólítsa fel a háztulajdonost a lakat levételére. Tizenkét órát adjon a határozat végrehajtására. Nekünk a törvényességre ügyelnünk kell. Ma délelőtt kint voltunk Szűcsibe. Én jól ismerem a háztulajdonosi tehát én beszéltem vele. Abban állapodtunk meg, hogy a hónap végéig megengedi az üzlethelyiség használatai — Nem lehetett volna ezt ez egyezséget hamarabb is megkötni? — Ügy volt hogy a sütőipariak üzlethelyiségét már korábban áttelepítjük az utca túlsó oldalára. Onnan a takarékszövetkezet akart kimenni a helyében pedig ment volna a fűszerüzleti De a takarékszövetkezet maradt. Máról-holnapra pedig nem lehet egy ilyen kis községben egy megfelelő üzlethelyiséget találni. Ezt nem értette meg a háztulajdonos. ★ Tulajdonképpen a szűcsiek: nem maradtak üzlet nélkül azokban a kritikus napokban sem. A községben még másik két bolt árusít kenyeret, tejet és fűszerféléket. De a lakattal lezárt üzlet előtt is folyt az árusítás, ha már nem tudott az üzlet vezetője kA meteorológiai intézet jelenti az Egri Közúti Igazgatóságnak: várható éjszakai hőmérséklet mínusz ü, mínusz 6 fok. A látási viszonyok jók. Szélcsend, derült idő...“ — Hát ez a jóslat például nem jött be, mert sokkal enyhébb volt az elmúlt éjszaka, igazítja ki a jelentést Markó Géza, a KPM Egri Közúti Igazgatóságának központi hóügyeletén, — De azért a legfontosabb Információnk mégis csak ez az előrejelzés; karácsony után, amikor megindult a hóesés, 6zinte órára jelezte előre a meteorológia, s mire a havazás elkezdődött, már útón voltak a sószóró kocsijaink. A központi hóügyelet az összes információ gyűjtőhelye. Innen irányítják, tájékoztatják az utakon dolgozókat. Rádiós összeköttetésük van a szarvaskői, a gyöngyösi, a mátraházi és a hevesi ügyelettel az ő tájékoztatásaikat gyűjtik Ö6sze és továbbítják az országos információs szolgálatnak, az ÜTIMFORM-nak. Hosszú évek óta nem hullott a környéken, de még az országban sem egyszerre ennyi hó. Ez már igazi tél. Résen kell lenni, hogy ne akadályozza az élet szokásos ritmusát. Jobban vigyázunk Elszoktunk a nagy hótól, nincs sok gyakorlatunk a téli közlekedésben. Akik nem készültek fel időben, azoknak sok meglepetést okozhat. — Mi eddig is vártuk a hóesést, csak éppen nem jött — nyugtat meg Berecz István, a közúti igazgatóság igazgatója. — Szerencsés helyzetben vagyunk, a téli üzemünk a legjobban gépest tetl s az idén már kevesebb kölcsön járműre szorulunk. A hó ugyan hirtelen jött a karácsony utáni naés a vásárlóközönség áss aj* tón belülre kerülni. Van ennek az esetnek néhány különössége. Az egyik: az a bizonyos bérleti szerződés már jóval korábban, 1976 közepe táján lejárt. A háztulajdonos ugyan építkezésbe fogott, de akkor még megfért az üzlet bérlőjével. Annál is inkább, mert ebben a boltban dolgozott a háztulajdonos felesége is. Aztán az év vége felé megszűnt a feleség munkaviszonya, és ettől kezdve ugyancsak forrni kezdett a türelmetlenség a háztulajdonosban a bérlővel szemben. Egyszeriben előszedte a lejárt szerződést, és erőteljesen kezdte követelni, menjen ki a sütőipar a boltból. Mert ha nem, akkor... A másik furcsaság — maga a tény.. Lehetséges ilyen? ■ár Az említetteken túl még megmozdult néhány szerv és szervezet ebben a furcsa szűcsi ügyben. Hány ember hány napját kötötte le egyetlen lakat? Egy olyan lakat, amelyet valaki, fity- tyet hányva minden törvényre, önkényesen rátett egy üzlet ajtajára. Mintha ő lenne a „hatalom”. És napoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy ez a lakat lekerüljön az ajtóról. Járási vezetőknek kellett közbejárniuk, tárgyalniuk, győzködniük egyetlen, magáról megfeledkezett embert, mert nálunk demokrácia van. Pedig itt nem agitációra lett volna szükség. hanem intézkedésre. Gyors, hatékony intézkedésre, mert a körülmények ezt követelték meg. Senkinek sincs joga nálunk a demokrácia ürügyén „megfeledkeznie magáról”, olyan helyzetet teremtenie, amelyben hivatalos személyek védtelennek érzik magukat. Abban, hogy napokig nem lehetett egy üzletet kinyitoi Szűcsiben, nemcsak a háztulajdonos minősíthetetlen magatartása játszott közre. pon, de nem ez volt as elsői nekünk a Mátrában már novemberben jutott a tél örömeiből. Azonnal elindultak a sószórók, később az ekék. Nagy teljesítményű hómaro- ból is van már négy az igazgatóságnak. Akadály sehol nem keletkezett. Heves környékén volt hófúvás, s fél napig egy nyomtáv volt szabad néhány útszakaszon. — Ez idő alatt alig volt baleset, s szerintem ez már mutatja: fejlődött a közlekedési morál az útjainkon. Türelmesebben, óvatosabban közlekedtek az emberek, jobban ügyelünk már egymásra Az igazgatóságon sem volt szükség arra, hogy gyorsabb intézkedésekre sürgessük a téli utak felelőseit, úgy érzem gyorsan, pontosan tették azl amit ilyenkor kell. — Amiben viszont nem fejlődtünk tavaly óta: a városok, községek útjain még mindig nem tudnak mit kezdeni a sok hóval. A buszmegállók, parkolóhelyek, a falusi intézmények előtti járdák bizony addig havasak, amíg le nem tapossák azt. Mi iparkodunk eltakarítani a havat a tanácsi utakon is, de mindenhova nem jutunk el, hiszen azért a közutak az elsők... Vigyázó szemmel A Volga ilyen időben használatos autógumikkal fölszerelve biztonságos jármű. Mátrai kőrútunk előtt, amikor elköszönünk a központi hóügyeleten Markó Gézától és segítőtársától Mater Györgynétől, azért tréfásan utánunk szólnak: — Ha elakadnak, rank, száKészülődnek. Tulajdonképpen már novemberben hozzáláttak. Egy ev munkáját értékelik, összegzik háromszázhatvanöt nap cselekvéséről, sikereiről és sí* kertelenségeiról készítenek jelentést. Zárszámadás lesz termelőszövetkezeteinkben. Heves megyében 58 gazdaságban vonnak mérleget és tárják a tagság elé az eredményeket. O O O Mint termelőszövetkezeti elnök az első esztendőt zárja Bodonyban Vincze Bertalan: — Nehéz helyzetben vettem át a gazdaság vezetését. A múlt év márciusában kerültem haza Bo- cJonyba, mert hogy idevaló vagyok. A Dunántúlról hívtak, hogy segítsek. 1975-ről pénzügyi, vetőmag- és takarmányhiány fogadott. Legfontosabb feladata az új vezetőségnek az volt, hogy ezeket a hiányosságokat felszámoljuk. •— Mennyire sikerült ez? — Vannak eredményeink. Kedvezőtlen termőhelyein gazdálkodunk, mégis búzából egy év alatt a korábbi 23-ról 28 mázsára, tavaszi árpából 13-ról 20 mázsára, kukoricából pedig 10-ről 20 mázsára növekedett az átlagtermés hek táranként Megerősödött a vezetés, a döntések megalapozó ttab- bak voltak, tudatosabb lett az ellenőrzés és mindenkitől számon kértük, hogy milyen munkát végzett Sikereinkhez hozzájárult az is, hogy új szakemberek jöttek a szövetkezetbe: meliorációs mérnök, gépészmérnök és főál lattenyésztő akik szakmailag jól képzettek. — Milyen eredményt ho* zott az állattenyésztés? — Nálunk ez nagyon fontos üzemág. 1976-ban felneveltünk 28 ezer pecsenyelibát amely egymaga hárommillió forint bevételt jelentett Aztán 15 ezer gyöngytyúkot exportáltunk a BARNEVÁL útján Olaszor~ szagba. A környező községek ellátására pedig 50 ezer naposcsibét szállítottunk. A nagyszámú szarvasmarhaállománynak van elegendő takarmánya, hiszen már 120 vagonnal áll rendelkezésre. — Ahhoz, hogy eredmémithatnak, majd küldünk ser gítséget.. Szabó Lajossal, az igazgatóság területi osztályvezetőjével, a téli útfenntartás legfőbb felelősével é6 Balázs Gézával, az. egri járási üzem- mérnökség vezetőjével indulunk útnak. — Azóta, hogy a nagy hő leesett, minden nap úton vagyunk mi is — mondja Szabó Lajos. — Ellenőrizzük a munkákat, meg hát itt voltak az ünnepek, a szilveszter; ilyenkor könnyebben „lazít” az is, akinek egyébként nem volna szabad. A mi embereinknek akkor is a helyükön kell lenni, s ha szükséges, minél gyorsabban sózni, takarítani az utakat. Ennek a gépkocsinak állandó tartozéka egy szondáztató készlet. Gyorsan jutunk előre a Mátrába vezető 24-es úton. Igaz, kétoldalt a magasra halmozott hókupacok olvadásától vizes az aszfalt, de a sózott úton még nem látni fagy ást. — Ha az éjszakai lehűlés eléri a mínusz 8 fokot, akkor ide már salak kell, a só nem elég — tart egy rövid szakmai tájékoztatót Balázs Géza. — A sószóró gépek egyébként csak a főútvonalakon járnak, a három számjegyű, kisebb forgalmú utakon 12 Volán-teherautó szórja állandóan a salakoti Recsken, Sírokban, Párádon „munkahelyükön” találjuk az útőröket lapáttal a vállukon bandukolnak a nagy hóban. A találkozást az üzemmérnökség vezetője felhasználja gyors tájékozódásra; Bujáki Ernő, Kivés Mihály, Osztafin Ernő feladata most a hidak tisztogatása, s rést ütni az út mentén húzódó hófalon. nyes évet zártunk — szólt közbe Farkas Lőrinc elnökhelyettes —, hozzájárult a megyei tanacs is, amely jelentős anyagi és erkölcsi támogatást adott szövetkezetünknek. Huszonhét és fél milliós árbevételt terveztünk, melyet csaknem kétmillióval túlteljesítettünk. — Hol tartanak a zár- számadási előkészületekkel? — November 20-tól folyamatosan leltározunk. Január végére elkészül a mérleg és február első felében megtartjuk a zárszámadási o o o — Sok volt az őszi eső — panaszkodik Kerek Sán- dor, a gyöngyös&olymosi Mátra Termelőszövetkezet elnöke — emiatt a szőlőt alig tudtuk betakarítani. A csapadék rontott a mustok minőségén, melyek alig érték el „ 17 cukorfokot. — Nagy volt a kiesésük? — Sajnos, a szőlőrothadás miatt rosszabb évet kárunk, mint 1975-ben. A 25 milliós árbevételt nem értük el, ezért a múlt évi tartalékkal kell kiegészíte- ni a jövedelmet. így nem leszünk veszteségesek. A tagságnak a jövedelem 80 százalékát fizettük ki év közben munkabérnek. Az elnök az idei tervekről is szól: — A leltározást még december 30-án befejeztük. Hamarosan lezárjuk a főkönyvi számlákat és február első napjaiban tartjuk a zárszámadást. Ezzel egy- időben felkészültünk az idei munkákra is. Nálunk kevés a szántóföld, inkább több az erdő, a rét és a legelő. Így az idén is fő növény marad nálunk a szőlő. Szövetkezetünk tagja a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság által irányított szőlőtermelési rendszernek. Célunk a nagyobb átlag elérése. Tavaly szeptemberben és októberben a nagy esőzések miatt csak 50 mázsát takarítottunk be szőlőből az idén ezt hatvanra szeretnénk növelni hektarankenti O O Ö Reggeltől késő estig dolgoznak „ könyvelők a vá- mosgyörfd Egyesült Barátság Termelőszövetkezet köz— Rendszeresen ellenőri»- ni kell őkel de itt még mindig azt tapasztaltuk: rendesen, fegyelmezetten elvégzik önállóan is a kiadott munkál Nyáron dinnye, télen hóeke Párád ntán hóekével felszerelt sószóró gépkocsit állítunk meg. Szaknyelven mondva ez a „PRS”, de hát nem is a neve a lényeg hanem az, hogy jól dolgozzon. — Megbízható, erŐ6 jármű ZIL-motorral — száll le a vezető ülésből Tóth József. Míg mi beszélgetünk, a kísérője Bogdányi József közben gyors tájékoztatást ad az ellenőröknek: a sasvári üveggyártól jönnek, Bodony felé irányították ókel Ott kell letisztítani az utal Aztán: irány vissza a támaszpontra, Mátraházára! — Én nyáron dinnyével foglalkozom — mondja a horti Tóth József. — Aztán amikor vége a szezonnak, jövök ide gépkocsivezetőnek. Jó néhány esztendeje csináljuk már ezt, vagyunk vagy öten a dinnyések közül. A váltótársam otthon veszi át a gépet és indul újra ki a Mátrába. A gályái elágazó mellett az útügyelet mátrai főhadiszállásán nagy csendesség fogad. A gépek úton, az ügyeletes Balázs Gábor a naplóba jegyzi éppen a jelentését. Csendesen duruzsol az olajkályha, az ablakpárkányról cinkék nézegetnek befelé. Jól felszerelt épület: rádió, televízió, kis konyha, mind olyan távolságban, hogy az URH jelzéseit hallani lehessen. — Egyik teherautónk Gyöngyösről tart ide, ott pontjában. Tolmayer F*» rencné főkönyvelő irányi taksával a leltár eredményeit egyeztetik. Az elmúlt hetekben a szövetkezet 200 milliós vagyonát ellenőrizték. — Az egyesülés után az első évet zárjuk közösen, — mondja a főikönyvelő. — Vámosg yörk, Atkát és Adács községek tagsága előtt adunk számot az 1976-os eredményekről. — A leltározásban ötve- nen vettünk részt — folytatja Tolmayer Ferencmé — és nagyobb hiányosságot nem tapasztaltunk. Az bizonyos, hogy nehéz esztendőt zárunk, mert a vártnál gyengébb eredmények születtek. Felméréseink sze- ( rint csaknem 8 és fél millió a pénzügyi kiesésünk, melyet az egyesülésből eredő tapasztalatlanság és nem utolsósorban a nyári aszály okozott. — Mi volt a legnagyobb gondjuk? — Az aszály jelentős kárt tett a búzában, a silókukoricában és a pillangós takarmányokban is. A kora őszi fagyok miatt nem sikerültek a másodvetése-- ink. Noha, 33 ezer forinij munkadijat áldoztunk erre. mégsem tudtunk betakarítani semmit — Miből pótolják a kieséseket? — Százötmfllió voSt est árbevételi tervünk, amit nem teljesítettünk. így a 17 milliós biztonsági tartalékból hetet felhasználunk; — Várható-e javulás as idén? — Felmértük „ lehetőségeket és a vezetőség intézkedési tervet dolgozott ki a termelés növelésére. Ezt elmondjuk majd a február második felében sorra kerülő zárszámadáson is. Bevezetjük az ágazati rendszeri amely lehetővé teszi a következetesebb számonkérést. az egyszemélyi fej lelősséget Hiszünk az előbbre lépésben, hiszen már az őszi talajmunkákat a műtrágyázást és a vetést is jobb minőségben, nagyobb alapossággal végeztük, mint korábban az egyesülés előtti, külön-külön. Mentasz Károly vett fel salakot a sószórói* úton van, minden rendben — adja meg & „hivatalos” jelentést Balázs Gábor. Hamarosan megérkezik Grőfr László is a tehergépkocsi vezetője. A buszmegállókat, parkolókat takarította hóekével fölfelé jövet Tréfásan megjegyzem, hogy lassan az egész igazgatóságot lajstromba veszem, annyi nevet írtam már fel. Rögtön Válaszolnak: — Akkor kellett volna kijönni, amikor esni kezdett a hó! Két füzetbe sem férne a sok név, annyian voltunk Utl Még nincs vége Gyöngyösön Boda Lajos az üzemmérnökség vezetője nem kis büszkeséggel mondta, hogy ez már végre nekik való tél. A hó nem olvadt el, s az úton sokáig meglátszik a munkájuk. Most látják, hogy ők is dolgoznak. Az utazók véleménye szerint ezúttal nem is rosszul, A telepen egyébként indulásra kész a csaknem 30 jármű, a vagonokban folyamatosan érkezik ide a só, amiből naponta 35—40 tonnát is szétszórnak. Ember és gép készen áll Az út, amelyet az tíj év egyik napján bejártunk, a kritikus szakaszokon is jól járható, könnyű volt rajta közlekedni. Azóta is végigjártunk már néhány szakaszt; égtük óráról a másikra változó ködös, fagyos időben. A tél sem adta még fel, s helyenként újra síkosak, csúszósak lettek az utak, újra fagyott a megolvadt hó. Az útfenntartók is azt tanácsolják az autósoknak: csak óvatosan! Hekeli Sándor 1977. január 11, pcntek G. Molnár Ferenc Sóval és — gépekkel A téli utak őrei I
