Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-12 / 9. szám

$UÄS FBÖLETABJäI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XX\m. évfolyam, 9. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. jatmar 12., szerda Faluvégi Lajos római tárgyalásai Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Ró­mában, kedden megbeszé­lést folytatott Gaetano Stairr mati olasz kincstárügyi mi taszterrel, ezt megelőzően pedig Guido Carlival, a Con- findustria (ipari vállalko­zók szövetsége) elnökével tárgyalt. Mindkét eszmecse­rén a magyar—olasz gazda­sági és pénzügyi kapcsolatok kérdéseiről volt szó: kölcsö­nös elképzelésekről és lehe­tőségekről e kapcsolatok bő­vítésére, közös vállalkozá­sokról, és a vállalatok kö­zötti ipari együttműködés fokozásáról, többek között együttműködési lehetőségek­ről harmadik országok pia­cán. Javaslatok hangzottak el a szélesebb körű gazdasá­gi együttműködéshez szüksé­ges pénzügyi eszközök meg­teremtésére. A felek véle- ményt cseréltek a nemzet* | közi pénzügyi rendszer idő­A nyílt légkörben folyt és kölcsönösen hasznosnak ítélt megbeszéléseken részt vett Fekete János, a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettese és Palotás Rezső római magyar nagykövet is. (MTI) Púja Frigyes Ankarában Nincs akadálya az együttműködés gyarapodásának Ambrus István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Púja Frigyes külügymi­niszter kedden, törökorszá­gi hivatalos látogatásának második napján a délelőtti órákban felkereste a Ma­gyar Népköztársaság anka­rai nagykövetségét. Itt Kap­csos Károly nagykövet üd­vözölte és tájékoztatta a diplomáciai misszió munká­járól. Púja Frigyes és vendég­látója Caglayangil külügy­miniszter folytatta tárgya­lásait. Ezek hétfői, első for­dulójáról szólva a magyar külügyminiszter a tisztele­tére adott díszvacsorán el­mondott pohár köszön tőjé­ben hangsúlyozta: a megbe- szelesek meggyőzően bizo­nyították, hogy mindkét fél közös akarattal fokozni kí­vánja az együttműködés bő­vítését céljó erőfeszítéseket. Púja Frigyes emlékezte­tett arra hogy mindkét or­szág miniszterelnökének köl­Az első, do nem az utolsó... csönösen érvényes meghívá­sa van, s találkozójuk r&- mélhetőleg a nem távoli jövőben megvalósulhat. Han­goztatta, hogy bár a két or­szág társadalmi rendszere különböző, nincs akadálya annak, hogy együttműködé­sük sokoldalúan gyarapod­jék mindkét nép érdekében. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg török kollégáját, a számára legkedvezőbb időpontban. Ihsan Sabri Caglayangil pohárköszöntőjében kijelen­tette: nem kétséges, hogy Púja Frigyes jelenlegi lá­togatása újabb lendületet ad a magyar—török kapcso­latok fejlesztését célzó erő­feszítéseknek. „Nagy súlyt helyezünk hazánk és a szo­cialista országok, különösen Magyarország között fenn­álló jó kapcsolatok további fejlesztésére” — hangoztatta a török külügyminiszter. A nemzetközi kérdések áttekintésekor a külügymi­niszteri tárgyalások első for­dulóján részletesen, megvi­tatták a közel-keleti problé­mát amelynek megítélésé­ben a felek álláspontja gya­korlatilag azonos. Szó volt a nemzetközi enyhülési fo­lyamat és az Európai Biz­tonsági Értekezlet pozitív kihatásairól, a leszerelés és a balkáni regionális együtt­működés kérdéseiről. A cip­rusi válság kapcsán Cag­layangil kifejtettel, hogy Tö­rökország szerint a végleges megoldás csak a két ciprusi népközösség egyenjogú rész­vételével megalakítandó két részből álló független állam­szövetségi alapon levő, sem­leges köztársaság útján kép­zelhető el. Púja Frigyes hangsúlyozta, hogy Ciprus kérdésében a magyar állás­pont közismert és változat­lan. Az ankarai lapok bő tér je" delemben számolnak be a magyar külügyminiszter ér késéséről és tárgyalásai* nak jelentőségéről. A tele­vízió híradójában első he' lyem, 5 perces filmtudósi* tásban ismertette Púja Fri* gyes látogatásának esemé­nyeit. Textiles-tanácskozás j Munkában a műszerész, Lá jer Miklós televíziószerelő Mint már lapunkban tü­rül adtuk, néhány nappal ezelőtt Egerben átadták He­ves megye első lakásszervi­zét amelyben az északi vá­rosrész; Csebokszári lakói az otthonukkal összefüggő bár­mely hibára orvoslást talál­nak. Vállalati, üzemi szakszer­vezeti titkárok részvételével kezdte meg hétfőn a SZOT székházában kétnapos ta­nácskozását a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének, kibővített központi vezető­ségi ülése. Dr. Bakos Zsig- mond könnyűipari minisz­terhelyettes adott tájékozta­tást az 1976-os év gazdálko­dási eredményeiről, tapasz­talatairól, s körvonalazta 1977 főbb feladatait. Megál­lapította, hogy bár 1976 a textiliparnak több szem- i pontból is nehéz esztendeje volt, mégis számottevő fejlő­dést nyugtázhátvak. A ter­melés tovább nőtt, tervsze­rűen folytatódtak a vállala­ti beruházások, a termelési érték — meghaladva az elő­ző évit — eléri a 40 mil­liárd forintot. A textilipar dolgozói a korábbiaknál magasabb szinten elégítették ki a. belföldi igényeket, bő­vítették a választékot, s a korszerűbb termékek ará­nyát. Nőtt a szocialista, s különösen erőteljesen a tő­kés export. Az összességében eredményes évzárás ellenére a fejlődés üteme — elsősor­ban a munkaerőhelyzet to­vábbi romlása miatt — el­maradt a népgazdasági terv­ből a textiliparra háruló kö­telezettségektől. A kibővített központi ve­zetőségi ülés kétnapos prog­ramjában több más fontos téma szerepelt még. Roska István prágai programja Roska István külügymi­niszter-helyettes január 10- és 11-én Prágában megbeszé­lést folytatott Frantisek Krajcirrai, a csehszlovák külügyminiszter első helyet­tesével és Joraef Nálepka külügyminiszter-helyettessel a két ország kapcsolatairól, és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A kül­ügyminiszter-helyettest fo­gadta Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kül ügyminisztere; a találkozón reszt vett Barity Miklós, a Magyar Népköz­társaság csehszlovákiai nagy­követe is. Valamit hoz a víz... uji RENDŐRNŐ” címen bolondos olasz filmvtgjátékei láthatunk mostanság a mozikban, .Komor valóságra épül a cselekmény, amely valóság egy más nem épperi újszerű mozzanata, hogy a gyáros szennyvizet bocsáttat a folyóba, ahol is természetszerűen megdöglenek a halak. Hősnőnk — mondhatnók, úgyszintén természetszerűen — arra csónakáz’ gat, s e közérdeket sértő esetet is fölíedj, azaz. csak szeret' né... Am ezúttal nem a filmsztori adja témánkat: sorolhat' juk, tetézhetjük az említett jelenetek tucatjait, nünd kül­honi, mind — sajnos — hazai példákból merítvén. , Ugyan ki ne hallott voltra a rajnai halpusztulásról, mint ahogyan bizonyára sokan látták a tévében azt a kanadai ismerettel" lesztő filmet, amely a dél-floridai mocsarakban fészkelő vízimadarak sanyarú sorsát ecsetelte... De ne menjünk messzire: az 1965-ös nagy, majd az 1975-ös, kisebb mérvű balatoni halpusztulás éppúgy ismeretes közvéleményünk előtt, mint a magyar Duna-szakaszon mérgező „fáradt” olaj szétterebélyesedése, amit milliók láthattak egy magyar tévé­riportban, A hét egyik műsorában. Közelebb jőve a mához: éppen azon a napon találkozr tarn dr. Gergely István államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, amelynek reggelén hírül adták a lapok, hogy nincs Pécsnek ivóvizei Az államtitkár már tudta az okot, az éppen megkezdődött rendőri vizsgálat szálai a Péti Nitrogénművekhez vezettek: onnan jött a szennyvíz, fele­lőtlen módra, akárha ama olasz filmen! Mérges volt, hogyis­ne lett volna az a vízgazdálkodás legfőbb posztján álló ál­lamtitkár, leszögezvén: „A víz minőségének védelmére mű­ködnek már azok a jogi és közgazdasági. szabályozók, ame­lyek lehetővé teszik a bírságolást. Ezt az eszközt oly mó­don kell érvényesíteni — a csatornázás és szennyvíztisztí­tás érdekében hozott óriási anyagi erőfeszítések kiegészítése­képpen —, hogy öt-tíz éven belül képesek legyünk megállí­tani .a'vizek tisztaságának romlását.” FIGYELEMRE ÉRDEMES a megfogalmazás: megállítani csak a romlást, nem pedig — jóllehet ez lenne az ideális! — visszafordítani a felmérhetetlen kárt okozó folyamatot.. S mégis, ez a követelmény sem valami szerény, 6 éppen a kül­földi példák intenek bennünket arra, hogy megsokszorozzuk általánceságban is a környezetvédelem, s ezen belül első­ként is a vízvédelem dolgában tett erőfeszítéseinket. Mért vízügyben sajátos helyzetben van Magyarország! Kétféle vizünk van, az egyik a felszíni, a másik a felszín, alatti. Az előbbi az, amely könnyebben hozzáférhető, ám amelynek a 95 százaléka külföldről ered. Óriási nemzetközi erőfeszítéseket kell tenni, hogy a vízrajzikig egységet alkotó szomszédos országokkal tartós érdemi együttműködés terem­tődjék a vizek mennyiségi és minőségi védelmére. Két legnagyobb folyónk egyformán veszélyeztetett Az új, leninvárosi gyárak például sajnálatosan tovább fogják szennyezni a Tiszát. (Nagyobb erőfeszítésekre lenne szük­ség Borsodban a Sajón, ami csakis szlovák szomszédainkkal való tárgyalások révén hozhat sikert Míg ez a folyó tar­tósan, a megye második folyója, a Hermád időközönként szeny- nyeződik.) És mit mutat e vázlatos összképben legnagyobb folyónk, a Duna? A VOLGA UTÄN Európának második legnagyobb fo­lyója 2900 kilométer hosszú, partjain három ország főváro­sával. Ha pusztán az óriási népességet tekintjük, már az iá káros a víz életére, nemkülönben az ipar. A cellulózgyárak, már a bajor szakaszon, Ulm fölött; Augsburg Regensburg, Becs szennyvizei, aztán a Morva vidékének olajfinomítói e» cukorgyárai; s már itthon: Szony, Almásfüzitő, Lábatlan, Nyergesújfalu ipartelepe, Esztergom fölött, Sturovo papír- kombinátja — mind-mind megteszik -a magukét. Szakemberek kimutatták, hogy a Duna _szervesanyag" mennyisége húsz év alatt megkétszereződik, arm már bizony aggasztó még akkor is, ha tudjuk: a folyam hatalmas víz­tömege egyelőre biztosítja a szennyeződések kellő mértékűi felhígulását, s ez a biológiai öntisztulás, szempontjából ked­vező. Legnagyobb tavunk ebbéli helyzetképe még többször figyelmeztet, ráz föl, miként egyegy halpusztulás esetében. Az 1965. évit például kétségkívül a DDT okozta, — meg is szüntették e vegyszer, szakszóval pesztdcid alkalmazását a mezőgazdaságban. De a különféle műtrágyák úgyszintén mérgezik a vizeket, s ezek alkalmazásának megtiltása egye* lőre aligha lehetséges. Ezért példamutató, amit a Balaton - nagybereki Állami Gazdaságban láttam: inkább fölhagytál ezer hektáron a régi „berek” megművelésével — a hozam amúgy sem volt valami nagy —, s ehelyett fácántenyész­tést, vadásztatást honosítottak meg. De vannak újabb ve" szedelmek is: például a nagyüzemi állattartás, a szakosított telepek, amelyekről úgyszólván megoldatlan a trágyalé biz­tonságos elvezetése. De ne legyünk egyoldalúak: vajon a szintetikus másé* szerek, amelyek nagy molekulájú szerves vegyületeket, úgy­nevezett detergenseket tartalmaznak — kevésbé károsíta* nak? Márpedig a Rapid, az Ultra gyártása és használata, egyre inkább terjed, jóllehet köztudomású, legalábbis szak­berkekben : mérgező hatást fejtenek ki a legkülönbözőbb vízi szervezetekre (Dr. Ponyi Jenő, a biológiai tudományok kandidátusa, dr. Kárpáti István, a biológiai tudományok kandidátusa és dr. Szemes Gábor, a biológiai tudományok kandidátusa ezt alaposan dokumentálja egy közösen írott tanulmányban.) VANNAK TEHÄT már nagyon is jól ismert veszedelmek és tennivalók, s bizonyára akadnak, amelyek csak a követr kező évtizedekben bukkannak elő. Ha valamire, úgy a kör­nyezetszennyezés e legfőbb forrására bízvást áll a mondás: ha valamit ma megtehetsz... „A víz, a viz. A mindig moz­gó, sose nyugvó, az életet és halált hóé»” Varga Domokos ír így a Magyarország felfedezése sorozatban megjelent Vi­zek könyve című munkájának bevezetőjében. Rajtunk is múlik, hogy mind több életet, s kevesebb halált hozzanak a vizek. K­könnyűiparunk fokozza tőkés exportját A barkácsoló lakókat segíti anácsaíva! Cseh Ferenc íFotó: Szántó'György) A hazai könnyűipar' 1980-ig 137 százalékkal nö­veli kivitelét a tőkés orszá­gokba, ezen belül a Tann- impex több mint 150 száza­lékkal. Egyre nagyobb mennyiségben szállítanak majd cipőt — így ez az ex­portszerkezetben is változást hoz. Az exportra kerülő ru­házati cikkeket csaknem ki­zárólag a tőkés piacon érté­kesítik, s majdnem hasonló a helyzet a szőrmeáruval és a kesztyűvel is. Ezekből a termékekből az utóbbi időben fokozódott a kereslet külföldön. Tavaly az ötéves terv első évében a külkereskedelmi vállalat 44 millió dollárért szállított a tőkés piacra, vagyis 33 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Angliában, az NSZK-ban és Ausztrá­liában működd vegyes vállár: latain keresztül, az idén to­vább fokozza európai ex­portját. Az üzletkötők piac­feltáró munkája nyomán lehetőség van az USA-beli és a kanadai kivitel bővíté­sére is, bár az amerikai ex­portot az USA diszkriminá­ciós politikája még akadá­lyozza. Az idén fokozódik a Tannimpex exportja az ars’" országokba is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents