Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: Lusakátó! Genfi» Az a nem túl eredeti megállapítás, hogy Lusa- kától Géniig hosszú az út, a jelek szerint nemcsak földrajzi, hanem politikai értelemben is megállja a helyét. Geográfiailag a dolog aligha szorul magyará­zatra: Lusaka az afrikai kontinens Zambia nevű ál­lamának fővárosa. Genf pedig közismerten Európa szívében. Svájcban van. Politikai értelemben a két város Közötti össze- 'ügé-s és a köztük levő távolság már némi magya­rázatra szorul. A lényeg az, hogy Genf, amelyet nem véletlenül neveznek oly régen a konferenciák városé nak, otthont adott — és ad majd — a Rodesia-dilem- mával foglalkozó értekezletnek, a zambiai főváros pedig immár esztendők óta részben helyszínül, rész­ben közvetítőül szolgál a rhodesiai kibontakozás ér­dekében. Ezt tette mpst is, egy nem akármilyen időpont­ban a genfi Rhodesia-konferenda ugyanis a múlt év végén holtpontra jutott. Ian Smith, a fehértelepes­rezsim kormányfője egyszerűen nemet mondott az afrikai többségű uralom bevezetésének minden ja­vasolt dátumára. Az időhúzás célja világos volt: megpróbálni olyan bábrezsimet létrehozni, amely új köntösben zolgálja a kisebbség hatalmi pozídóinak megtartá­sát. Ami lehetővé tette ezt a spekulációt: az az or­szág színesbőrű-mozgalmainak megosztottsága, ami jórészt megbénította a hatékony összafrikai tamoga tást is. Világos, hogy a genfi konferenda szünetében mindenekelőtt ezt az akadályt kellett leküzdeni —* vagy megkerülni. Szerencsére a közvetlenül érdekelt, úgynevezett frontországok nem e kerülő utat válasz­tották. Mivel mind világosabb, hogy magában az or­szágban a Joshua Nkomo és a Robert Nugabe által vezetett hazafias front élvezi a zimbabwei nép több­ségének bizalmát, az öt frontállam Lusakában elvi jelentőségű, az egész további küzdelmet befolyásoló határozatot hozott: ezt a tömörülést támogaják és megszüntetik a Mozorweva püspök, valamint a Sit- hole lelkész által vezetett csoportok támogatását. Jósolni nehéz, de ez a döntés csaknem biztosan annyit jelent, hogy az afrikaiak a korábbinál erő­sebb, Smithék pedig jóval gyengébb podeióban kezd­hetik meg a második genfi menetet. HlWWXW WtV^i*!*** * AMAAÄÄMAÄAMÄAMMAÄAAMAÄAMAAfSAM» Izrael kéri Abu Daud kiadatását Ahmed Karim, Szíria pá­rizsi nagykövete, a Párizs­ban akkreditált arab dip­lomáciai testület nevében tiltakozott a francia kül­ügyminisztériumban Abu Daudnak, az El-Fatah egyik vezetőjének pénteki letar­tóztatása miatt. Ezzedin Khalef, a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet párizsi irodájának ve­zetője kijelentette: a PFSZ-t .meglepte” Daud őrizetbe vétele, mert hiszen rendel­kezett iraki útlevéllel, hogy Franciaország területére lép­hessen. Szalah Khalaf, az El-Fa­tah főparancsnokságának el­nökhelyettese vasárnap éj­jel Bejrútban úgy nyilat­kozott, hogy „a francia kor­mányban valaki igyekszik szabotálni a Franciaország­gal fenntartott palesztin kapcsolatokat Daudot a párizsi Notre Dame katedrális közelében, a francia titkosrendőrség főhadiszállásának egyik föld alatti börtönében őrzik. Hét­főn fogják a vizsgálóbíró elé vezetni — liften. íAz épü­letből nem teheti ki a lá­bát, nehogy szökést vagy öngyilkosságot kísérelhessen meg — közölte a "r-ancia rendőrség. Hírügynökségi jelentések szerint Bonnban attól tar­tanak, hogy az NSZK elle­ni terrortámadások újabb hullámát váltaná ki, ha Franciaország kiadná a müncheni rendőrség nem­zetközi letartóztatási végzé­se értelmében a múlt hé­ten pénteken őrizetbe vett palesztin vezetőt. (AP—UPI) Mohammed Daud Odeh (ál* nevén Abu Daud) palesztin gerilla, az el'Fatah nevű el* lenállási szervezet egyik ve* zetője. A szélsőséges „Fe­kete Szeptember” nevű szer­vezet egyik megalapítójaként — a nemzetközi hírügynök­ségek véleménye szerint — cse* ílekvő részese volt az 1972. évi müncheni olimpián az Izraeli sportolók ellen végrehajtott terrortámadásnak. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Az Izraeli hatóságok úgy döntöttek, hogy kérik Fran­ciaországtól Abu Daud ki­adását — közölték hétfőn az izraeli külügyminiszté­riumhoz közel álló körök. Az erre vonatkozó kérést még a hétfői napon to­vábbítják a francia ható­ságoknak. A demokratikus közvélemény követelése Általános amnesztiát a politikai foglyoknak Tiltakozások, tüntetések Spanyolországban Spanyolország demokra­tikus közvéleménye síkra* száll a politikai pártok és a szakszervezetek legalizálá­sáért, általános amnesztiát követel az összes politikai bebörtönzött számára. Hétfőn valamennyi újság közzé tette a baszk naciona­lista párt képviselőjének nyi* latkozatát, amelyben a poli­tikus hangsúlyozta: a de­mokratikus szabadságjogok visszaállítása közvetlenül függ olyan alapvető problé­mák megoldásától, mint a politikai foglyok szabadon bocsátása és a nemzetiségi kisebbségek autonómiájának biztosítása. Fegyveres incidens történt hétfőn reggel a madridi Ca­sa repülőgépgyárban. Nyu* gáti hírügynökségek jelenté­sei szerint a szélsőséges Gra- po elnevezésű szervezethez közel álló személyek általá* nos sztrájkra felszólító röp- iratokat osztottak szét a gyár munkásai között. Amikor az őrök Igazoltatni akarták őket, tüzet nyitottak. A lövöldözés­ben három személy megse­besült Bilbao legnagyobb ipari létesítményeinek munkásai hétfőn nem álltak munkába. Gyűléseket tartottak, amelye­ken megvitatták a még min­dig börtönben sínylődő 20® politikai elítélt szabadon bo­csátására vonatkozó követe­lésüket A spanyol félkatonai pol­gárőrség gumilövedékekkel és gumibotokkal oszlatott szét vasárnap este kétszáz baszk tüntetőt Zaráuz városában A felvonulók az ellen tilta­koztak, hogy Sestaóban a rendőrség brutális támadása után egy 15 éves fiú holtan maradt a földön. A tüntetők megmozdulásukon közke­gyelmet követeltek az összes politikai bebörtönözöttek számára, akik legnagyobb része baszk gerilla. Pamplona városában a rendőrség szétverte a tünte­tők egy csoportját, akik tá­mogatásukról biztosították a- már ötven napja sztrájkoló építőipari munkásokat Ismét hallattak magukról a spanyol államtanács elnö­kének elrablói. Vasárnap a madridi földalattiban szétosz­tott röpiratukon az Oriolt fogva tartó Grapo elnevezé­sű szervezet tagjai általános sztrájkra szólítottak fel. Csőd portrés koszorúk a pekingi Tienanmen téren Utolsó határidő: szerda éjfél Eli«« Szárkisz libanoni ál­lamfő szerda éjfélben jelölte meg a polgárháborúban részt vett összes felek nehézfegy­verei beszolgáltatásának „végső határidejét”. Jól értesült bejrúti forrá­sok szerint az arabközi biz­tonsági erők tisztjei a ne­hézfegyverek begyűjtése és a palesztin reguláris erők Li­banonból való távozása ér­dekében máris megtették a szükséges intézkedéseket Ugyanebből a forrásból hozzáfűzték, hogy a különbö­ző felek a birtokukban levő nehézfegyverek lajstromait megküldték az arabközi bé­kefenntartó erők parancsnok­ságának. Az egy évvel ezelőtt el­hunyt Csou En-laj minisz­terelnök ünneplése hétfőn sem szakadt meg a pekingi Tienanmen téren. Akár ha munkaszüneti nap lenne, hullámzik a tömeg, újabb és újabb Csou-portrés koszorúk érkeznek a Mennyei Béke Kapujához kétfelől csatlako­zó dísztribünökre. Sokan a gólyalábakra ál­lított koszorúk mellett fény- képeztetik magukat, még' töb­ben a tarkálló plakátokat ol­vassák, amelyek most már — a korábbi napok célozga­tásain túllépve — egyenesen Teng Hsziao-ping miniszter- elnökké" - "Való : kinevezését, vagy legalábbis valamennyi funkciójába Való visszahe­lyezését követelik. Teng, amikor 1976 áprili­sában eltávolították a hata­lomból, a központi bizottság alelnöke, miniszterelnök-he­lyettes volt Szaporodnak az olyan ta- cepaok is, amelyek Kína ve­zető politikusainak a Teng Hsziao-ping ügyében játszott szerepét kommentálják. Ezeknek fő célpontjuk Vu Te, — egyik plakát megfogal­mazása szerint a „négyek kengyelhordozója” —- aki Tenget 'ország-világ előtt „bűhbánatót ' nem tanúsító, kapitalista úton járó sze­mélyként” bélyegezte meg, ámbár föltehetően nem a sa- ját kezdeményezésére. (MTI) Korhonen Kairóban Vasárnap este négynapos hivatalos látogatásra Kairó­ba érkezett Korhonen finn külügyminiszter. Az egyipr tömi kormány tagjaival a közel-keleti konfliktusról, va­lamint az Egyiptomnak nyúj- . tandó finn segélyről fog ói tárgyalni, A repülőtéren r«mtí mail Fahmi egyiptomi mi­niszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter fogadta a finn vendéget. 1977 májusában jár le a Szovjetunió és az Egyesült Államok között öt évre kötött környezetvédelmi egyezmény. Milyen szerepet játszik ez az egyezmény a nemzet­közi együttműködésben? A szovjet és az amerikai tagozat vezetői a következőket nyilatkozták erről az APN munkatársának. Enyhülés a gyakorlatban Russel E. Train, az ameri­kai Környezetvédelmi Hiva­tal igazgatója: „Mindnyá­jan egy levegőt szívunk és egy vizet használunk... A Szovjetunió a Föld felüle­tének nagy részét foglalja el. Ha ésszerű normákat, rendszabályokat alkalmaz, akkor ez minden más or­szág számára hasznos lehet Hiszen mindnyájan ugyan­azon a földgolyón élünk.” Jurij Izrael, a Szovjet­unió Vízügyi Hivatalának ve­zetője: „Ha a különböző or­szágok egyesítik erőfeszíté­seiket annak érdekében, hogy . közösen oldjanak meg fontos technikai ég techno­lógiai- problémákat és közö­sen hozzanak megfelelő in­tézkedéseket, akkor lehetőd vé válik sók olyan fenyege­tő jelenség megszüntetése vagy szabályozása, amelyek az . emberi tevékenység nyo­mán keletkeznek és ame­lyek ma az egész emberisé­get izgatják.” 6 UimsiE 1977. január 11* kedd A tudomány ma egy sor olyan problémával találja szemben magát, amelyek megoldásához tudományos kollektívák együttes erőfe­szítésére van szükség. A Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak a környe­zetvédelem területén folyta­tott ötéves közös tapasztala­ta azt bizonyltja, a közös kutatások gyümölcsözőek és kölcsönösen előnyösek. A környezetvédelmi együttmű­ködésről szóló szovjet—ame­rikai egyezmény 39 terveze­tet foglal magában. Ezek 11 olyan nagy jelentőségű prob­lémát ölelnek fel, mint a földrengések és a tenger­rengések előrejelzése, a kör­nyezetszennyezés biológiai és genetikai következményeinek kutatása harc a légkör, a tengerek és folyók vizének szennyezése ellen, termé­szetvédelmi és védett terü­letek létrehozása, a környe­zeti változások hatása az éghajlatra. A két ország együttmű­ködésének tapasztalatait 1976. novemberében a szovjet— amerikai vegyes bizottság 5. ülésszakán összegezték Moszkvában. A két ország szakértői szerint, egy sor olyan prob­léma, amely szerepel az egyezményben, napjainkban válik különösen aktuálissá. Ilyen például, „a földrengé­sek előrejelzése”. Párhuza­mos kutatásokat folytatnak Garma és a nureki víztáro­ló (szovjet Közép-Ázsia) és a kaliforniai St. Andreas (USA) térségben. Ezeken a fölrengéses területeken a rendszeres megfigyeléseket igen érzékeny műszerrel végzik. Ma már megállapít­ható, hogy a kapott ered­mények segítségével megle­het gyorsítani a megbízható földrengés-előrejelzés kidol­gozását A két ország olyan adatok birtokába jutott ame­lyeket felhasználhat olyan esetekben, amikor földren­gés által veszélyeztetett kör­zetekben hidrotechnikai vagy egyéb létesítményeket ter­veznek. Az amerikai szakemberek nagy érdeklődést tanúsítot­tak a szovjet földrengés­előrejelző módszer iránt, amely a talajvízben talál­ható rádiokativ gáz mérésén alapszik. A világ összes iparilag fejlett országában aktívan dolgoznak annak érdekében, hogy a légkört megvédjék a szennyeződésektől. A szov­jet fél komolyan érdeklődik az Egyesült Államokban ki­fejlesztett, légkörtisztaságot ellenőrző műszerek iránt, és meg is vásárolja azokat Érdekes tudományos ered­ményekhez jutottak azoknak a közös kísérleteknek a so­rán, amelyeket kutató-lég­gömbök és repülőgépek se­gítségével végeztek az at­moszféra felsőbb rétegeiben. A szovjet és az amerikai szakemberek együttműkö­dése a környezetvédelem te­rületén évről évre szorosabb és mind magasabb színvo­nalú. 1974-ben 63 közös vál­lalkozásra (expedícióra, kí­sérletekre, delegációcserére) került sor, 1975-ben 87-re, 1976-ban pedig 140-re. Igaz, az Egyesült Álla­mokban időnként elhangza­nak olyan vélemények, hogy ez az együttműködés „egy­irányú utca”, vagyis csak a Szovjetunió számára elő­nyös. A tények az ilyen ál­láspont megalapozatlanságai, bizonyítják. A Szovjetunió és az Egyesült Államok együttműködésének eredmé­nyei a globális és aktuális tudományos problémák te­rületén már ma is gyakor­lati jelentőséggel bírnak a világ sok más országa szá­mára is. Például, a tenger­rengés előrejelzés kidolgozá­sa fontos a Csendes-óceán térségének majd minden or­szága számára, a földrengés­előrejelzés pedig létfontossá­gú Európa, Ázsia és Dél- Amerika sok területén. A levegő tisztaságáért vívott harc sikere pedig minden iparilag fejlett ország la­kóirak létérdeke. A győzelem egyik feltétele az arab szolidaritás Alig fél órával a rijadi csúcsértekezlet kezdete után, Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter váratlanul hazautazott A hírt a Szaúd- Arábia-i hírügynökség kö­zölte anélkül, hogy Fahmi váratlan távozását indokol­ta volna. Az egyiptomi kül­ügyminiszter szíriai kollégáját Khaddamot kérte fel, hogy a tanácskozáson Egyiptomot képviselje. Az AP Szaúd-Arábiaui tájékozott forrásokra hivat­kozva úgy véli: Fahmi tá­vozását az váltotta ki, hogy a tanácskozás során kide­rült: az olajtermelő orszá­gok vonakodnak eleget ten­ni Egyiptom anyagi támo­gatásra vonatkozó kérésé­nek. Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter — aki va­sárnap délután alig fél órá­val a rijadi csúcsértekezlet megnyitása után váratlanul távozott a Szaúő-Arábia-i fővárosból — Kairóba viaz- szaérkezve „sikeresnek” mi­nősítette a rijadi konferen­ciát. Elmondotta, hogy az értekezlet első munkaülése az arab „frontállamoknak” nyújtandó pénzügyi segély- lyel foglalkozott, s „megál­lapodás született mind eb­ben a kérdésben, mind pe­dig a résztvevők fokozot­tabb együttműködésének fő vonalaiban”. „Pozitívnak” minősítette a rijadi konferencia vasárnapi első munkaülését —, amely négy óra hosszat tartott — a Szaúd-Arábia-i külügymi­niszter is. Az ülést a test­vériség szelleme jellemezte — mondotta Szánd Al-Fej- szal herceg. — Nyomatéko­san hangsúlyoztuk, hogy az Izraellel szembeni harc az összes résztvevők harca, s a győzelem kivívásának egyik fő tényezője az arab szolidaritás.” Joshua Nkomo: Zimbabwe december 1-én független lesz Joshua Nkomo, a zimbab­wei felszabadító mozgalom egyik vezetője a moszkvai televíziónak adott nyilatko­zatában 1977. december l*ét jelölte meg Zimbabwe füg­getlenné válásának dátuma­ként. Vasárnap este közvetí­tett nyilatkozatában az afri­kai politikus figyelmeztetett: ha a rhodésiai gyarmatosí­tók nem hajlandók tekintet­be venni • függetlenségre vá­gyó afrikai nép akaratát és ellenállást tanúsítanak, ak­kor Zimbabwe népe fegy­verrel szerez érvényt szabad­ságvágyának. Nkomo őszinte elismeréssel nyilatkozott arról a segítség­ről, melyet a Szovjetunió nyújt a fekete kontinens függetlenségért és nemzeti felszabadulásért küzdő né­peinek.

Next

/
Thumbnails
Contents