Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-11 / 8. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVUL évfolyam, 8. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. január 1L, kedd A vállalkozás dicsérete A vállalkozás nem idegen a szocialista vállalat céljá­tól, társadalmi jellegétől. A szocialista tervgazdál­kodás is árutermelés, ami feltételezi a piac létét és aktív hatását a termelésre. A piac a tervgazdálkodásban is tar­talmaz bizonytalansági elemeket, kockázatot, különösen, ha nagy a külgazdasági kapcsolatok szerepe. A kockázatok objektíve léteznek, a kérdés csak az, hogy közvetlenül ki viseli: az egész társadalom, vagy a gazdasági szervezetek. A tapasztalat az, hogy a kockázati veszteség mérsékelhe­tő, ha annak nagyobb részét a vállalatok, és szövetkeze­tek viselik, mert a döntésekért való felelősség is közvet­lenebb. (Természetesen vannak olyan gazdasági döntések, amelyekre csak az állami központi irányítás vállalkozhat.) A gazdasági életben dolgozók tudják és érzékelik a leg­jobban: tartalmában, jellegében és következményeiben is mást jelent a végrehajtás,- mint a vállalkozás. Az előbbi is lehet nehéz és felelősségteljes munka. Ezt senki sem. vitatja. De mégis minőségileg más magatartás, mert hi­ányzik belőle az önálló célokra vonatkozó döntés, s az azért (ti- az azzal járó kockázatért) vállalt közvetlen fe­lelősség. Ez az, ami az utóbbira jellemző. A vállalkozás lényege tehát a kockázatviselés. Tuda­tosan vállalt.,. tervszerű tevékenység, amelynek számos gaz­dasági feltétele van. Mindenekelőtt ilyen a vállalatok vi­szonylagos gazdasági önállósága, az érdekeltségi rendszer és a gazdasági kényszer. A vállalkozás azonban nemcsak gazdasági, hanem szociológiai jelenség is. Szükség van ugyanis mindenekelőtt olyan emberekre, olyan vezetőkre, akik képesek és merik vállalni a kockázatokat. S termé­szetesen olyan szellemű vállalati kollektívákra is, ame­lyek támogatják a vállalkozást. Az MSZMP XI. kongresszusa és legutóbb a Központi Bizottság 1976. decemberi határozata, majd az országgyű­lés téli ülésszaka is felhívta a figyelmet a vállalkozó szel- I lem ösztönzésére. Az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolith i kai célok: a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása, a gazdasági hatékonyság javítása, a termelési és értéke­sítési szerkezet átalakítása, valamint a meglevő tartalékok kihasználása csak úgy lehetséges, ha a gazdálkodó szer- ve.-etekben a vállalkozási készség megerősödik. Ennek gazdasági feltételei ma jobbak, mint korábban. Jobbak,-mert a népgazdasági-terv céljait időben megismer­hették a vállalatok; jobbak, mert a vállalatok rendelkez­nek középtávú. tervekkel és fejlesztési koncepciókkal- ked­vezőbbek a feltételek, mert a gazdasági szabályozórend­szerben most nem történik olyan változás, ami újabb bi­zonytalansági elemet vinne a gazdálkodásba, tehát bizo­nyos értelemben stabilizálódtak a gazdálkodás „játéksza­bályai”; és van világosan meghatározott hitelpolitikánk, amely a gazdasági egyensúlyt és a gazdasági hatékonysá­got javító akciókat pótlólagos erőforrásokkal támogatja. A gazdaságirányítás kényszerítő elemei a vállalkozás irányá­ba terelik a gazdasági szervezeteket. Bizonyos fejlesztési irányok és akciók megvalósítása elé tilalomfákat, korlá­tokat állított például a befektetések megtérülési idejének és a jövedelmezőségi követelmények normatív előírásával, vagy az értékesítés bizonyos irányokba való terelésével. Számos vállalat és szövetkezet gazdasági fejlődése és fejlesztési tervei azt a felismerést tükrözik, hogy a rutin­szerű cselekvés, a „kitaposott úton” való haladás, a meg­kopott módszerek kényelmes alkalmazása már nem ele­gendő, sőt céljaink elérését veszélyeztetik. A „kitaposott út” folytatása jelenti a legnagyobb bizonytalanságot és veszteségforrást. Merőben újszerű vezetői magatartást követel a ter­melésnek a gazdasági hatékonyság javulásával együtt járó növelése. S mivel gazdaságirányítási rendszerünk egyre szigorúbb, egyre nagyobb hatékonysági követelményeket támaszt, ez azt jelenti, hogy aki lemond a hatékonyság javításáról, az lemond a termelés fejlesztéséről is. Ez pe­dig egész gazdasági fejlődésünk ütemét fékezi. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi hatá­rozata 1977-re a növekedés ütemének gyorsítását irányoz­ta elő. Erre elengedhetetlenül szükség van társadalmi és gazdasági céljaink megvalósításához. Ám nem minden áron elérhető növekedésre van szükség. Ebből következik, hogy a gazdasági hatékonyságot javító, aktív piaci munká­val járó vállalkozói magatartás a gazdasági vezetőkkel szemben támasztott politikai követelménynek minősül. A vállalati szándékot kutató felmérések arra utalnak, Jiogy ez a vállalkozói készség új termékek, gyártmányok bevezetésében nyilvánul meg elsősorban. Sokkal kisebb a készség a gazdaságtalan termelés megszüntetésére. Rész­ben azzal függ össze az is, hogy az új gyártmányok beve­zetése főleg az extenziv kapacitásfejlesztés és nem a gyártás- és gyártmányfejlesztés, a műszaki fejlesztés kö­vetkezménye. Ezért a vállalkozások irányát az eddiginél jobban keil az intenzív módszerek irányába terelni. Egyes vezetők ezt -— találóan — úgy fogalmazták meg, hogy befelé is vállal­kozni kell. Hozzá kell nyúlni a meglevő termelési szerke­zethez, a meglevő vállalati irányítási és szerelési módsze­rekhez; fel kell tárni a vállalat gyártó eszközei jobb ki­használásában rejlő tartalékokat. A dinamikusan fejiődő vállalatok tapasztalatai arra utalnak, hogy szaros össze­függés van a vállalkozás, a kezdeményezőkészség és a vállalat szervezési színvonala között. ’Mivel a vállalkozás kockázatokat rejt magában, ez arra ösztönzi és kényszeríti a vállalatokat, hogy minél teljesebben igyekezzenek ki­használni belső tartalékaikat, mert ez mérsékli a kocká­zatot, növeli az elérhető eredményt. DR. VARGA GYÖRGY Púja Frigyes Törökországba utazott Púja Frigyes külügymi­niszter, Ihsan Sabri Cagla- yangil török külügyminiszter meghívására hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Tö­rökországba utazott. A Feri­hegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztérium] állam­titkár búcsúztatta. Jelen volt Tálát Beider, a Török Köz­társaság budapesti nagyköve­te. Az ankarai Essenbogai re­pülőtéren, amelyet a két or­szág állami zászlóival díszí­tettek fel, Caglayangil és a török külügyminisztérium magas rangú tisztségviselői köszöntötték a magyar ven­déget és kíséretének tagjait. Jelen volt Kapcsos Károly, a Magyar Népköztársaság ankarai nagykövete és a kö­vetség számos munkatársa is. Budapestre érkezett Zija IVurijey ban, ahol dr,, Ramány Pál miniszter fogadta. A baráti, szívélyes hangi! megbeszé­lésen részt vett V. J. Pav­lov nagykövet is. (MTI) Pénzügyminiszterünk Rómában Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter hivatalos láto­gatásra hétfőn Rómába ér­kezett. A repülőtéren Gaeta­no Stammati olasz kincstár­ügyi miniszter fogadta, aki­vel a magyar miniszter a két ország közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatokról folytat megbeszélést. Nyugat-Szibériában a tyumeni és a tomszki földgázlelőhe­lyeket köti össze az iparvidékkel a most épülő 1150 kilo­méteres gázvezeték. 'A vezetéket az idén üzembe helyezik. (Népújság telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A KGST-építkezés legjobbjai között a magyar fiatalok Az Uszty-Ilimszk-i cellu­lózkombinát építésében részt vevő magyar ifjúsági építő­csapat tagjai több, mint. fél évvel ezelőtt érkeztek a Szovjetunióba. A Kun Bélá­ról elnevezett, nyolc brigád­ból álló kollektíva azóta a hatalmas KGSTrépítkezés legjobbjai közé került: va­lamennyien legalább 140 szá­zalékra teljesitik a normát, s munkájuk minősége is kivá­ló. A Kun Béla brigád tagjai aktívan bekapcsolódtak Uszty-llimszk társadalmi éle­tébe: népi együttest, zene­kart, sportkört szerveztek, s a nemzetközi programokban is részt vesztnek. Hólaltaro alatt a gabaia Hosszú évek óta először szinte példátlanul jó a ta­lajok vízellátottsága a téli hetekben. Már az októberi és a novemberi időjárás is kedvezett a mezőgazdaság­Magyar-mongol parlamenti tárgyalás Apró Antal fogadta a mongo! képviselőket A mongol parlamenti kül­döttség — amely C. Düger- szürennek, a Nagy Népi Hurál elnöksége elnökhe­lyettesének vezetésével hi­vatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban — hétfőn a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzást követően az Országház Go­belin-termében hivatalos tárgyalást folytatott az or­szággyűlés Péter János alel- nök vezette küldöttsége és a mongol parlamenti dele­gáció. Ezt követően Apró Antal, az országgyűlés elnöke hi­vatalában fogadta a Nagy Népi Hurál küldöttségét, majd ebédet adott, tiszteletére az Országház Vadász-termében. A vendégek programjában részt vett B. Bügerszüren, a Mongol Népi Köztársaság budapesti nagykövete is. A^nongol parlamenti kül­döttség az elmúlt hét vé­gén Somogy megyében tett látogatást A megyeszékhe­lyen találkozott Varga Pé­terrel, a Somogy megyei pártbizottság első titkárá­val, Böhm Józseffel, a me­gyei tanács elnökével, s a megye és Kaposvár más ve­zetőivel. A találkozót köve­tőéin megtekintették a ka­posvári lakásépítéseket. s ellátogattak a ruhagyárba A Nagy Népi Hurál kül­döttsége felkereste a Ka­posvári Húskombinátot, s annak santosi juhhízfeló telepét, majd megtekintet­te a Kutasi Állami Gazda­ság nagybajom! hízómarha­telepét, valamint a somogy- sáxdi versenylótenyésztő-te- lepet. Megismerkedett a ; Kaposvári Tanítóképző Fő- í iskola munkájával is. So- I mogyi tartózkodásuk végén j Siófokon jártak a mongol j vendégek. nak, bőségesen hullott csa­padék az országnak azokon a vidékein is, ahol koráb­ban, a nyári hónapokban súlyos aszály okozott 'gon­dot. Az őszi határszemlék azt bizonyították, hogy a gazdag víztartalmú tala­jokban gyorsan fejlődtek ar őszi vetésű növények, és'az évelő növények is megfele­lően kifejlődve, jó állapot­ban várták a telet. Mivel m4r november végén le­esett az első nagyobb hó, a tél első fagyrohama nem érte védtelenül a fiatal vetéseket, a hóbunda álta­lában mindenütt megóvta a fagykároktól a. gabonákat.’ A talajok január első nap­jaiban fagyottak, a felső tíz centiméteres rétegben mínusz 1—2 Celsius-fokos az átlagos hőmérséklet, köz­vetlenül a felszín alatt pe­dig mínusz 5—8 fokotr mu­tat a hőmérő. Ilyen körül­mények között a talaj egye­lőre nem vesz fel újabb vízutánpótlást, majd csak akkor, ha felenged a felső réteg, és megindul az ol­vadás. (MTI) Húsz éve fegyverben A munkásőrség megalakulásának jubileumi, huszadik, évében megkezdődtek megyénkben az ünnepi egyseggyules k. Az első színhely Eger volt — képünkön. Számba vették az. elmúlt év eredményeit, ismertették az 197 < -as észtén o legfontosabb feladatait, s elbúcsúztatták a leszerelőket, illetve a tartalékállományba vonulókat, esküt tettek az uj munkás.őrök, A Láng Sándor zászlóalj ünnepi egységgyűlés éröl tudósításunk, lapunk 3. oldalán olvasható. &TLAG PBOLETÄBJAI, EGYESÜLJETEK? flpflüiföa Gázvezeiéképítés Szibériában A magyar kormány meg­hívására hétfőn Budapestre érkezett Zija Nurijevic.s Nir rijev, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyette­se. A Ferihegyi repülőtéren Havasi Ferenc miniszterel­nök-helyettes és dr. Romany Pál mezőgazdasági ég élel­mezésügyi miniszter fogadta. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. A Parlamentben megkez­dődtek Havasi Ferenc és Zija Nurijev miniszterelnok- belyettas megbeszélései. A szovjet vendég — Havasi Fe. renc társaságában — látoga­tást tett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents