Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Hétvégi szabadidőre A kiránduláshoz, kiskerti munkához való öltözékre igen sok embernek van szüksége. A sportos öltöz­ködéshez könnyed, de me­leget tartó ruhadarabok a célszerűek, s nem árt, ha vízlepergető anyagból ké­szülnek a kabátok, az or­kánszerű vagy fényes-kent anyagból való anorák fel­tétlen szükséges. A hosszú nadrág főként csizmába tűrve praktikus. Erre a cél­ra a szövet vagy kordbár­sony nadrág praktikusabb, mint a farmer. A pulóver, mellény és overáll a leg­jobban kiválasztott esztéti­kus és célszerű ruhafélesé- gek. Rajzainkon bemutatunk három jól összeállított sza­badidő öltözéket: 1. Férfiaknak a vízhatlan vászonból, vagy ballonból készült overáll, praktikus. A nadrágot csizmába tűrve mutatjuk be. A gallér nél­küli vászonkabátkába tű­zött meleg bélést is lehet zippzárral beerősíteni. Alat­ta kockás flanelling és még pulóver is hordható. Termé­szetesen a rétegek a hő­mérsékletnek megfelelően al­kalmazhatók. 2. A női nadrágot is be­tűrhetjük bőr- vagy gumi­csizmába. A mellényt régi BÉNYEI JÓZSEF: Kő vagy kenyér Aki asszony a mosolyával megérintette csigaházam öröme váltott zokogásra mint ki ujjával ér a lángba Aki arcát felém matatta megfontolatlan mozdulatra gyalázatot vetettem arra senkije aki eltakarja .Az egyetlen aki magához ' fogadott foga közölt átkoz taszított-hajított magától szigorlatoztam dadogásból Kenyér-arcom sziklává szikkadt nekidöntöm az álmaimnak SIMÁI MIHÁLY: Éjszaka Mikor nem látja az éjjeliőr az alacsony állványok a csőbilincsből kiszabadítják elzsibbadt tagjaikat ellökik magukat a földtől új magasságokra feszül föl egy buzgóbb akarat mikor nem látja az éjjeliőr redőzve homlokukon a habarcsot vakolókanálért nyúlnak az épülő falak dörmögni kezd a betonkeverő gyötrelmes centrifugális erő forgatja egyre a tízemeletes gondokat üres telkeken megköt a jövő mikor nem látja az éjjeliőr a magányos toron ydaru az ég mélyén új csillag után kutat tweed kabátból az ügyes kezűek átalakíthatják. De­rékban övházba bújtatott a megkötős öv, alá puló­ver vagy meleg blúz vi­selhető. Ezen öltözék tetején, anorák, vagy rövid kis ku­likabát is elfér az időjárás szerint. 3. Orkán típusú anyagból készült anorák. Derékban az öv fogja össze és az al­ján pedig rádolgozott pánt. Nagy zsebek, ejtett váll- megoldás és a nadrágon is elhelyezett zsebek teszik célszerűvé. Nádor Vera Humorszolgálat A macskának kicsinyei születtek. Az apa ezzel kap­csolatban megkísérelte fel­világosítani fiát a születés titkáról. A méhekkel kezdte. A felvilágosítás végén meg­kérdezte csemetéjét: — Nos kisfiam, megértet­ted, hogy a cicának hogyan születtek kicsinyei. — Igen, papa, megszúrta egy méhecske. •Jr A bába gratulál az apá­nak: — Örömmel közlöm, hogy megszületett a hatodik fia. Az apa csodálkozva: — A hatodik? Talán az ötödiket akarta mondani! — Azt is! ★ — Hallottam, hogy a 16 éves fia a nagyvárosban kapott állást. Nem félti a gyereket? — Először még aggódtam érte, de mióta megírta, hogy rendőri felügyelet alatt áll, teljesen megnyugodtam. •ir — Miért nem voltál soha­sem katona? — Fogalmam sincs. Rá­adásul minden sorozásnál fogadtam a sorozó orvossal 500 márkába, hogy most azu­tán igazán alkalmas leszek. ★ — Doktor úr, meddig él­hetek még? — Engedje meg, hogy a következőképpen fogalmaz­zak: ha valaki mikrolemezt akar vásárolni önnek, az teljesen kidobott pénz len­ne.-A­— Betartottad, amit az orvos előirt, és csak azt eszed, amit a gyerekek? — Sajnos igen. Ettem ho­mokot és egy biztosítótűt. egy békát és néhány régi érmét. De meg kell mon. dánom, hogy szemernyit sem érzem jobban magam! Fred brilliánsgyűrűt vásá­rol a menyasszonyának. — Mennyibe kerül ez a gyűrű? — 8000 márkába. Fred elhűlve füttyent egyet, majd megkérdi: — És ez itt? — Két füttybe uram. ★ ,*Aztán el ne felejts rendszeresen írni papa — mondja a drágalátos fiú —, még ha csak egy csekkre futja is az idődből.” ★ — Mit vegyek barátomnak születésnapjára? — Ajándékozz neki egy könyvet. — Azt nem, hiszen van mar egy könyve. ★ — A községi tanácsban azon vitáznak, vajon ma­gas vagy alacsony feszült­ségű villanyáramot vezes­senek be a faluba. Az egyik tanácstag így szólal meg: — Emberek, jobb, ha ma­gas feszültségűt vezetünk be, legalább nem érik el a gyerekek! + A feleség sírva veti sze. mére a férjének: — . Tudatában vagy-e an­nak V ténynek, hogy egy álló esztendeje egyetlen ki­menő ruhám van. Abban járok mindenhová?! — De vajon te tudatán ban vagy-e annak a tény­nek —, válaszol a férj, hogy én már tíz éve ugyan­azzal a nővel járok min­denhová?! ★ — Mi történt veled, mi­től van az a kék folt a szem­héjadon? — A feleségem halmozott el tegnap virággal. — De hiszen a virágtól nem keletkeznek kék foltok? — No igen, csakhogy vá- zástól hullott rám a virág! Biztos altató... A nagy német költőfeje­delem, Johann Wolfgang Goethe Olaszországban járt. Egy felső-itáliai kis város igen kétes tisztaságú fogadó­jában szállt meg. A szobá­ban nyüzsgő férgek miatt Goethe egy szemhunyásnyit sem tudott aludni. A fogadós másnap reg­gel, amikor elbúcsúzott ven­dégétől, megkérdezte: — Mester, ugye nincs el­lenére, ha a fogadó falán el­helyezek egy táblát ezzel a felirattal: „Itt töltött egy éjszakát Johann Wolfgang Goethe”? — Egyáltalán nem, de feltét­lenül irja azt, hogy „Itt töl­tött egy álmatlan éjszakát...” Az agyagmívesség csaknem olyan régi, mint maga az emberi kultúra. A puha anyag szinte kínálta magát: díszítse is edé­nyét, haszriálati tárgyait a mívesember. Az agyagipar és a belőle alakult művészet kezdetben még nem határolódott el egymástól annyira, mint később: a fazekasmester, ha ügyesebb volt, nemcsak iparosa, hanem művésze is lett a szakmájának. Díszítette, színezte gyártmányait, kezdetben csak egyszerű vonalakkal, mésszel, korommal, vörös föld­del. Később növényi díszítést is karcolt vagy nyomott rá, majd állati és emberi alakokkal is megpróbálkozott. A kerámiák szépségét, tartósságát nemcsak maga az alkotó anyag adja, hanem a máz is. Az úgynevezett íróka — a képen a festőkorong mellett látható — is ősi talál­mány: csőben végződő, összenyomható gömbtartály, amely­ből, mint a cukrász a tortadíszítést, a kerámiadíszítő is rányomja a puha mázmasszát az edényre, rajzolatokat „ír” rá — innen a neve. Napjaink mintatervezői a népi díszí­tés hagyományai mellett a korszerű igényeknek megfelelő népi iparművészeti díszítési módot is alkalmazzák (a ké­peken erre is látunk jó példákat). — Septimus Octi- mus Nonus vagyok. — Nonius? — Nem, Septimus Octimus Nonus — mutatkoztam be új­fent a Via úti Ró­mai Diadalívépítő Szövetkezet irodája curensének, aki megelégedetten nyugtázta végül is nevemet és kérése­met is, miszerint: — A senatus en­gedélye alapján, mi­után áz Öcsai dűlő melletti csatában je­lentős diadalt arat­tam „ parthusok fe­lett, sőt pár túszt is szereztem, jogom nyílt saját költsége­men, egyedi tervek alapján diadalka­put. .. ív is lehet.., szóval egy ilyen dia­dal izét építeni magamnak... — Helyes, nagyon helyes. Azért va­gyunk. Ez a szövet­kezet az alapító vi­asztábláján hordja mottóját: „A győ­zök szolgálatában” — lelkendezett a curens, meg-megiga- zítv„ bodor római fürtjének maradéka­it. — Milyet paran­csol tisztelt Noniu- som... — Nonus... No­nus, mint mondtam volt — helyesbítet­tem nagy türelem­mel, mert nehéz megjegyezni ezeket a római neveket, annyira egyformák... Nos, szeretnék egé­szen fent egy na­gyon szép reliefet is... Illetőleg nem is W/WWWWWVWSA/WWWWWWWVWSAAAVWVAAA/VWWWWSMA/VWWWWWWVSAAMAAAAAAAAAAA/WV Szép színek szivárványa Ötödfél = ? A címben idézett nyelvi forma nemcsak számtani műveletre utal, hanem ér­dekes nyelvi problémára is. Az ötödfél összetétel ugyanis kiavuló, azaz régi­es nyelvi forma, ma már sem szóban, sem írásban nem élünk vele. Az össze­tétel ötöd előtagjával még igen. Sorszámnévi értékben szerepel a -d képzős szár­mazék pl. az ötödéves hall­gató szószerkezetben is. Elég gyakran halljuk még ezt a nyelvi formát is: ötödmagá­val él. Az ötöd megnevezés található az ötödhang össze­tételben is. Ebből az össze­tételből kiválva jelentéstan padással. mint önálló meg­nevezés, zenei műszóként a kvint idegen szóalak megfe­lelőjeként jut nyelvi sze­rephez. Cikkünk elején azt írtuk, hogy az ötödfél régies és kiavuló nyelvi forma. De azt mégsem állíthatjuk, hogy egyáltalában nem találko­zunk vele. Alábbi példáink ezt igazolják. Pálóczai Hor­váth Ádám 1813-ból való dalgyűjteményének £ címe: Otödfélszáz énekek. Hány ének van valójában a gyűj­teményben? Az ötödfél kulcsszói szerepet vállal Ju­hász Gyula költeményének e részletében is: „Már osz­lik a véres, tompa mámor, / Mely e világra hullott fi S ötödfél szörnyű évig / A tébolyt hozta nékünk.” Mennyi a szörnyű évek száma? Verstani műszóként ötödfeles verslábról is ol­vashatunk. Milyen értékű verslábról" van szó? A felsorakoztatott példá­inkhoz kapcsolt kérdésekre kért válaszunkra a megkér­dezettek általában nem he­lyesen válaszoltak. A meg­oldást azért közöljük ebben a közleményünkben. Hogy az ötödfél jelentése és használati értéke négy és fél, az alábbi értelmezések bizonyítják. Az első pél­dánkban szereplő ötödfél- száz összetétel használati ér­tékére maga a szerző utal ebben a mondatában: „Ha az egész 450 énekimnek is ez a sorsa talál lenni.. Juhász Gyula versében sze­replő ötödfél szörnyű év időegység valóban négy és fél évig tartott. Az ötödfe- 1 les verssor is négy és feles verslábból áll. Hogy az ötödfél számnév: megnevezés a régi magyar nyelvben általános haszná­latú nyelvi forma volt, bi­zonyításul egyetlen adatot hívunk meg tanúul. Maro- thi Györgynek, a magyar is­kolák számára írt tanköny­vében olvashatjuk a követ­kező feladatmegoldást: „Ötödfél singnek a fele: 2 sing és 1 fertály” (Arithme- tica vagy Számvetésnek mes­tersége. Debrecen, 1743.) Ebből is kitűnik tehát, hogy az ötödfél egyenlő négy egész és egy fél. Dr. Bakos József A diadalív én szeretnék, hanem feleségem, Pro­serpina ... Tudja, milyenek az asz- szonyok —■ mente­getőztem. ... — Ajaj, de meny­nyire ... Nekem is van feleségem. Ágyasom is. meg két beosztott rab­nőm is, meg van három nagyobbacska lányom... Ha jaj, kész galliai háború az kérem ... Hogyne érteném meg — ér­zett velem együtt a curens... — Tehát felül egy szép reli­ef... Aztán két osz­lop. .. Ion, vagy dór? — Hm... hogy is mondjam ... Melyik az olcsóbb? — Egy az ár No. niusom... egy az ár... Előregyártott elemekből készül az egész... Nincs diffe­rencia ... Claudius Jozefus IJsus dór oszlopfőkre ültette az ívrészét, de neki nem volt reliefje .. — Nekem az kell. Nem a győzelem, a relief. Illetőleg a feleségem ragaszko­dik hozzá... Akkor a relief alatt legyen ion az oszlop... És egy-két felsőbb sze­mély arcképe... tudja, akik engedé­lyezték hogy harcol­hassak, akik hozzá­járultak, hogy győz­hessek, meg hogy ezt az a diadalizét csináltathassam ... Néhány portrét, domborművet kifa­ragni az oldalakra... — Hogyne, nagyon helyes... — lelke­sedett a Via úti Ró­mai Diadalépítő Szö­vetkezet curense — Nem nagy dolog. Vannak ilyen dom­borműveink. Bőven. Raktáron is. Kismé­retűt, közepest, vagy egészen nagyot? Me­lyiket tisztelt Nőniu- som? — Nonus — he­lyesbítettem maka­csul, de egyre re­mény telenebbül, majd rövid töpren­gés után a közepes nagyságú dombor­művet választottam. — Így tehát meg­egyeztünk volna... És mikorra lesz kész? A curens összehúz­ta szemöldökét, ki­húzta fiókjait, viasz­táblákat vett elő és papiruszokat tekert össze meg vissza, majd kedvesen meg­jegyezte: — Ha Jupiter is úgy akarja... Róma alapítása utáni 987* ben. Megfelel? — A házi szen­tekre — nyögtem fel. — Tíz év múl­va? Hiszen addigra még a dűlő nevét is elfelejtik, ahol győztem... Ügy gon­doltam, hogy egy­két hónap alatt, ugye... — Egy-két hónap? — göcögött a curens kedélyesen sajnál­kozva ... — Hol él kedves Noniusom, hol él? Nekünk nagyarányú lekötése­ink vannak ... Meg kell építenünk a Via Appiát, három amfiteátrumot, négy arénát... Még le­het hogy a 987 is korai dátum... — De hát a jel­szó... a Molochra is... a jelszó, az semmi? — Jelszó... jel­szó ... A győzők szolgálatában!... er­re gondol Nonu- som? Hát igen, a jelszó az kell. Ha ugyanig nincs jel­szó, akkor nincs működési engedély se... Vergilius hát megírta, mi hirdet­jük, a működési en­gedély igy aztán megjött, maga meg menjen Septimus Oc­timus Nonus a con- curenciához — mondta a curens és kilökött a Via ut­cára. — Hol mégis, hol az a concurencia? — sivalkodtam visz- sza kétségbesetten. — A Hadesban... ott — hallottam még, miközben le- horgasztott orral in­dultam haza Pro- senpinához. Janusra, mit mondok neki: se diadalív, se relief. {egri) *WVWWV\*AAAAAA*W^AAAA/W«*A/WWNAAA/VWWW * « Egy éjszaka

Next

/
Thumbnails
Contents