Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-09 / 7. szám
Egy ország amelyről keveset beszélünk Rodovia dós Imigrantes — A bőség felé mető út M A J műsorok: Tsa MAGYAR ( A főváros körüli útszakaszt már átadták a forgalomnak. Az út itt éppen a Billings Reservoir vízgyűjtő fölött halad át. (Foto: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) kiszámítani, noha 1972-ben végeztek bizonyos számításokat. Akkor még úgy tűnt, hogy egy mí'ernyi alagút 11 ezer 500 angol fontba (az alagutak összesített hossza több mint négy kilométer) míg a viadukt métere (több mint nyolc kilométer van belőle) 7250 angol fontba kerül. Ezek a számok — az akkor még előreláthatatlan nehézségek következtében — azóta jócskán megnőttek. Brazilia jövőjének biztosítéka ez az alig száz kilométernyi autósztráda — első nagy vállalkozása egy olyan nemzetnek, amely a századvégig a fejlett ipari országok sorába akarja felküzdeni magát H. V. A jelenkori közgazdasági, politikai és kulturális gondolkodásmód furcsasága, hogy Braziliát a harmadik világban helyezi el. Az utóbbi két évtizedben Brazília egyre inkább óriásként magasodik ki latin-amerikai társai közül, nem utolsósorban a külföldi befektetéseknek és a hosszú lejáratú kölcsönöknek köszönhetően, amelyek lehetővé tették az ország hatalmas természeti erőforrásainak kiaknázását. Igaz. hogy az ország nagy részében még mindig a vadon törvénye uralkodik, és az Amazonas, vagy az Orinoco medencéjében még teljes indián kultúrákat fenyeget a kipusztulás, de tagadhatatlan hogy Brazília az iparosítás útjára lépett, amely elöbb-utóbb gazdasági és politikai forradalomhoz vezet. A brazil ipar központja Sao Paulo, a déli félgömb egyik legnagyobb városa. Hatalmas gyáraival, olajfinomítóival alig különbözik Milánótól, Frankfurttól, vagy Manchestertől. Egy nagyon fontos különbség azért mégis van közöttük: Sao Paulónak nincs könnyen megközelíthető tengeri kikötője. Körülbelül száz kilométerre fekszik ugyan Santos tói, a legközelebbi tengeri kikötőtől, de az út szinte járhatatlan: a Serra do Mar hegysoron, több folyón és véget nem érő mocsarakon kell átkelni. Az első kereskedők már a XVII. században nekivágtak a viszontagságos utazásnak, s a régi út még ma is az öszvérkaravánok nyomain halad. Nem volt rossz út, de utánfutós teherszállítók és hűtőkocsik számára alig alkalmas. Egyetlen megoldás maradt: új utat építeni. Így született meg — illetve van születőben — a Rodovia dós Imig- rantes. A teljes útszakaszt majd csak 1980-ban adják át a for-, galomnak. De a már elkészült húsz viadukt (némelyikük száz méterre emelkedik a dzsungelszőnyeg fölé), valamint a hatsávo6 utat bujtató alagutak jelzik a vállalkozás nagyságát és a kivitelezők hozzáértését. Brazíliának, mint minden ipari óriásnak, létkérdés az egyre növekvő árukivitel. A Rodovia dós Imigrantes lehetővé teszi, hogy megtakarítsák a hosszadalmas vasúti szállítást, és az árut rövid idő alatt juttassák a kikötőbe. Sao Paulo környéként az út bizonyos szakaszait máris átadták a forgalomnak. Az új útvonalon a forgalom bizonyosan meggyorsul, de drágább is lesz. A teljes költséget ma még nem tudják Az új útvonalon a forgalom bizonyosan meggyorsul, de drágább is lesz. A teljes Eg felé szárnyalnak a Rodovia dós Imigrantes-t horköltséget ma még nem tudják dozó betonoszlopok. Építés és újjáépítés Vietnamban A Wroclawi l’díitomira Színház Migyarországon ' Pénteken, a késő esti órákban magyarországi vendég, szereplésre Budapestre érkezett a világhírű Wroclawi Pantomim Színház, Henryk Tomaszewski vezetésével. A Wroclawi Pantomim Színház a két évtized alatt bejárta Európát, sikerrel szerepelt Afrika számos országában és a tengerentúlon is. Hetvenkét külföldi útjuk során 27 ország 228 városában léptek fel, s több mint 700 előadásukat félszázezer néző tekintette meg. Hazájukban több mint 1700 fellépésükön 1 millió néző tapsolt. Elsősorban a fiatalok érzik magukénak az együttest és a pantomimművészetet: nézőik mintegy 80 százaléka fiatal. Mostani, magyarországi vendégszereplésükön legnagyobb produkciójukat a „Fantasztikus jelenetek a Twardowski mesterről szóló legendából” című pantomimművet adják elő. (ÜNwüsüs i .192%. január 9« vasárnap A VÉLETLEN a legjobb rendező. Vietnam tájain utazva egyre kerestem azt a jelképet, amely valamennyire is ki tudja fejezni a mai valóságot. Sok olyan helyen jártam, amely egy-egy részletet hűen tükröz — vagy a háború, vagy a béke időszakából. Csakhogy a háború Vietnamban úgy múlt el, hogy hatása, nyoma mindmáig él. Egyik helyszínt sem találtam igazinak, egészen addig, amíg a nagy kikötővárosban, Haiphongban el nem vittek megmutatni a lebombázott városrészt. — Valaha két-három emeletes házak álltak itt — mondta kísérőnk, amikor megálltunk a várost átszelő folyó hídján. — Az pedig — mutatott a háta mögé — a cementgyár volt. Pontosabban, most is az — tette hozzá. Hogy miért volt szükség erre a kiigazításra? Nos, a gyár fele láthatóan kiégett, bomba találta, mint az út másik oldalán álló lakóházat is. De a másik fele, amely épen maradt, úgy dolgozik, mintha nem ütött volna sebet az épületen, a a berendezéseken az amerikai pusztító szándék. És ez a mai Vietnam jelképe!... A háború tépte sebeket sok helyen eltüntették, ahol kisebb volt a kár, vagy volt már idő és energia hozzá. De ott sem állt meg az élet, ahol hiányoznak az anyagi eszközök, vagy még nem került sor az újjáépítésre. A vietnami újjáépítés természetesen nem egyszerű, nem könnyű probléma. Nemcsak az anyagiak miatt, bár ez is számottevő. De a gondokat gyarapítja, hogy egy időben kell átállni a hadigazdálkodásról a békés építőmunkára, s egyidőben kell megoldani nemcsak az ipar, s a mezőgazdaság, hanem a társadalmi és gazdasági szerkezetét, fejlettségét, tekintve egymástól lényegesen eltérő Észak és Dél talpraállítását is. A feladatok óriásiak. De ha a vietnami népnek azt a küzdelmet, amely most azért folyik — mint ők maguk mondják —, hogy megnyerjék a békét is; szóval ezt a küzdelmet az ország ugyancsak óriási adottságai egyáltalán 'ehetővé teszik. EZZEL KAPCSOLATBAN hadd említsek meg néhány adatot. Igaz, hogy alacsony a vas, a szén, az olaj és az energiatermelés, de a vietnami hegyek, a partvidék és a Mekong-delta gazdag ásványi kincseket rejt az antracittól a kőolajig. Ha vannak is ma még gondok az 50 milliós ország élelmezésének kérdésében, vegyük figyelembe: megkétszerezhető, azaz 10 millió hektárra növelhető a termőföld. Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy délen csak most kezdik bevezetni az évenkénti kétszeri rizsaratást, északon pedig már hadmadszor is vetnek, igaz, a ..téli” időszakban nem rizst, hanem különböző ipari növényeket. A lehetőségek számbavételekor nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a 3200 kilométer hosszú tengerpart egyaránt alkalmas a halászatra és a tengeri szállításra, az ország hatalmas kiterjedésű erdői pedig szinte még kihasználatlanok. S mindehhez 22 millió dolgozó áll rendelkezésre. De, bár sokféle lehetőség adott, az ország 30 esztendős háború után nem képes minden területen előrelépni, ehhez túlságosan sok anyagi eszköz kellene, s ezt világosan látják is. Mint a párt- 1 kongresszus előtti összejöveteleken az embereknek is el- í magyarázták, nem akarnak ! túlzott reményeket kelteni, j megmaradnak a realitások jj mellet. S hogy mit foglalnak j magukban az ilyen körűimé- | nyék között született tér- 1 vek? A fő célkitűzés, hogy meg- oldják a gyorsan növekvő la- ! kosság élelmezését, másrészt munkalehetőséget teremtsenek az ország mai lakosságának, s azoknak a millióknak is, akik az elkövetkezendő években hagyják el az isko- J lát Ezért a mezőgazdaságra koncentrálnak és erőfeszítéseiket összekapcsolják azzal a törekvéssel, hogy egyre inkább a gépi munka váltsa fel falun a kézi munkát. EZZEL EGYIDEJŰLEG fontos feladatuknak tekintik a nehézipar alapjainak lerakását, hogy — mint Hanoiban ezt megfogalmazták — Vietnam elmaradott mező- gazdasági országból a kapitalizmus kihagyásával szocialista országgá fejlődjön. Vagyis a megfelelő adottságok mellett az elkövetkező rövi- debb időszakban csak a jövő gyors fejlesztéséhez szükséges lépéseket kívánják megtenni .... Ónódy György RADIO KOSSUTH 8.26 Magyar tájak dalaiból 9.00 Olvastam eerv novellát. • • 9.25 Giuscnoe Di Stefano énekel 9.35 O.va.tam egy novellát... 9.45 Romját Aladár versei 10.03 A világgá ment holdvilág. (Mesejáték) 10.30 Csicsija, bubája... 10.44 Népszerű fúvósátiratok 10.55 Zenés reklámturmix 11.05 Szimfonikus zene 12.55 Tisztelet az embernek 13.05 Operettek 14.00 Metronóm 14.20 Szergel Rahmanlnov zongorázik 15.13 Néodalkörök 15 33 Pillantás a nagyvilágba 17.10 Életem, emlékeim 13.06 Kodály: Háry János 13.50 Örökzöld dallamok 19.44 Bartók-kórusok 19.55 Azt beszélik .. * 20.25 Rossini: A sevillai borbély 23.07 Modern Írók nortréi 23.27 Slágerek zenekari feldolgozásban PETŐFI 8.05 Mit hallunk? 8.33 Mitka bácsi lemezesládája. 9.00 Friderika. (Operettrészlet) 9.25 Láttuk, hallottuk 9.45 Ránki Gvörgy szerzeményeiből 10.33 Szívesen hallgattuk* (Ism.) 12.03 Jó ebédhez szól a nóta 12.46 Százszorszén színház 14.00 Táskarádió 15.00 Résri híres énekesek műsorából 15.33 Holland fúvószene 15.50 Mikrofon előtt az irodalmi szerkesztő 16.00 A vasárnao sportja 16.35 Népdalok 17.00 ötórai tea 18.00 Ha még nem tudná . •. 18.30 Szimfonikus könnyűzene 19.38 Kritikusok fóruma 19.48 Magnósok, figyelem! 20-33 NéDi zene 21.23 Hűtlen feleség 21.43 Slágermúzeum 22.33 Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 23.15 Goldmark: Falusi lakodalom — szimfónia SZOLNOKI RADIO 9.00 Vasárnaoi magazin nyugdíjasoknak 10.00 Szlovák műsor Hétfő KOSSUTH 11 8.25 Goldmark operáiból 9.00 Rongyszőnveg 9.10 A hét zenemüve 9.40 Óvodások műsora 10.05 Iskolarádió 10.30 Zenekari muzsika 11.17 Louis Auguste Rogeartf 11.37 A Pickwick Klub \ 12.35 Tánczene M\ 19.20 Válaszolunk ^ hallgatóinknak! 13.35 Néni zene 14.03 Ezereev délután 14.33 Helsinki nnlitikai dalfesztivál 15.10 Külföldről érkezett.», 15.35 Csajkovszkij: III. vonósnégyes 16.05 Szocialista brigádok akadémiája 16.35 Operettdalok 17.07 Zenekari muzsika 19.15 Ifjúsági rádiójáték 19.53 Üj operalemezeinkből 20.37 Néni muzsika 21.30 Humoroszkón 22.30 Emil Gilelsz zongorázik PETŐFI 6.05 Magyar fúvószene 8.33 Slágermúzeum 9.33 Téli utazás 12.00 Népdalok 12.33 Csengő 12.50 Áriák 13.25 Kis magyar néprajz 13.33 Mese zenével 14.00 Kívánságműsor 17.00 Az Ifjúsági Rádió órája 18.00 Utazás az agy körül 18.33 A hanglemezkatalógusokból 18.57 Néni zene 19.30 Töltsön egy órát kedvenceivel 20.23 Kettesben 21.33 Zenekari hangverseny 22.33 Derűre is derű 23.00 Daljátékokból Köszönetét mondunk mind* azoknak, akik MIKUS LÁSZLÓ gyakorlóiskolai igazgató temetésén részt vettek, és részvétüket fejezték ki. Gyászoló család Ho 81 Minh Tanárképző Főiskola 9.25 Tévétoma 9.30 Mindenki tskolála 11.00 Bozó. (Rajzfilm) 11.10 Anrók tánca 11.35 ..Csak a derű óráit számolom...”. 15.05 Van eev ötleted! 15.25 Ez csak divat! 15.45 Rembrandt 16.15 TelesDort 16.50 Műsoraikat alánlluk 17.15 A Maevar Televízió szabadeeveteme 10.00 Cehet ew kérdéssel több? 18.50 Tévétorna 19.00 A HÉT . 20.05 Tfz kiesi Indián. (Angol film) 21.40 Vilt Tibor POZSONYI 19.00 Híradó 19.40 A mellékút. (Tévéjáték) 20.45 Sport 20.55 Publicisztika 21.15 Hangverseny 22.10 Balettfilm | mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) De. 10 órakor Is | Du. fél 4. fél 6 és 8 órakor A néev testőr Színes angol kalandfiUn EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) . De. 10 órakor Hugó, a víziló Du. fél 4. fél 6 és fS í órakor Vigyázat, vadnyugat! Színes o'asz—francia western film 10-én Amerikai anzix Színes magvar fiira Gyf"!e,vn=l PUSKIN De. 10 órakor is ■ Du fél 4 és háromnegyed 6 órakor Kísértet Lublón Este 8 órakor Edith Plaf GY fe, Q7ABADSAG De. 10 órakor Nagyvárosi fények Du. fél 4 és fél 6 órakor Osceola Este fél 8 órakor A sakál napja HATVANT VÖRÖS CSILLAG De. 10 órakor Hangverseny Bangladesért 9- én Fehér csuklya 10- én «jf; Vannak még csodák HATVANI KOSSUTH Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban I f 10-én A Vigyázat, vadnyugati FÜ"— 5 BONY 9- én Blokád I—II. 10- én Az Androméda törzs HEVES De. 10 órakor Elza kölykei ' 9—10-én Bankrablás PÉTERVASAKA 9—10-én Folytassa Kjeó LŐRINCI 9- 10-én Péntek 13 IEGJ0B8. 1 (Néiwsm ’S3» Üzleti munkakörbe érettségizett munkaerőt felveszünk, kűlszolgálatos területre. Tarnalelesz és Pétervására környéki lakosok jelentkezését várjuk. Jelentkezés Állami Biztosító egri járási és városi fiók Eger, Klapka út 1.
