Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

Kompokról ismerte mea az ország II] kultúrnövényünk: a koronafürt r Az üvegházi tálcákon az új növény, a koronafürt, mellette hazai meghonosító­ja ár. Bocsa Iván. (Foto: Perl Márton) Rózsaszín virága, régi ki­rályi koronákra emlékezet. Ebből ered a neve is. koro- nafürl. Nálunk Magyarorszá­gon őshonos, rokona a lucer­nának és a baltacimnak, mégis vadon él Kevesen tud­nak róla, ám nemrég mint kultúrnövényt ismerte meg a hazai mezőgazdaság. Elterjesztőle dr. Bocsa Iván a mezőgazdasági tudomá­nyok doktora, a kompolti ku­tatóintézet igazgatóhelyette­se: — A véletlen folytán ta­lálkoztam ezzel a növénnyel. 1970-ben tanulmányúton vol­tam Franciaországban, és az Atlanti-óceán partján egy mezőgazdasági kísérleti in­tézetben jártam, ahol az egyik kutatónál figyeltem fel a koronafürtre. Elmondta ne­kem, hogy ezt a növényt az Egyesült Államokból kapta, ahol termelése nagyobb múltra tekint vissza. Mintáz irodalmi forrásokból kiderült Európából a kereskedelmi forgalom (révén vitték Ame­rikába a század elején, ahol meg is honosították. A fran­cia kutatótól kaptam mag­vakat, melyeket hazahoz­tam. és hozzáláttam a kísér­letekhez. Először üvegház­ban, azután kisparcellákon vizsgáltam a koronafürt tu­lajdonságait és összehasonlí­tottam a lucernával. — Mik voltak az első tar pasztalalok? Gépelt papírlapokat vesz elő, feljegyzések sorozatát mutatja. — Nagyon sok előnyös tu­lajdonsága van ennek a nö­vénynek. Kémiai vizsgála­tokkal megállapítottuk, hogy több fehérjét tartalmaz, mint a lucerna, így kiválóan al­kalmas a szarvasmarha és a juhok takarmányozására. Az első eredmények alapján azt is megállapítottuk, hogy a szárazabb fekvésű talajokon száz mázsás termést is ad hektáronként. Nagy előnye, hogy gyors a felújító képes­sége, és eddigi tudomásunk szerint nincs olyan növényi kórokozó, illetve növényi kártevő, amely pusztítaná. Kedvező tulajdonsága, hogy az állatokkal zölden etethető és egv hónappal később ka­szálják. mint a lucernát, ami a betakarításra nézve elő­nyös. Ezek mellett a koronafürt- nek vannak hátrányai is. Mi­után egy évben kétszer ka­szálható, a betakarítások között lassú a sarjadása, a lucernánál később virágzik, és a magvai pedig kemények. Ezek a tulajdonságok mind a vadon élő növényre jel­lemzők, melyeket nemesítés­sel javíthatunk. — Az új kultúrnövény mennyire terjedt el a nagy­üzemekben? —- A kompolti kisparcellás kísérleteket az oreEág kü­lönböző részein, más-más ta­lajtípusokon is kipróbáltuk. Így például a kisvárdai és a tápiószelei homokon, és a köttebb talajú Mosonmagyar­óváron, Ezek mellett 16 ter­melőszövetkezetben is vetet­tünk koronafürtöt, többek között Poroszlón, Tárnámé- rán és Szajlán is csaknem 30 hektáron. A vetőmagva­kat az Egyesült Államokból kaptuk és az első nagyüzemi eredmények biztatóak. Cé­lunk az volt, hogy a közös gazdaságok minél hamarabb megismerjék és elterjesszék ezt az értékes takarmánynö­vényt. — A termeléshez szakta­nácsot is adnak? — Főleg az amerikai iro­dalomra támaszkodva ki­dolgoztuk a koronafürt nagyüzemi telepítéstechni­káját Ha jobban elterjed, megvan a remény arra, hogy iparszerű termelésének tech­nológiáját is elkészítjük, amely a telepítéstől a beta­karításig mindent magában foglal. A sokféle észrevételből dr. Bocsa Iván egy másik érdekességre is utal: — A koronafürtből a lu­cernához hasonlóan kiváló minőségű zöldlisztet lehet készíteni. Ennek eljárását dr. Vámos Jenővel, az Ál­lattenyésztési Kutató Intézet tudományos főmunkatársá­val dolgoztuk ki, amely fel­öleli a 6zénaszárítást és a lisztkészítést. — A további kutatómun­kát mire irányítják? — Elsősorban „ nemesí­tésre. Biológiai módszerek­kel szeretnénk elérni, hogy a koronafürt kaszálása után sarjadását meggyorsítsuk Kísérletekkel már igazol­tuk, hogy a koronafürt az iparszerűen termelt kukori­ca után is vethető. Ez azért fontos megállapítás, mert eddig a vegyszeresen gyom­irtott kukorica után más növényt nem lehetett vetni. A koronafürt viszont min­den eddigi várakozást fe­lülmúlva ellenáll a talajban felhalmozódott káros vegyi anyagoknak. így a kukorica után is szépen díszük. — A koronafürt tehát a jövő takarmánya? — Beltartalmi étrendi és élettani hatása azonos a lucernáéval, amely széná­nak és silózva is kiváló, fe­hérjedús takarmány. Meg­győződésem, hogy ez a nö­vény a jövőben még sokat hallat magáról, miután 1980-ig több ezer hektáron vetik Magyarországon. Kü­lönösen a szikeseken és a homoktalajokon nő a jelen­tősége, mivel ezek a ked­vezőtlen termőhelyi adott­ságú területek a korona­fürttel kiválóan hasznosít­hatók. Elsősorban a szabol­csi és a hevesi homokon, valamint a Duna—Tisza kö­zén elősegítheti a szarvas- marha, valamint a juhte­nyésztés fokozását. A múlt év októberében Moszkvában tanácskozott a KGST-orszá- gok mezőgazdasági állandó bizottsága, ahol a szakértők új témaként a nem ha­gyományos fehérjeforrások felkutatását jelölték meg. Az ülésen én is részt vet­tem, ismertettem a korona- fürtre vonatkozó kutatása­im eredményeit. Az állan­dó bizottság elismeréssel fogadta intézetünk ilyen irá­nyú törekvését, és a koro­nafürt, mint a jövő takar­mánya bekerült a KGST- országok fehérjekutatasi programjába is. Mentusz Károly Tíz esztendeje azt kérdez­ték a Műanyagipari Vállalat hatvani telepének vezetőjé­től, hogy mit akar ez a kis kóceráj a városban? Két­milliós . termelési terv és gombok! Egy évtized alatt azonban sokat változott a világ, főleg pedig az üzem profilja, hozama. Most, a tizedik év vége felé például 15 millió forint fölé emelke­dett a legyártott műanyag gombok értéke, ebből fele részben exportra szállítot­tak, s már itt a rendelés, miszerint 1977-ben az ideinél 40 százalékkal több árut kell Hatvanban előállítani. A többlet nem csak vietnámi igényből adódik, hanem a vezetésnek gondolnia kell a hazai piac kielégítésére. Ez fogas kérdés, tekintve, hogy a telep szinte minden jelen­tős magyar ruhagyárral kapcsolatban van, s igyek­szik kötelezettségének eleget tenni. ★ Számokban kifejezve mit feltételez az 1977-es eszten­dő? Megpróbáljuk érzékel­tetni. Jövőre csak Vietnám­ba 56 millió különböző fa­zonú, színezésű gombot ex­portál Hatvan. Ehhez i kell számi tanú nuk Zalaegerszeg, Salgótarján, Szeged, Gyön­gyös, Eger, Budapest, ruha­gyárainak 50 milliós tétel­számú rendelését, a bútor­gyáraknak szállítandó szek­rénygombok több milliós té­telét. s már is együtt meg­növekedett termelési érték. A telep vezetői állnak a feladat elé. Annál inkább tehetik, mert a napokban fe­jeződött be a Horváth Mi­hály utcán levő üzem kor­szerűsítése. Itt új automata géptermet szereltek fel, ami jelentősen növeli a termelé­kenységet. Tegyük hozzá: a fejlesztés nem került sokba, mert a nagy teljesítményű automaták egy része a meg­szűnt fővárosi Horizont Szö­vetkezetből utazott Hatvan­ba, s ugyanígy jutottak ipar­ágon belül a Dunai Gomb­gyár profiltisztítása révén feleslegessé vált gépekhez. A manőver éves szinten leg­alább ötmillióval több hat­vani gomb előállítását teszi lehetővé, s biztosítja 120 dol­gozójuk, valamint a Szociá­lis Foglalkoztató további 100 munkásának tisztes évi jö­vedelmét, megélhetését ★ Távlatilag tekintve az üzem életét, mégsem meg­nyugtató a jelenlegi állapot Ezzel tőrödnek a tanács ve­zetői is, figyelemmel a vá­rosközpont kialakítására. Pontosan arról van szó, hogy rövid időn belül — 1980-ig! — szanálásra kerül a Hor­váth Mihály utca északi ol­dala, tehát új telephely után kell néznie a külföldi valu­ta szempontjából nem elha­nyagolható vállalat vezetősé­gének. Az elgondolások azonban találkoznak! Mint korábban jeleztük: európai piacnak megfelelő telephelyet kíván létesíteni Hatvanban a vál­lalat. Ez a terv most már a megvalósítás sínjén fut. Hatvan város Tanácsa a He­réd j út mentén, az AF1T szomszédságában, megfelelő telket biztosított az új ipar­telep céljára a cég ,igazgató­sága pedig fedezi az építke­zés költségét. A város új, immár minden szempontból korszerű gyára, két lépcső­ben valósul meg. 1977-ben elkezdik a gombüzem építé­sét, 30 millió forintos beru­házás keretében. Három esz­tendővel később pedig hoz­zálátnak az üvegszálas po- liészter-teleo munká’atai- hoz ahol 90 köbméter űrtar­talmú folyadéktároíö tartá­lyokat készítenek. ★ E pillanatban az új gomb­üzem megépítése áll közel hozzánk, hiszen a közeljö­vőt jelenti! A készülő doku­mentáció szerint ezer négy­zetméternyi területen léte­sülnek műhelyek, amelyeken alapanyagból a késztermé­kig készül majd az igen ke­resett, gazdag választékú hatvani gomb. Ehhez termé­szetesen kiszolgáló és szociá­lis építményeket csatolnak, hogy az eddiginél egészsége­sebb, korszerűbb feltételek között folyhasson a terme­lés. Megszűnik továbbá az eddigi kézi feldolgozás. Két esztendő múltán csak auto­maták szolgálnak az üzem­csarnokokban, ami melles­leg növeli a termelékenysé­get. A műanyagipari üzem fej­lesztése mindezek mellett együtt jár azon cél megvaló­sításával, hogy szűnjék ,az eljárók, ingázók száma. A mind nagyobbá váló gyár ugyanis leköt majd olyan szakembereket, akik eddig — éppen foglalkoztatási hely hiányában — Budapestre és szomszéd városokba jártak megélhetésért. ★ Zöld lámpát, zöld utat ka­pott tehát egy városfejlesz­tési szempontból fontos vál­lalkozás. Amikor ezt regiszt­ráljuk, nem mehetünk el szó nélkül a rideg számok, a hű­vös közgazdasági tényezők mellett. De a rubrikák, téte­lek mögé is kell pillanta­nunk kissé. Vagyis azt te­kintenünk, hogy a népgaz­dasági érdekkel együtt mennyire esik latba a mun­kásember jövendőjének ala­kulása ,létének fejlődése? Talán nyomon járunk, ha azt mondjuk: összhangra tö­rekszenek az ügy megvalósí­tód. S a dolgot nem szűkít­jük munkahelyi körülmé­nyekre. Ennél sokkal többet jelez néhány 1977-es terv­szám, amit a hatvani te­lephely dossziéjából emel­tünk ki. Röviden! Már 1977- ben 5 százalékkal javítják a gépen dolgozók bérét, 10 százalékkal nő a 2—3 mű­szakban munkálkodók havi jövedelme, s nem feledkez­nek meg a törzsgárdatagok- róL Utóbbi azért döntő, mert ez itt dolgozók 90 százaléka ebbe a kategóriába tartozik' (m. gy.) A lakosság friss és tartósí­tott termékekkel való jobb ellátása és a termelői érde­keltség biztosítása céljából, valamint a termelői költségek növekedése miatt az elmúlt években jelentősen emelni kellett a burgonya-, a zöld­ség. és a gyümölcsfélék felvá­sárlási árát. Növekedtek az ipari feldolgozás költségei is. Mindez szükségessé teszi a tartósító ipari termékek fo­gyasztói árának emelését. A gyümölcskonzervek és -készítmények ára átlagosan 23 százalékkal, ezen belül a gyümölcsízek és dzsemek átlagosan 35, illetve 32 száza­lékkal, a befőttek, a szörpök és a natúr gyümölcslevek ára átlagosan 20 százalékkal emelkedik. A zöldségkonzervek és -ké­szítmények ára átlagosan 17 százalékkal lesz magasabb. A termékek közül a zöldbab (vágott) ára 9,80 Ft-ról 12,50 Ft-ra (28 százalékkal), a sű­rített paradicsom ára 13,10 Ft-ról 16,80 Ft-ra (28 száza­lékkal) emelkedik. Nem változik a zöldséget, illetve gyümölcsöt tartalma­zó bébiételek fogyasztói ára. A mélyhűtött (mirelit) ter­mékek ára átlagosan 26 szá­zalékkal, ezen belül a gyü­mölcskészítményeké 33, a fő­zelékkészítményeké 20 száza­lékkal, a burgonya-, zöldség-, gyümölcstartalmú tésztás éte­leké 16 százalékkal, a hús tennék ek és a kővé nélküli köreteké 35 százalék. kai emelkedik. A vendéglátóiparban a tar­tósító ipari termékekkel ké­szített ételek ára adagonként 0,20—1,30 Pt-tal emelkedik. A kávé világpiaci árának több mint kétszeresére növe­kedése szükségessé teszi fo­gyasztói árának átlagosan 30 százalékos emelését. A külön­féle pörkölt kávéfélék ára 26 —34 százalékkal, a kávésű­rítmények (nescáfe) ára átla­gosan 15 százalékkal emelke­dik. A dupla espressókávé maximált fogyasztói ára a felemelt kávéárakkal ará­nyosan kerül megállapításra. Az áremelésekre 1977. ja­nuár 10-ével kerül sori (MTI) Az Országos Anyag- és Árhivatal közleménye A zöldség- és gyümölcskonzervek, mélyhűtött fogyasztói árának emeléséről JÖL KEZDTÜK: mind- járt az elején két nap pi­henés, macskajajos, meg kevésbé fejfájós, s általa ban újév-szerű semmit te- vésés kezdéssel, de... újév­szerű, fogadalmakkal teli. gondolkodásra, fejtegeté­sekre, nagyobb és kisebb elhatározásokra alkalmas két nap is volt ez. Nem be­szélve azokról, ak'k sem Szilveszterkor, sem utána nem pihentek, talán ide­jük sem volt új életet kez­deni: akik a közlekedés ben dolgoztak, ak'k vigyáz­tak a rendre és nyuga'om ra, ak'k óvták az egészsé­günket a mentőktől az or vosokon és ápolónőkön keresztül a kórházi portá' sokig, és beszéljünk az éjjeliőrökről, a vendég­látóipari dolgozókról?... Az ünnep sikerült, és sikerült az átállás is. Aki­ket illet, köszönet a jó szórakozási alkalmakért, a méltó rendezésért, köszö­net a biztonságért, köszö ­net az egészségért Is, szó­val: ez az a két nap a hétszer egyből, amelyet »a- lahogy így festhetünk le, s így méltathatunk. Aztán megkezdődött a munka. Kinek — hogy le elkezdődött, s így megkez­dődött az új esztendő is, nyakunkon az összes fel" adattal, kinél csak újjal, kinél restanciával. Jó tud­ni, hogy zömmel tiszta lappal kezdtük az évet, azaz sikerült teljesíteni, amit terveztünk, sikerült megvalósítani amit meg­fogadtunk, azaz: a legtöbb esetben sikerült hiány ta- lannl az asztalra tenni, amit kért és várt a társa" dalom. Néhol még többet is, de ne vegyük aján­déknak, hiszen több ez, mint ajándék. És akad olyan munkahely is, ahol nem sikerült a naptári évet hiánytalanul zárni, ahol maradt még adósság, amo­lyan áthúzódó beruházás­féle, amelyet természete» sen sürgősen, minél előbb le kell róni, mert az új esztendő mindenki számá­ra új feladatokat adott Üj ötéves tervünk máso­dik évének a komoly, szép feladatait MINDJÁRT az év első napjaiban két fontos évfor­duló hangú Vta kezdett kicsírázni: húsz éves az- idén a munkásőrség, s az ifjukommunisU'V.i ebben az évben ünnepük a KISZ zászlóbontásának ugyan- csak a huszadik évfordu­lóját Erre emlékeztetnek a béten kiadott kommü­nikék, ezekre az évfordu­lókra kezdte meg a felké­szülést a társadalom; idő­sebbek és Jüatalok egy­aránt Az első hét eseménye) közül érdemes kiemelni kulturális életünk újabb, szép epizódját: négy He-1 vés megyei képzőművész szerepelt sikerrel a mis­kolci téli tárlaton, öreg­bítve ezzel is szűkebb ha­zánk művészeti életének hírét s reprezentálva kép­zőművészetünk sziavona* lát MINDENT ÖSSZEFOG­LALVA elmondhatjuk^ hogy ez a „szoktató” hét­szer egy nap, amikor akk* limatizálódni igyekeztünk 1977-hez, szóval: ez az át­térés zökkenőmentesen si­került úgy, ahogy titok­ban reméltük tavaly. Te? hát úgy, bogy most büsz­kén mondhatjuk: „na ugye, hogy sikerült? ” ... (kátai) Alwim 0 1977. január 9„ vasárnap . Zola ut Hatvan új üzemének

Next

/
Thumbnails
Contents