Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Modern gyártmány — korszerű gyártás A Medicor Müvek röntgen­gépei az ország legismertebb exporttermékei közé tartoz­nak. Ebben az évben kezd­ték gyártani az univerzális röntgenberendezések egyik új. részben automatizált mű­ködésű változatát. Ezek a gépek nagy sikerrel szere­peltek a novembetben Chi­cagóban megrendezett rönt- genioari kongresszuson és kiállításon. (MTI fotó — Csikós Gábor felv. — KS) Nőtt a vállalatok közéletében aktívan részt vevő fiatalok száma A munkahelyi ifjúsági parlamentek tapasztalatai Már javában tartanak a január—februárban össze­ülő ágazati ifjúsági parla­mentek előkészületei. Érté­kelni kell annak a több mint tízezer, országszerte lezajlott munkahelyi parlamentnek a tapasztalatait, amelyek szep­tembertől december közepéig hazánk valamennyi vállala­tánál mérlegre tették az if­júsági törvény végrehajtásá­nak tapasztalatait, s megha­tározták a következő felada­tokat A munkahelyi, intéz­ményi, valamint a tröszti, nagyvállalati, illetve főváro­si és megyei tanácskozáso­kon a fiatal dolgozók több mint 60 százaléka jelent meg. A munkahelyi demok­rácia sajátos ifjúsági fóru­main elhangzottakról, a fia­talokat foglalkoztató kérdé­sekről az állami ifjúsági bi­zottság illetékesei tájékoztat­ják az MTI munkatársát. — Az egyik legfontosabb tapasztalatunk, hogy az if­júsági parlamentek többsé­gén a gazdasági vezetők lé- nyegretörő, konkrét, tartal­mas beszámolókat tartottak. Szóltak a két évvel ezelőtt elhangzott javaslatok sorsá­ról: olykor önkritikusan a ja­vasolt intézkedések elmara­dásáról, annak okairól és a további tervekről. Mindenütt érezhető volt. hogy a válla­latok vezetői felismerték: a szocialista demokrácia if­júsági fóruma nemcsak a fiatalok ügye. Szó esett a mostani tervidőszak helyi feladatairól is, s a „tisztelt ház” további áldozatkész vál­lalásokat tett a feladatok si­keres megoldása érdekében. Rendkívül jó eredmény­nek tarjuk azt, hogy a vitá­ban részt vevő fiatalok nagy többsége ezúttal már közér­dekű, a munkahely, vagy az intézet egész kollektíváját érintő kérdéseket tett szóvá. Az aktivitást jelzi, hogy általában a résztvevők kö­zül minden negyedik-ötödik fiatal felszólalt. Ennél is fontosabb, hogy első helyre kerültek a termelési, üzem- szervezési gondokkal kapcso­latos észrevételek, s a fiata­lok okosan, a megoldást ke­resve tették szóvá a hatéko­nyabb munkát akadályozó tényezőket. Nagy felelősség­gel szóltak a munkafegyelem javításának fontosságáról, s hangsúlyozták: ebben az if­júkommunisták igyekeznek példát mutatni. Az utóbbi években nőtt a vállalatok közéletében aktívan részt vevő fiatalok aránya. A kollektíva ügyéért, a munka javításáért érzett fe­lelősségünket azonban csor­bítja az olyan gyakorlat, amely figyelmen kívül hagy­ja hasznos észrevételeik megvalósítását. Ezért tették szóvá sok helyen a fiatal műszakiak, hogy az üzem- szervezéssel kapcsolatos „dolgozataikat” gyakran az ásztalfiókban hagyják. Számunkra is igen fontos tapasztalat, hogy a vitában második helyen szerepeltek a pályakezdéssel, a munkahelyi beilleszkedéssel kapcsolatos gondok. A patronáló mozga­lom továbbfejlesztésére szá­mos javaslat hangzott el. Felvetették, hogy a szak­munkástanulókkal- is többet kellene foglalkozni a terme­lési gyakorlat idején: a mű­hely. az ott dolgozók életé nek jobb megismerésével több fiatal választaná „diák­évei után” a gyakorlati kép­zést nyújtó üzemet munka­helyéül. Szinte mindenütt téma volt a képzés és to­vábbképzés ösztönzése, a to­vábbtanulók hatékonyabb támogatása. A KGM válla­latainál a betanított munká­sok folyamatos továbbkép­zését hiányolták. A bányász­fiatalok közül sokan mond­ták el, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a vájár- és segédvájárképzésre, valamint a kettős szakma megszerzé­sére. A fiatal pedagógusok parlamentjén elhangzott: a főiskolákon aránytalanul nagy súlyt helyeznek az el­méleti oktatásra, s nem for­dítanak kellő figyelmet a leepdő pedagógusok nevelé­si-gyakorlati feladatokra va­ló fölkészítésére. A szakmai képzést hiányolták egyes te­rületeken a kórházak, egész­ségügyi intézmények , fiatal dolgozói. Elmondták például: évek óta nem iskoláztak be ortopédcipészt. Kifogásolták továbbá azt is, hogy nem specializált a röntgenszak­mai képzés sem. A közelmúltban lezajlott vitákon már alig akadt „bérkérdés”, viszont a lá­nyok, a fiatalasszonyok kép­viselői szóvá tették, hogy az esetek jó részében változat­lanul alacsonyabb munka­bért kapnak, mint azonos munkakörben dolgozó férfi­kollegáik. A fiatalok lakás- helyzetének javítására a leg­több vállalatnál nagy súlyt helyeznek kölcsönök, építési anyagok juttatásával. Az if­júság otthonteremtése azon­ban változatlanul az egyik legégetőbb gond. Ugyanígy a gyermekintézmények hiánya amelynek orvoslásához — mint az ifjúsági parlamente­ken elhangzott — társadal­mi munkafelajánlásokkal igyekeznek hozzájárulni a fiatal dolgozók. A sportolási és kulturális lehetőségek to­vábbfejlesztésére ugyancsak sok új önkéntes munkafel­ajánlás született. „Tervek és lehetőségek* A hangsúly: a műszaki fejlesztés Talán kissé már unalmas a nyári aszályról, az októberi esőzések okozta károkról, munkaerőgondokról beszélni, de most érzik csak igazán a szövetkezetek, állami gazda­ságok, hogy a perzselő nap­sugarak, vagy az őszi fel­ázott talaj, a mindig kevés munkáskéz mennyi pénzt is vett ki a kasszából. A fejlesz­tési tervekből jól látszanak az előző év jobb-rosszabb eredményei. A tervezés, a mérlegkészítés napjaiban né­hány — különböző profilú, nagyságú > és adottságú — mezőgazdasági üzemben ér­deklődtünk e fejlesztési ter­vekről, a munkaerőgond csökkentésének hogyanjáról. Andornaktálya Az Egervölgye Termelő- szövetkezet főként műszaki­technikai bázisát fejleszti az idén, amire mintegy 13 mil­lió forintot fordít. Bevezetik a konténeres szállítást a szőlőbetakarításnál, és még az év első felében megvásá­rolják az ehhez szükséges 30 konténert, a gépkocsikat is. Korszerűsítik az egyéb betakarító gépsorokat és — mint Czifra Miklós elnök el­mondta — ezáltal szeretnék a minimálisra csökkenteni a búza a kukorica betakarítási idejét, s a talajmunkára for­dított napok számát, egyszó­val az élő munkaerő szük­ségletét. Rövidesen megér­kezik immár a harmadik Rába-Steiger traktor, új Weimar típusú rakodógépek, különféle silózó-, bálázó be­rendezések. erőgépek segítik a tervek megvalósítását A szövetkezet szántóföld­jeinek, ültetvényeinek egy része hegyes-dombos vidé­ken fekszik, más része mé­lyen fekvő terület Itt indo- • költ és sürgető a szükséges meliorációs — csatornázási — munkák elvégzése, amire az idén több mint három­millió forintot fordítanak majd. A tervekben szerepei még az új szőlőtáblákhoz ve­zető bekötő utak építése egyes szociális létesítmé­nyek korszerűsítése és per­sze a rendszergazdálkodás­sal járó fejlesztési kötele­zettségek ellátása is. Egerszólát Űjabb nagy vállalkozásba kezdenek a Béke Termelő- szövetkezetben, ahol ötéves tervük legnagyobb beruházá­sát, á lúdállomány teljes cse­réjét és a keltetőüzem bőví­tését valósítják meg az idén. Eszerint csaknem 20 ezer da­rabbal növelik a tojóludak törzsállományát, amely a 78- tól termelő új keltetőt látja majd el kellő mennyiségű és minőségű tojással. így a kö­vetkező években több mint tízmillió forintos többletter­meléssel számolnak a szö­vetkezetben. «■ Emellett az idén is három­millió forintot fordítanak a géppark korszerűsítésére itt is. MTZ 80-as és 120-as Su­per Zetorok vásárlására, és várhatóan még az első fél­évben átadják a negyedmil­liós költséggel épített szo­ciális épületet is. Szilvásvárad Egy állami gazdaság is be­került a sorba, mégpedig egy nagyon sajátosan gazdál­kodó. A szilvásváradiak fej­lesztési terveiben ugyanis kiemelt helyet kapott az ide­genforgalom. A legnagyobb beruházás az idén átadásra kerülő 93 férőhelyes motel, amit 8 és fél millió forintos költséggel építettek. Nem­csak az állattenyésztés fontos ága, de az idegenforgalom egyik fő vonzereje is itt a ménes. Ezért határozták el Csipkéskút és környékének rendbehozatalát és korszerű­sítését. Ezzel egyidőben kez­dődik majd a fedeles lovar­da építése, s elkészülte után Észak-Magyarország legna- ' gyobb lovaglóközpontját mondhatja magáénak Szil­vásvárad. Persze a tipikusan mező- gazdasági ágazatok fejleszté­sét sem mulasztják el az állami gazdaságban. Egy ezer férőhelyes juhhodály kialakí­tására vállalkoznak az idén, s megkezdik a tojóüzem bő­vítését is, de a pénzügyi ter­vezés csak január végén fe­jeződik be csakúgy mint a közművesítés kiviteli tervei­nek elkészítése. Szajla, Mezötárkány Szerényebb eredmények’ mérsékelt fejlesztés. Talán ezzel lehetne jellemezni a két kézség termelőszövetke­zetét. A szajlai Búzakalásznál főként a meliorációra, s a gyepesítésre, talaj megkötés­re és -javításra került a hangsúly. Ezek a munkák mintegy 2 és fél millió fo­rintba kerülnek. Körülbelül ugyanennyi pénzért vásárol­nak 77-ben erőgépeket, szál­lítóeszközöket itt is csakúgy, mint a mezőtárkányi Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben. Ez utóbbinál egyébként ötéves talajjavítási és csa­tornázási program indul, mintegy 20 millió forintos ráfordítással, s ez az összeg felöleli a fejlesztési alap je­lentős részét. (cziráki) Ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság pénteken ülést tartott. Dobos Sándor- né, a KNEB tagja, a Gold­berger Textilnyomógyár igazgatója két utóvizsgálat­ról készült jelentést terjesz­tett a bizottság elé. Két te­rületen vizsgálták a népi el­Uj épület-tetőszerkezet a mezőgazdasági építkezésben AGROKER-tervek Űj telep épül Eger déli részén A mezőgazdaságban ta- /aly csökkent az állatte­nyésztési építkezések ará­nya, s ez gondot okoz, mert ebben a kiemelt ágazatban különösen nagy szükség van új telepek építésére és a ré­giek rekonstrukciójára. Az építési programok meg- va'ósítására az ÉRDÉRT ér­dekes vállalkozást valósított meg: új épület-tetőszerkezet félautomata gyártására ren­dezkedtek be. Az első épü­letek már elkészültek, és ki­állták a gyakorlati próbákat, az állattelepek szakemberei elégedettek a konstrukcióval, főleg azt dicsérik, hogy a szerkezetet gyorsan össze­szerelhetik, és a beruházási költségek is kedvezően ala­kulnak. Évente 80—100 ilyen tető- szerkezetet állítanak elő majd az ÉRDÉRT üzemei, ily módon jelentősen bővít­hetik a gazdaságok az állat­tartó telepeket A félauto­mata-gyártással készülő te­tőszerkezet egyéb előregyár­tott épí tőszerkezetekke! együtt lehetővé teszi, hogy egy száz méteres istállót egy­két hét alatt lehéssen tető alá hozni, ami a mezőgazda- sági építés gyakorlatában re­kordidőnek számít. Az új építőszerkezet iránt nagy az érdeklődés. (MTI) Sok munka, körültekintő szervezés után kedvező évet zárt a Heves megyei AGRO- KER Vállalat. — Nehéz volt — mondja Joó Imre igazgató —, de a kitartó munka meghozta eredményét. Fellapozza dossziéját elő­kerülnek a számok. — Árbevételünk megkö­zelíti az egymilliárd forin­tot. Sok új géppel gazda­godott tavaly is Heves me­gye mezőgazdasága. A kö­zös gazdaságok csaknem 350 millió forint értékű gé­pet vásároltak. Különösen nehéztraktorokból nőtt az igény, huszonhárom 220 ló­erős Rába-Steigert és öt K—700-ast adtunk el. Ezek­hez a nagy teljesítményű gépekhez már volt elég munkagép is. Ezt bizonyít­ja, hogy 45 pneumatikus vetőgép, a 94 tárcsa, 136 eke és 93 takarmánybetakarító került a gazdaságokba. — A nyári aratáskor 59 új kombájn segítette a mun­kát — sorolja Bánfi Sándor főosztályvezető. — Jól vizs­gáztak a szovjet SZK—5 és SZK—6-os komájnok és a kombájnosok is. Hozzájárul­tak hogy időben raktárak­ba került a földekről a ga- . bona. — Sokat javult az alkat­részellátás, mégis akadtak hiánycikkek. — Valóban, a korábbi évekhez képest minden pót- alkatrészből több volt, de a nyári aratásnál hiányzott a kombájnfőtengely, az ada­goló szivattyú és a komp­lett motor az NDK betaka­rító gépekhez. Az őszi mun­kacsúcsok idején már min­den alkatrészből zavartala­nabb volt a szállítás. — Hogyan alakult a mű­tárgya és növényvédőszer ellátás? Joó Imre igazgató veszi át a szót: — 1976-ban életbe lépett közgazdasági szabályozó- rendszer alapján nőtt a mű­trágya és növényvédő szerek ára. A közös gazdaságok mégis a várt mennyiséget vásárolták és takarékosab­ban gazdálkodtak ezekkel a fontos anyagokkal. .— Hogyan segítették a háztáji gazdaságokat? — Vállalatunk felkészült á háztáji és a kis gazdaságok támogatására is. Kisgépe­inkből, a kiscsomagolású műtrágyákból és növényvé­dő szerekből kiállítást ren­deztünk Egerben. Volt is érdeklődés utána. Ennek eredményeként 25 millió fo­rintért vásároltak háti per­metezőket, szerszámokat, műtrágyát és növényvédő szert a kisgazdaságok. Az idén is támogatjuk őket, hiszen újabb hordozható permetezőgépeket 1 hozunk forgalomba, melyeket a gyümölcsösökben is jól hasznosíthatnak. Ezenkívül a kiskertekben a zöldség- termelés fokozására mű­anyag csővázakat és ráhúz­ható fóliát is vásárolhat­nak. — Mér felkészültünk az idei évre — jegyzi meg Bánfi Sándor. — A mező- gazdasági termelés fokozá­sához 1977-ben is meg lesz­nek a szükséges gépek. Ezek­ből 50 millióval többet ho­zunk forgalomba, különö­sen nehéztraktorokat és kombájnokat. Műtrágyából 15, növényvédő szerekből pedig 20 millióval többet adunk el, mint 1976-ban. A növekvő árumennyiség mi­att régóta szűkösek a rak­táraink. A gépek, alkatré-- szek, a műtrágyák és nö­vényvédő szerek több he­lyen vannak elhelyezve a városban ami évek óta gon­dot jelent a szálításnál. Most végre az is megoldó­dik. Eger déli iparvidékén az andornaktályai út men­tén telket kaptunk a városi tanácstól, ahol 70 milliós költséggel új telepet alakí­tunk ki. Terveit a budapes­ti AGROTERV mérnökei ké­szítették el. A kivitelezést pedig a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat végzi. Az építők az alapozást már megkezdték és tervek sze­rint 1978 végére átadják rendeltetésének. A telepén tágas, korszerű üvegfalas raktárak, szociális épületek és a központi irodaház kap majd helyet. így 1980-ig együtt lesz valamennyi géo. pótalkatrész műtrágya és növényvédő szer, melyeket egy helyről szállíthatnak vá­sárlóink. Mentusz Károly lenőrök a IV. ötéves terv időszakában beszerzett nagy értékű eszközök kihasználá­sát. Húsz intézménynél, va­lamint az MTA Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálat­nál ellenőrizték, hogy az 1971. évi vizsgálat óta haté­konyabban gazdálkodnak-e a nagy értékű műszerekkel és kutatási berendezésekkel. A kivitelező építőiparban a $00 ezer forinton felüli korsze­rű gépek kapacitásának ki­használását, az erről intéz­kedő kormányhatározat vég­rehajtását vizsgálták. A KNEB mindkét jelentést el­fogadta és javaslataival a. kormány elé terjeszti. Dobos István, a KNEB tagja, az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetője beszá­molt a folyékony üzem­anyagokkal való gazdálko­dás vizsgálatáról* az ipari, építőipari, mezőgazdasági és közlekedési vállalatoknál, szövetkezeteknél szerzett ta­pasztalatokról. A jelentést a KNEB beható vita után el­fogadta és az Állami Terv­bizottság elé terjeszti. Dr. Villányi Miklós, a KNEB tagja, pénzügyminisz­ter-helyettes jelentést ter­jesztett elő a lakosság épí­tőanyagokkal és szerelvé­nyekkel való ellátásának vizsgálatáról. A bizottság a jelentést elfogadta. A meg­állapításokról már a vizsga­lat során tájékoztatást kap­tak az érintett minisztériu­mok és több intézkedést tet­tek az ellátás javítására. A KNEB a vizsgálat tapaszta­latairól tájékoztatja a kor­mányt és a SZOT, továbbá a szövetkezetek központi szer­veit. Két vizsgálat programját is jóvá hagyta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek alapján a fővárosban és nyolc megyében megkez­dik a fogászati ellátás el­lenőrzését. Ugyancsak a fő­városban és hat megyében kerül sor a lakosság lábbeli­ellátásának vizsgálatára. (MTI) MßäkUQ 1977. január 8, szombat 1

Next

/
Thumbnails
Contents