Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

Mennyit ér a szó...? Mit ér az elkiáltott pa­nasz, az okos érvelés, a megalapozott igény? Sokan legyintenek, mások szívósan mondják az igazukat. S vár- ják, majd csak megmozdul a szikla. ' Valóban! Mennyit érnek, a különböző fórumokon el­mondott észrevételek, meg­fogalmazott kérelmek? Ma­radnak pusztába kiáltott szó? Semmiképpen. Most elindultunk egy szá­lon. Csokorba fűztünk olyan közérdekű javaslatokat, ame­lyek hatvani és város kör­nyéki polgárok szájáról hang­zottak el a legutóbbi ország- gyűlési képviselő választá­sok során, kicsit dr. Novák Faluénak címezve: segítsé­get kérünk! Virágzó kertszövetkezet Mi történt például Kiss József, Mező Imre utca 21. szám alatti lakos kérelmé­vel? Eljártak-e bennük fe­lelősséggel a tanácsiak? Idéz­zük Patkó Imre elnök vála­szát — Helyes volt az elgondo­lás, szakigazgatási szervünk kiadta a működési engedélyt kertszövetkezet alakítására. A csoport jelenleg 98 tagot számlál, de nincs akadálya a csatlakozásnak, földet is tudunk hozzá biztosítani... Lakásépítési keretszámun­kat viszont nem tudjuk emelni, az V. ötéves terv­ben csak 136 lakást építünk célcsoportos beruházásból. Ennek ellenére törekvésünk, hogy az új ciklusban leg­alább annyi lakáshoz jussa­nak a hatvaniak, mint az előzőben. Ezzel kapcsolatos tárgyalásaink kedvezőek. Rö­videsen lehetőség nyűik ar­ra, hogy az OTP és a MÉ­SZÖV nagyobb számban építsen társasházakat. Az egyik szakminisztérium is előreláthatólag 40 új lakás­sal segíti gondjaink csökken­tését. j Óvoda Heréden Herédi javaslat a Creguss Jánosé. Oj óvodát kért falu­jának, tekintettel a szűkös­ségre. Válasz? — Gyakorlat, hogy gyer­mekintézmény építését fele részben a megyei tanács vállalja, a költség másik felét helyileg kell előterem­teni. Az ezzel kapcsolatos szervezés elkezdődött, a köz­ség párt- és tanácsi vezetői tárgyalásokat folytatnak az illetékes gazdasági szervek­kel hozzájárulás dolgában. Eddigi tapasztalataink ugyan­ekkor azt is bizonyítják, hogy Heréd lakossága ilyen és hasonló feladatok megol­dásában áldozatkész, nem sajnálja a társadalmi mun­kát, az anyagi támogatást. Mindezeket figyelembe véve reméljük, hogy az V. ötéves terv időszakában az új óvo­da megépül, vagy legalább sikerül a munkálatokat elin­dítani. .. Varjú Józsefné a herédi csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatása vé­gett szólalt fel. Nos, a ja­vaslat megértésre talált, olyannyira pedig, hogy a megyei szervekkel történt egyeztetés nyomán a szociá­lis foglalkoztató már műkö­dik. Rendelők és tanácsadó Ködmön Ferenc konzerv­gyári tisztviselő annak idején a városi strand továbbfej­lesztését, valamint az el­avult körzeti orvosi rende­lők, gyógyszertárak pótlását javasolta. Idézet a tanács­elnök ez ügyben tett nyilat­kozatából: — A strandfejlesztéssel kapcsolatos tanulmányterv elkészült, a végrehajtandó feladatok költsége 31 millió forint. Nagy .összeg, előte­remtése időt igényei. A helyi tanács az V. ötéves tervben ehhez egymilliót, a regioná­lis vízmű négyet tud adni, az ötéves tervet követő két esztendő során pedig négy­millió forinttal segíthetjük az ügyet. Reálisan számítva tehát a rendelkezésre álló összegből egy versenymeden­ce építését lehet elkezdeni a mostani tervciklusban. Min­den egyéb a körülmények alakulásától függ... Ami a másik problémakört illeti, elfogadott ötéves tervünk ideje alatt három új körzeti orvosi rendelő, egy tanács­adó és egy gyógyszertár épí­tését tervezzük. A velük kapcsolatos előmunkálatok megkezdődtek! Rendőrlámpák Az 'ipartelepítés meggyor­sítását, a biztonságos közle­kedés lehetőségének megte­remtését sürgette László Csaba, az Ifjúsági utca 10- ből. — Ismertek a cipőgyár fejlesztésével, a cukorgyári és konzervgyári rekonstruk­cióval, illetve fejlesztéssel kapcsolatos adatok. Csak az utóbbi kettő fél milliárd fo­rintot emészt fel. Tárgyalá­sok folynak egy korszerű műanyaggyár, valamint egy 20 millió forint befektetéssel létesülő központi raktár épí­téséről. Ebből leszűrhető, hogy fontos feladatunknak tartjuk Hatvan iparszerke­zetének alakítását, az új munkalehetőségek biztosítá­sát. .. Ami a 3_as számú fő­útvonalon. történő biztonsá­gos közi Sied és kérdését il­leti, e kérdést egyeztettük Egerben a közúti igazgató­sággal. Ennek értelmében a tervidőszak során két villa­mos közlekedési irányító lámparendszert szerelnek fel az útvonal forgalmas, belső városi szakaszán. Vasúti biztosítórendszer Végül egy szintén sokakat érintő javaslat a Bezarédi utcából. Kovács Kálmán a hatvani MAV-csomópont tel­jes műszaki fejlesztésének szükségét hangoztatta, amire Patkó Imre az alábbiak sze­rint adott választ: — Hosszabb ideje tárgya­lások folynak a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium­mal ebben az ügyben. A csomópont felújítása előre­láthatólag folyamatosan fog megtörténni. Az utasok ké­nyeimét szolgáló fejlesztések egyelőre nem valósulnak meg. Elkezdődik viszont egy szociális célokat szolgáló épület munkálata, amire 30 milliót szánnak, S megépül a biztosító berendezés, amely 150 millió forintjába kerül a vasútnak... ★ Mit is ér az okos érvelés, a megalapozott igény? A leírtak után talán felesleges bizonygatnunk. Egy a bizo­nyos: sok-sok millió forin­tot, valamint Hatvan váro­siasodását. Ami nagy dolog! Moldvay Győző L [ Aznap még egyszer talál- ■ koztam a forgalmistával. A Baross utca felől jött a té­ren át, NórávaL A lány papucsban bice­gett. A bokája táján friss géz­kötés fehérlett A kezében süteményes papírtálcát tar­tott, a cukrászdából hozhat­ta. Erdős most is a vasutas­egyenruháját viselte, sapka nélkül. Két karjával átölelve hatalmas papírcsomagot ci­pelt, amely inkább terjedel­mes volt, mint nehéz lehe­tett Futólag megállapítottam, hogy Erdősből most hiányzik az a kimértség, amit a Nép­ligetben megirigyeltem tőle. A tartása megalázott ember­re emlékeztetett Ettől meg­könnyebbültem, ugyanakkor meg is szántam őt Ügy ta­láltam, hogy délelőtt óta alakra is kisebb lett Elége­dett voltam. Azt mondtam mggamban: — Lám, betelje­sedett a sorsa. Amikor meglátott, elvörö­södött A fejét is elfordítot­ta. Ki akartam kerülni őket, de Nóra elém állt. Meglepe­tés nélkül, nyíltan nézett rám, egy kicsit fürkészve. Halványan el is mosolyodott. — Miért akarsz elmenni mellettem szó nélkül? — kér­dezte. Erdős néhány lépéssel hát­rább megállt, másfelé nézett. Látszott rajta, hogy kényel­metlenül érzi magát Egyik lábáról a másikra állt, a csomagot nem tette le. Szerettem volna mielőbb megszabadulni tőlük. Addig is minden erőmet arra össz­pontosítottam. hogy minél nagyobb közömbösséget mu­tassak. Nagy erőfeszítésembe került. Megnyugtatott, hogy különösebben nem jöttem zavarba, mégis úgy álltam a lánnyal szemben, mint ami­kor egy rettenetes súly ne­hezedik az emberre. Talán még a légzésem se volt rend­ben. Sápadt is lehettem. Mégis bíztam abban, hogy egy ideig el tudom viselni ezt a nagy súlyt. Sajnos, nem sikerült. A súly megfogott, és szorított lefelé. — Délelőtt ott volt nálam az intézetben — intettem a forgalmista felé. — Megmu­tatta a levelet, amit tegnap írtál neki. Nóra megzavarodott. — Megmutatta a levelet? — kérdezte révetegen, majd egy pillanat alatt felfogott mindent. Nemcsak ezt a né­hány percet itt, hanem mind a négy napot, szombat Óta. Fölemelte a hangját. — Meg­írtam neki! Igen! Olvashat­tad, hogy megírtam neki. És itt is megmondhatom, hat-, szemközt, hogy téged szeret­lek és nem őt. — Engem? — néztem rá meglepődve, majd Erdősre — De azt is elmondta, hogy vasárnap, az építők ünnepén, a nagyréten... Ahol a ma­dár se jár. Ha jól emlék­szem, így mondta... Nóra elsírta magát. A for­galmista meg én szótlanul hallgattuk a szipogását. Eltelt egy idő, nem sok. Nóra egész közel lépett hoz­zám, szinte érintett. Megfog­ta a kezemet — Elmegyek veled — mondta hirtelen elhatározás­sal. Sürgetően. — Velem? Hova? — Ahova akarod. Most, azonnal. Most én zavarodtam meg. Vártam egy keveset, hogy időt nyerjek. Éreztem hogy nevetséges vagyok, és mégis. Nemcsak a diadal érzése volt erős bennem. Megint boldog voltam. — Látod? — emelte föl Nóra a bekötött lábát. — Reggel fölsértette egy szög. A körúton vettem észre, hogy a süteményescsomag a kezében van. — Ezt minek hozod? — kérdeztem.. — Majd megeszük, ha éhe­sek leszünk. Villamosra szálltunk. — Hova megyünk? Ez át­visz Budára.-p Gyere csak! — sürge­tett. A Várban megállt egy öreg, barátságtalan ház előtt. Széles kapubejárata volt, mint egy régi fogadónak. @ Hlmism , 1377, január &» szombat Egy csoport a három­ezerből A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem Nyel-' vi Intézete az ország legna­gyobb és legmodernebb nyel­vi laboratóriuma. Mintegy háromezer nappali, esti és levelező hallgató sajátítja el itt különböző szinten a kö­telező, illetve a választott idegen nyelvet. (MTI fotó — Hádas János1 felv. — KS) Ä négy testőr Dumas regénye, ez a nagy francia téma. ebben az an­gol filmben végül is úgy ölt testet, hogy a közönség szá­mottevő különbséget a tör­ténet régi és új filmes meg- elevenítésében nem észlel­het: a szereplők nagyjából a helyükön vannak, ezek a francia kisnemesek vereksze­nek életre-halálra, mert ez a foglalkozásuk. A hatalmasok szőhetik apróbb-nagyobb praktikáikat a nép életére és halálára. Valahogy ez a film mégis más, mint ahogyan a franciák látják saját múlt­juknak egy nem is lényeg­telen epizódját. A Richelieu —La Rochelle—Buckingham háromszög egy kort jelez: az anglikán egyházat, az angol törekvéseket, a fran­cia hugenottákat, és a fran­cia bíborost. A franciák gáláns vagy ke­vésbé gáláns kalndjai min­dig a nők, a csinos lányok és a még csinosabb asszonyok szerepét, érdekességét dicsé­rik és magasztalják. Az an­golok azt a férfiasságot, azt az elszántságot emelik égig, ahogyan a férfiak cél­jaikat el akarják érni. Ez az angol film, a rendező Ri­— Megérkeztünk —mond­ta. — Mi van itt? — nézeget­tem az emeleti ablakokat. — Majd meglátod — vála­szolta Nóra, és a térdével be­nyomta a nyikorgó fakaput. A háznak kis udvara volt, összes dísze közében né­hány szál dália, a hozzájuk tartozó díszgömbökkel. Az emeleti függőfolyosó korlát­ján szőnyegek szellőztek. A nyitott pinceablakból dohos, poshádt, szag csapott .meg. A méteres vastagságú falak se voltak bizalomgerjesztők. A folyosóval szemben volt a házmester lakása. Az ajtón egy madzagon zománcozott tábla lógott: „Dr. Hornyák Zoltánné házmester”. Az aj­tó előtt egy szürke macska nyávogott, mert a karmai be­akadtak a lábtörlő rongyba. Nóra benyitott. Lábujjhe­gyen lépett az előszobába, mégis bennfentesen, mint aki gyakran megfordul itt. Az előszobából három ajtó nyílt. A konyhaajtón egy kendős öregasszony dugta ki a fejét. Az előszobát betöl­tötte a pirított hagymaszag. — Te vagy az, aranyos? — tárta szét a karját, mintha át akarná ölelni Nórát, de nem tette. A papírcsomag után nyúlt. — Gyere, csak, gye­re!... Mit hoztál nekem? Mi ez, aranyoskám? Csak nem cukrászsüteményt hoztál ne­kem? Mielőtt én is beléphettem volna a konyhába, Nóra a szemben levő ajtóhoz tusz­kolt. — Te menj csak be ide! Rögtön jövök én is, csak be­szélek vele egy pár szót — súgta a fülembe, majd be­ment az öregasszony után a konyhába. * (Folytatjuk.) Angol film chard Lester szándéka sze­rint, a férfiak körül forog, őket vonultatja fel nagy- nagy részletezéssel jellemez­ve őket, hogy végül is lenne hitele, érdekessége ennek a históriának. És meg is frics- kázza ezeket a történelmi fi­gurákat. D’Artagnanról két­szer is bebizonyítja analfa- bétaságát, vagy legalábbis azt. hogy először az írott szö­veget fordítva fogja kézbe és' így olvasni nem tudván, mással fejteti azt meg. De azért tiszt lehet a piperkőc és pipogya francia királynál, sőt mindig és mindenkivel szemben győz. És hogy miért és hol végzi? Richelieu, a bíboros, az an­gol fogalmazásban jóval na­gyobb hangsúlyt kap, mint a francia megfilmesítésben. A rendező a játék végén le is szállítja őt arról a rangról, amellyel pedig rendelkezett ez a férfi, miközben egész Európát diplomáciai küzdő- és játékterületének érezhet­te: a Miladynek adott írás­ról azt állítja ez a hiúzlelkű méregkeverő és királycslná- ló, nem emlékezett rá, mi­szerint milyen okból és ki­nek adta ezt a minden aljas­ságra felhatalmazó iratot. Pedig minden valószínűség szerint még ő is kevésszer élhetet ezzel a nehezen érté­kelhető — legalábbis a ma! ember számára szinte meg nem fogalmazható — feljo­gosítással A film végéretett képsor mintha a rendező vé­leményét mondaná el a né­zőnek: íme, lássátok sűrítve, ilyen bolond volt az a szá­zad, akkor ilyesmikért men­tek a halálba. És hogy ak­kor hogyan is születtek a karrierek?! És mintha ez a rendező — Rochefort éa D’Artagnan templombeli pár­harcára gondolok itt elsősor­ban — szándékosan hosszúra nyújtana minden párbajt, bemutatva a szerencsét, az ügyességet, a környezetet Mert ugyebár ezt a látványos és nagy lihegésekkel meg­tűzdelt vívódást az imádság­ból éppen felbolygatott apá­cák szeme láttára bonyolít­ják le. És az apácák csak állj nak és nézik, nézik. Bizo­nyára élvezik is ezt a látJ ványt. Hogy ki marad életben éa ki győz, azt a regényből is jól ismeri a néző; itt meg megkapta kitűnő jelmezek és jó alakítások közepette azt a harc > i- -mvoss'5<,">t, amit egy ilyen filmtől elvár. A kor zenéjének ízléses megszólaltatásáért hadd je­gyezzük fel Lalo Schifrin ne­vét. A többi az első részből ismeretes. Farkas András Diákírók, diákköltők Sárváron Eddig száz pályamű érkezett Száz pályamű érkezett eddig a diákírók és di­ákköltők idei országos ta­lálkozójával kapcsolat­ban kiírt pályázatra Sárvár­ra. A középkori lantos kró­nikás, Tinódi Sebestyén vá­rosa, illetve annak róla elne­vezett gimnáziuma április 14—16. között negyedszer fo­gadja a legjobban író közép- iskolásokat és szakmunkásta­nulókat. A kétévenként' sor­ra kerülő tehetségkutató pá­lyázatot és az azt követő ta­lálkozót ezúttal is a KISZ Központi Bizottsága rendezi meg, a sárváriakkal kpzösan, az országos diáknapok kere­tében. Az eddigi találkozókon si­kert elért fiatalok közül né­hánvan már bekapcsolódtak irodalmi életünkbe. ír' aili rendszeresen megjelennem. Az ország valamenyi kö­zépiskolájából és .szakmun­kásképzőjéből várják inég egy hónapig a fiatalok írá­sait a sárvári Tinódi Gim­náziumban. Vers, novella, ri­port és kritika műfaj an (műfajonként legfeljebb öt írás lehet egv-egv pályázó­tól) küldhetnek pályamunká­kat. Az írásokat írók, kritiku­sok bírálják el, s a legjobb szerzők vehetnek részt a ta­vaszi országos diákíró és-di­ákköltő-találkozón, a nyu­gat-magyarországi kisváros­ban. (MTI) Bővjilő programok, új utazási IfliittW \ A Cooptourist sajtóiájé ezta ója A Cooptourist elmúlt évi for­galmáról és az idei utazási le­hetőségekről tartott sajtótájé­koztatót pénteken Lestdk Pál, a szövekezetek utazási irodájának vezérigazgatója a Budapest Szállóban. A vállalat szervezésében 1976- ban több mint 200 ezren utaz­tak külföldre, érkeztek Ma­gyarországra, ezen belül mint­egy 80 ezer a belföldi utó^ások résztvevőinek száma. Különö­sen sikeresek voltak a több or­szágot érintő Rákóczi-emléktú- rák és a különféle nemzetközi szövetkezeti napokra szervezett kiutazások. 1977-ben mintegy 8 —10 százalékos forgalomnöveke­dést irányzott élő a Cooptouxist. Szélesedik a külföldi utak vá­lasztéka, így egyebek mellett Szibériába, Kubába, Indiába. Thaiföldre és Eszak-Afrikába juthatnak el magyar szövetke­zeti tagok a vállalat szervezé­sében. A szolgáltatások színvo­nala is tovább növekszik, a bel­földi és külföldi utók leb myo- lítását nagyban megkönnyíti a Cooptourist saját autóbusz­parkja. Különösen örvendetes, hogy a belföldi utak árai -*em emelkednek, s a külföldi prog­ramok közül is csak néhánjr^ nak tervezik az áremeléséi. A \

Next

/
Thumbnails
Contents