Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 6. szám
*AAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAJWVWMUMWVMMVWMMW^ Péntek esti külpolitikai kommentárunk: ÜJ elnök- régi gondok Brüsszelben sokan úgy fogalmaztak: Roy Jenkins tisztsége talán a legkevésbé irigylésre méltó manapság Nyugat-Európában. Pedig a brit Munkáspárt hajdani jobboldali alvezére tekintélyes funkciót nyert el r az Európai Gazdasági Közösség legfőbb végre- hc. <> szervének élén a gaulleista Francois-Xavier Orton utódja. Nos, az európai közösségek bizottsága — erre a névre hallgat a csúcsszerv — csakugyan nincs könnyű helyzetben. Az utóbbi esztendőkben ugyanis a ..ki- lencek”, vagyis a szűkebb kör: a Közös Piac tagállamai már szinte felhagytak a korábban dátumokhoz kötött integrációs menetrend felelevenítésével, s beértek néhány vége nélküli vitával. A Nyugat-európai Politikai Unió gazdasági feltételei egyre romlottak, sőt, ma már a tagállamok között heves viták lángja is gyakran fellobban. Jenkinsre várna a feladat, hogy ezeket a nézet- eltéréseket — a csúcsszerv tekintélyével — elsimítsa. Csakhogy a brit font sterling romlása, az olasz gazdasági válság feszültsége, a nyugatnémet munka- nélküliség tendenciája, a francia kormányzat gazdaságpolitikájával szembeni élesedő ellenállás, egyenként is elegendő lenne ahhoz, hogy elvonja a figyelmet a külön-külön és együttesen is mind súlyosabb bajokkal küszködő tagállamok összekovácsolására irányuló törekvésekről. Hasztalan idézte beiktatási beszédében Jenkins a Nyugat-európai Unió atyját: Jean Monnet idejében más képet mutatott a tőkés Európa, mint ma. Akkor még az egységes Nyugat-Európa megteremtését — a politikai célt — a gazdasági eszközök híven szolgálták. Napjainkban azonban a tagállamokat másmás gazdasági célok és érdekek vezérlik: ami jó az egyiknek, sérti a másikat. Az olasz—francia borháború, a mezőgazdasági termékek árrendszerének megváltoztatása, vagy fenntartása, egyes országok hirtelen hozott védővámrendelkezései, a tőkés Európa és az Amerikai Egyesült Államok rivalizálása a világpiacon — mind-min-i olyan tényező, amely az egység helyett az önös nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Az új elnök tehát a régiek mellett új gondokkal is kell, hogy szembenézzen. Testületének nézetkülönbségéről már az első ülésen meggyőződhetett. A tisztségek felosztását ugyanis maratoni hosszúságú, csaknem 14 órán át tartó heves vita előzte meg. Csütörtök este helyett csak péntek reggel dőlt el. hogy melyik állam képviselője milyen posztra kerül majd az EGK minisztertanácsának nevezett testületben. Ami még ennél is magasabbra szítja majd az ellentétek lángját, az még hátra van: az európai közösségek bizottságára vár a feladat, hogy egyetértésre, együttműködésre és közös cselekvésre serkentse a mindinkább széthúzó tagállamokat. Jsérlet a Rodesia-konferencia felújítására Ivor Richard, a genfi Rhodesia-konferencia elnö- ke mozambiki megbeszéléseit befejezve csütörtök este megérkezett a tanzániai fővárosba, ahol Julius Nye- rere tanzániai elnökkel tárgyal majd. Ezzel az eszmecserével befejeződik a brit államférfi hat országot érintő afrikai kőrútjának első fordulója. Richard a jelenleg szünetelő genfi Rhodesia-konferencia felújítására tesz kísérletet afrikai misz- sziójával. Samora Machel mozambiki államfővel tartott csütörtöki megbeszélései után, Richard óvatos derűlátással ítélte meg a konferencia felújításának esélyeit, noha hozzáfűzte, hogy az álláspontok tisztázásához és ösz- szegezéséhez hosszabb időre van szükség, mint korábban gondolták. Egy kérdésre kívánatosnak minősítette, hogy lan Smith rhodesiai fehértelepes kormány vezetője fogadja el az átmeneti időszakra indítványozott új brit kezdeményezéseket. Mint ismeretes, lan Smith volt az egyetlen Richard afrikai tárgyaló partnerei közül, aki kategorikusan elutasította a rhodesiai konferencia elnökének indítványait. A brit diplomata közölte, hogy tanzániai tárgyalásainak befejeztével rövid pihenőt tart valószínűleg Kenyában, majd újra felkeresi a rhodesiai rendezésben közvetlenül érintett hat országot. Kína Koszorúk a Csou-emSékoszIopon Aczél Endre, az MTI tudósítója jelenti: Egy nappal Csou En_laj halálának egyéves évfordulója előtt Peking szívében, a Mennyei Béke Kapuja előtti kőoszlopokon megjelentek a megemlékezés kosza A koszorúk elh^. zése láthatóan spontánul folyik. Az MTI tudósítója tanúja volt annak, amikor egy szemüveges diák az első színes, Csou En-laj portré, jával díszített papírkoszorút az oszlopra erősítette. E koszorú küldői — nevezetes módon — a Csing-Hua műszaki egyetem elektronikai fakultásának diákjai, vagyis ugyanazok akik elöljáróik manipulációit követve néhány hónappal ezelőtt a leglelkesebben vitték a Csou- emléket is befeketítő Teng Hsziao-ping elleni kampányt. Időközben, ugyancsak pénteken délután, a Tienanmen .'téri „ellenforradalmi incidens:: dolgában igazságot követelő csütörtöki tacepao mellett megjelent egy újabb, hosszú plákátsor is, amely a hatóságok által levert 1976. áprilisi Tienanmen téri tüntetést „forradalmi tömegmozgalomnak”, „kitűnő dolognak” nevezi. Nyilvánvaló, hogy a népszerű Csou En-laj közel egyéves elfeledettségéért a tömegek a „négyek bandáját” okolják. Most már nyíltan kimondják, hogy a Csou emléke előtt tisztelgő Tienanmen téri koszorúk tízezreit a ,;négyek” vitték el teherautókkal a tüntetés előtti éjszakán, mégpedig úgy, hogy a koszorúk egy- némelyikét — mondja a csütörtöki tacepao — „meg is taposták”. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Kína egyik nagy vidéki rádióadója, a tibeti csütörtökön a következőket olvasta be: „A négyek bandája halálra üldözte Csou En-laj miniszterelnököt, aki meg- bosszulatlanul hunyt el. A számlát még nem egyenlítettük ki. Azt akarjuk, hogy Csou miniszterlnök elhunyténak egyéves évfordulóján Csiang Csinget, Csang - Csun-csiaót, Van Hung-vent és Jao Ven-ju- ant — e történelmi bűnözőket, akiknek bűneire a halál a legkisebb büntetés — őrizet alatt, a tisztelt és szeretett Csou miniszterelnök portréjával szemközt nyilvános bírósági tárgyalásnak vessék alá.” Nem tudni, mi indította a tibeti rádiót arra, hogy nyilvános tárgyalást követeljen a „négyeknek", még kevésbé, van-e alapja egyáltalán az olyan föltételezéseknek, hogy a vezetés nyilvánosan ki akarná teregetni Csiang Csingnek valamennyi ügyét. Egyiptomi űtinaplő (4.) EL-ALAMEIN Néhány lakóház, egy benzinkút, múzeum, _ vasútállomás, katonai őrállás — ennyi el-Alamein. Köröskörül a végtelen, lapos sivatag — a horizontig. Csak északon — messze — látszik egy darabon a tintakék tenger. Apró sivatagi . település, nevét a történelem tette naggyá. Városnak képzeltük. A parányi helység szélén, közel az úthoz fekszik a brit katonai temető. Hatalmas négyszög a sivatagban, kétölnyi magas kőfalakkal kerítve — az egyiptomi nép ajándéka az elesett szövetséges katonáknak. Enyhe lejtő lépcsősor vezet a bejárathoz. Félkörös boltívek, a középső boltív keretében, pontosan középen látszik a temető végében felállított hatalmas, egyszerű kőkereszt. A boltív széles, hosszú csarnokba vezet — az Emlékezés Csarnoka. Oszlopok, márvány, mozaik, emlékező feliratok. A csarnokbéli oldala nyitott, a szem befogja a temetőt. OM&M& 1977. január 8., szombat Hosszú-hosszú sorokban állnak egymás mellett a fehérmárvány fejfák, egyforma valamennyi. A különbség csak az, hogy az új-zélandi katonák fejfáját pálmaág és zergefej díszíti, a dél-afrikaiakét címer, a zsidó katonáét Dávid-csillag. Mértanilag szerkesztett rendben állnak, mint egykor, az utolsó díszelgésen, s egy sorban a kapitány, a közlegény, az ezredes. Alig száz méter, és szétlőtt tankok, ágyúk sötétítik a sivatagot. Ezen az éghajlaton a vas nem rozsdásodik — túl száraz a levegő —, úgy állnak a halált osztó hadimonstrumok, ahogy egykor a halál érte őket. Pár kilométer után a sivatag egy magasabb pontján sokszög alakú épület, magas falakkal, bástyatornyokkal, nagyívű várkapuval — rideg gógös teuton vár. A német emlékmű. Eddig a pontig tartott a német előrenyomulás. Alexandria százötven kilométer, Kairó légvonalban alig háromszáz. Döngetjük a vas várkaput, csend. A homokbuckák között, távol, beduin sátrat vélünk felfedezni, kiáltozunk, nyomjuk az autó dudáját. Végre megjelenik a homokban egy tizenhárom- évesforma gyerek, hozz* a vár kulcsait. Nyílik a vasajtó, belépünk. Köralakú udvar, a falak mentén kerengő, szürke gránitszarkofágok sora, mindegyiken egy-egy német város, tartomány neve. Az udvar közepén négyszögletű obeliszk, sarkain hümmögve nézzük — komor tekintetű kősasok. A beduin fiú széles mosollyal tartja a markát, villognak hófehér fogai. Mosolya sehogy sem illik a komor hangulatba, mégis ezzel a mosollyal távozunk. A múzeum katonai terület. Talán az egyetlen múzeum Egyiptomban, ahol a belépőjegyért - nem kérnek borsos árat. Itt ingyenes a belépés. Fiatal katona szegődik mel'énk. pár lépés távolságból végigkísér a múzeumon. Nem beszél, nem magyaráz, csak kísér. Négy nagy terem nyílik egymásból, az első három zsúfolva a nagy csata emlékeivel. Tört szuronyok, fegyverek, katonai térképek, a résztvevő hadseregek egyenruhái, hadijelvények. Az egyik teremben hatalmas terepasztalon az el-ala- meini csata makettje, páncélos ékek, gyalogsági manőverek, hajók a Földközitengeren. A képen világosan kirajzolódik egy vörös kör: Kairó. Az ajtó két oldalán életnagyságú szobrok: Rommel és Montgomery. Az udvaron egymás mellett horogkereszt és angol lobogó. A múzeumtól néhány méterre kiégett szétlőtt roncs, a teuton hódítók diadalmas harci szekere. Tigris tank, gőgös útja végén. Künn az őrállomás beton- bunkerei észrevétlenül simulna!?: a sivatagba, radarok ernyői forogva vigyázzák az eget. Mint nyomasztó nyűgöt ráznánk le magunkról el- Alamsint, szemünk belekapaszkodik mindenbe, ami él és vidám — „ sivatag sokáig nem engedi. Csak nagysokára fbrdul a tenger felé az út, hullámos, mint a hullámvasút. Ahogy a dünék hullámának úgy hullámzik az út. Buckáról le, .buckára fel. Közeledünk a tengerhez feltűnik a növényzet. Szárazságtűrő kórók, satnya fügefák; a dünék között lapos, alacsony beduinsátrak megélénkül a vidék. Tevék ügetnek, rátarti járással —, utolsókat kattan a fényképezőgép. A távolban feltűnik Alexandria, a kikötő. A nagy medencében hajók ringanak indulásra készen. Utolsó pillantás a maamurii mecset csipkekönnyű minaretjére és készülünk. Még egy éjszaka Egyiptomban és holnap elindulunk haza Európába, Magyarországra. (Vége) Kazal Gábor Megbízólevél-átadás Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió újonnan kinevezett ál* landó ENSZ-nagykövete átnyújtotta megbízólevelét dr. Kűri Waldheimnek, a világszervezet főtitkárának. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Új csillaggal gyarapszik az amerikai lobogó? A január 20-án távozó amerikai elnök — Gerald Ford — javasolta, hogy Puerto Rico legyen az Egyésült Államok 51. tagállama. A 8897 négyzetkilométer területű, hárommillió lakosú Puerto Rico az Egyesült Államok társult állama a szocialista Kuba közelében. Lakossága vegyes etnikai összetételű, fehér, mulatt, néger. A szigetet 1493-ban Kolumbus fedezte fel. Gyarmatosítása 1508-ban kezdődött el. Az 1521-ben alapított főváros — San Juan — a XVII—XVIII. században brit, holland és francia kalózok megújuló támadásainak célpontja volt. A spanyol gyarmati uralom az 1898-as spanyol—amerikai háború következtében szűnt meg és Puerto Rico az Egyesült Államok birtoka lett. Az amerikaellenes megmozdulások az USA fegyveres beavatkozásához vezettek. Az 1952-ben elfogadott új alkotmány Puerto Ricót „az Egyesült Államokhoz szabadon társult állammá” nyilvánította. Puerto Rico megtartotta belső autonómiáját, de külpolitikai, katonai és területi kérdésekben a hatalmat az USA elnökére és szenátusára ruházta át. Az USA az ország területén 13 katonai támaszpontot tart fenn. 1972. augusztus 28- án az ENSZ gyarmatosításellenes bizottsága elismerte a szigetország elidegeníthetetlen jogát a függetlenségre. Gazdasági életének alapja a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. Az ipari termelés 80, a mezőgazdasági termelés 50, ä kiskereskedelem 40, a hírközlés, a vízi és légi A HEVES MEGYEI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT Eger, Dr. Sándor L u. 4—6. sz. mliadkapacilást keresünk 1977. évre Könnyűszerkezeti lakatosmunkákra. Cső, lemez és idomacél termékek összeállítására, festés nélkül. Anyagot biztosítunk Érdeklődni: termelési osztály, Eger. Telefon: 25-32. i . i .....................-in ................................. s zállítás 100 százaléka ame* rikai tőkések kezében van. A mezőgazdasági ültetvények (cukornád, kávé, dohány, citrusfélék, ananász stb.) exportra termelnek, feldolgozó- ipara az Egyesült Államok nagy belső felvevőpiacához alkalmazkodott. A legtöbb iparág (élelmiszer-, textil-, fa stb.) kifejezetten az USA piacára termel, a feldolgozó- ipar 1947 óta évente 8 százalékkal fejlődik. Űj vegyi-, petrolkémiai, elektronikai üzemek települtek az utóbbi időben, amelyek némileg enyhítik, de nem tudják megoldani az ország nagy gondját, — a munkanélküliséget. — TERRA —
