Népújság, 1977. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 6. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXVIII. évfolyam, 6. szám 1977. január 8„ szombat Alma minden mennyiségben Partnerek vagy ellenfelek? S zorult némi szellemesség is, nemcsak gúny abba az üzemi bölcsességbe, hogy a kötbért bármeddig forgácsolják, alkatrész nem lesz belőle. Amit kézenfek­vő úgy értelmezni, mint a vállalatok közötti kapcsola­tok sajátos ízű kritikáját, a kooperáció görbe tükrét. Saj­nos, a kritika indokolt, a görbe tükör a valóságot mu­tatja. Sok a gond, s még több a buktató a gazdasági élet e terepén. Nemcsak perek, kötbérek, a vitás ügyekből készült jegyzőkönyvhegyek bizonyítják ezt, hanem azok az ismétlődő zavarok is, amelyeket előre számításba ve­het szinte valamennyi vállalat, ha vannak kooperációs partnerei. Megközelíti az ezerhatszázat a szocialista ipar válla­latainak száma, s ez csak az ipar! Ha most a többi nép- gazdasági területen levő termelői egységeket, intézmé­nyeket is figyelembe vesszük, akkor már némi sejtel­münk lehet a cégek közötti kooperációs kapcsolatok bo­nyolultságáról, holott a puszta számok vezérlik okosko­dásunkat Toldjuk meg tehát egy további adalékkal az eddigieket, mégpedig azzal, hogy hazánkban több mint egymillió termékfélét állítanak elő. Egymillió buktató? Ezt persze túlzás lenne feltételezni, azt viszont nem, hogy minél bonyolultabb, sokrétűbb a végtermékek kibocsá­tóinak. feladata, annál nagyobb a kooperáció szerepe. A zavartalan kooperációé természetesen, Amire jó néhány helyen azt mondják, szép álom, legalábbis a mai tapasz­talatokhoz mérve. A kettő közötti távolság magyarázza azt a fokozódó figyelmet, mely tudományos kutatások és tanácskozások, központi intézkedések, jogszabályi ren­delkezések formájában a vállalatok kooperációs kapcso­latainak napjainkban kijut. A szerszámgép hat-hétszáz, egy autóbusz 1800—2000 féle alkatrészt foglal magába. E cikkek egy része a ke­reskedelmi forgalomban kapható áru, másik része viszont kooperációban születó termék. A közúti járműgyártásban lényeges kötelezettségekkel szereplő vállalatok száma meghaladja a százat, azaz elég egyetlen partner gondat­lansága, vagy felületessége, s máris veszélybe kerül a kilencvenkilenc társ folyamatos munkájának eredménye. A kooperáció tehát egyszerre üzleti tevékenység és er­kölcsi felelősség, s ez utóbbi súlya még nagyobbra nő, ha a gyártó monopolhelyzetben van, azaz partnerei más­hová, másokhoz nem fordulhatnak igényeikkel; esetleg panaszaikkal, megtehetik ezt, ám az már veszett fejsze nyelének emelgetése. Arról nem beszélve, hogy a pa­naszkodó, okvetetlenkedő, a jogait komolyan vevő cég könnyen fejére vonja a mulasztó, de nyeregben levő szállító haragját, s legközelebb szerződést; sem kötnek vele, „tanulja meg, nem érdemes ugrálni”. Márpedig nagy szükség lenne az ugrálókra, azokra, akik hisznek a munka, s benne a kooperációs munka megszervezhetőségének döntő jelentőségében. Nehézsé­geink tekintélyes része ugyanis nem a dologi javak, esz­közök szükségéinél kisebb mennyiségére, hanem ezek rossz hasznosítására vezethető vissza, s ebben alaposan részes az akadozó kooperáció. Lusta lónak korbács az abrakja, csakhogy e képletes szólásban a legtöbb baj éppen a korbáccsal van. 'Mert sűrűn nem több e holmi, mint kérlelő telefonbeszélgetés, esdeklő hangú sürgető levél. Azaz a „lustaságnak”, a kooperációs kötelezettsé­gek lassú, nem az előírás szerinti minőségű, mennyiségű stb. teljesítésének a kötelességmulasztő számára ritkán támad következménye. Ami tehát meg‘ehe+ő vo'+ jpffnan veszélytelenül, az holnapra is megoldásként kínálkozik, s állandósulnak a zavarok, mivel hatásuk hullámmoz­gásként terjed. Egy szállító tíz másikat állít fejre, de mert e tíz legtöbbször szintén kooperál, tucatszám ránt­hatnak magukkal másokat, mígnem a hatás visszaér oda, ahonnét elindult, s most már azok mondják, nem mi, hanem partnereink a ludasak abban, hogy... Bűvös körnek tűnhet, de nem aiz, hanem a rende­zetlenség és a szervezetlenség sokszoros kölcsönhatások­kal átitatott szövevénye. Éppen a már cikkünkben emlí­tett közúti járműgyártás bizonyítja be immár hónapok óta — a kooperációs szállítások korábbinál rövidebb, s mégis betartott határidejével —, hogy a vállalatok ter­melési együttműködése megszervezhető, kiegyensúlyoz­ható. Amihez kellettek minisztériumi intézkedések, ám elsősorban az szükségeltetett, hogy a cégek belássák egymásnak, partnerek s nem ellenfelek. Megtörténhet ugyan, hogy részérdekeik átmenetileg szembekerülnek, érdekeik egésze azonban közös utat jelöl ki, s ha hosszú távon boldogulni akarnak, akkor ezen kell járniuk. A rosszul értelmezett tekintély, a monopolhelyzetre támaszkodó magabiztosság, a kis- és nagyvállalatok mé­retek, s nem feladatok szerinti rangsorolása, a szerző­désszegések elsimítása külön-külön is akadálya, s együtt még inkább gátja a kooperációs kapcsolatok egészségessé tételének. Az előbbiekben nem szerepelnek a kooperáció pénzügyi, technikai, technológiai tényezői, s szándékos az egyoldalúság. A tapasztalatok szerint ugyanis szem­léleti. munkamódszerbeli fogyatékosságok, felületességek következménye a zavarok többsége, s csak kisebb részük köthető az említett, megfogható elemekhez. Amiből már egyszerű levonni a következtetést: rendet tenni is első­sorban a fejekben kell, s akkor a partneri kapcsolatok­ban szintén rend lesé A dühös ellenfelek rájönnek, hogy társak, haladni nem lökdösődve, hanem összekarolva tudnak. LÁZÁR GÁBOR üHLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Nincs szükség nagyobb számú központi szabályozásra Országos mezőgazdasági tanácskozás Gödöllőn Pénteken a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen befejeződött a kétnapos or­szágos mezőgazdasági ta­nácskozás, amelynek első napján dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter elemezte az elmúlt év, gazdálkodá­sát és ismertette az idei fel­adatokat. Az értekezlet má­sodik napján dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár az államigazgatás és az álla­mi irányítás időszerű kér­déseiről tartott előadást Leszögezte, nem kell nö­velni az utasítások, rendel­kezések számát, nincs szük­ség nagyobb számú közpon­ti szabályozásra, mert az ellentétes lenne a vállalati önállóság még fokozottabb kibontakoztatásának szük­ségességével, viszont a vál­lalati önállóság sem jelent­heti a népgazdasági prob­lémák, a társadalmi érde­kek figyelmen kívül ha­gyását A központi szabályozók tavaly nem mindig érvé­nyesültek kellőképpen, rész­ben időjárási és egyéb ter­melési tényezők miatt sok­szor nem realizálódtak azok az eredmények, ame­lyekre a szabályzókat épí­tették, de az is bebizonyo­sodott, hogy a szabályozás rendjét és tartalmát alap­jaiban nem kell megvál­toztatni. Arra azonban igen­is szükség vqW, hogy fel­számolják a szabályozók érvényesülésénél mutatkozó visszásságokat, ennek meg­felelően egész sor intézke­dés lépett életbe 1977. ja­nuár 1-vel — például felvá- sárlási. ármódosításra került sor —, ami várhatóan egyes ágazatokban kedvező hatást fejt majd ki. Az államtitkár hangsú­lyozta, hogy a gyakorlati munkát esetenként hátrál­tató jogi „túlszabályozáso­kat”, s az idejétmúlt jog­szabályokat mielőbb ki kell iktatni a jogszabályok, rend­szeréből. Ezzel kapcsolatban felvetette, hogy az üzemek ver zetői többet tehetnének a szabályok felülvizsgálatáért mégpedig úgy, hogy ne ál­talában kifogásolják a jog­szabályok túlzott komolikált- ságát, hanem nevezzék me° azokat a rende’kezáseket amelyek véleményük szerint visszafogják a vállalati te­vékenység fejlődését, korsze­rűsödését. Beszélt arról, hogy a me­zőgazdasági termelés me­gyei terveinek megvalósítása ' valamennyi helyi üzem együttes feladata, ezek a tervek mindig a központi elképzeléseken alapulnak, s végrehajtásuk ilyenformán helyi, de ugyanakkor nép- gazdasági érdek is. Havasi Ferenc, a Minisz­tertanács elnökhelyettese a kormány nevében megkö­szönte a mezőgazdaság dol­gozóinak elmúlt esztendei helytállását s kérte, hogy az eddigiekhez hasonló lel­kesedéssel, hozzáértéssel és még összehangoltabb mun­kával segítsék a nagyobb feladatok teljesítését: Helmut Schmidt nyugat­német kancellár magánjelle­gűnek minősített madridi lá­togatását befejezve pénteken visszautazott az NSZK-ba. Bár mindössze 24 órát tar­tózkodott a spanyol főváros­ban, programjába beiktatott több fontos megbeszélést. Még csütörtökön este tár­gyalt Adolfo Suarez spanyol miniszterelnökkel, — pénte­ken pedig János Károly ki­LIBANON: Megegyezés A libanoni rádió péntek este bejelentette, hogy ja*1 nuár 12-én, a jövő hét szer* dáján megkezdik a nehéz- fegyverek összegyűjtését a szembenálló felektől. Szerdán előzőleg kijelölt pontokra szállítják majd a nehézfegyvereket és azokat ideiglenesen az ország több pontján felállítandó, a béke­erők által ellenőrzött rak­tárakba szállítják. A. bejrúti rádió szerint megállapodás született arról, hogy a Pa­lesztinái felszabadítási had­sereg — a palesztin ellen­állási mozgalom reguláris hadserege — január 13-án elhagyja Libanont és vissza­tér Szíriába. rály fogadta őt a Zarzu^’a- palotában. A tárgyalások I nem adtak hivatalos tájékoz­tatást. Schmidt kancellár ta­lálkozott Felipe Gonzálezzel, a Spanyol Szocialista Mun­káspárt főtitkárával is. A nyugatnémet kormány­főt búcsúztató Suarez mi­niszterelnök a repülőtéren közölte a sajtó képviselőivel, hogy még az idén hivatalos látogatást tesz Bonnban. Schmidt hazautazott Madridból Január 14-én / A békeszerető erők világfóruma Moszkvában MOSZKVA: „A békeszerető erők ja­nuár 14-én Moszkvában kez­dődő világfóruma rendkívül fontos és n^gy politikai je­lentőségű rendezvény lesz” — jelentette ki Viktor Áfa- naszjev, a Pravda főszerkesz­tője, a békeszerető erők vi­lágkongresszusa szovjet bi­zottságának elnöke a TASZSZ munkatársának. A moszkvai világfórum ar­ra hivatott, hogy ismét kife­jezésre juttassa: a békeharc, minden nép, minden józan gondolkodású politikus ügye, drága mindazoknak, akik óvják az emberi értelem és munka által létrehozott ha­talmas értékeket, földünk természeti környezetét. A moszkvai világfórumon szó lesz a regionális bizton­ságról, békeövezetek megte­remtéséről, a haditámasz­pontok problémáiról és a fegyverkereskedelem kérdé­seiről. Megvitatjuk ezenkívül az enyhülés és a tudomá­nyos-technikai forradalom kapcsolatait .az. új gazdasági világrendszer kialakításának és az emberi szabadságjogok érvényesítésének kérdéseit. Az SZKP Központi Bizott­sága,, annak Politikai Bizott­sága, és személy szeri ni Leonyid Brezsnyev,. az SZKP KB főtitkára rendkívül nagy- jelentőséget tulajdonít a bé­keharc. a békés egymás mel­lett élés kérdéseinek. A Szovjetunió, mint ismeretes a legutóbbi években is egész sor fontos békekezdeménye­zést tett. amelyek széles kö­rű támogatásra találtak az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, valamennyi békesze­rető erőnél. Az enyhülésre, a fegyverkezési hajsza be­szüntetésére irányuló béke­szerető szovjet külpolitikát egyre többen támogatják föl­dünk minden részén”. (Tudósítónktól) , „ A SZÖVTERMÉK egri hűtőházában ezekben a napokban is asszgny ,va,logat*& csomagol ja és szállításra készíti élő az almát. A múlt évben 4.70 vagont vásároltakfe i;« közös gazdaságokból és ennyit tároltak a lakosság téli ellátására, a külföldi szállításra, A HUNGÁROFRUCT Külkereskedelmi Vállilat Egerben tárol a legújabb széndioxidot- eljárással 135 vagon export minőségű almát; amelyet az elkövetkezéndö hónapokban szállít tőkés piacra. A gondos kezelés és tárolás lehetővé teszi, hogy a megye három faxo­sában és a zöldségboltokban biztosított legyen az ellátás a téli és a tavaszi hónapokban is. íFotó: Szabó La.ios) - -•>

Next

/
Thumbnails
Contents